Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-30 / 177. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. július 30., kedd START­enciklopédia Moszkvában Mihail Gorba­csov szovjet és George Bush amerikai elnök aláírja a hadásza­ti támadófegyverek csökkenté­séről szóló történelmi szerző­dést. A START-megbeszélések 1982. június 29-én kezdődtek. A mostani, ünnepélyes aláírást 15 nehéz tárgyalási forduló előzte meg. A 681 oldalas szerződés arra a látszólag egyszerű kérdésre ad választ, hogyan lehet felére csök­kenteni a hadászati támadófegy­ver-állományt. Az egyezmény 15 évre érvényes, ötévenként meg­hosszabbítható. 1992 közepén léphet életbe, ha addig mindkét országban ratifikálják. A nukle­áris arzenált a ratifikálást követő hét évben, vagyis 1992 és 1999 között kell a megállapodásnak megfelelő mértékben csökken­teni. A START-szerződésben azonban nemcsak csökkentésről van szó, hanem bizonyos rend­szerek — mint például nukleáris fegyver, hordozórendszerek és rakétatöltetek — számának felső határáról, valamint bombázók és a robbanótöltetek mennyiségé­ről. A szerződés rendelkezik új fegyverrendszerek bevezetésé­nek tilalmáról is. Az interkontinentális hatótá­volságú hordozórendszereket a szárazföldön és a hajókon elhe­lyezett ballisztikus rakétákat az Egyesült Államok 45 százalék­kal, a Szovjetunió 50 százalékkal csökkenti. A szovjeteknek a bal­lisztikus rakétákon elhelyezett töltetek 52 százalékát kell meg- semmisíteniök, az amerikaiak­nak 35 százalékot. 10-14 robba­nófejjel ellátott, ún. nehézraké­tákkal csak a Szovjetunió hadse­rege van felszerelve, ezeknek a számát a felére kell redukálni. A csökkentések eredménye­ként a jövőben egyik oldalon sem maradhat több összesen 1600 hordozórendszeméi, maxi­málisan 6000 töltettel. Ezen be­lül a ballisztikus rakétákon leg­feljebb 4900 töltet maradhat. Az engedélyezett 154 szovjet nehéz­rakéta 1540 töltetet hordozhat, a mozgatható kilövőállású eszkö­zön 1100 töltet lehet mindkét ol­dalon. A felső határokhoz társul a két hatalom kötelezettségvállalása: nem vezetnek be űj, hajókon, il­letve szárazföldön állomásozta­tok több mint 10 töltettel felsze­relt interkontinentális rakétákat. A nehézrakéták száma sem emelhető. A START-szerződés és az 1987-ben alánt INF-szerződés értelmében a leszerelés kiterjed minden 500 kilométernél na­gyobb hatósugarú nukleáris fegyverre, már csak a rövid ható­sugarú nukleáris fegyverekről kell megállapodni. Az erről szó­ló szerződés azonban nagyrészt feleslegessé válik azáltal, hogy a Szovjetunió kivonul Közép-Eu- rópából, az amerikaiak pedig vá­laszul erre kivonnak bizonyos, Európában állomásoztatott nuk­leáris fegyvereket. A két nagyha­talom hajlik arra, hogy ezt a kér­dést egyoldalú nyilatkozatokkal rendezze. (Ferenczy-Europress) Jugoszláviai véres hétvége Szerbeknek tulajdonítják a katonai Egybehangzó hírügynökségi jelentések szerint a hét végi sú­lyos összecsapások számos em­beréletet követeltek Horvátor­szágban. A Reuter brit hírügynökség értesülései szerint két nap alatt a szerbek, a jugoszláv néphadse­reg tankjai, valamint a horvát rendőrség és nemzeti gárda kö­zötti összecsapásokban legalább 45 ember vesztette életét, más becslések szerint a halálos áldo­zatok száma a százat is eléri. Nyugati diplomaták szerint — akik a szerbeknek tulajdonítják a katonai kezdeményezést — a szerb támadások célja az volt, hogy átvegyék az ellenőrzést Horvátország főleg szerbek lakta részei felett. A rendőrség azt je­lezte, hogy Glina városban 20 polgári személy, 16 horvát rend­őr es nemzeti gárdista vesztette életét. A szerb gerillavezetők ki­lenc elesettről és számos sebe­sültről számoltak be. Glina tér­ségében pénteken kezdődtek az összecsapások, és vasárnap teljes erővel folytak a harcok. Á jugo­szláv néphadsereg harckocsikat küldött a helyszínre, hogy szét­verje a horvát állásokat — úja a Reuter. A Reuter adatai szerint az el­múlt héten 89 ember vesztette életét a horvátok és a horvátor­szági szerb kisebbség közötti harcokban. Az AFP francia hírügynökség a horvát tájékoztatási minisztéri­um vasárnap esti közlését idézve beszámol arról, hogy a Bosznia- Hercegovina közelében fekvő Struga horvát városban szom­batra virradó éjszaka bekövetke­zett összecsapások során lega­lább kilenc rendőr és meghatáro­zatlan számú polgári lakos vesz­tette életét. Egy horvát nemzeti gárdista elmondta az AFP tudó­sítójának, hogy mintegy 200 szerb nacionalista támadt a vá­rosra, és tüzet nyitott a polgári la­kosságra. A szemtanú szerint a lövöldözésnek meghatározatlan számú halottja és sebesültje volt. A horvát gárdista azt is elmond­ta, hogy a szerb nacionalisták mintegy 40 védtelen polgári la­kost tereltek maguk előtt élő pajzsként a horvát rendőrök elle­ni támadás során. A Reuter fotó­riportere saját szemével látta az élő pajzsot. A horvát televízió terjedelmes filmet mutatott be kilenc megcsonkított rendőrről, egyiküket meg is skalpolták. A televízió szerint a csonkításokat a strugai mészárlás során szerbek követték el. A jugoszláv hadsereg zágrábi hadteste vasárnap este visszauta­sította a sajtó és a Horvát Köztár­saság hatóságai részéről elhang­zott vádakat, amelyek szerinte „tévesen és rosszindulatúan in­terpretálták” a hadsereg közbe­lépését Bajinában, a küzdő felek szétválasztása érdekében—úja a Tanjug. Olasz újságíró­sztrájk Olaszországban hétfőtől há­rom napon át sztrájkolnak a na­pilapoknál és a hírügynökségek­nél dolgozó újságírók. A kollek­tív szerződés felújításáért meg­hirdetett munkabeszüntetés mi­att keddtől csütörtökig nem je­lennek meg a lapok, a rádió és a televízió pedig csökkentett mű­soridőben sugároz híreket — je­lezte a TASZSZ római tudósító­ja. Az olasz országos lapszövet­ség azért választotta a harcnak ezt az éles formáját, mert a ki­adók rendkívül merev magatar­tást tanúsítanak az újságírókkal kötendő kollektív szerződéssel kapcsolatban. A lángoló kutak egyharmadát sikerült eloltani Kuvait újra szállít olajat Egy évvel Kuvait iraki megszállása után (1990. augusztus 2.) Ku­vait újra olajat exportál — jelentette a Reuter. Hamad Abdullah ar-Rakba kuvaiti olajügyi miniszter az al Vatan című lapnak adott inteijújában bejelentette, hogy országa a hét végén — először az Öböl-válság óta — 260 ezer tonna olajat exportált. Az ásványt júniusban-júliusban termelték ki az eloltott és ismét terme­lésbe állított kutakból. Mint mondotta, eddig a lángoló kutak egyharmadát sikerült elolta­ni. Jelenleg naponta 140 ezer hordó olajat képesek kitermelni, s az év végére-várhatóan elérik a napi 400 ezer hordót. Az Öböl-válság előtt Kuvait kétmillió hordó olajat termelt napon­ta. A kormánybiztos Bősről Elárasztás: vízzel és tiltakozój egyzékkel A bősi erőművel kapcsolatos szlovák, majd cseh és szlovák szövetségi kormánydöntésről Magyarország hivatalosan is tá­jékoztatást kért, de még nem ka­pott választ — mondotta Tatár György, a Külügyminisztérium miniszteri biztosa az MTI érdek­lődésére. Magyarország prágai nagykövetsége, illetve a pozso­nyi főkonzulátus utasítást kapott az erőműre vonatkozó döntések pontos tisztázására, ennek elő­készítése megkezdődött. Sámsondi Kiss György, a du­nai vízlépcső kormánybiztosa til­takozólevelet kíván küldeni Dó- minik Koringeinek, a szomszé­dos ország Bős-Nagymaros ügyeivel foglalkozó kormány meghatalmazottjának a felvíz- csatoma vízzel való feltöltésének megkezdése miatt. A két ország operatív bizottságának ülésén is felvetett megoldással a kor­mánybiztosok is foglalkoztak jú­lius 10-i találkozójukon, ahol Sámsondi Kiss György jegyző­könyvbe vetette: nem járul hoz­zá az elárasztáshoz. Ez a lépés az erőmű üzembe helyezése felé tett lépés — hangsúlyozta a kor­mánybiztos a jegyzőkönyvben. Sámsondi Kiss György felvilá­gosítást kért arra is: miként egyeztethető össze a feltöltés a közös egyezményes tervvel. Erre még nem kapott választ. A kormánybiztos szombaton a helyszínen járt, vasárnap pedig egyik munkatársa győződött meg arról, hogy a csatorna feltöl­tése megkezdődött. Mivel a víz először az erőmű felőli oldalon folyik össze, a csatorna többi ré­szében még igen alacsony a víz­szint. Több település lakói, akik eddig itt közlekedtek, most csak igen nagy kerülővel tudják meg­közelíteni falujukat. A kis víz mi­att csónakkal, komppal sem le­het közlekedni. Parlamenti delegáció Dubrovnikban A Pentagonale tanácskozásai­ra eddig is kormány- és parla­menti delegációk utaztak. A par­lamenti küldöttségek nem a kor­mánydelegációk kiegészítői vol­tak, a képviselők önálló napi­rend alapján, önálló munkát vé­geztek — tisztázta a Dubrovnik­ban tárgyalt országgyűlési képvi­selői csoport jogállását tegnap Vásárhelyi Miklós. Az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságának tágja az MTI kérésére beszámolt a hétvégi Pentagonale — illetve Lengyelország felvétele után Hexagonale — tárgyalásokról. A parlamenti delegációk ta­nácskozása nem volt kellően elő­készítve, így a résztvevők csak kisebb, ügyrendi, ügyviteli jelle­gű kérdésekben tudtak megálla­podni. A megbeszélésnek nem volt előre rögzített napirendje, nem álltak rendelkezésre megfe­lelő előterjesztések — mondta Vásárhelyi Miklós. A hat országból érkezett par­lamenti képviselők rögtönzött napirend alapján dolgoztak. A tanácskozás működési rendjéről folytatott vitát nehezítette, hogy a jugoszláviai „szövetségi” dele­gáció munkájában a szlovéniai és horvátországi honatyák nem vet­tek részt. Gondot okozott ez azért is, mert Olaszországtól Ju­goszláviának kellett volna átven­ni a tanácskozás elnöki tisztét. Moszkva várja a legnagyobb kedvezményt Aláuják a START—HTF- szerződést Noha a moszkvai szovjet­amerikai csúcstalálkozó elvitat­hatatlan történelmi jelentőségét a START-HTF-szerződés aláírá­sa adja, szovjet részről szeretnék elérni, hogy ehhez a nevezetes időponthoz fűződjön a két nagy­hatalom közötti gazdasági együttműködés új korszakának kezdete. A szovjet sajtóban mind gyak­rabban láttak napvilágot az olyan megnyilatkozások, ame­lyek jelezték: Moszkva első he­lyen kíván tárgyalni a gazdasági együttműködés kérdéseiről. Mi­hail Gorbacsovnak ily módon a Hetek londoni találkozója után újabb lehetősége kínálkozik a külföldi, így elsősorban is az amerikai tőke becsalogatására a szovjet gazdaság korszerűsítésé­be. A szovjet fővárosban egyéb­ként az utóbbi napokban több cikkben is említést nyertek a szovjet-amerikai gazdasági kap­Gazdálkodó szervezetek figyelem! Kedvező befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 35,51 % 32,16 % átlagos: 35,17 % minimum: 34,50 % 31,80 % 31,08 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden héten szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon kérhető. csolatok siralmas állapotát tük­röző adatok: a szovjet külkeres­kedelmi forgalomból az ameri­kai részesedés mindössze 1 szá­zalék, míg fordítva még rosszabb a helyzet: a szovjet szállítások alig 0,5 százalékát teszik ki az amerikai külkereskedelemnek. Moszkvában azonban ennél is elkeserítőbbnek tartják, s nyil­ván nyomatékkai szóvá is fogják tenni, hogy a lehetőségekhez ké­pest az amerikai vállalkozók ed­dig nem igazán jeleskedtek a szovjetunióbeli vegyes vállalatok alapításában. Ezen a téren az NSZK, Olaszország és Finnor­szág jócskán megelőzi az Egye­sült Államokat. Londonhoz hasonlóan Gor­bacsov várhatóan ezúttal is igyekszik hangsúlyozni, hogy nem pénzt, hanem lehetőséget kér a szovjet gazdaság talpraálh- tásához. Mindenekelőtt pedig a szovjet külkereskedelmet akadá­lyozó mesterséges akadályok fel­számolását. Előzetes értesülések szerint ennek a törekvésnek mint­egy elébe menve, az amerikai el­nök éppen Moszkvában fogja bejelenteni, hogy a Szovjetunió 1951 után ismét megkapja a leg­nagyobb kereskedelmi kedvez­ményes elbánást, amelynek ré­vén a kétoldalú árucsere összér­téke a jelenlegi évi 5 milliárd dol­lárról 10-15 milliárdra nő. Tegnap, moszkvai idő szerint este fél 11-kor már megérkezett a hidegháború utáni első szovjet­amerikai csúcstalálkozóra George Bush amerikai elnök. Egy ember a tengerben Ha Horvátország és Szlovénia kiválik Jugoszláviából, a csonka országnak nem marad tengerpartja. Pontosabban Szerbiának nem lesz, mert a Dubrovniktől az albán határig húzódó Adria-part Crna Gorához, a Dubrovniktől az olasz határig terjedő rész pedig Hor­vátországhoz és Szlovéniához tartozik. Amint egy 600 kilométer hosszan húzódó horvát tengerpartból Kardeljevo alatt csak egy 20 kilométeres szakasz tartozik Bosznia-Hercegovinához. A tengerpart pedig hatalmas érték. Elég csak a szállodákra, az üdülőkre, az idegenforgalmi ne­vezetességekre, a kikötőkre, a hajójavítókra, az olajfinomítók­ra, a flottákra emlékeztetni, nem is beszélve a halászatról, s min­denki előtt világos, gazdasági ér­telemben micsoda óriási jelentő­sége, következményei vannak Horvátország elszakadási törek­véseinek. Nem csoda, hogy Belgrad minden tőle telhetőt megtesz a kiválás késleltetésére. A szlovén és a horvát független­ségi döntések végrehajtására el­rendelt moratórium három hó­napja alatt talán felmérni sem le­het, hogyan működjön „a szuve­rén köztársaságok gazdasági ér­dekközösségéi?’ alapuló uj Ju­goszlávia. A két köztársaság függetlene­dése olyan gazdasági csődhal­maz közepette érte a szövetségi vezetést, amelyre nem valószínű, hogy gyors megoldást tudnak ta­lálni. Az OECD adatai szerint Jugoszlávia ma az európai „ranglista” élén áll a munkanél­küliek arányát tekintve. Idén már a munkaképes korúak több mint 20 százalékának nincs munkája, az infláció havi 10 szá­zalék körül alakul, az iparcikkek ára egy év alatt megduplázódott, az előző évihez viszonyítva idén már kb. 17 százalékkal csökkent az ipari termelés. Mindezekhez jönnek még a háborús károk. Csak Szlovéniá­ban közel 3 milliárd dollárra be­csülik a károkat, az idegenforga­lom veszteségeit talán prognosz­tizálni sem lehet. A Dubrovnik­től Rijekáig húzódó mintegy 600 km-es horvát tengerparton vé­gigautózva, a magyar megfigyelő alig találkozott turistával. Né­hány osztrák, német és holland rendszámú személygépkocsi közlekedett csak vasárnap dél­előtt a rekkenő hőségben, de a volán mögött talán ezekben is ju­goszláv vendégmunkások ülhet­tek, akik több százezer sorstár­suk közül „vállalták a veszélyt”, és hazalátogattak. Az Adria gyöngyszemének tartott Dubrovnik óvarosában, a fehér várfalak közötti szűk ut­cácskákban a szállodák és az ét­termek többsége zárva van. A tu­ristaroham elmaradása miatt a kitartóbb szállodások a jobb he­lyeken féláron kínálnak éjszakai szállást, mintegy 40 dollárért, sok étterem, falatozó ajtaján kint lóg a tábla: Árengedményt adunk mindenből] A Dubrovniktől Rijekáig ve­zető Adria-űt mentén csaknem konganak az ürességtől a mote­lek, az éttermek, az üdülők. Üre­sek a strandok, a csónakkikötők, nem indulnak vitorlás és sétaha­jók sem. Vasárnap kora délutá­nig csak egyetlen fürdőzőt látott az Adria hullámaiban a magyar megfigyelő, bár később az idő el­romlott, és időnként szakadt az, eső. A csaknem minden jelentő­sebb útelágazásnál posztoló hor­vát rendőrök sátorlappal véde­keznek az időjárás viszontagsá­Í ;ai ellen. Dubrovniktől Zadarig egalább egy tucat rendőri ellen­őrző pont működik. A nagyobb településeknél útakadályokkal szűkítik egy sávra a forgalmat Split és Zadar környékén golyó­álló mellényt viselnek horvát rendőrök, és néhol terepszíhű ruhába bújtatott, karabélyokkal felfegyverzett, „polirija” felira­tos öltözékű fegyveresek segítik munkájukat. Elsősorban minde­nütt a befelé irányuló forgalmat ellenőrzik, a személyi okmányo­kat, a csomagtartókat. Áz MTI szolgálati kocsiját Dubrovniktől Rijekáig mindósz- sze kétszer állították meg. Az el­ső helyen csak az útlevelet és az újságíró-igazolványt kellett fel­mutatni, a második ellenőrzés­nél már kiváncsiak voltak a cso­mag- és kesztyűtartó tartalmára is. A horvát rendőrök határozot­tan, de nagyon udvariasan visel­kednek a külföldiekkel. Köszön­nek, majd az ellenőrzés végezté­vel jó utat kívánnak. Tizenkét óráig tartott az út vé­gig a tengerparton a Dubrovnik- Split-Zadar-Rijeka útvonalon, majd onnan Ljubljanáig. A hor- vát-szlovén határon már a ten­gerpartiaknál komolyabb útaka­dályt építettek fel a szlovén olda­lon. Az út két oldalát acéloszlo­pokkal zárták el, amelyek között a forgalmat egyszerre csak egy irányban engedik, az út menten pedig figyelmeztető tábla áll: „Vigyázat, akna!” felirattal. A szlovén rendőrök ügyet sem ve­tettek a köztársaságuk fővárosa felé igyekvő autósokra, Ljublja­náig sehol semmiféle ellenőrző pont nincs. „ _ __ , f K eller Tivadar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents