Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-04 / 155. szám

BETÖRŐT FOGOTT HATVANBAN A NYUGDÍJAS PORTÁS (3. oldal) HEVEST EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, »/ 1991. JÚLIUS 4. CSÜTÖRTÖK r PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 155. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT A megyei hírlap­árusító üzem jó kereseti lehetőséggel mozgó árusokat keres Eger területére. Jelentkezés: Eger 1 Postahivatal Széchenyi üt 22. Kovács Péternél Első olvasatban tárgyalta meg tegnapi ülésén a kormány az adórendszer átalakításáról szóló pénz­ügyminisztériumi előterjesztést — jelentette be László Balázs kormányszóvivő a sajtó képviselői­nek. A pénzügyi tárca elképzelése szerint az adóter­helés nemzetgazdasági szinten nem nőhet: arra kell törekedni, hogy az adóalapok bővítése révén a no­minális adókulcsok mérséklődjenek. Ehhez szűkí­teni kell az eddigi kedvezményeket, felül kell vizs­gálni az adómentes egyéni jövedelmeket, illetve meg kell találni a módját az eltitkolt jövedelmek adóztatására. Fontos része az elképzelésnek az áfa­rendszer átalakítása is. Az új adótörvény a tervek szerint csak jövőre lépne életbe. Werner Fasslabend osztrák védelmi minisz­ter parancsot adott Ausztria jugoszláv ha­társzakaszának katonai megerősítésére — jelen­tette be Franz Vranitzky kancellár a kormány tegnapi válságtanácsko­zása után. A döntést „a helyzet lehetséges el­mérgesedése miatt” hozták. Célja, hogy Ausztria területét meg­védjék a szlovén terület­védelmi erők és a jugo­szláv szövetségi hadse­reg közötti harcok eset­leges következményei­től — közölte a kor­mányfő. Hatszáz, ne­hézfegyverzetű katona csatlakozik a határt 96 harckocsival őrző 5 000 katonához. Ausztria folytatja konzultációit Magyarországgal és Olaszországgal, ame­lyek szintén határosak a hadműveleti területtel. Önálló lesz-e az egri malom? Voksok és viták között őrlődnek a molnárok... Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, Egerben június végén az érintettek részvételével egy megbeszélést tartottak a városi ma­lomüzem önállósodásáról. Az egyelőre még a Heves Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalathoz tartozó egri malomban je­lenleg ötvenhatan dolgoznak, s a munkások többsége a kiválás mellett tette, teszi le a voksát. Az önállósághoz vezető úton azon­ban van néhány akadály: ez a történet is voltaképpen a tavalyi év elején kezdődött. Göncz Árpád augusztusban Finnországba látogat Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke — Mauno Koi- vistónak, a Finn Köztársaság el­nökének meghívására — augusz­tus 25. és 28. között hivatalos lá­togatást tesz Finnországban. Betörtek a Rendőri Ezredhez A Fővárosi Főügyészség nyo­mozó hivatala nyomozást ren­delt el ismeretlen tettes ellen, aki az elmúlt hét végén hamis kulcs­csal bement a Rendőri Ezred pénzügyi osztályának három iro­dájába. A tettes ugyancsak ha­mis kulccsal nyitotta ki a lemez- szekrényeket, amelyekből há­rom pisztolyt és egy géppisztolyt, valamint a Hercules Sportegye­sület pénzét és értékpapírjait vit­te el. Az ügyben tart a vizsgálat, a rendőrség újabb tájékoztatást ad. Totózóknak A jugoszláviai háborús ese­mények miatt elmarad a szom­batra tervezett Olimpija Ljublja­na — Siófok Intertotó labdarú­gó-mérkőzés. A döntésről az In- tertotó svájci központja értesí­tette az MTI-t. A találkozó a 27. hét műsorában harmadikként szerepel, amelyre a helyes tippet így majd a Szerencsejáték Rt. ál­lapítja meg. Megszűnik az Ötlet Az Ötlet című gazdaságpoliti­kai hetilap megjelentetését a lap kiadója július 8-ától szünetelteti - tájkoztatta Vági Pál ügyvezető az MTI-t. A hírügynökség to­vábbi érdeklődésére Varga Mi­hály főszerkesztő elmondta: hosszú szünetről van szó. A szer­kesztőség munkatársait elbocsá­tották, azaz a lap megszűnik, bár a kiadó fenntartja jogait. Telefonkapcsolat Jugoszláviával Magyarország jelentős tran­zitforgalmat bonyolít le Nyugat- Európa és Jugoszlávia között. A forgalmi torlódások feloldása, a zavarok csökkentése érdekében már folyamatban van több mint ezer új áramkör üzembe helyezé­se mind a magyar—jugoszláv, mind Jugoszlávia és a nyugat-eu­rópai országok között. — Azt szerettük volna, hogy nagyobb beleszólásunk, mé­lyebb ismeretünk legyen a válla­lat dolgaiban —mondja Veliczky József üzemvezető-helyettes. — Annak idején, 1990 elején szóvá is tettük ezt, bizonyos fokú önál­lóságot kértünk, ám a válasz el­utasító volt. Ezt követően rövi­desen írtunk egy levelet a Föld­művelésügyi Minisztériumba: arról érdeklődtünk, hogyan tud­nánk kiválni a megyei GMV-ből. Októberben azt felelték, a mi­nisztérium támogatja az elképze­lésünket, de szükség van kéthar­mados dolgozói támogatásra, üzleti tervre, vagyonértékelésre, satöbbire. Aztán én megkaptam a munkakönyvemet... — A vállalatvezetés ugyanis úgy vélte, egyedül Veliczky Jó­zsef kezdeményezése ez az egész önállósodási ügy — folytatja Szi­lágyi Sándor. Majd Németh Gyulával együtt azt is elmond­ják: 1990 decemberben mun­kásgyűlés volt az üzemben. Ezen arról volt szp, hogy a nagyválla- lalat, a GMV részvénytársasággá kíván átalakulni. Ám az egri ma­lom dolgozói erre úgy válaszol­tak, hogy ők inkább az önállósá­got kérik, nem a részvénytársasá­got. December 27-én a gyűlés­ről, az ott elhangzottakról szóló levelet elküldték Fodor Sándor­nak, a Heves Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat igazgatójának. — Időközben én többszöri bí­rósági tárgyalás után visszake­rültem a munkahelyemre — veszi át a szót ismét Veliczky József—, és vártuk az igazgató reagálását fél éven át, hiába. Ekkor, vagy­is már idén májusban újra fel­vettük a kapcsolatot a minisztéri­ummal, ott folytattuk tehát, ahol előzőleg abbahagytuk. Közben a malomban néhány nap alatt ösz- szegyűjtöttük — a többes szám egy hatfős dolgozói képviseletet jelent — a kellő számú aláírást: elmondtuk mindenkinek, hogy az egri malom igenis működhet eredményesen, az egri liszt jó, s meg kell változnia annak az álla­potnak, hogy Egerben csak ide­gen lisztet lehet vásárolni. Hang­súlyoztuk azt is, hogy jelenleg nem látjuk tisztán a vállalat hely­zetét, s egyébként is csak ígérget­ték az eléggé lepusztult egri üzem rekonstrukcióját, s hogy maga az igazgató jelentette ki: ha nem sikerül a külföldi lisztkiszál­lítás, akkor kétszáz főt el kell kül­deni. Ez pedig bizonyosan érin­tené az egrieket is. — Az aláírásokat június else­jén f elküldtük az FM-be és beje­lentettük, hogy önállóak kívá­nunk lenni. Természetesen a vál­lalat igazgatóját is tájékozattuk erről, aki június 5-én az üggyel kapcsolatban egy gyűlést hívott össze. Ezen — amellett, hogy a malom önállósága ellen számos érvet felsorakoztatott — kijelen­tette, hogy nem tudja és nem is akarja megakadályozni a kivá­lást. (Folytatás a 2. oldalon) Az átalakulás modelljeit tanulmányozták Hajdú-Bihar megyeiek Tiszanánán és Tarnamérán Hazánkban a politikait követő gazdasági rendszerváltás lényeges része a mezőgazdaság átalakítása, a magántulajdonon alpuló társa­ságok, üzemek létrehozása. Ez a folyamat Heves megyében is meg­kezdődött, amelynek konkrét tanulmányozására, az átalakulást se­gítő modellek megismerésére tegnap negyven Hajdú-Bihar megyei szövetkezeti elnök, főkönyvelő, jogász, termelésvezető szőkébb ha­zánkba látogatott. A Hajdú-Bihar Megyei Mező- gazdasági Termelők Szövetsége, valamint a Hajdúböszörményi Agrárklub kezdeményezésére a vendégek a kora délelőtti órák­ban Tiszanánára érkeztek. A köz­ségháza nagytermében Godó Lajos, a helyi Petőfi Szövetkezeti Részvénytársaság elnök-vezéri­gazgatója köszöntötte őket. Ez­után dr. Tóth József termelési igazgató beszélt a korábbi terme­lőszövetkezet átalakulásáról. Hangoztatta, hogy a tagság igé­nyelte ezt, és a vezetéssel szorosan együttműködve a jelenlegi gaz­dasági kényszerhelyzetben az említett utat választották, a rész­vénytársaság létrehozását. Rá­mutatott, hogy a növekvő költsé­gek, az adók, az infláció, a piaci bizonytalanságok olyan szerve­zet kialakítását követelik meg, amelyek képesek rugalmasan al­kalmazkodni a változásokhoz. Az átalakulás célja az volt, hogy a szövetkezeti vagyonnak a tag­ság valós tulajdonosa lehessen, továbbá, hogy mindezt érdekelt­ségi, üzleti alapra helyezzék a törvényes lehetőség alapján. Emellett a tagság arról is döntött, hogy a volt szövetkezetben kiví­vott szociális jogokat a részvény- társaságba is tovább vigyék. Ki­emelte, hogy március 21-én volt az alakuló közgyűlés, ahol a ta­gok vagyonjeggyel szavaztak — április elsejei hatállyal — a rész­vénytársaság megalakulásáról. Új dolog volt ez, amelyet kedve­zően vettek. Elfogadták a va­gyonkezelő szervezetet, mégpe­dig a tatabányai székhelyű Cer­berus Első Magyar Szövetkezeti Vagyonkezelő Kft-t. Dr. Tóth József a továbbiak­ban végigvezette az érdeklődők előtt — időrendi sorrendben — azokat az intézkedéseket, ame­lyeket a múlt év őszétől április el­sejéig, a megalakításig tettek. Többek között az előkészítés fo­lyamatát, s a szándéknyilatkoza­tokat, amelyeket a tagoktól kér­tek. Kiemelte, hogy a földet nem vitték be vagyonként a részvény- társaságba, erről az rt. igazgató­sága utólag dönt majd. A résztvevők ezt követően kérdések sorával árasztották el az előadót. Szó esett arról, hogy például a földet jelenleg miként tartják nyilván, hogyan tudják biztosítani a piaci viszonyok kö­zött a szociális vívmányokat, il­letve azoknak, akik nem léptek be a részvénytársaságba, mi lesz a vagyonjegyükkel. (Folytatás a 2. oldalon) Ötmillió márka — vízumdíjakból Megbénult a kamionforgalom Megbénult a kamionforgalom a nyugati határon, Hegyesha­lomnál 10, Kópházánál 8, Rába- füzesnél pedig már egy teljes na­pot várni kell a hazánkat elhagyó teherautóknak, miután az oszt­rák vámosok nem sietik el az ügyintézést — mondta tegnap délután Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője. A személyforgalom viszont valamennyi határállomáson za­vartalan, főként azért, mert né­hány ezerre csökkent a török tranzitutasok száma. Eddig ösz- szesen mintegy 100 ezer török állampolgár utazott át hazán­kon, s a vízumdíjak 5 millió már­ka bevételhez juttatták a Kül­ügyminisztériumot. Ez a mint­egy 200 millió forint majdnem megfelel a tárca éves, vízumkia­dásból tervezett bevételének. A jugoszláv határszakaszon továbbra is csak Röszke, Tompa és Hercegszántó határállomások igénybevétele ajánlott. Érdekes­ség, hogy a bajánsenyei átkelőt szerdán két magyar és 18 jugo­szláv állampolgár vette igénybe. A vendégek ellátogattak az érseki hivatalba is, ahol az egyház éle­téről érdeklődtek (Fotó: Szántó György) A brit nagykövet helyettese Egerben Tegnap Egerbe látogatott a budapesti brit nagykövetség ta­nácsosa, a nagykövet helyettese Howard Perace és Sarah Gillett, a londoni külügyminisztérium brit — magyar kapcsolatokkal foglalkozó munkatársa. Ideérke- zésük első állomása a szerkesztő­ségünk volt, ahol Budavári Sán­dor felelős szerkesztő a vendége­ket a lapkészítés műhelymunkái­ról tájékoztatta. Programjuk a polgármesteri hivatalban folyta­tódott, ott dr. Ringelhann György polgármesterrel és Ha- bis László alpolgármesterrel folytattak eszmecserét az önkor­mányzatok szerepéről, felelőssé­géről. Rövid városnéző séta után az érseki hivatalban Csontos Barna érseki helynökkel talál­koztak. A nap befejezéseként a brit követségi tanácsos és kísérő­je az Egervin központjába láto­gatott, majd Bán Zoltánná kül­kereskedelmi vezető kalauzolá­sával az Eger környéki szőlőkul­túrákkal ismerkedtek. Az oroszlányi bányászok petíciója Kilenc pontból álló petíciót adtak át az Oroszlányi Szénbá­nyák érdekképviseleti szerveze­teinek képviselői tegnap — a múlt évi oroszlányi bányász­sztrájk évfordulója napján — Bu­dapesten Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének. A vál­lalat dolgozóinak elégedetlensé­gét fogalmazták meg azért, mert úgy érzik, hogy az akkori követe­léseik nagy része nem valósult meg, és a kormány sokkal többet tehetett volna az iparágért. A petíció egyébként azzal a mondattal zárul, hogy amennyi­ben követeléseik nem teljesül­nek, úgy 1991. október 23-át kö­vető munkanappal általános sztrájkot kezdeményeznek. „Futira” vágták a zendülőket A Budapesti Katonai Bíróság ítéletet hirdetett tegnap a török­bálinti zendülő katonák ügyé­ben. (A húsz sorkatona április 7-én megtagadta a fegyverek fel­vételét és az őrségadást.) A bíró­ság Nagy Károly elsőrendű vád­lottat zendülés kezdeményezé­sében és ötrendbeli szolgálati vétség elkövetésében találta bű­nösnek, ezért három év négy hó­napos börtönbüntetésre ítélte. Az elsőrendű vádlott tizenkilenc társánál a bíróság zendülés bűn­tettét állapította meg, a vádlotta­kat nyolc és húsz hónap közötti, fegyelmező zászlóaljnál (az úgy­nevezett futkosón) letöltendő börtön, illetve fogházbüntetésre ítélte. A katonai szolgálatra alkal­matlannak talált és azóta lesze­relt huszadrendű vádlott bünte­tését a bíróság egy év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a katonai ügyész súlyosbításért, a védők pedig enyhítésért fellebbeztek. Július 8.: innen büntetnek A rendőrség eddigi tapasztalatai szerint az autósok mintegy 10 szá­zaléka nem kötötte meg a kötelező felelősségbiztosítást. Ezen a héten még csak figyelmeztetik a járművezetőket. Ä rendőrség türelmi ideje július 8-áig tart, azt követően már nincs figyelmeztetés, csak bünte­tés. Ha hiányzik a biztosításról szóló igazolás, kiszabják a 10 ezer fo­rintig terjedő büntetést, s sor kerülhet a rendszám leszerelésére is. Titokleső adóztatás? Kilencvenhat harckocsival Osztrák határerősítés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents