Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-26 / 174. szám

HÍRLAP, 1991. július 26., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Erőpróba a levegőben Hétfőtől, július 22-től két hé­ten át Makiáron táboroznak a makiári repülősklub tagjai. Fia­talok és idősebbek, kezdők és az öreg pilóták hódítják meg az eget vitorlázó gépeikkkel. Ménes Fe­renc szakosztályvezető és Csor­dás István főpilóta irányítja a mintegy ötven fős csapatot. A makiári repülőklub kiképző és teljesítményfelmérő táborában szívesen látják az érdeklődőket, különösen azokat a fiatalokat, akik maguk is szeretnék kipró­bálni a repülést. Milyen szobor lesz a Népkertben? Akik nyomon követték a nép­kerti „Iván” oly hirtelen eltűné­sét a múlt esztendőben, most bi­zonyára találgatják: mi lesz he­lyette. A régi egriek esküsznek rá: oda csak szökőkút kerülhet, minthogy azelőtt is az állt ott. Mások, főként a helyi alkotók abban reménykednek: talán egy kortárs mű méltó színtere lesz a népkerti tér. Mint az önkor­mányzat kulturális bizottságá­nak egy júniusi keltezésű feljegy­zéséből kiderül, máris akadtak vállalkozók az üres helyre, pon­tosabban helyekre. Július és au­gusztus hónapban a villányi ja­pán-magyar kőszobrász-szim- pózium jelszava: „Szobrokat a ledöntött politikai emlékművek helyére.” A Pécs melletti alkotó­táborban létrehozott műveket felajánlják az önkormányzatok- nak, s ha a városatyáknak meg­nyeri tetszését, akkor megkap­hatják. Nos, az előkészületek so­rán az egri népkerti szoborhely is szóba került. Már 1990-ben megbeszélések folytak a Képző- művészeti Lektorátus és a város vezetői között. Az idén május 2-i ülésén az egri önkormányzat kulturális bizottsága „a szimpó­zium kérdéskörét áttekintette, és állást foglalt a szándéknyilatko­zat megadása mellett.” A műemléki belső terekről Az Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem az idén augusz­tus 9-től 17-ig tart a főiskola B-épületében. A téma ezúttal is igen vonzó: a műemléki belső te­rek kialakításáról lesz szó. Elő­adók jönnek Ausztriából, Bulgá­riából, Lengyelországból, Nagy- Britanniából. A barokk kastély­belsők, a biedermeier enteriő­rök, a brit lakásbelsők szakértői bizonyára most is érdekes elő­adásokat tartanak. A hallgatók a gyakorlatban is szerezhetnek ta­pasztalatokat, hiszen ellátogat­nak Hollókő, Tar, Szirák, Pásztó műemlékeihez. A kurzus szerve­zője ezúttal is a TIT Heves Me­gyei Egyesülete. Mandragora A színészek — ha jó ötletet és lehetőséget kapnak — nyáron is készek a „munkára”, ami a szen­vedélyük és a hivatásuk is egy­ben. Egy jó ötlet hozta össze azt a „nemzetközi” magyar társulatot, amely július 27-én, szombaton Egerben is fellép. A jugoszláviai Zentán szerveződött a társulat. Az együttes lelke Faragó Edit új­vidéki színésznő, aki — mint hal­lottuk — reméli, hogy hagyo­mányt teremtenek a nyári játék­kal. Machiavelli Mandragora cí­mű darabját állították színpadra. S mi köze mindennek Egerhez? Egyebek között az, hogy Balogh András, a Gárdonyi Géza Szín­ház művésze is tagja az alkalmi társulatnak. A rendező pedig Vidjánszki Attila Kijevből. A produkció szereplői között van szabadkai, újvidéki, kassai és po­zsonyi szülész is. Egerben szombaton este nyolc órától a zeneiskola udvarán lát­ható a produkció. A kultúra és Eger Mire jó a koncepció? Rendbe hozzák a síkfőkúti tavat Hogy ismét Eger tengerszeme” lehessen A koncepciót lehet dicsérni, hozzáfűzni kiegészítéseket, és le­het bírálni. Elvi alapokon és részleteiben. Voltaképpen ez történt a júliusi kulturális fóru­mon Egerben, a városházán. Tikkasztó melegben, két és fél órán át. Az a negyven ember aki eljött, a kultúra ügyét véresen komolyan veszi a városban. Többségük azért, mert ebből él. Tehát népművelő, tanár, alkotó- művész vagy hasonló. Más ré­szük azért, mert javíthatatlan lo­kálpatrióta: úgy érzi, minden az ő bőrére megy, ami ebben a vá­rosban történik vagy nem törté­nik. Az önkormányzat kulturális bizottsága tehát—élén Mészáros Györggyel — vette a fáradságot, hogy áttekintse, mi történik és történt a kultúra területén eddig Egerben. S aztán felvázolja, mit tervez, mit szeretne. Tehát mint mondják — elkészítettek egy négy évre szóló dokumentu­mot, ami eddig évtizedekig nem volt. (Magam nem tartottam szá­mon, de rémlik, valami hasonló azért készült időről időre.) A kultúra-fogalom egészen tág alapvetéséből indultak ki: eszerint a tárgyi környezet, az emberek viselkedése is árulkod­nak a város kulturális szintjéről. Csak ezután jönnek a különféle intézmények, csoportosulások, közösségek. A megközelítés ala­posságra és teljességre töreke­dett, ezért aztán jó néhány dolog kimaradt. Tihamériné Szucsik Ágnes, a 212. szakmunkásképző kulturális nevelőtanára például a lakótelepen élők művelődési le­hetőségeit hiányolta, Varga László a Független Szövetkezeti Alkotókor nevében érvelt. Sze­rinte kevés szó esik a koncepció­ban a civil társadalomról, amely­nek reménye szerint mind na­gyobb teret kell kapnia a jövő­ben. A bírálók másik vonulata az óvatosságot és az eredetiség hiá­nyát vetette szemére a koncepció készítőinek. Protovinné Zsi­linszky Erzsébet azt kérdezte, az önkormányzat művelődési iro­dája hogyan hangolja majd össze a különböző városi intézmények munkáját? Társy József művelő- désiiroda-vezető szerint — ha­sonlóan a korábbi gyakorlathoz — egyeztető értekezleteken. Orosz Bertalanné, a Bródy Sán­dor Megyei Könyvtár igazgató­nője arra hívta fel a figyelmet: kulturális dijak alapítását terve­zik, holott jó néhány képzőmű­vésznek, alkotónak, amatőr szí­nészeknek inkább fellépési lehe­tőségre, megrendelésre lenne szüksége. (Talán, mint elhang­zott: ez is, az is kellene.) Molnár László, a Gamesz ve­zetője, mint vállalkozó, s mint az Egri Nyár ’91 szervezője tette le a voksát. Bátran fogalmazott, ami­kor azt kérte: a kulturális intéz­mények támogatása olyan le­gyen, hogy ösztönözze az ott dol­gozókat, s tegye érdekeltté a ver­senyben. A szépasszony-völgyi szabadtéri színpadban rejlő lehe­tőségekről is szólt. Kary József, a Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese kifejezetten művészetcentrikusnak minősí­tette a koncepciót, bár dicsérte. A kultúra mentális területei több figyelmet érdemelnének — fűzte hozzá kiegészítésképpen. Herc- zeg István grafikus az egri műter­mek indokolatlanul megemelt bérleti diját állította szembe az önkormányzat kinyilvánított művészetpártoló szándékával. Habis László alpolgármester azonnal reagált: megvan a lehe­tőség arra, hogy a testület kivé­telt tegyen. (Ha műtermekről van szó, az önkormányzat sza­vazhat a bérleti dijak csökkenté­séről.) Apor Elemérismét felvetette a Vitkovics-házból kiszorult iro­dalmi hagyaték ügyét. Mészáros György viszont ígéretet tett: leg­később 1992-ben visszatérnek az irodalmi múzeum témájára. A Kepes-hagyaték bemutatására a város kötelezettséget vállalt: csak a Vitkovics-ház volt erre al­kalmas. Bak Józsefné, a Vitkovics-ház vezetője azt kifogásolta: miért nem fogadták el intézménye és az Egri Szmműhely által benyúj­tott pályázatot a nyári rendezvé­nyekre. A válasz: a Vitkovics- házban építkeznek, tehát a hely­színt az idén nem lehet használni. Az eszmecsere voltaképp nem ért véget. Még szakemberek és laikusok hozzászólhattak a té­mához. A koncepció még alakul. A testület — az előrejelzések sze­rint — a július 30-i ülésen tár­gyalja. — jámbor — Főként az idősebbek jól emlé­keznek arra, hogy az 1930-as években szinte családi ajándék volt, ha Síkfőkútra kirándulhat­tak. A megyeszékhely közvetlen közelében levő ottani tónál, amelyet „tengerszemként” em­legettek, boldog víziélet volt. A tó déli oldalán csónakázni, a fö- vényes nyugati oldalán fürdeni lehetett. Az alsó tóban pedig horgásztak. Azokban az évek­ben különösen sokat tettek a környék csinosítására. Neves szakemberek munkálkodásával épült fel például a turistaház, és alakították ki a hírneves Szent Imre-forrást is, amely a tó kris­tálytiszta vizét biztosította. Az 1940-es évekig lassú fel­lendülés volt ezen a környéken, az ötvenes esztendőkben viszont pangás, majd következtek a szo­morú hatvanas évek, amikor a hirtelen megvásárolt telkeken zömmel építési engedély nélkül alakítottak ki sokszor bódékat a hobbikertészek. Ez rengeteg környezeti ártalommal járt, mi­után a szennyvízelvezetés nincs megoldva. Elbuijánzott a hínár a tóban, tönkretette a horgászatot, a csónakázást, és elkedvetlení­tette azokat, akik ezért a termé­szeti értékekben gazdag terüle­tért korábban tettek. Nemrég mégis jó hírről érte­sültünk. Egy Szolnokról ideszár­mazott vállalkozó, Bakó Balázs, aki élelmiszer-kereskedő, és Sík- főkúton árul, siralmasnak látta a környék és a tó helyzetét. Ezért felmerült benne, hogy saját tőké­jét is felajánlva, közös összefo­gással rendbe hoznák, és mint egykor, a vízi sportok, a horgá­szat paradicsomává tennék. A noszvaji és az egri önkormányzat támogatásával lépett. A terve­zésre az Egri Mérnöki Iroda ka­pott jogérvényes szerződést. En­nek tulajdonosától, Kóta Imrétől megtudtuk, hogy július 15-től láttak munkához. Jelenleg az úgynevezett első ütemben szak­értői véleményezői munkát vé­geznek a síkfőkúti tó kitisztítási es üzembe helyezési lehetőségei­ről. Ez döntés-előkészítési szak- vélemény lesz, és augusztus 25- ig elkészítik. Mindez geodéziai, biológiai, vízminőség-vizsgálati munkákat tartalmaz, továbbá a hínár eltá­volítására vonatkozó elképzelé­seket. Kollektív tevékenységet jelent, amelyben az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főisko­la állattani és növénytani tanszé­kének tanárai is bekapcsolód­nak. Nekik kutatómunkát jelent. Emellett segítséget kapnak a Mohosz Heves Megyei Intézőbi­zottságától a haltelepítéshez és -szállításhoz. Kóta Imre arról is tájékoztatott, hogy amennyiben folytatásként az úgynevezett má­sodik ütem tervezését is a mér­nöki irodára bízzák, abban az esetben a mostani munkáért járó pénz felét visszafizetik a megren­delőnek, ezzel is segítve az ügyet. Céljuk az, hogy összefogással mihamarabb rendbe tegyék a síkfőkúti tavat. Annak érdeké­ben, hogy ismét Eger „tenger­szeme” lehessen. (mentusz) Akit imádnak a nők Kontár Lászlónak Elvis a mindene Nagyon meleg van, legalább 35 fok. S ráadásul még itt van legalább háromszáz felhevült hölgy is. Komár Lacit, az örökif­jú „rongyláb királyt” hallgatják. A koncert alatt táncol és vonag­lik a közönség, miközben a nép­szerű nótákat dalolják. Éppen ezért a műsor után előbb azt kér­dezem: — Laci, úgy hallottam, téged mindig is imádtak a nők. Ahogy szétnéztem a nézők között, tény­leg mindenütt csak rajongó lá­nyokat láttam. Tényleg ennyire odavannak érted? — Ha már így rákérdeztél, a válaszom... igen! De talán megfi­gyelhetted azt is, hogy ezek a hölgyek a koncertre elhozzák gyermekeiket is, akik 16-18 éve­sen már itt táncolnak előttem a parketten. Mit mondjak, óriási élmény. — Volt már olyan egyáltalán, hogy többségében férfiak előtt léptél föl? — Igen, Sopronkőhidán, a börtönben. Az is frenetikus volt. — A nótáid többsége a szere­lemről szóL — A dalokat inkább a lányok­nak és asszonyoknak címzem, ők szerintem sokkal képlékenyeb­bek a szerelemre. A nyitottság megvan a férfiaknál is, de talán mi jobban titkoljuk. — Meglátni és megszeretni olykor egy pillanat műve. De mi van akkor, ha mégsem jön össze elsőre? — Alapjában véve szerelmes típus vagyok. Nem tudom úgy csinálni: gyere anyukám, nagyon tetszel, odavagyok érted, és es­sünk túl rajta. Érzelem, belső fel- töltöttség, melegség nélkül kép­telen vagyok rá. Elárulom azt is, hogy a külcsín nem hagy hide­gen. — Beszélj egy kicsit a csalá­dodról •— Elvált vagyok, s van egy ki­lencéves kisfiam. Sokak számára talán furcsának tűnhet, de a volt feleségemmel ma is jó a kapcso­latom. Annak idején, amikor rá­jöttünk, hogy ott belül az a dolog már nem működik, már nem lán­gol igazán, leültünk, és megbe­széltük: ne tovább. Természete­sen a fiam most is a legjobb have­rom, s én büszke apa vagyok. — S most kiért lángolsz? — Körülbelül tíz éve van ked­vesem, akivel nem élünk együtt. Én arámnak, ő uramnak szólít, bár azt hiszem, ennek kevés a je­lentősége. Azt vallom, hogy nincs az a szerelem, amit a házas­sággal tönkre ne lehetne tenni. Fontos, hogy mindennap legyen hiányérzet és vágyakozás. Molnár Béla Kik jutottak be az egri tanárképző főiskolára? (Folytatás az 1. oldalról) — Mi átjelentkezést magyar­francia szakon hirdettünk meg utólag. Természetesen, aki vala­melyik egyetemen e szakpáron felvételizett, és megvan a nálunk szükséges 92 pontja, az jelent­kezhet. De aki csak franciából tett írásbeli és szóbeli vizsgát, még az előtt is nyitva állhat a főis­kola kapuja. Ebben az esetben viszont a középiskolai 3-4. osz­tályos magyar nyelv és irodalom érdemjegyeit vesszük figyelem­be. — Ez tehát úgynevezett pótát­jelentkezés. Érdemes elemezni az idei felvételikről készült összesí­tést. Feltűnő, hogy angol szakon meglehetősen alacsony ponttal vettek föl leendő hallgatókat. Mi van ennek hátterében? — A 83 pont pusztán csak azt jelenti, hogy valamennyi jelölt számára nehéz volt az írásbeli teszt. Nem feltétlenül a színvo­nalra utal. Ezzel szemben francia szakra 100 ponttal vettünk föl hallgatókat, csak ketten feleltek meg, s ők így teljesítették a fel­adatot. — Drasztikusan csökkent a le­endő orosz szakosok száma... — Ez a várható elhelyezkedé­si nehézségekkel magyarázható, de eleve 24 volt a felvehető lét­szám a korábbi 60-70-es keret­hez képest. Hallgatóinknak megvan a lehetőségük arra, hogy már első évtől harmadik szakot is felvegyenek. Ezzel kapcsolatban jegyezném meg, hogy a Hittudo­mányi Főiskolával kötött megál­lapodásunk szerint az új tanévtől harmadik szakon hittantanáro­kat is képezünk. — Tudomásom szerint fiatal a német tanszék, most indul a fran­cia, és az amerikai tanszék sem régen alakult. Lesznek amerikai szakosaik? — Ebben az évben amerika- nisztikai specializáció indul. Ti­zenkét hallgató számára biztosít­juk a lehetőséget. Erre a szakra nem kellett tehát külön felvéte­lizni, hanem fölajánljuk az „an­golos” jelöltek egy részének, ők nem angol, hanem amerikai iro­dalmat tanulnak majd. — S mi alapján döntik el, hogy kik élhetnek ezzel a lehetőség­gel? Bizonyos felvételi pontszá­mokat veszünk figyelembe, de ha valakit mégis inkább az angol irodalom vonz, akkor újabbak­nak szólunk. Még egy új szak van, a szociálpedagógia. Leendő ifjúság- és gyermekvédelmi szak­embereket képezünk. Későn hirdettük meg, ezért a 36 helyre végül is 18 jelentkezőt vettünk fel. Angol, német és biológia sza­kokkal párosul ez az alapvetően pszichológiai készségeket és is­mereteket igénylő tantárgycso­port. — Ránézésre is úgy tűnik, sokkal többen kezdik az első év­folyamot az idén, mint koráb­ban. — így van, hozzávetőlegesen százzal több elsőévesünk lesz, mint az előző tanévben. — A közölt táblázat már vég­leges? Felvételi adatok 1991/92 1. angol — biológia 2. angol — ének-zene 3. angol — földrajz 4. angol — francia 5. angol — német 6. angol — orosz 7. angol — rajz 8. angol — testnevelés 9. biológia — kémia 10. biológia — kémia 11. biológia — testnevelés 12. biológia — technika 13. földrajz — német 14. földrajz — rajz 15. földrajz — testnevelés 16. francia — orosz 17. magyar — angol 18. magyar — ének-zene 19. magyar — francia 20. magyar — német 21. magyar — orosz 22. magyar — történelem 23. matematika — angol 24. matematika — fizika 25. matematika — kémia 26. matematika — német 27. matematika — szám. techn. 28. matematika — testnev. 29. matematika — technika 30. német — ének-zene 31. német — orosz 32. német — testnevelés 33. történelem — ének-zene 34. történelem — francia 35. történelem — német 36. történelem — orosz 37. népművelés — tört. 38. szociálped. — angol 39. szociálped. — biológia 40. szociálped. — német 41. angolnyelv-oktató 42. németnyelv-oktató Összesen: — Nem, elképzelhető, hogy még nem kaptunk meg minden számítógépes adatot a „felettünk levő” intézményekből (tehát a tudományegyetemekről). Azo­kat, akik kérték az átjelentkezé­süket hozzánk, és megvan a pontjuk is, mindenképpen fel kell vennünk. — S még egy kényes kérdés: te­gye a szívére a kezét, a szülők vagy a jelöltek érdemei, kitünte­tései nyomnak-e a latban? — Nem, csak a pontok számí­tanak. Ezt egy három éve kiadott miniszteri rendelet is szabályoz­za. Ezt nyugodtan állítom. Jámbor Ildikó Felvettek 1991/92 tanévre Átvétel Felvéve az 1991/92-es tanévre 7 4 11 6 — 6 8 5 13 2 — 2 1 2 3 5 5 10 8 — 8 5 — 5 17 7 24 14 16 31 22 1 23 6 — 6 2 4 6 29 — 33 18 13 31 1 — 1 10 5 15 2 — 2 2 1 3 3 7 10 5 3 8 22 8 30 5 6 11 26 8 37 9 5 16 5 2 7 8 11 20 18 3 22 8 3 16 3 — 3 3 2 5 4 — 4 14 — 14 10 4 14 8 4 12 8 1 9 14 10 24 5 — 5 6 6 12 1 — 1 5 4 9 9 22 31 364 172 553 Felvétel a nappali tagozatra

Next

/
Thumbnails
Contents