Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-10 / 160. szám
HÍRLAP, 1991. július 10., szerda „Hadijelentés” a Mátravidéki Fémmű vekből Ismét van munka a siroki gyárban, legalábbis szeptember közepéig Eltávolítják az illegális bevándorlókat Megszigorítják a harcot Franciaországban az illegális bevándorlás ellen. Edith Cresson miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a rajtakapott illgális betelepülteket kényszerrel távolítják el az országból, beleértve azt is, hogy külön bérelt repülőgépekkel toloncolják őket vissza hazájukba. A francia törvények előírják az ilyen személyek kitoloncolását „a határon túlra”, de nem teszik szükségessé hazajuttatásukat. Hőhullám a bűnözés ellen A bűnözés leghatékonyabb ellenszere a hőhullám — legalábbis a lengyel tapasztalatok szerint. Míg egy átlagos napon Szczecin városában mintegy ötven betörést követnek el, ezekben a napokban csak hármat. Az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy a betörők is inkább az árnyékban hűsölnek, míg el nem múlik az országos hőhullám. Népszámlálás Csehszlovákiában A csehszlovákiai népszámlálás most közzétett, további részletes számadatai szerint, Szlovákiának egyetlen olyan járása sincs, melynek területén ne élnének magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok. A Szlovákia 38 járásában élő 566 741 magyar közül a legtöbben a dunaszerdahelyi járásban élnek. Számuk 95 394, míg az ugyanott élő szlovákok lélekszá- ma 12 338 és a cseheké 695. Csóti György Dél-Afrikáról Minden mértékadó dél-afrikai politikai erővel tárgyalt Csóti György, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke, aki durbani tartózkodásáról kedden tájékoztatta a sajtó képviselőit. Tapasztalatait összegezve rámutatott: a Dél-afrikai Köztársaság jövője attól függ, hogy a világ közvéleménye hogyan foglal állást a gazdasági és politikai szankciókkal kapcsolatban. Csóti szerint sok kihasználatlan lehetőség van a kétoldalú gazdasági együttműködés bővítésében és a politikai kapcsolatok fejlesztésében. Ezáltal — saját érdekeink érvényesítésén túl — hozzájárulhatnánk a dél-afrikai demokratikus erők párbeszédének elősegítéséhez. (Folytatás az 1. oldalról) Ez tehát a jelen, nézzük most a jövőt, ami sajnos nem túl biztató. Míg a termelés szünetelt, az üzletkötők és a vállalatvezetők felkeresték minden üzletfelüket, hogy a megrendelések növeléséről tanácskozzanak, ám elkeserítő kép rajzolódott ki előttük, íme, néhány példa, hogyan hatott a szovjet, illetve a KGST-pi- ac összeomlása, és a hazai kereslet folyamatos csökkenése jelentős, nagynevű cégeinkre. A Kőbányai Gyógyszerárugyár raktáraiban harmincegymillió dollárnyi áru áll siroki tubusokban, amit a szovjetek belátható időn belül nem tudnak kifizetni. Hasonló volumenű készletet őrizget — valószínűleg hiába — az Egis is. A Biogal exportja huszonhat- millió rubelről egymillióra esett vissza. A Caóla két hónapra részlegesen leáll, a második félévre egyetlen tubust sem rendeltek. Ugyancsak leáll egy hónapra a Claudia is, mely tavaly még napi százezer forintot forgalmazott kozmetikai mintaboltjában. Ma csak három-négyezer forintnyi árut tudnak eladni. Egyedüli kiút az export lenne a Mátrafém számára, de a korábbi szocialista partnerek gyakorlatilag semmit nem rendelnek, a tőkés piacon pedig csomagolóanyagból túlkínálat van, és olyan magasak a minőségi követelmények, hogy a jelenlegi gyártósorok egy részén azt nem lehet teljesíteni. Kicsit biztatóbb a kép az aero- sol-palackok piacán, de a tavalyi nagy megrendelések után itt is csökken a kereslet, különösen a belföldi. Nincs az embereknek pénze, és ez megbosszulja magát, mert ha nincs fogyasztó, minden téren csökkenni fog a termelés is. A gyár láncüzeme teljes kapacitással dolgozik, és a lőszerüzemben is sikerül olyan üzleteket kötni, hogy az idei év nagyobb problémák nélkül teljen el. Egyre nagyobb gondot okoz viszont a TMK-sok és a szerszámüzemben dolgozók foglalkoztatása. Az érdekükben most komplett gépsorok gyártását szervezik, de egyelőre nincs piac. És ezzel el is érkeztünk a legégetőbb kérdéshez: lesznek-e el- bocsájtások, mi igaz abból a pletykából, hogy hatszáz embertől készül megválni az elkerülhetetlen „ karcsúsítás ’’során a gyár? Nos, a vezérigazgató szerint előfordulhat, hogy ez a szám közel jár az igazsághoz, de most még lehetetlen pontosan megmondani, hány dolgozónak lesznek kénytelenek odaadni a munkakönyvét. Számításaik szerint körülbelül huszonöt százalékos leépítésre lesz szükség, ám ebben benne van az a több mint háromszáz alkalmazott is, akik a gyár költségén korkedvezményes nyugdíjat kapnak. Az is biztos, hogy megszüntetik a távolsági munkásbuszokat, és így a Bor- sodnádasd, Arló és Járdánháza térségéből bejáró mintegy ötven dolgozót nem tudják tovább alkalmazni. A többi elbocsájtás még nem tisztázott, de az az elv, hogy elsősorban a kiszolgálói, a szellemi és a vezetői munkakörökben „karcsúsítanak” majd, a közvetlenül termeléssel foglalkozó dolgozók számát nem kívánják csökkenteni. Az viszont nem titok, hogy az első elbocsájtások- ra augusztus közepén kerül sor. A rossz hírek hallatán azt is megkérdeztük Korcsik úrtól, hogy tud-e valami optimistát, valami biztatót mondani: lát-e esélyt a válságból való kilábalásra. Nos, folyamatban van, és igen biztatóan halad egy, a külföldi tőke bevonását célzó tárgyalássorozat. A német partner szándéka igen komoly, és a nemrég Sírokban járt külföldi szakértők is az üzlet megkötése mellett érveltek. Ha a megállapodás létrejönne, úgy a teljes fíakongyártó kapacitás folyamatosan kihasznált lenne, és a gyár hozzájutna a legmodernebb gépsorokhoz is. Addig is, míg az üzlet megköttetik, a Mátrafém saját erejéből fejleszt: két tubusgyártó gépsort helyeznek üzembe az idén, mert tudják, csak minőségi termékekkel lehet új piacokat találni, és biztos kenyeret adni a dolgozóknak. (koncz) Német—jugoszláv vita a fegyvereladásokról Törekvés a negyedik birodalomra? A bonni kormány hétfőn „rosszindulatú kitalálásnak” nevezte és visszautasította a jugoszláv tömegtájékoztató eszközökben elhangzott, leírt állítást, amely szerint a németországi Szövetségi Köztársaság fegyvereket szállított Szlovéniába, illetve ott katonák kiképzésében vett részt. Ugyanakkor a Tanjugbon- ni tudósítójának hétfői, Christian Schmidt CSU-képvisclőrc hivatkozó közlése szerint a német újraegyesülés előtt a keletnémet hadsereg raktáraiból Magyarországon át tömegével kerültek fegyverek, köztük Kalasnyikov- géppisztolyok az elszakadni készülő jugoszláv tagköztársaságokba úgy, hogy az NDK-ból A Hubertus Faszobrász GMK felvesz szakképzett, gyakorlott bútorasztalosokat. Kiemelt bérezési lehetőség. Érdeklődni: Kőolajkutató Vállalat telephelyén. Telefon: 36/12-192. v - ■ y „továbbadási tilalommal” szállították a fegyvereket Magyarországra. A bonni kormány szóvivője a kérdésre, kerülhettek-e fegyverek NDK-készletekből Jugoszláviába az újraegyesülés előtt, így válaszolt: „ezt nem zárhatom ki”. A legnagyobb példányszámú szerb lap, a Vecernje Novoszti szombati számában azt írta, hogy január végén, már a német ország- egyesítés után, „Armbrust” típusú német harckocsi-elhárító rakétákat szállítottak titokban Szlovéniába, a Bundeswehrtől 40 kiképző tiszt oktatta a szlovén területi véderő tagjait. A szerb újság szerint a Jugoszlávia szétzúzására irányuló akciót a német szövetségi hírszerzés, a BND irányította. Az elmúlt napokban a belgrádi sajtó, vagy a szerb elnök, Szlobodan Milosevics szócsöveként emlegetett jogászprofesszor, Budimir Kosutics Németországot egyértelműen a vádlottak padjára ültette, egyebek között olyan szándékokat tulajdonítva neki, hogy „déli irányba tör”, kvázi létre akarja hozni a „negyedik birodalmat”, maga köré gyűjtve a hitleri Németország egykori szövetségeseit. Veljko Kadijevics jugoszláv védelmi miniszter szerint „egyes országok bábjaik révén akarják elérni azt, amit korábban a háborúban nem tudtak kivívni. Európa és a világ ugyanazt az árat fizetheti, vagy még nagyobbat fizethet Jugoszlávia feláldozásáért, mint amilyet (a második világháború előestéjén) Csehszlovákia feláldozásáért fizetett”. A német kormány hétfőn nyomatékosan visszautasította a jugoszláv kormánytényezők állásfoglalásaiban napvilágot látott, a bonni politika céljaira és motívumaira vonatkozó gyanúsítgatá- sokat. Egyben üdvözölte, „az értelem győzelmének” nevezte a jugoszláviai válság résztvevői között, hétfőre virradó éjszaka EK-közvetítéssel született újabb kompromisszumos tervet, amely a válság békés megoldását tűzi ki célul. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter a Saar-vi- déki rádióban hétfőn elhangzott interjúban úgy vélte, hogy a felek lélegzetvételnyi szünethez jutottak „a tulajdonképpeni problémamegoldás” előtt. A német diplomácia vezetője messzemenően semleges álláspontról kiindulva nyilatkozott a megoldásról. „Kívülről senki sem formálhat jogot arra, hogy előírásokat fogalmazzon meg, akár az egyik, akár a másik fél számára” — közölte Genscher. Aknatűz, menekültek a Vajdaságban Hétfőn éjszaka, tizenegy óra körül Bácskapalánka és Iloka között ismeretlen személyek aknavetőből tüzet nyitottak a jugoszláv néphadseregnek a „Május 25.” Duna-hidat őrző katonáira. A hídnál az újvidéki laktanya katonái teljesítettek szolgálatot. Nem tudni, hogy vannak-e sebesültjei a támadásnak. A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint már több mint hétezer menekült tartózkodik a Vajdaságban. Az utóbbi három hónapban kétezer menekült érkezett oda, az utóbbi napokban főképpen a szlavóniai, a baranyai és a nyugat-sze- remi szerblakta falvak vidékéről. A Szovjetunió az egységes Jugoszlávia fennmaradását támogatja, és úgy véli, hogy a többnemzetiségű európai államok felbomlása veszélyeztetné a földrész békéjét és biztonságát. Ezt nyilatkozta Julij Kvicinszkij, a szovjet külügyminiszter első helyettese, aki Mihail Gorbacsov elnök különmegbízottja- ként tárgyalt napokon át Belg- rádban. Találkozott Stipe Mesic szövetségi államfővel, Ante Marko- vics szövetségi kormányfővel, Szlovénia, Szerbia és Horvátország köztársasági elnökeivel. EVAT Rt. lett az egri ingatlankezelő (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek után került sor annak az „ad hoc-bizottságnak” a megválasztására, amelynek feladata „az egri borvidék helyzetének tanulmányozása és javítása, a szüret idején várható feszültségek enyhítésére való törekvés, valamint az állami-szövetkezeti és az egyéni szőlőgazdaságok érdekeinek távlati védelme, feladatának meghatározása lesz”. A bizottság vezetőjévé Thum- merer Vilmos tanácsnok-képviselőt, tagjává pedig Pelle Bélát (EGERVIN) Gál Lajost (eger- szalóki tsz), Oláh Lászlót (egri kutatóintézet), valamint dr. Bán- hidy Péter és Mondák Attila ön- kormányzati képviselőt választották. Az ülés további részében került sor az Egri Városgazdálkodási Vállalat átalakítására tett javaslat megvitatására. Habis László alpolgármester — írásos előterjesztésében — egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy „...az üzem... külső feltételei és belső adottságai egyaránt kedvezőtlenek, piaci pozíciója, személyi állományának összetétele, az állóeszközök állapota romlott, számos vagyonelem kihasználtsága alacsony szintű... Megoldásuk ezért egy teljesen új szervezeti és működési rendszerben, új vezetési stratégiával lehetséges”. A közgyűlés — megtárgyalva az adott lehetőségeket — úgy döntött, hogy szeptembe- erl-jévellétrehozza a Városgondozás Karbantartó és Szolgáltató Kft.-t, amelyben a vagyoni részesedési arány (önkormányzatdolgozói rész) 80-20 százalék. Az új kft. profilja — a korábbi köz- és településtisztasági, illetve kommunális tevékenység mellett — többek között útfenntartással, közlekedési eszközök javításával, járműmegőrzéssel, épületjavítással és -asztalosipari szolgáltatásokkal bővül. Kárpótlás az Míg Európa és főleg az Ibériai-félsziget úgy készül 1492 megünneplésére, hogy méltó emléket kíván állítani Kolumbusz Kristófnak és bátor társainak, akik felfedezték az általuk Indiának hitt Újvilágot, az amerikaiak örömére — ha így folytatják —, nem kevés üröm is vegyül majd. A jubileum kapcsán máris sok indulattól kísért vita bontakozik ki Észak-Amerikában, főleg az Egyesült Államokban. A téma a gyarmatosítás, Európa felelőssége, egyáltalán a nyugati kultúra értékei és fontossága. Az ügy súlyát jelzi, hogy még olyan tekintélyes napilap, mint a New York Times is foglalkozik vele. A „Kolumbusz nem volt Eich- mann” című írás vitába száll Ali Mazriu professzorral, aki szerint a gyarmatosítók felelőssége óriási, hisz egyszer s mindenkor véget vetettek az egyszerű, boldog tudatlanságban élő népek nyugalmának, kincseikért halomra gyilkolták, kizsákmányolták vagy rabszolgának alkalmazták őket. Nagyobb vita előzte meg viszont azt a döntést —17 igen, 5 nem és 3 tartózkodás —, amely szerint az Egri Ingatlankezelő, -Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat részvénytársasággá alakul át. Igaz, a Fidesz képviselői nevében Király József ellenérvként vetette fel, hogy ez megfontolandó, mert hiányzik a városi lakáskoncepció, amely az IKLV állományát is érintené. Továbbá: az Rt. bevétele — ellentétben egy önkormányzati hivataléval — adóköteles lesz, s ezért anyagi hátrány éri a várost. „Szükséges lenne hát” — hangsúlyozta —, „hogy egy ad hoc bizottság még egyszer tekintse át a javaslatot.” Dr. Bárdos Rezső viszont azt említette meg hiányosságként, hogy „nem látni a leendő Rt. gazdasági stratégiáját. Nem tűnik ki, hogy az új felállásban olcsóbban tudják-e megoldani a lakáskarbantartást és -felújítást, mint vállalati formában, mert ha nem, akkor „beleviszik” a képviselő-testületet egy olyan szolgáltatási dijrendezésbe, amelyre a lakosság csak ráfizet. Az ügy támogatói — a képviselők zöme — annak adtak hangot, hogy nincs más megoldás: számos szakértő véleménye támasztja alá az átalakulás szükségességét. Ezek szerint: „...az ön- kormányzat a közüzemi vállalati vagyont — mint tulajdonos — a piac által mindenkor elérhető legnagyobb hatékonysággal tudja befektetni úgy, hogy a vagyon működtetésében érintett dolgozói érdekek is kifejezést nyerjenek”. Ebben az esetben is bővül a tevékenységi kör: a hagyományos — IKLV-s — szolgálatáson túl foglalkoznak majd építőipari tervezéssel, szereléssel, szállítással, közlekedéssel, takarítással, fogyasztási cikkek kereskedelmével, gépjárműjavítással, s még idengenforgalmi és vendéglátó tevékenységgel is... (szilvás) indiánoknak A válasz: a radikális gondolkodásúak szeretik elfelejteni, voltak emberibb érzelmű konkvisztádorok, akik szembeszálltak a szélsőségesekkel, a bennszülötteket egyenrangúaknak tartották és ezért leigázásukat tiltották. A vitának van jó oldala is, így az, hogy a származásukat eddig jórészt titkolni kényszerülő indiánok öntudatra ébredtek. Dél- Dakotában az indiánok igyekeznek visszaszerezni egykoron elvett földjüket, így a Dakoták szent hegyét is, amelyet az amerikai kormány 1875-ben — felismerve annak aranykincseit — bekebelezett. A bíróság a földet vissza ugyan nem adta, de legalább megítélt az indiánoknak 120 millió dollár kártérítést. Újabban — például hitelkérelem elbírálásakor — kifejezetten hasznos lehet, ha valaki igazolni tudja, hogy ereiben legalább 1/64-ed részben indián vér csörgedezik. Ferenczy — Europress Lengyel cáfolat Gorbacsov nem küldött levelet A lengyel államfő sajtóhivatala hétfő este nyilatkozatban cáfolta, hogy Lech Walesa köztár- sásagi elnök prágai tartózkodása során levelet kapott volna Mihail Gorbacsov szovjet elnöktől. Ezt a hírt a múlt héten Janusz Ziolkowski, a lengyel elnök hivatalának államminisztere közölte Varsóban újságírókkal, azt állítva, hogy ugyanolyan üzenetet kapott a magyar és a csehszlovák vezetés is. Szerinte a levelekben a szovjet vezető lemondott a kötendő kétoldalú alapszerződések biztonsági záradékáról, vagyis nem ragaszkodott volna ahhoz, hogy a Szovjetuniónak joga legyen beleszólni a szóban forgó államok jövőbeni szerződéskötéseibe és szövetségi hovatartozásuk alakulásába. Ugyancsak hétfő este cáfolta a Janusz Ziolkowski által közölteket Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter, aki szerint csupán Václav Havel elnök kapott levelet Mihail Gorbacsov- tól. Annak tartalmáról nem nyilatkozott. / Mély fájdalommal tudatjuk, hogy édesanyánk NAGY PÁLNÉ szül. Liszkai Anna türelemmel viselt, hosszú betegség után 77 éves korában meghalt. Temetése 1991. július 11-én 10 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család Dél-Afrika újra a NOB-ban Lausanne-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyén kedden reggel tárgyalások kezdődtek az ötkarikás szervezet vezetői és a Dél-Afrikából érkezett öttagú olimpiai delegáció között. A dél-afrikai küldöttséget Sam Ramsamy, az ideiglenes jelleggel működő „Dél-Afrikai Nemzeti Olimpiai Bizottság” (INOCSA) elnöke vezeti. Az egész sportvilágban nagy érdeklődéssel kísért tárgyalásokról kora este jelentették a hírügynökségek, hogy a NOB visszavette tagjai közé az 1960-ban, az apartheid politika miatt kizárt dél-afrikai olimpiai bizottságot.