Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-18 / 194. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus IS., vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. A nők jogai Kelet-Európábán A kelet-európai változások nagy dilemma elé állították a szebbik nemet: megőrizze-e a kommunista egyenlősdi révén számára juttatott jogokat, vagy szakítson azzal a társadalmi szokásjoggal, amely a munka és a család kettős terhét rakta vállára. Egy nemrégiben Bécsben tartott ENSZ-konferencián hét kelet-európai ország és a Szovjetunió asszonyainak képviselői vitatták meg, hogyan oldható meg ez a kérdés a demokrácia és a piacgazdaság felé haladó országokban. Vesna Pesic belgrádi szociológusnő szerint az első dolog — az új jogok kivívása előtt — a régiek biztosítása: — Nem akarunk a nulláról indulni — jelentette ki. A marxista egyenlősdi korszakában a kelet-európai nők — leg- alábis jog szerint — egyenjogúak voltak a férfiakkal: törvény biztosította meghatározott számú parlamenti képviseletüket, jogukat az egyenlő bérhez az egyenlő munkáért, és — az esetek nagyobb részében — a legális abortusz lehetőségét. A demokI ratikus kormányok által beterjesztett új törvények a nők számos, a kommunista rezsim alatt élvezett jogát veszélyeztetik. Lengyelországban például tervbe vették a születésszabályózás erőteljes megszigorítását. Kevés nő került be a parlamentbe az első szabad választásokon, a tipikusan női szakmákat jelentős költségvetési támogatáscsökkentés fenyegeti, és félő, hogy a gyengébb nem képviselői lesznek a növekvő munkanélküliség első áldozatai. Még a szervezkedési lehetőségeik is csökkentek. A kommunizmus idején minden országban működtek hivatalos nőszervezetek, igaz, nem spontán szerveződtek. Most pedig, amikor minden, ami kommunista volt, gyanús, a szerveződő nőmozgalmak bizalmatlansággal és politikai apátiával találják magukat szembe. A nők jogait egyfajta kommunista dolognak tartják — mondta Pesic asszony. Mariana Celac, aki a konferencián Románia asz- szonyait képviselte, elmondta, hogy Ceausescu bukása után országában ismét legális lett az abortusz. A többi országban általában ezzel ellentétes tendencia érvényesül. Lengyelországban például az erős katolikus egyház gyakorol nyomást a törvényhozók ilyen irányú döntéseire. — Annyi évi kommunista elnyomás után most a konzervatív tendenciák törnek a felszínre — jelentette ki egy lengyel feminista. A lengyel parlament hamarosan szavazni fog egy új abortusz- törvényről, amely a tervek szerint börtönbüntetés terhe mellett tiltja meg az orvosoknak — 35 év óta először — a művi vetélést. Csehszlovákiában és a jugoszláv köztársaságok közül Horvátországban és Szlovéniában szintén tapasztalhatók a születésszabályozási jogok korlátozására irányuló törekvések. Kelet-Európa több országában nem ismerik a fogamzásgátlást, és korlátozott a szexuális nevelés. A nők félnek, hogy a feltörő konzervativizmus csak ront a helyzeten. Sok országban magas az abortuszok száma, mivel a nők számára elérhetetlen a fogamzásgátlás. Pesic asszony és mások szerint is több kelet-európai országban — főleg a nemzeti ellentétektől megosztott Jugoszláviában — növekvő tendenciát mutat a családi értékek és a nő mint anya szerepének megbecsülése, a nacionalista törekvések előretörésével párhuzamosan. Egyes etnikai csoportok számbelileg is erősödni akarnak. A családi értékek felé fordulásnak gazdasági okai is vannak: főleg azokban az országokban, ahol emberek ezrei veszítik el munkájukat a privatizáció folytán. A nőket másodlagos munkaerőként kezelik, alkalmazásuk a munkaerőigények ingadozásának megfelelően változik. A konferencia résztvevői szerint a költségvetési támogatások csökkentése először az elnőiesedett foglalkozások — például az oktatás, az egészségügy, a művelődés és szociális szolgáltatások — területén várható. Ugyanakkor a nők egy része szívesen maradna otthon, de ezt nem engedheti meg magának: a növekvő infláció miatt a megélhetéshez egy jövedelem nem elég. Sok asz- szony úgy tekinti a munkát, mint szükséges rosszat, főleg a fizikai dolgozók, akik előmenetelére nincs kilátás. A dolgozó nők több terhet viselnek: elvégzik a háztartást, gyermeket nevelnek, bevásárolnak. Vidéken a háztájiban is ők végzik a munka nagyobb részét. Az élelmiszerhiány miatt sokan kényszerülnek drága szabadidejüket sorban állással tölteni. A műszaki szint elmaradottsága miatt a háztartás is időrabló tevékenység. Európa legelmaradottabb országában, Albániában például sok családnak ma sincs hűtőgépe vagy mosógépe. Anglia a legbiztonságosabb Anglia a világ legbiztonságosabb országa. Legalábbis ezt bizonyítja a Nemzetközi Bűntényvizsgáló Bizottság tizennégy országban folytatott, a közelmúltban nyilvánosságra hozott vizsgálata. A bűnügyi szakemberek megállapították, hogy Nagy-Britan- nia polgárai még nagyobb biztonságban élnek, mint a svájciak vagy a belgák. Pedig közismerten Svájc nemcsak a tisztaság, de a rend hazája, s a belgák törvénytiszteletéről legendák járnak. Ugyanakkor a fanatikus terrorizmus sújtotta Írországban a politikai gyilkosságokat, a bomba- merényleteket leszámítva, a legkevesebb közönséges bűntényt követik el. A nemzetközi vizsgálat azt is megállapította, hogy az emberek többsége nincsen tisztában a tényekkel. Az angolok hatvannyolc százalékának fogalma sincsen, milyen viszonylagos biztonságban élnek, és a bulvársajtó szenzációs gyilkosságairól, rablásairól olvasva, sokkal sötétebben látják a helyzetet, mint amilyent most a statisztika tudományos tükre mutat. Mindenesetre rendkívül elszomorító, hogy az ismertté vált bűncselekményeknek közel a felét a sziget- országban is huszonegy éven aluliak követik el. A brit kormány most hadjáratot indított a fiatalkori bűnözés ellen, és meghirdetésekor a bűnözés megelőzésére egybehívott bizottság elnöknője, a királynő leánya, Anna hercegnő hangsúlyozta: a bűnözés terjedéséhez nagyban hozzájárult az emberek nagyfokú közömbössége és köny- nyelműsége. John Pekus belügyi államtitkár szerint pedig sok esetben igaza van annak a közmondásnak, hogy alkalom szüli a tolvajt, és az olyan alkalmi félrelépések, mint például az áruházi lopások, gyakran tönkretehetik a tizenévesek, a tinik egész életét. Az angol tizenöt és húszévesek között egyre nagyobb divat a tulajdonos tudta nélküli, idegen kocsin való autózás, és ezt az autóhuliganizmust a hatóságoknak az ifjú tettesek korának figyelembevétele nélkül, most már drákói eszközökkel kell megakadályozni és büntetni. A bűnüldözési kampány megnyitása alkalmával egy hatvanhat éves, nyugdíjas özvegyember, Peter Campion beszámolt róla, hogy amióta pár hete kirabolták, milyen körültekintő elővigyázatossági eszközöket, riasztóberendezéseket rendszeresített a házában, úgyhogy most már nem nagyon érheti kellemetlen meglepetés. Nyilvános nagy tapssal kísért bejelentése után a minden eshetőségre felkészült Mister Campion alig tért haza otthonába, rémülten kellett megállapítania, hogy lakásának ajtaját ismeretlen tettesek feltörték, magukkal vitték tévéjét, rádióját, mikrohullámú sütőjét és ruháinak nagy részét. Lehetséges tehát, hogy Albion a statisztikusok szerint a világ legbiztonságosabb országa, de itt is érhet mindenkit kellemetlen meglepetés. ENSZ-jelentés bolygónk lakosságáról A túlnépesedés veszélye fenyeget Közzétették az ENSZ jelentését a világ népességének alakulásáról. Kihalástól nem kell tartanunk, de attól igen, hogy élelem-, energia- és helyszűkében leszünk. Bolygónk lakosságának a száma ebben az évben csaknem öt és fél milliárdra növekszik. Ami ebben aggasztó, az a növekedés üteme, amelynek következtében 2075-re több mint 10 milliárd ember él majd a Földön. A feltartóztathatatlannak tűnő gyarapodás 95 százaléka a gazdaságilag elmaradott, szegény országokat érinti. Afrikában a jelenlegi 650 millióról 900 millióra nő a népesség a századfordulóra. A kontinens legsűrűbben lakott országában, Nigériában, 20 év alatt megduplázódik a lakosság száma. Még gyorsabb aszámbeli gyarapodás különösen Szíriában és Jemenben, ahol ma is természetesnek számít hat-hét gyerek családonként. Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében a századfordulóra körülbelül 100 millióval többen élnek majd, mint most. Mindössze Észak-Amerikát és — talán Albánia kivételével — Európát nem fenyegeti a túlzott népességgyarapodás réme. Itt a veszély máshonnan várható. Feltételezhető, hogy felgyorsul a bevándorlás üteme a harmadik világ országaiból, ahonnan a társadalmi zűrzavar és a természeti környezet egyensúlyának felbomlása űzi el a lakosságot. A bejutás — és beilleszkedés — az északi országokba máris nagyon nehéz, mivel ott képzetlen vagy félig képzett munkaerőre alig van szükség. Márpedig ha sokkal nagyobb a lakosság, akkor több a gond: mert több száj többet fogyaszt. A természet tartalékai kezdenek kimerülni. A talajvíz gyorsabban fogy, mint ahogy pótolni lehet. A vegyi szennyeződés is hozzájá-' rult ahhoz, hogy a megművelhető földterület állandóan csökkenjen. A legfelsőbb földrétegből évente 26 milliárd tonna vész el az ENSZ adatai szerint. Terjeszkedik viszont a pusztaság, a sivatag — évente 6 millió hektárral. A planétánk „tüdejének” nevezett trópusi erdők területe ezzel szemben minden évben 11 millió hektárral zsugorodik. Mindez részben a népesség- szaporodás következménye. Szerencsére vannak reménykeltő fejlemények is — például az, hogy a világ sűrűn lakott területein egyre többen hajlandók fogamzásgátlót szedni, és mind több nő, család tervez a korábbi generációkhoz képest kevesebb gyermeket. Akad néhány olyan ország is, amely képes kordában tartani a számszerű gyarapodást. Az ENSZ által javasolt intézkedésekre még sohasem voltak ennyire elszánva a világ országai, mint most. A jelenlegi évtized végén dől el, hogy elszántságuk eredménnyel jár-e. Ahogy a New York Times látja... Egy évvel első nem kommunista kormányának hivatalba lépése után Magyarország áll a legközelebb a sikerhez Kelet-Euró- pában — írta egy közelmúltbeli budapesti tudósításában a The New York Times. Jóllehet, a munkanélküliség és az infláció növekszik, nem olyan mértékben, ahogyan egyesek várták, és Magyarország a nyugati beruházók kedvence. A hazai vállalkozás virágzik, a nyugati export növekedése enyhítette a szovjet piac összeomlásának kínjait. Miközben az ország következetesen törleszti 21 milliárd dolláros adósságát, még többletet is sikerült elérnie fizetési mérlegében, s a forint jövőre, a vártnál hamarabb átváltható lesz — idézte a lap Kupa Mihály pénzügyminisztert. Ez a tény, s az erős remények, hogy az ország jövőre az EK társult tagja lehet, Magyarország számára az élvonalban biztosítanak helyet a piac- gazdaságért folyó versenyben — mutatott rá rendkívül pozitív hangvételű írásában a vezető amerikai napilap. A tudósítás utalt arra, hogy a felmérések szerint a lakosság a jó eredmények ellenére szkeptikus, borúlátó, és jobban fél a jövőtől, mint a szomszédos országokban, ahol a munkanélküliség kétszer olyan magas, az infláció ismét kétszámjegyű, és a nacionalista szélsőségesek felkorbácsolják a régi gyűlöleteket. — Mindenki jobbnak látja eredményeinket, mint mi magunk — mondotta a lapnak Antall József. A kormányfő szerint „a magyar mindig a legrosszabbat látja. Ez részben a paraszti mentalitásból ered, amely sosem jósol jó termést”. A miniszterelnök szólt arról, hogy Magyarországon „a diktatúra sokkal puhább volt, az emberek megszokták, hogy volt némi tulajdonuk, egy Trabantjuk, és háromévenValaha a jövő éttermének számított, ma pedig divatjamúlt ócskaság lett Amerikában az ételautomata. Illetve csak volt, legalábbis New Yorkban. A Horn and Hardart Company ugyanis a napokban bezárta utolsó félautomata „éttermét”. Az első automatát 1902-ben helyezték üzembe Philadelphiában. Akkoriban az emberek igen vonzónak találták az új szórakozást: pénzt dobáltak egy nyílásba, és kis üvegablakon át vehették ki az ennivalót. 89 év alatt ez a játék unalmassá vált: az üvegajtajú fiókból kivehető falatok pedig önmagukban már nem jelentenek vonzerőt. ként külföldre utaztak; elértek egyfajta biztonságot.” A Times rámutatott, hogy a 30 százalék körüli infláció miatt a magyarok panaszkodnak a demokráciára, de három év alatt 10.000-ről 30.000-re emelkedett a kisvállalkozások száma, amelyek részben felszívják a munkanélkülieket. A 3 százalék körüli munkanélküliség mindenesetre az év végére megkétszereződhet, a szegények és az otthontalanok (akiknek problémája a demokrácia hajnala előtt keletkezett) láthatóbbak, s a bűnözés meredeken növekszik. A demokrácia első évében a sajtó bírálta a kormányt, a kormány a sajtót; sokak véleménye szerint ez az ellenséges légkör is csüg- gesztően hatott az emberekre, hozzájárul a politikai apátiához, ahhoz, hogy a térségben itt a legalacsonyabb a választási részvétel. Mióta azonban az utóbbi hónapokban jó hírek érkeztek a gazdasági frontról, az Antall jobbközép kormánya elleni bírálatok kezdtek elcsitulni. Míg a kormányon belül és kívül sokan bírálják a privatizálás lassú ütemét, a magyar fokozatosságnak most sikere van — bár korábban az ország merészebb közgazdászai a lengyel „sokkterápiát” ajánlották. A növekvő társadalmi feszültségekről szóló figyelmeztetések ellenére az átmenet Magyarországon — leszámítva a taxissztrájkot — viszonylag békés volt. A legutóbbi meredek energiaár-emelések után az infláció üteme várhatóan csökkenni fog, s az üzletekben már mérséklődtek a húsárak. — Az egyes területeken tapasztalható nehézségek ellenére Magyarországon — összehasonlítva más kelet-európai országokkal — nem beszélhetünk általános válságról — idézte végül Antall Józsefet a The New York Times. Egy 1991-es éttermi katalógus szerint az utolsó ételautomatának az emléke jobb az emberek emlékezetében, mint a benne kapható ennivaló. Kedvelői kávéjáért, makarónijáért, sajtjáért és egyéb olcsó nosztalgiaválasztékáért látogatták. Ellenzői szerint nem más, mint egy kivén- hedt masztodon, a metróban való étkezés „mindén bájával”. A harmincpontos skálán az ételautomata csupán nyolc pontot kapott. A Horn és Hardart Company több sikertelen eladási kísérlet után döntött a „kőkorszaki” vendéglátóipari egység bezárásáról. Amerikai vélemények a Szovjetunióról A szovjet társadalom összeomlása után az ottani hatóságoknak el kell fogadniuk a külvilág normáit, ha külföldtől segítséget akarnak — írta közelmúltbeli kommentárjában a The Washington Post. A lap emlékeztetett rá: Mihail Gorbacsov elnökként felelősséggel tartozik azért a tényért, hogy a szovjet katonai kiadások változatlanul a nemzeti jövedelem több mint 25 százalékát teszik ki. — Ha Gorbacsovnak nincs politikai ereje kordában tartani a tábornokokat, nem lehetnek igazi reformok. Moszkva változatlanul milliárdos nagyságrendben támogatja a kubai rendőrállamot, katonai és hírszerzési pozíciói jelentősek a szigetországban, míg a balti államokban változatlanul bevetik a hadsereget és a belügyi csapatokat a kormány és a nép ellen. George Bush elnöknek fel kell vetnie mindezeket a kérdéseket, hogy dönteni lehessen a támogatás kérdésében — írta az újság. Richard Nixon volt amerikai elnök — szintén a The Washington Postban megjelent cikkében — ugyancsak fenntartásait hanoztatta. Felhívta rá a figyelmet, ogy Mihail Gorbacsov környe- zetében változatlanul ott vannak a konzervatívok: Valentyin Pavlov kormányfő, aki az ország destabilizálásával vádolta a nyugati bankokat, Borisz Pugo, a szakadár köztársaságokra lecsapó belügyminiszter, és Vlagyimir Kijucskov, a KGB főnöke, aki a közelmúltban lezajlott moszkvai találkozójukon kijelentette Richard Nixonnak, hogy „demokratizáltunk már annyira, ameny- nyire azt meg lehet emészteni”. — A szovjet vezetőknek szembe kell nézniük azzal a ténynyel, hogy rendszerük csődben van, és egyedül csak a radikális átalakítás segíthet. Az idő előtti nyugati támogatás csökkentheti a Gorbacsovra nehezedő nyomást, és a segítséget a szovjet rendszer fenntartására használná fel — írta Richard Nixon. A volt elnök szerint is geopolitikai engedményeket kell igényelni Moszkvától, és azt, hogy megszabaduljon a kommunista bürokrácia maradványaitól, a katonai-ipari komplexum embereitől, fogadja el azoknak a köztársaságoknak a kiválását, amelyek azt igénylik. A The New York Times szerint a szovjet részről (az IMF- nél) „felvetett óriási segélyekről szó sem lehet, és képtelenség ilyesmiről egyáltalán beszélni, mielőtt világos lenne, hogy használható-e reformterv.” — Jevge- nyij Primakov washingtoni látogatása megmutatta, hogy míg a szovjetek a piacról beszélnek, a piacgazdaság felé, legalábbis kezdetben, a központi tervezés és ellenőrzés segítségével akarnak haladni — vélekedett az újság.- Már nem üzlet az automata New Yorkban A Berlaymont-palota azbeszthalála Brüsszelben bombameglepetésként hatott a közelmúltbeli hír: Európa leghíresebb irodaépületét, a Berlaymont-palotát, az Európai Közösség Bizottságának székhelyét, ezt a 13 emeletes (és a föld alatt még négyszintű) épületet hamarosan kiürítik. Az ok: az 1965-ben, egy Berlaymont nevű kolostor helyén emelt érdekes épület, amelynek irodái mint egy kaptár sejtjei láthatók a környező utcákból, bennük az eurokraták, az európai funkcionáriusok szorgos méhecskéivel, iszonyú mennyiségű mérgező anyagot, azbesztet tartalmaz. Az azbeszt kiváló szigetelő- anyag, és ennek megfelelően bőségesen használták a Berlaymont-palota építésekor: mindenütt megtalálható, a szobák álmennyezetében és választófalaiban, a tűzbiztonsági zárófalakban, a vezetékrendszer szigetelésében. 1965-ben még csak erényeiről tudtak, azóta kitűnt, hogy a levegőbe kerülve, állandó belélegzés esetén különböző légzőszervi megbetegedéseket, sőt rákot okozhat. Azonnali veszély nincs ugyan, de amikor porlani kezd az elöregedő anyag, az már komoly gondot okoz. Ezért Belgiumban egy királyi rendelet előírta az épületek az- beszttelemtését. Brüsszelben mintegy 50 irodaház épült ilyen szigeteléssel, de ezek közül mesz- sze a legnagyobb a 3300 funkcionáriusnak és magának a nagy hatalmú bizottságnak otthont adó Berlaymont-palota. A bizottság hozzá is látott a munkához, így például 85 millió frankos (mintegy két és fél millió dolláros) beruházással többek között új termet építettek a mindennapi sajtóértekezletek számára. Ahogy azonban a munkák előrehaladtak, kiderült, hogy az azbeszttelenítés költségei szüntelenül nőnek: az épület fűtő- és elektromos hálózatának szükségessé váló felújításával együtt meghaladhatják lerombolásának és egy új épület felépítésének summáját. Ezért döntött úgy a bizottság, hogy a lehető leghamarabb (az év végét emlegetik) a Berlaymont-palota kiürítését és az ott dolgozó tisztviselősereg ideiglenes — de több évre szóló — új elhelyezésének biztosítását kéri a belga kormánytól. Ez nem lesz könnyű dolog Brüsszelben, ahol az irodahelyiségek bérleti dija amúgy is alaposan megugrott, éppen az európai intézmények jelenléte miatt. De nem lesz könnyű és gyors a Ber- laymont-épület lerombolása sem, mivel a királyi dekrétum erre az esetre is kötelezővé teszi az előzetes azbeszttelenítést. Ez pedig körülményes, költséges és főleg időigényes munka: becslések szerint akkor is két évig tart, ha előzetesen kiürítik a palotát, amelyet egy belga lap az azbesztszigetelésű irodaépületek „Himalájájának” nevez. Az új épületre valószínűleg pályázatot írnak ki, ez maga is két-három évet vesz igénybe, aztán még fel kell építeni. így valószínű, hogy az Európai Közösség Gazdasági és Pénzügyi Uniója, de talán — ha sikerül — a Politikai Unió is, netán a magyar tagság is előbb valósul meg, mint ahogy az új székhely felépül. Az optimisták 1997-98-at emlegetik, a pesszimisták az ezredfordulót. Az újságírók mindenesetre nem nagyon lelkesednek: az ő sajtótermük már azbeszttelen volt...
