Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-31 / 178. szám
HÍRLAP, 1991. július 31., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Sarudi nyár A falusi turizmus felülnézetből — Vadvízország, a holnap ígérete és Szolgáltató Kft., amely olcsó szállásokkal, étkezési lehetőségekkel, saját gyártmányú vízi és sporteszközökkel áll sokak rendelkezésére. Fürdőszobás parasztházakat, családi otthonokat bérelnek, amelyekbe hívják és váiják a vendégeket egy többnapos, sőt hosszabb idejű ittlakásra is. A szárnyait bontogató sarudi vendéglátást segíti ez az ajánlat is: „hatágyas, kétszobás parasztház fürdőszobával, konyhával, nagy, füves udvarral: napi 1800 forint. A Rimacoop első nyarát tölti a sarudi öbölben, de berendezkedésében, elgondolásaiban már a jövő formálódik. Keny- hercz István üzletágvezető — a motoros hajó kormányosa — újabbnál újabb szándékokkal, tervekkel áll elő. A közeli napokban minden bizonnyal megállapodás születik a makiári sportrepülőkkel, akik a sarudi téesz volt mezőgazdasági repülőterének igénybevételével — kezdik meg a Rimacoop részére új szolgáltatásukat. Sétarepülés a Tisza fölött! Ez lesz az új sarudi szenzáció, és az, hogy jövőre már nagy hajót vásárolnak, és nem csupán a vízibiciklik, csónakok, szörfök, vitorlások siklanak a vízen a szigetek körül, de igazi hajó indul majd körútra a „sarudi öbölből”! Ötletben, érdekességben — úgy tűnik — nincs hiány, egyéb vonatkozásban sem: egy budapesti nyugdíjas pedagógus magántábort szervezett „ROMÁK" részére. Nem drága, és a gyerekek remekül nyaralnak Sarudon. Sok minden történt már az elmúlt években ebben a községben, de a nagyja még hátravan: történelmi leckét kell adni a világnak, az újonnan szerzett lehetőségek kihasználásával... Szalay István A Tisza-tó fűzfákkal, sással, náddal benőtt partszegélyei és szigetei valóságos vadvízországot teremtettek a sarudi öbölben. A hatalmas szabad vízen, ahol a „vízitök” sárga virágabroszán ezer színt játszik a lemenő nap, egy-egy ritka madárfaj lelt otthonra, de szaporodásnak indult az egész madárvilág, az apró- és nagyvad-fajok is. Csónakunkkal mélyen bent járunk már az öbölben, és elhagyva a hajdani Kis-Tiszát, átjutva a csatorna zsilipjén, megkerüljük az Aranyosi-szigetet, amelynek a partjait már az Oreg- Tisza nyaldossa. A hajdani mo- rotvák, szigetecskék nádtengerében hazaiak és külföldiek húzódnak meg, örülnek a csendnek, a csodálatosan tiszta levegőnek, idejüket — az ősi foglalkozáshoz illően — halászattal és vadászattal töltik. A Tisza-tó létrejötte kedvezett a halállomány szaporodásának, elsősorban ponty, harcsa, csuka és süllő akad a horgára azoknak, akik e tájon kívánnak hódolni szenvedélyüknek. Rejtelmes világ ez itt, valóságos vadvízország, amely ilyen, az ősidőket felidéző formájában kevés helyen található meg. Poroszlótól Sarudig nyúlik a gát, és azon innen és túl új élet, új kilátások formálódnak, amelyek mind jobban meghatározzák a 650 évesnél is idősebb Sarud község életét. Ugyan kinek jutna eszébe, hogy az egykori „Sorousd” hajdan királyi birtok volt, amelyért Csanád egri püspök egy dunántúli faluját adta cserébe Károly Róbertnek? Most a víz az úr! Ehhez kell igazítani valamennyi idevalósinak a szekere rúdját, ebben erőlködött korábban a tanács, most a helyhatóság, de ebben látják boldogulásukat azok is, akik a Ti- sza-parton üdülőtelkeket adnak és vesznek, akik strandot csinálnak, vagy éppen fürdőszobás parasztházakat bérelnek az idelátogatóknak. A Tisza-tó körül mind több kemping, panzió, szálloda, étterem, büfé létesül, és ebben benne van az öreg falu sok új kezdeményezése is. A gát víz felőli oldalán megjelentek az első „fecskék”, és mivel mindenképpen új történelmet írnak, megérdemlik, hogy a vállalkozók nevei említésre kerüljenek. Nagy Sándor A pihenni vágyók már felfedezték vadvízország értékeit egri nyugdíjas már két éve van itt, Széplakiné Kakuk Zsuzsa fiatal házasként szintén második éve, hogy itt tölti a nyarat. Budapestről jöttek, vízibicikliket, motorcsónakokat, ladikokat kínálnak a szombat-vasárnaponként a százával, sőt immár ezrével ide látogató kirándulóknak. A sarudi iskola is itt van a vállalkozásával — a gáton innen és túl —, Próka ji János nyugdíjas pedagógus, aki éjjelét-nappalát a vízparton tölti, a megmondhatója, hogy mind több kempingjükben a kevés pénzért elhelyezést és étkezést kérő fiatal, akik itt élvezik a felejthetetlen nyári napokat. Új, komoly vállalkozó is érkezett, az önkormányzat örömére! A Rimacoop Ipari, Kereskedelmi Önkormányzati ülés Füzesabonyban A nyári szabadságok letelte után, legközelebb augusztus 6-án, kedden 16 órától tartja ülését Füzesabony város önkormányzata. Napirendként az a jelentés szerepel majd, amelyet az idei költségvetés végrehajtásának első félévi tapasztalatairól készít a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Jeszenszky István elnök vezetésével. Ezt követően a helyi képviselők egyéb ügyeket is megtárgyalnak, amelyek az ülés időpontjáig beérkeznek a polgármesteri hivatalba. Rendőrőrs-avatás Sarudon Sarud, Újlőrincfalva, Poroszló önkormányzatának, a megyei rendőr-főkapitányság, a Füzesabony Városi Rendőrkapitányság összefogásának köszönhetően holnap 11 órakor adják át Sa- rudonaháiom község és a Tisza- tó környékének közbiztonságáért felelős rendőrőrsöt. Az ügyelet mellett járőrszolgálati és víz- rendészeti teendőket is ellátnak majd az itt szolgálatot teljesítők. Az őrsöt ünnepélyes keretek között dr. Körinek László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára adja át. Grazie Pescara! Mezőszemere és Egerfarmos öröme: Átadás előtt a 25 kilométeres vízvezeték A közelmúltban népes küldöttség járt az olaszországi Pes- carában, szűkebb hazánk testvérmegyéjének meghívására. A delegációban részt vett az utazáson Szajlai Csaba, a füzésabonyi képviselő-testület tagja is. A fiatalembert előbb arról kérdeztük, milyen volt a fogadtatás. — Mihelyt megérkeztünk, a házigazdák végzettség, munkahely és érdeklődési kör szempontjából igyekeztek szervezni programjainkat. Rendkívül kedvesek, szolgálatkészek voltak az olaszok, s a körülményekre sem lehetett panaszkodnunk. Pesca- rától 40 kilométerre volt a szállásunk, de kirándulásaink során nemcsak a környékkel ismerkedhettünk meg, Rómába is eljutottunk. — Milyen programokon vettek részt? — Mindjárt az első napon fogadást adtak tiszteletünkre, majd egy mezőgazdasági szakiskolát tekintettünk meg. Mindany- nyiunkat meglepett, hogy mekkora gondot fordítanak az oktatásra. Kitűnően felszerelt szak- tantermekben tanulhatnak az ottani diákok, s kötelezően egy-egy választott idegen nyelvet is elsajátítanak. De jártunk a pescarai városi múzeumban is, s látogatásunk során bepillantást nyertünk a város egykori életébe. Az elődök elsősorban halászattal, tengeri kereskedelemmel foglalkoztak. Felejthetetlen volt a Coca- Cola és a Heynecken sörgyár megtekintése. Természetesen megkóstolhattuk az ott előállított termékeket is, s bizony, jobb minőségűek, mint amelyeket nálunk árusítanak. — Ha már itt tartunk, Itáliának más „nevezetességei” is akadnak. Messze földről híres például az olasz bor, s a fagylalt ízét sem felejti el az, aki már megkóstolta. — Számunkra szokatlan volt, hogy vendéglátóink minden vacsora előtt vörösbort fogyasztottak. Meg ennél is meghökken- tőbb volt, hogy amikor az egri bikavért emlegettük, tanácstalanul néztek ránk, még soha nem hallottak róla. Persze, miután megízlelték, azonnal a kedvenceik közé fogadták. Manapság itthon sorra nyílnak az olasz fagyizók, de az ízek, a minőség messze elmarad az eredetitől. Egyszerre 30-40 fajtából választhattunk bármelyik árusnál, s a vásárlás után nem kellett csalódnunk. — Gyakran szót ejtünk mostanság az egészséges táplálkozásról Mennyiben különböznek a két ország étkezési szokásai? — Gyermekkoromban mindig azt tanították, hogy reggelizz úgy, mint egy király, délben polgárként ebédelj, este pedig koldusként vacsorázz! Nos, ezt az olaszok éppen fordítva csinálják. Reggel keveset és könnyű ételeket fogyasztanak, az ebéd már valamivel bőségesebb, a vacsora viszont valóságos szertartás. Igaz, a táplálékok nagyobbik része növényi eredetű, vagy pedig kevésbé zsíros hús, például a rák. — Milyen az olaszok életstílusa? — A Magyarországon tapasztalható állandó idegesség, türelmetlenség után szinte üdítő volt az állandó nevetés, könnyedség és kedvesség. Mindemellett az olaszok mindennapjai sem mentesek a gondoktól, hiszen a munkanélküliség ott is sokakat tétlenségre kényszerít. Éppen ezért, akiknek megadatik az állandó megélhetési forrás, sokkal jobban megbecsülik, mint nálunk. — Volt-e lehetőség arra, hogy testvérvárosi kapcsolat felvételéről tárgyaljanak? — Elutazáskor, s ottlétünkkor is megvolt ez a szándék, de érdemi tárgyalásokat nem sikerült folytatnunk. A pescarai megyei közgyűlés elnöke ugyanis úgy vélte, most nem a munkának van itt a helye, hanem a kikapcsolódásnak, a szórakozásnak. Tervünkről azonban nem kell lemondanunk, hiszen kapcsolataink a jövőben is élnek, s ennek keretében Heves megye is tervezi az olasz fiatalok meghívását. (molnár) Megszűnőben van Mezőszemere és Egerfarmos régi gondja, mert augusztus 15-ével újabb — 25 kilométeres — vízvezeték-hálózat műszaki átadására kerül sor, amelyet a két település ön- kormányzatának elhatározása alapján építettek. A beruházás 40 millió forintot emésztett fel, A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal és a Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók Szövetsége a falusi turizmus továbbfejlesztése érdekében szakmai tanácskozást szervezett a napokban Abasáron, Kiskörén és Fel- sőtárkányban. Az. előadások célja az volt, hogy az európai gyakorlat és a hazai lehetőségek áttekintésével ismereteket nyújtsanak a hallgatóságnak a helyi feladatok megoldására, valamint a szabályozás kérdéseiről, a falusi turizmus marketingjéről, az épü- letvagyon idegenforgalmi célú hasznosításáról, s az infrastruktúra kiépítéséről tájékoztassák az érdeklődőket. A felsőtárkányi tanácskozás megnyitójaként Molnár Miklósáé dr., a megyei önkormányzat alelnöke köszöntötte a résztvevőket, majd felkérte előadásának megtartására dr. Novotnik Imrét, a vendégfogadók szövetségének titkárát, aki elmondta: A megye számos településéhez hasonlóan Kerecsenden is több fórumon felvetődött: jó lenne kiépíteni a községi televíziós hálózatot. Már csak azért is, mivel így a műholdas adások vétele mellett lehetőség nyílna a lakosság rendszeres tájékoztatására, a helyi hírek képernyőn való közreadására. Az elhatározás tettekké érett, ugyanis a helyi ön- kormányzat támogatásával augusztus 15-én kezdik a hálózat de azt mondják a helybeliek, hogy megérte a befektetést, mert végre több százan jutnak ezek után vezetékes ivóvízhez. Újságként emh'tik meg a mező- szemerei polgármesteri hivatalban azt is, hogy két héttel ezelőtt megoldották a szemétszállítás gondját, s azóta folyamatos az rendkívül hosszú, szívós küzdelmet vívtak a Parlamenttel azért, hogy a falusi turizmusban vállalkozók részére adókedvezményt harcoljanak ki. Ennek eredményeként 300 ezer forintig, illetve a tízágyas vállalkozásig sikerült ezt elérniük. Beszámolt arról is, hogy a jövőben rendelkezésre áll majd egy világbanki hitelkeret, amely tízmillió forint erejéig szól. Ezt azok a vállalkozni szándékozók vehetik majd igénybe, akiknek az induláshoz még tőkére van szükségük. A pályázók körülbelül 25-30 ezer forintot nyerhetnek majd el, amely várhatóan elegendő lesz a legszükségesebb kiadások finanszírozására. Szó volt arról is, hogy miként kell tálalni a külföldiek felé a különböző vállalkozásokat. A jelenlévőknek osztrák példával szolgáltak, hiszen szomszédainknál már hosszú évek óta bejáratottak a falusi turizmus vállalkozásai. kiépítését. A munkálatok előreláthatólag november végéig tartanak. Az előzetes tervek szerint 120 lakásba jutnak majd el az égi jelek, de várhatóan növekedni fog az igénylők száma, a polgár- mesteri hivatalban további jelentkezőkre számítanak. A beszerelési költség előreláthatólag körülbelül 12 ezer forint lesz lakásonként, de az ár csökkenhet, amennyiben bővül a jelentkezők köre. „eltakarítás”. A Rimamente Termelőszövetkezet — szihalmi, me- zőszemerei és egerfarmosi — tagjai pedig azzal a nem mindennapi sikerrel dicsekedhetnek napjainkban, hogy nemcsak megkezdték az aratást, hanem piacot, vevőt is találtak idei, jónak ígérkező árpa- és búzatermésükre. Az elhangzottak után Molnár Miklósné dr. összegezte a tapasztalatokat, s beszélt arról, hogy készül egy nagyobb teijedelmű reklámfüzet, amely régiónként szeretné bemutatni a vállalkozásokat. A hozzászólások során felvetődött, hogy hosszú távon lehetetlen a tervezés — enélkül pedig vállalkozni képtelenség —, hiszen egyik évről a másikra változnak az adók. Éppen ezért ki kellene harcolni azt, hogy hosz- szabb időszakra legyen egységes a vállalkozókra vonatkozó adórendszer, s ehhez tartsa magát a kormányzat. Ütszélesítés Noszvajon Korábban beszámoltunk már arról, hogy Noszvaj készül a világkiállításra: anyagi lehetőségeiket figyelembe véve építik, szépítik a települést. Elsősorban a község infrastruktúráját igyekeznek fejleszteni, ennek szellemében fejezik be a napokban a Béke, az A Ikotmány és az A rpád utcák szélesítését. A kivitelezést az EGUT Osztrák-Magyar Részvénytársaság végezte, a beruházás hárommillió forintot igényelt. Az ünnepélyes átadásra augusztus 5-én, hétfőn 8 órától kerül sor. Központcsere 1993-ban A gyors ügyintézés egyik feltétele, hogy az állampolgár — vagy a hivatal — rendelkezzen telefonkészülékkel. Tisztában vannak ezzel Aldebrőn is, ahol 37 előfizetőt tart nyilván a posta, de ugyanennyien várnak a telefonbekötésre, amelyet a jelenleg üzemben lévő központ nem tud biztosítani. A probléma megoldását egy nagyobb teljesítményű tenné lehetővé. Ezt Feldebrőtől Kálig valamennyi önkormányzat szorgalmazza. A posta távközlési üzeme ezt a cserét azonban csak 1993-ra tudja ígérni. Értesítjük Tisztelt füzesabonyi ügyfeleinket, hogy az Állami Vagyonügynökség döntése nyomán az Arany J: u. 2. szám alatti ELKO SZERVIZ 1991. augusztus 1-jétől átmenetileg szünetelteti szolgáltatását. Ezen idő alatt a meghibásodott — televíziókészülékek — egyéb híradástechnikai berendezések fizető, garanciális és átalánydíjas javításának megrendelését az alábbi címeken jelenthetik be: AUTÓSBOLT Füzesabony, Arany J. u. 3. Telefon: 39/41-771 Oláh Györgyné Füzesabony (Telep), Dózsa Gy. u. 52. ELKO SZERVIZ Eger, Katona I. tér 9. Telefon: 36/13-333 Tanácskozás a falusi turizmusról Hitel a vállalkozóknak Augusztus 15-én kezdik a hálózat kiépítését Községi tévé Kerecsenden
