Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-27 / 175. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991.. szombat Nagy Judit gobelinjei Uránia Légyfogó (részlet) Rózsaszín Szender (Fotó: Hauer Lajos — KS) „Napilapjaink latinoskodásának értéke és mértéke...?! Közleményünk címét egy ol­vasónk levelenek e szövegrészle­téből idéztük: „Van-e elfogad­ható magyarázata annak, hogy napilapjaink latinoskodásának értéke es mértéke olyannyira fel­értékelődött, s lapjaink szóhasz­nálatában a latin eredetű kon­szenzus egyenuralkodóvá vált. Az egyetértés; megyegyezés; egyezség; közmegegyezés ma­gyar szavak pedig igen ritkán jut­nak nyelvi szerepekhez.” Bár a latin nyelv európai mű­veltségünk kulcsa, de a latin ere­detű szavak feleslegesen gyakori használatára ez sem adhat fel­mentést, de még az sem, ha elis­merjük, hogy a latin nyelv a sok­nyelvű európai nemzetek között a híd szerepét is betölti, s a fran­cia, a spanyol, az olasz nyelvek­ben a szavát 90 százaléka, az an­golban pedig 60 százaléka latin eredetű. A sajtó hasábjain jelent­kező nemzetközi latin szók a fe­lesleges latinosságnak értékét és mértékét tekintve a magyar sza­vakat kiszorító élősdieknek te­kinthetők, s a ködösítés, az el­kendőzés nemkívánatos szó- használati jelenség gyakoriságá­nak okozói is. Megyei lapunk „latinoskodá­sának” mértekét és értékét mér­tük fel az áprilisi és májusi na­pokban megjelent cikkek alap­ján, s a feleslegesen gyakori latin eredetű szavak kiiktatására al­kalmas magyar megfelelők köz­lésével adunk alkalmat olvasó­inknak, hogy a feleslegesen fel­használt latin eredetű szavak mértékéről és értékéről önálló véleményüket is megfogalmaz­hassák: „Az Európai Közösség Tanácsa lehetővé tette a bevezető preambulumban (előszó, beve­zető rész), hogy a végcél a csatla­kozás de ez nem automatikus (önműködő, gépies, független). „A szerkesztők az objektivitásra (tárgyilagosság, pártatlanság, el­fogulatlanság) törekedtek.” A SZOT-ba beintegrálódott (egy­ségesít, összevon, beleilleszke­dik, beolvad). „Már irritálja (in­gerel, zavar, idegesít, bánt, nyug­talanít) az embereket”. „Górcső alá veszi a konfliktusokat (nézet- eltérés, összeütközés, ellentét”) (1991.ápr.30.) ”Asszociálva (képzettársítva, kapcsolatot te­remtve) a széthulló birodalom agóniájára (haláltusa, élethalál, haldoklás) „(1991. máj.2.) „A kötelező egységes, valamint dif­ferenciált (különvált, elkülönítő, szétváló) egyéni képzés kombi­nációja (társítás, csoportosítás, ejjybeillesztés), (1991.máj.3.)”A járművek alkatrészeinek irreális (alaptalan, valószínűtlen, való­ságos alapot nélkülöző (áreme­lése a referenciaszervizek (bizal­mas jellegű tájékoztatást ajánló ügyfélszolgálat, javító szervezet (megszűnéséhez vezetett” (1991.máj.6.) „Megfelelő törvé­nyeket kell életbe léptetni a pro­fitok (nyereség, haszon, tőkeha­szon) repatriálását (visszahono- sítás, áttelepítés, visszatérés) il­letően” (1991.máj.7.) „Az integ­rációs (egységesülő, beilleszke­dő, beolvasztó, egybeolvadási) folyamatokról lesz szór (1991.máj.8.). „A pillanatnyi ál­lapot amorf (alaktalan, formát­lan, torz), 1991.máj.9. Az egymással fölcserélhető, vagy a rokon értelmű szósorba szervesen beilleszthető szavak is­merete segíthet bennünket ab­ban, hogy a latin eredetű szavak felesleges használatát elkerüljük. Saját gyakorlatunkban is megta­pasztalhatjuk, hogy a latin erede­tű szavak nemkívánatos mérték­ben szaporodnak el szóhasznála­tunkban, mert a megfelelő ma- ar szó nem jut hirtelen eszünk- . Ezért bővül politikai latiniz­musunk ezekkel a szóhasználati formákkal: populista, paterna­lista, nacionalista, precedens ér­tékű privatizáció, ad hoc bizott­ság, horizontális struktűra, pers­pektivikus legalizálás, a regioná­lis kapcsolatfelvétel, stb. Egyre növekszik a frusztrált gyerekek száma, s ma már az is­kolában sem kudarca, sikerte­lensége, balsikere van a tanulók­nak, hanem csak frusztrációja. A sportnyelv használati köréből is kitörőben vannak a szponzor, szponzorál, szponzorális szó- használati formák, s hallhattuk már ezt a meghökkentő kérdő mondatot is: Ki szponzorálta a gyereket a felvételi vizsgán? Egy-egy latin eredetű szakmai szó a megfelelő beszédhelyzet­ben és szövegösszefüggésben jól teljesítheti nyelvi szerepét. De a „szakértők” újabban mintha kü­lön sajátos szerepkörben hal­mozzák a feleslegesen szaksze- rűsködő műszakokat is. Ennek elrettentő példáit szolgáltatják rádiós és televíziós riportereink és riportalanyaik az idegen sza­vakkal telített semmitmondó kérdéseikben és válaszaikban. Dr. Bakos József KERTÉSZ LESZEK Rétegek hátradőlnek (kedvező) Rétegek előredőlnek (kedvezőtlen) i i Sziklakért megközelitóer gkc '^vízszintesen elhelyezett lapkövekből Rétegek kialakítása A sziklakért építése nagy kö­rültekintést igénylő munka. Minden egyes beépíten­dő darabot külön ki kell keresni, hosszabb próbálgatás után a he­lyére illeszteni. A kövek behe­lyezésekor — különösen tájképi kialakításnál — jó, ha valaki mesz- szebbről nézi, és tanácsot ad a minél szebb benyomás kialakítá­sához. Igyekezzünk a mintául választott sziklaelőfordulás jel­legzetességeit visszaadni. Na­gyon fontos, hogy folyamatosan ellenőrizzük a sorba rakott kö­vekből kiképzett rétegek párhu­zamosságát, azonos dőlését. A különböző magasságokban elő­bukkanó rétegeknek megfelelő­en a kövekből szabálytalan, meg-megszakadó teraszt épít­sünk, az egyes teraszok között pedig alakítsunk ki enyhe lejtő­ket, keskenyebb vagy szélesebb platókat. Az egymás mellé tett kövek között hagyjunk 2-3 cen­timéteres hézagot. Ezek a szikla repedéseit utánozzák, irányuk ezért a rétegekre nagyjából me­rőleges legyen. Ide majd a szikla­repedésekben élő növényeket telepíthetünk. Lejtős terepen a rétegeket majdnem vízszintesen célszerű kiképezni, lapjukra fektetett, enyhén hátrafelé dőlő kövekből. A sziklakért építése A szemnek ez a legkellemesebb, megépíteni is könnyű. Az így el­helyezett kövek nem csúsznak előre, szilárdan állnak a helyü­kön, és ferde felületükön a víz hátraszivárog a növények gyöke­reihez. Az építést a lejtő alján kezdjük, onnan haladjunk felfe­lé. A köveknek legtöbbször megvan a maguk természetes ré- tegezettsége, amit az építés során is figyelembe kell venni. Meredek lejtőkön sűrűbben rakjuk a rétegeket, de ne épít­sünk túl sokat, mert akkor már támfalra fog hasonlítani. A réte­gek vastagságát, egymástól való távolságát változtassuk, akkor fog természetesnek hatni. Az alsó sorokhoz szabályo­sabb, szögletes köveket válasz- szunk, a legfelsőhöz pedig sza­bálytalan, legömbölyítetteket. A köveket közvetlenül egymásra is rakhatjuk, de terítsünk közéjük 2-3 cm talajréteget. A felsők le­gyenek kb. 15 cm-mel hátrább, mint az alatta lévők. A sziklakért földjéül speciális talajkeveréket használhatunk, ami 1-3 rész ap­ró, nem porhadó kőmurvából és egy rész félig érett vegyes lomb­földből áll. Á kőmurva lezáróvá, vízáteresztővé teszi a földkeveré­ket. Aránya a lombföld minősé­gétől függ: a laza, darabos lomb­földhözKevesebb, az érettebb, tömött lombföldhöz több murva kell. Anyaga az építéshez fel­használt kövekével azonos le­gyen. A keverék felső rétegéből a víz hamarosan kimossa a lomb­földet, s a megmaradó murvata­karó megakadályozza a föld fel- verődéset. A lombföld — a fák alatt összegyűlő avartakaró alsó, korhadó rétégét nevezzük így — biztosítja a talajkeverék nagy hu­musztartalmát, jó víztartó képes­ségét, az egyenletes tápanyag- utanpótlást. Legjobb a bükk-, akác- és fenyőlombföld, de ha ilyen nincs, más fák korhadó lombja is megfelel a káros anya­f okat tartalmazó vadgesztenye ivételével. Felhasználás előtt a lombföldet durva rostán átros­táljuk, hogy így a nagyobb ágda­raboktól, levelektől megtisztít­suk. Akinek nincs megfelelő nagyságú kertje, de mégis szeret­ne egy kicsi sziklakerti hangula­tot becsempészni, ültessen egy alacsony kőedénybe kisebb ter­metű sziklakerti növényeket. A sziklakért növényeiről, a beülte­tés tudnivalóiról a következő al­kalommal lesz szó. V Pénzes Judit Keresztre] tvény A rejtvényábra fő soraiban Móra Ferenc egyik szatirikus mondása olvasható. Megfejtendők a vízsz. 2. és függ. 1. sz. sorok. Vízszintes: 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: M,Í,A) 13. Bantu néger 14. Árat mérsékel 15. Vízlágyítószer 16. Puccini operája 17. Súly­arány, röv. 18. Terméket értékkel lát el 20. Eltérő 21. Ipari növény 22. Mutatószó 23. ... tesz (be­csap) 26. Ing része a csuklónál 28. Működésbe hozott 31. Ta­nács — németül 32. Veszteség 33. A távolabbi személynek 35. Föld alatti üregben élő állat 37. Ritka női név 39. Vállalatok 41. Jó a szeme 42. Égitest 44. Meg nem határozott helyre 46. Titok­ban távozik 49. A tél... már meg­ütő fejemet (Petőfi) 50. Helyrag 51. Tagadószó 52. Király fran­ciául 54. Feszes ellentéte 56. A klór vegyjele 57. Szita 59. Seb­zett vad felkutatására beidomí­tott vadászkutya 60. A történetet előadja 63. Katonai tömb 64. Népies: bőrke Függőleges: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: A,M,S) 2. Forró égövi ciklon 3. Jordán légitársaság 4. Ecetes hagymával elkészített ap­ró hal 5. Római negyvenkilenc 6. Kenet része! 7. Kiváló sakkozó (István) 8. Férfinév 9. A kacsa hímje 10. Hidrogén és lantán 11. Tova 12. Magán hord 19. Hely­ség Vas megyében 21. A mélybe taszító 24. Féltő gonddal 25. Nem valódi megnevezés 27. Ló­csemege 29. Háromtagú mate­matikai kifejezés 30. Nem vall 34. Világtáj 36. A tetejére kísérő 38. Német semlegesnemű néve­lő 40. Felső végtag 43. Egy né­met népcsoport tagja 45. Női név 47. Balatoni üdülőhely 48. Raj­ta! 53. Bírói döntést hoz 55. Egyiptom népe 57. Ügy, dolog — latinul 58. ...mars (lódulj!) 61. Belügyminisztérium, röv. 62. Az izmokat köti a csonthoz Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents