Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-11 / 161. szám

HÍRLAP, 1991. jnlins 11„ csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Megjelent a Noszvaji ' Hírmondó Második alkalommal jelentet­te meg a község önkormányzata a Noszvaji Hírmondót. A kiad­vány a február végi falugyűlés óta eltelt három hónap történé­seiről, a képviselők munkájáról tájékoztatja a lakosságot. Töb­bek között arról olvashatnak a helybéliek, hogy az önkormány­zat kilépett a Sikfőkút Kft.-ból. Vagyonrészként megkapták a tónál lévő két büfét, öt csónakot és a kikötőt, valamint 1,3 millió forint készpénzt. Az előbbieket a csónakáztatás lehetőségével idén 352 ezer forintért adták ki. Olvashatunk még a képviselő- testülethez és a szociális bizott­sághoz érkező segélyezések elbí­rálásának nehézségeiről, az utca­név-változtatásokról és az alaku­lóban lévő gazdakörről. A téves híresztelések megcáfolása végett azt is közük a lakossággal, hogy a képviselő-testület tagjai napidí­jat vagy egyéb költségtérítést nem kapnak. A falusi turizmusról Az Eger környéki települések vezetőinek szervezik Felsőtár- kányban, jűlius 25-én azt a be­szélgetést, tanácskozást, ame­lyen elsősorban az idegenforga­lomról, annak lehetőségeiről, bővítéséről és a falusi turizmus­ról lesz szó. A Falusi Tanyai Ven­dégfogadók Szövetsége képvise­letében dr. Csáki Csaba országos titkár tart majd előadást. Gazdagodik Ostoros Három évvel ezelőtt kezdő­dött az a beruházás, amelynek nyomán szeptembertől új iskolai termeket vehetnek birtokukba az ostorosi gyerekek és tanárok. A körülbelül 23-24 milüó forin­tos épületben hat szaktanterem kap majd otthont. A kivitelezési munkák nagy része már elké­szült, nyárra már csak a terepren­dezés, illetve a műszaki hiányos­ságok pótlása vár a kivitelezőre, Lóczi Béla parádi magánvállal­kozóra. Gyermek­programok A nyári szünidőben érdekes progarmok várják a füzesabonyi iskolásokat. A művelődési köz­pont minden héten kedden ki­rándulásra, szerdánként sport, csütörtökönként pedig kézmű­ves foglalkozásokra és videovetí- tésekre válj a az érdeklődőket. Kezdeményezések, fejlesztések a községben Noszvaj és a világkiállítás A közelmúltban a megyei ön- kormányzat körlevelet küldött szét szűkebb hazánk települései­re, amelyben arra kérte a polgár- mestereket, fejtsék ki, milyen el­képzelésekkel csatlakoznának a világkiállításhoz. Pintér Elemér, noszvaji polgármester is elküldte javaslatát. — A helyi sajátosságokat fi­gyelembe veve készült a tervezet. Elsősorban a meglévő értéke­inkre szeretnénk építeni, hiszen gyönyörű turisztikai helyek bir­tokosa Noszvaj. Célul tűztük ki még a fürdőturisták „megállítá­sát^ is, mivel a környékünkön több, festői környezetben lévő strand van. Egy közös kezdemé­nyezésünk a Megyei Népművé­szeti Egyesülettel megvalósulni látszik. Az elképzelések szerint otthont adnánk egy alkotótábor­nak, amelyben fafaragók, hím­zők, bőrdíszművesek, kosárfo­nók, szövők és szobrászok hó­dolhatnának a művészetnek. Mi a helyet adnánk, az alkotók ma­guk alakítanák ki környezetüket. A turisták is kipróbálhatnák ügyességüket egy-egy művészeti ágban. A gyerekek számára hosz- szabb alkotótáborokat szervez­nénk, s az elkészült munkákból kiállítást rendeznénk. — Hol tervezik az alkotótelep létrehozását? — Több helyet megtekintet­tünk már, s az együttgondolko­dás után Eger felöl a falu szélét jelöltük ki. Kivitelezéshez azon­ban még szükségeltetik egy s más, amelyekről önkormányzati ülésen születhet döntés. A kisze­melt telken ugyanis egyelőre be­építési tilalom van, amelynek feloldása testületi döntést igé­nyel. Ráadásul egyelőre a téesz tulajdona, de bízunk abban, hogy megegyezünk. — A forgalom egyirányúsüása miatt meglehetősen nagy kerülőt kell termi ahhoz, hogy a művé­szek jövendőbeli táborhelyét megközelíthessék. — Az űt egy részét már kiszé­lesítettük, éppen ebből a meg­gondolásból. Tervezzük még to­vábbi ötszáz méteres szakasznak a korszerűsítését, s ha ez sikerül, Eger felől is be lehetne kanya­rodni. Szeretnénk ehhez támo­f atókat találni, elsősorban azok őréből, akiknek érdeke az út bővítése. — Milyen programokkal vár­ják majd az idelátogatókat? — Hagyományossá akarjuk tenni a Noszvaj — Sikfőkúti Na­pokat, amelyen több látnivaló is akad a turisták, kirándulók szá­mára. Az előbb említettem már, az alkotótábort és kiállítást. Eh­hez kapcsolódna a tóparti réten egy kulturális műsorsorozat, de csónakázás és horgászás is várná a kikapcsolódni vágyókat. Ter­mészetesen nem maradna el a De la Motte-kastély, a Gazdaház és a Táltos fogadó meglátogatása sem. — Noszvaj közelfekszik a me­gyeszékhelyhez- Csatlakozni kí­vánnak-e az egri programokhoz ? — A barokk városok éve al­kalmából mi is szeretettel várjuk a vendégeket. Felvetődött a ha­táron kívüli magyarok találkozó­jának a gondolata is, amely al­kalmából Noszvajt is megtekint­hetnék. Felkértünk egy szakem­berekből álló csoportot arra, hogy dolgozzák ki Noszvaj ima- ge-ját. Ezen már dolgoznak, és hamarosan el is készül. — A vonzerő növeléséhez vi­szont a község infrastruktúráját is fejleszten kell. Milyen beruhá­zásokat kezdtek el, illetve szán­dékoznak? — A település gyöngyszemé­nek számít a síkfokúti két tó, amelyek rendbehozatalra szo­rulnak. A hihártalanítást már el­végeztettük, s hamarosan kész lesznek az alsó tó rendbetételére vonatkozó tervek is. Amennyi­ben az időjárás engedi, az idén hozzákezdünk a zsiliprendszer kialakításához. Már egyeztet­tünk a Miskolci Távközlési Vál­lalat egri kirendeltségével, s a kö­zeljövőben Noszvaj is bekapcso­lódik a crossbarvonalba. A kivi­telezéshez betéti társaság alakul­na, a költségek körülbelül 21 millió forintra rúgnának. Ennek terheit persze közösen visel­nénk: az önkormányzat, a lakos­ság és az idegenforgalmi létesít­mények. Az áfész már jelezte, hogy ABC-t szeretne közsé­günkben építeni. Az Országos Gázipari Tröszt ugyan gazdaság­talannak minősítette Noszvaj gáz­ellátásának tervét, de már ké­szülnek az új elképzelések. A gyógyszertár építésének engedé­lyeztetése zajlik. Egy egri gyógy­szerészházaspár és az önkor­mányzat együttes erejével való­sulna meg. Az idősek és gyere­kek érdekeit szem előtt tartva szeretnénk a buszmegállóban peront kialakítani, és a vizet el­vezetni. Új aszfaltköpenyt kap az Alkotmány, az Árpád és a Dózsa György utca. Szeptember végére a temető mellett gépkocsiparko­ló épül, s a kivitelezők már dol­goznak a kábeltelevíziós-rend­szer kialakításán. A község egy részében már foghatók az égi jelek, szeptem­ber 1 -jétől viszont minden igény­lőnek nyolc csatorna biztosítja a szórakozást. — Mi lesz a sorsa az egykori MSZMP-üdülőnek, amelyet nemrégiben még a Malév bérelt? — Az Állami Fejlesztési Inté­zethez több pályázat is érkezett, de egyelőre nem akadt vevő. A megyei önormányzattal született egyezség alapján a teljes eladási árnak a felét kapjuk. Amennyi­ben a kincstár iksz százalékot magánál tart, akkor a megmara­dó összeg 60 százaléka illet ben­nünket. — Minden bizonnyal több mil­lió forint gazdagítja majd a kasz- szájukat. Mire költik a pénzt? — Pályázatot szeretnénk hir­detni az iskola és a művelődési ház építéséhez. Mindkettő álla­pota ugyanis siralmas, s ez hosz- szú távon nem tartható. Molnár Zsolt Búcsú Kistályán Hol vannak már azok az idők, amikor az egri hóstyák némelyike is önálló falucska volt! Alma- gyar, Tihamér, Andornak — a török idők „várelő” települései, Dobó és a magyar nemzet büszkeségei. Andomaktálya. Ez a közel öt kilométer hosszú Eger-melléki község közismerten több falu kar­nyújtásából vállalta a testvériséget, miközben saját hagyományaik, családi tradícióik, szokásaik eleve­nen élnek. Július 7. Sarlós Boldogasszony ünnepe —, a ka­tolikus naptár szerint — nevezetesen a kistályai bú­csú napja. Andráskor majd az andomakiak tartják meg a saját templomuk és védőszentjük búcsúját, így aztán nyárra is, őszre is esik egy-egy jeles alka­lom, amikor a szomszédok, a rokonok, az ismerő­sök összejöhetnek találkozhatnak. Harangzúgás ébreszti a falut, az Egér-patak part­ján a hídon és a közeli térségben már kora reggel sá­tort vernek a vásározók, munkára kész a ringlispil, a céllövölde, serceg a zsírban a hurka, a kolbász és a hal. — Tessék, tessék! Itt a csodálatos similabda, ket­tőt húszért, hármat huszonöt forintért... A mézeskalácsos mezőkövesdi, a vattacukros Egerből jött, a lufis ember Miskolcról érkezett, most pakol ki a kombijából. A hídon a gyereksereg ácsorog, bámulják a vizet, és várják, hogy elinduljon a „sürgő". Az egyik házban megy a munka. — Disznót vágtunk a búcsúra! Elmaradtunk egy kicsit, mert jöttek a gyerekek, az unokák. Tíz órakor beharangoznak a nagymisére, előtte negyed órával, komótosan lépdegélő férfiak, sietős asszonynép iparkodik a templom felé, mert ugye, a búcsú, az nem csupán eszem-iszomból, meg szóra­kozásból álL.. Szóba elegyedünk néhány férfival. — Sarlós Boldogasszonykor máskor már a búzát aratják. Most még az árpa sem sietős... Néznek, hallgatnak, nagyokat biccentenek. Bi­zonytalanok! Manapság nem tudhatja az ember, hogy kibe mi lakik, mit miért tudakol és miért ér­deklődik, így aztán vélemény nélkül, kevés szóval tovább folytatják az útjukat a templomba. — Nekünk ez a béke szigete! — mondja egy asz- szony, és magasra tartja az ujjai köré csavart rózsa- füzért. A sarki kocsma előtt forrósodik a hangulat, rendőrkocsi húz az Eger- patak felé, ahol immár ja­vában tart a kistályai búcsú, amire egy kerek eszten­deig emlékeznek majd... Szalay István Tiszai nyár Tombol a nyár, s a tikkasz­tó hőségben sokan kerestek felüdülést a vízpartokon. Egyre népszerűbb a Tisza- part is, ahol strandolok ez­rei napozhatnak, pihenhet­nek, s hódolhatnak a vízi­sportoknak. Felvételeink néhány for­ró pillanatot örökítettek meg. (fotó.emzsé) Térképészeti bemutató Füzesabonyban Hiteles adatokkal a fejlődésért Nemrégiben a Heves Megyei Földhivatal „interaktív” térkép- készítő rendszer bemutatójára invitálta az érdeklődőket Füzes­abonyban. Mint Kalmár Imre hi­vatalvezetőtől megtudhattuk, egy — két évvel ezelőtt indult kí­sérlet eredményét láthatták a résztvevők. A jelenlévők első­sorban a Heves megyében mű­ködő körzeti hivatalok ingatlan­nyilvántartási szakemberei, a Budapesti Geodéziai és Térké­pészeti Vállalat megyei kiren­deltségének vezetői, valamint megyénk városainak képviselői voltak. Megtekinthették Füzesabony és Dormánd digitális eljárással készült földmérési alaptérképét. Ennek előnye, hogy pontos, megbízható és hiteles adatokat gyorsan szolgáltat, elsősorban az önkormányzatok számára ké­szült. Könnyen kezelhetik a föld­mérési szakemberek, viszonylag egyszerű számítógépes parkot igényel, éppen ezért megfizethe­tő, elérhető. Az sem mellékes, hogy könnyen és gazdaságosan szerkeszthető hozzá a közmű alaptérkép. Előnye még, hogy együtt fejlődik a várossal, a tér­kép voltaképpen nem más, mint a település infrastruktúrájának infrastuktúrája. Zsámboki Sán­dor, a Füldmüvelésügyi Minisz­térium Földmérési Főosztályá­nak vezetője így külön kiemelte, hogy a nemzetgazdasági és ön- kormányzati lehetőségeket fi­gyelembe véve minél több várost és falut kell a jövőben ilyennel el­látni. Már most nagy az érdeklődés, készül Hatvan és Heves térké- pe.így elképzelhető, hogy a jö­vőben könnyebben birkóznak meg majd a településirányítási feladatokkal, a pénzügyi, szociá­lis és biztonsági problémákkal, s naprakészen nyomon követhetik a közlekedés helyzetét, az utak állapotát, vagy éppen az ingatla­nok állagának az értékét. A holnap feladatai közé tarto­zik a különböző térképek mű­ködtetési szabályzatának kidol­gozása. Ebben a gyakorlati ta­pasztalatok mellett szükség lesz az elméleti és jogi munkákra is. Ha minden a rendes kerékvágás­ban megy, novemberben már a forgalomba is kerülhetnek az új térképek — fejezte be Kalmár Imre. Mit kínál Önnek július 15-től Egerben a q: SAMSUNG mintabolt? A teljes Samsung- választék mellett Sharp­irodatechnikát és PFAFF varrógépeket. 199 TűiTÍÍB raaodoi

Next

/
Thumbnails
Contents