Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-02 / 180. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. augusztus 2., péntek Elsősorban mint kiemelkedő történelmi személyiségként ismeri a közvélemény Görgey Artúrt. A nagy hadvezérről és szervezőről talán kevesebben tudják, hogy a természettudományok is foglalkoztatták, különösen a vegyészet, amelynek tanára szeretett volna lenni. Ám ez nem sikerült, mert helyette komoly katonai karriert futott be. Ennek ellenére vegyészetet is hallgatott, és kísérleteivel bevonult a kémia történetébe. Magas kort ért meg. és a szabadságharc bukása után visegrádi visszavonultságában évtizedeken át nyomon kísérte a kémia eredményeit is. Görgey Artúr az első világháború idején. 1916 májusában, alig 75 esztendővel ezelőtt hunyt el. Görgey Artúr, aki vegyész is volt Felfedezése széles körben ismertté vált Elszegényedett középnemesi családból származott Görgey Artúr. 1818. január 30-án született, Toporcon. Már gimnáziumi tanulmányai közben nagyon megkedvelte a természettudományokat, ezekkel szeretett volna foglalkozni. Ám édesapja a katonatiszti pályára kényszerítette. 1832-ben a tullni utászkari iskolában kezdte meg tanulmányait, és öt évvel később hadnagy a magyar nemesi testőrségnél. 1842-ben főhadnagy a nádor huszároknál. Két évre rá, 1845 nyarán, apja halála után leszerelt, és régi vágyát követve a prágai egyetemen vegyészetet tanult. Az akkori egyik legértékesebb egyéniségnek, J. Redtenbacher kémiaprofesszornak lett a tanítványa, majd a munkatársa. Csakhamar önálló eredményeket ért el. A kókuszdió zsírsavainak elválasztására új módszert dolgozott ki. Nem a szokásos módon, szakaszos lepárlással vagy kifagyasztással választotta el a zsírsavhomológokat, hanem báriumsóik eltérő oldékonysága alapján. Görgey Artúr kimutatta, hogy a kókuszdióolajban a német Liebig által felfedezett zsírsavakon kívül kaprin és lau- rinsavisvan. Eredményeit 1848- ban a bécsi tudományos akadémia folyóirata, valamint az említett Liebig Annelenje is leközölte, így neve széles szakmai körökben ismertté vált. Görgeyt azonban az 1848-as márciusi forradalmi események magukkal ragadták. Szolgálatait felajánlotta a kormánynak. Még abban az évben, június 13-án századossá, majd őrnaggyá nevezték ki, az ötös számú honvéd zászlóaljhoz. Szeptemberben elfogatta és rögtönítélő haditörvényszék elé állíttatta, majd felakasztatta gróf Zichy Ödönt, Jel- asics kémjét. Része volt az ozorai győzelemben is. Határozott magatartását méltatva, az Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth Lajos javaslata alapján tábornokká léptette elő, és 1848. november elején, a felső-dunai honvédsereg vezérévé nevezte ki. Ott kitűnt kiemelkedő katonai képességeivel, gyors manőverezésével, a tüzérség koncentrált felhasználására irányuló készségével, bátorságával és hidegvérével. Ezzel egy időben politikailag egyre inkább a királyi udvarral való megegyezési törekvésével tűnt ki. Ennek hátterében a középnemesség osztályérdeke, a népi erők lebecsülése és főként személyes becsvágya húzódott meg. Az úgynevezett téli hadjáratával kivonta seregét a forradalmi kormány hatásköréből, 1849 tavaszán azonban a bányászvárosokon át a hadihelyzet kényszeréből csatlakozott a felső-tiszai sereghez. Közreműködött Dembinszky tábornok lemondatásá- ban. A tavaszi hadjárat jelentős sikerére támaszkodva, a békepárttal szövetségben, nyíltan Kossuth és a radikálisok ellen fordult. Hadügyminiszter is volt rövid ideig, 1849. május 7-től június 14-ig. A temesvári vereség után kényszerhelyzet elé állította Kossuthot, miután lemondatta őt és kormányát. A teljhatalom birtokában 1849. augusztus 13- án feltétel nélkül letette a fegyvert Világosnál, az orosz Paskievics tábornok cári csapatai előtt. Az utána következő súlyos megtorlás és sorozatos kivégzések idején kegyelmet kapott. Az ausztriai Klagenfurtba internálták, ahonnan 1867-ben, a kiegyezés után térhetett haza Magyarországra, Visegrádra. Ott élt 98 éves korában bekövetkezett haláláig, 1916. május 21-ig. Visszaemlékezéseit német nyelven írta, amely 1852-ben jelent meg két kötetben, Lipcsében. 1911-ben Életem és működésem rímmel magyarul is kiadták. 1867-ben, a kiegyezés évében Pesten adták ki Gazdátlan levelek című munkáját. A legújabb kori magyar irodalmunkban Görgey Artúrról történelmi drámát írt 1954-ben Németh László. Az áruló ma is érdekes olvasmány. Illyés Gyula 1953-ban jelentette meg Kossuth és Görgey vitáját feldolgozva Két férfi című művében. 1957-ben pedig a Fáklyalángot, amelyből nagy sikerű színházi mű lett. Hogy Görgey áruló volt-e vagy sem, arról még ma sem zárult le a történelmi vita. Annyi azonban bizonyos, hogy kiváló hadvezért képességek mellett a hazai vegyészet kiemelkedő alakjaként került be a tudománytörténetbe. (mentusz) Visegrádi esték A népi írók mozgalmának kiemelkedő képviselőjeként számon tartott és időközben elhunyt Féja Géza nevezetes történelmi regényt írt Görgey Artúr életéről 1974-ben. A Visegrádi esték minden fejezete nagy lélegzetű és drámai feszültségű párbeszéd, Görgey sorsának, tragédiájának rajza. Érdemes idézni belőle néhány gondolatot: „A tábornok élete alkonyán saját titkát szerette volna megfejteni. Vajon ki ez a Görgey Artúr? Bukott angyal, mint némelyek hirdetik, vagy szörnyeteg, miként ellenségei bélyegzik ? Talán mind a kettő? Olyan ember voltam, aki teljesítette azt, amit kötelességének érzett. Hogy aztán mi sikerült, mi nem, az más, de nem tettem egyebet, csak a kötelességemet, hanem azt megtettem. Erői teljében így hitte, ám a futó esztendők folyamán egyre többet töprenkedett és gyötrődött, az egykor egyszerűnek vélt dolgok pedig félelmetes szövevényekké, észvesztő bonyodalmakká váltak. Már látta, tudta, hogy nem csupán a kötelesség mozgatta. Elnyomott, aszkézisbe kényszerült ifjúsága szabadságra, titkon növekvő zsenije pedig cselekvésre és szerepre tört, mint a vulkán. Megvetette azokat, akik ostoba A Pesti Egyetem természetrajzi tanszékének nagy hírű vezetője Schuster János\o\t. A kémia professzoraként tevékenykedett. Rendkívül széles körű tudása alapján egykori tanítványa, későbbi professzortársa, Bugát Pál „élő enciklopédiának, járó-kelő könyvtárnak” nevezte. 1838- ban bekövetkezett halálával megüresedett a tanszék. Bizonyosan kevesen tudják, hogy abban az időben Görgey A rtúr is jelentkezett erre, aki nem sokkal Katonai, politikusi szerepét már Görgey rendkívül hosszúra nyúlt élete során és azóta is sokan sokféleképpen értékelték. Mint vegyészt azonban ma is a nagy szervező, kémikusnemzedékek tanítója, a tudós Than Károly szavaival jellemezhetjük: „...ha személyes szerencséjére 'a tudományos pályán maradhat, később mint búvár és egyetemi tanácsaikkal ingerelték? Igyekezett félretaszítani ellenfeleit, mivel meggyőződött silányságukról? így történt, de igaza volt mindig, mert természetes jussát követelte. Felszabadulása egyértelmű volt egy nemzet felszabadításának gyönyörű, merész kísérletével. Es tudta, ha neki nem sikerül, akkor ugyan ki viszi diadalra? Bizonnyal senki...” azelőtt utasította el a lembergi egyetemre történt kémiai tanársegédi kinevezését. Nem kis meglepetésre egy szürke ember, aki a kémiában semmit sem alkotott, Sangaletti Ede nyerte el a tanszéket. 1853-ig ült az egyetlen magyar egyetem egyetlen kémiai professzori székében. Csak németül adott elő, ezért amikor magyar nyelvűvé vált a Pesti Egyetemen az oktatás, át kellett adnia helyét. tanár, egyikévé lett volna a legkiválóbb szaktudósoknak...” Az 1848-49-es szabadságharc bukása után a Pesti Egyetem katedráját ismét Sangaletti Ede, majd a szintén osztrák Wertheim kapta 1853-ban. Csupán a magyar nyelv újabb, végleges jellegű bevezetése során, 1860-ban lett a természetrajzi tanszék irányítója Than Károly. Görgey is jelentkezett a megüresedett tanszékre „Ha személyes szerencséjére a tudományos pályán maradhat..." Humor, kaland — a filmvásznon New Jack City Nino Brown sikeres amerikai üzletembernek „mindössze” egyetlen hibája van: ő a nagyváros drogkereskedelmének a vezetője. A film azt mutatja be, hogyan építette ki könyörtelen birodalmát. Két rendőr elhatározza, hogy leszámol vele. Először azonban ők ketten inkább zavarják egymást, minthogy segítenék. A közös cél végül legyőzi a kölcsönös ellenszenvet. A klip- szerűen fényképezett, kegyetlen témájú, lendületes ritmusú akciófilmet az egri Bródy mozi mutatja be. Magas, barna férfi felemás cipőben A néhány éves francia filmsikert az amerikaiak adaptálták. Pierre Richard után Tom Hanks főszereplésével. Amikor Richard Drew hegedűművész — egyik lábán vörös cipővel — ártatlanul leszáll a repülőgépről, nem is sejti, mit indít el. Először egy ragyogó nővel találkozik, aki hűvösen viselkedik vele szemben; majd a nő megjelenik a lakosztályában egy sereg gyanús alakkal, akik kábítószerbe mártott végű nyilat lőnek bele. Amikor magához tér, szinte romokban hever a szobája... majd mire észbekapna, már el is csábítja álmai asszonya. Míg ölelkeznek, figyelik őket, s a gyanús alakok jegyzetelnek is... Richard azt hiszi, vége az őrült napnak, pedig a java még csak ezután következik... A fergeteges humorú vígjátékot az egri Uránia nézői tekinthetik meg. Belevaló papapótló A véletlen úgy hozza, hogy a gondtalanul élő, jó kedélyű agglegényt megkérik, vigyázzon az unokaöccsére és két unokahúgára. A meglehetősen lezser Buck talán az utolsó, akire az ember rábízhatja a gyerekeit, de más megoldás nincs... Némi szerencsével és sok szeretettel azonban Buck mindenkit meglep, még saját magát is, hogy milyen remek pótpapa vált belőle... Mint a mélyvízbe dobott úszni tanuló, úgy küzdi át magát a háztartás vezetésének legkülönfélébb akadályain. A történet szeretettel ábrázolja a nagybácsi bajlódását a vállalt feladattal. A kellemes humorú filmet az egri Uránia mozi mutatja be. Programbörze Kiállítások, tárlatok Gelsei Sándor kiállítása a Megyei Művelődési Központ galériájában látható. * A Bródy Sándor Megyei Könyvtár aulájában a hevesi tájegység népművészetét illusztráló munkákat mutatják be az érdeklődőknek. * Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban a hónap végéig tekinthetik meg Nagy Péter és Lelki Szabolcs fotóit. Szórakoztató programok Ma este 6 órakor a Mecset étterem kerthelyiségében, az MMK Folklórcentrumában, az egri Lajtha László néptánc- és a Gajdos népzenei együttes szórakoztatja a közönséget. A műsorban a tájegységek jellegzetes táncain, zenéin keresztül pergő, változatos képekben mutatják be a művészek a magyar folklór sokszínűségét. * Holnap este 7 órakor a Dobó téri színpadon a Megyei Művelődési Központ modemtánc-csoportjának bemutatója ígér látványos, kellemes szórakozást. * Az Egri nyár ’91 Irodalmi Pódiumán, a Franciskánus-udvarban (Kossuth Lajos utca 14.) mától vasárnapig Miért kell a szerelem? címmel Kulka János és Csákányi Eszter duettjét láthatják. Túra A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya vasárnap 16 kilométeres bükki túrára válj a az érdeklődőket. Dr. Zsibora Sámuel kalauzolásával a résztvevők a következő állomásokat keresik fel: Bélapátfalva — Homonna-tisztás — Jánosháza — Koroskő — Berva. Indulás: reggel 7.30-kor az Egervár vasúti megállóból. Kass-grafikák egri Kopcsik -cukrászda ban Ezekben a hetekben talán az egri idegenforgalmi vándorlás is adta az ötletet Kopcsik Lajosnak, tizenkét Kass-grafikát függesztett fel cukrászdája egyik meghitt sarkába, gyűjteményének értékes darabjait. Merthogy ez a vállalkozó szellemű mester nemcsak a kulináris élvezetekhez ért, de szerelmese-pártfogó- ja a képzőművészeteknek is. A tizenkét lap bibliai jeleneteket örökít meg. Inkább azt mondanánk, a Genezis írott anyagából kelnek életre azok a nevek, személyek, az ősatyák ősatyái, azok az emberek, férfiak, nők, magasztosan, de mindig érzékelhetően, a nekünk ismerős állapotukban, esendőségükben, akik és ahogyan azt a történeti eseményt, a történésnek azt az állapotát megélték. Azt meséli el a mai művész, amit akkor az a bizonyos férfi vagy nő elviselhetett, megkaphatott. Egy pillanatig sem kétséges, hogy Kass János hittel közelít hitbéli őseihez. Noé bárkájában a látvány megjelenítése köti le. Itt nincs egyetlen főszereplő, itt a hajó együtt ringatja Noét, az elrepülni igyekvő galambot is, az elefánttal meg a nagy sörényű oroszlánnal. Ott kuporog a majom is a hosszú sza- kállú hajótulajdonos lábánál, aki kezét-kaiját széttárva tekint előre, ami a felderíthetetlen fajtájú jövőt festi az Úr bizalmasa elé. Az elefánt mögül kinyúlik a zsiráf nyaka, bemutatják magukat az agancsokkal rendelkező gyorslábúak is, míg a bárkán kívül a halak — hemzsegnek. Mintha az úszkáló kopoltyúsok fel is tennék a kérdést a kései szemlélőnek: ők vígan lubickolhattak akkor is, amikor az egész teremtett világ a Vízözön okából végveszélybe jutott? A Noé bárkája mozgalmasságát mintha ellensúlyozná az Életfa, amely dús lombozatú. Középen magasodik fel, mert törzsét nyitott tenyérrel védi az Úr egyik keze, míg a másik a fa koronáját oltalmazza. Bal kéz felől térdeplőülésben a családfő, jobb oldalon ugyancsak „törökülve”, kihúzott derékkal a fiatal anya, a történelmi időket idéző öltözékben, az élet komolyságának teljes zártságában. Mert a mai művész ismeri a lelkiismeret fegyelmét: az arányokat is érzékeltetni kell, meg a felelősséget is, ha be akaijuk bizonyítani, mi nemcsak megértettük az elő- nemzedékek vállalásait, de folytatói is vagyunk annak, ami akkor velünk, értünk történt. Amíg a házaspár profilból néz egymásra, a gyermek teljes tekintettel ránk fordul, s kerek arcából az az időtlenség les ránk, amit vizsgáztató figyelemnek is elnevezhetünk. Feszült itt egymásnak két szerelmes arca is, akik betöltik a rajtuk uralkodó törvényt, bár köztük is ott a kéz, a mindent eldöntő hatalomé, amely Izsáknak is megszabta sorsát, s vele együtt, miatta is az egész népét. Stilizáltak ezek a hősi alkatok, a lélek megtestesítői azzal együtt is, hogy mindenütt övezik őket a termékenység jelzetei, a gyümölcsök, a húsosán felkunkorodó virágok. És mindenütt madarak, a hírek és a levegőég akrobatái. Reméljük, új galériát indított el Kopcsik Lajos, és talál is támogatókra. (Bimbó Zoltán reprodukciói) Halálhíre a Tolnai Világlapjában Képes riportban számolt be Görgey Artúr temetéséről 1916 májusában a Tolnai Világlapja: „A főváros lakosságának nagy részvéte mellett temették el Görgey Artúr ’48-as honvédtábornokot, szabadságharcunk fővezérét.” Az egyik képen Görgey látható halottas ágyán. A másik felvétel a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokában készült, ahol Görgeyt felravatalozták. A temetési szertartás után távozik a gyászoló család. Elöl ’48-as honvédek mennek, akik eljöttek megadni a végtisztességet egykori fővezérüknek.
