Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-26 / 174. szám
HÍRLAP, 1991. július 26., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Erőpróba a levegőben Hétfőtől, július 22-től két héten át Makiáron táboroznak a makiári repülősklub tagjai. Fiatalok és idősebbek, kezdők és az öreg pilóták hódítják meg az eget vitorlázó gépeikkkel. Ménes Ferenc szakosztályvezető és Csordás István főpilóta irányítja a mintegy ötven fős csapatot. A makiári repülőklub kiképző és teljesítményfelmérő táborában szívesen látják az érdeklődőket, különösen azokat a fiatalokat, akik maguk is szeretnék kipróbálni a repülést. Milyen szobor lesz a Népkertben? Akik nyomon követték a népkerti „Iván” oly hirtelen eltűnését a múlt esztendőben, most bizonyára találgatják: mi lesz helyette. A régi egriek esküsznek rá: oda csak szökőkút kerülhet, minthogy azelőtt is az állt ott. Mások, főként a helyi alkotók abban reménykednek: talán egy kortárs mű méltó színtere lesz a népkerti tér. Mint az önkormányzat kulturális bizottságának egy júniusi keltezésű feljegyzéséből kiderül, máris akadtak vállalkozók az üres helyre, pontosabban helyekre. Július és augusztus hónapban a villányi japán-magyar kőszobrász-szim- pózium jelszava: „Szobrokat a ledöntött politikai emlékművek helyére.” A Pécs melletti alkotótáborban létrehozott műveket felajánlják az önkormányzatok- nak, s ha a városatyáknak megnyeri tetszését, akkor megkaphatják. Nos, az előkészületek során az egri népkerti szoborhely is szóba került. Már 1990-ben megbeszélések folytak a Képző- művészeti Lektorátus és a város vezetői között. Az idén május 2-i ülésén az egri önkormányzat kulturális bizottsága „a szimpózium kérdéskörét áttekintette, és állást foglalt a szándéknyilatkozat megadása mellett.” A műemléki belső terekről Az Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem az idén augusztus 9-től 17-ig tart a főiskola B-épületében. A téma ezúttal is igen vonzó: a műemléki belső terek kialakításáról lesz szó. Előadók jönnek Ausztriából, Bulgáriából, Lengyelországból, Nagy- Britanniából. A barokk kastélybelsők, a biedermeier enteriőrök, a brit lakásbelsők szakértői bizonyára most is érdekes előadásokat tartanak. A hallgatók a gyakorlatban is szerezhetnek tapasztalatokat, hiszen ellátogatnak Hollókő, Tar, Szirák, Pásztó műemlékeihez. A kurzus szervezője ezúttal is a TIT Heves Megyei Egyesülete. Mandragora A színészek — ha jó ötletet és lehetőséget kapnak — nyáron is készek a „munkára”, ami a szenvedélyük és a hivatásuk is egyben. Egy jó ötlet hozta össze azt a „nemzetközi” magyar társulatot, amely július 27-én, szombaton Egerben is fellép. A jugoszláviai Zentán szerveződött a társulat. Az együttes lelke Faragó Edit újvidéki színésznő, aki — mint hallottuk — reméli, hogy hagyományt teremtenek a nyári játékkal. Machiavelli Mandragora című darabját állították színpadra. S mi köze mindennek Egerhez? Egyebek között az, hogy Balogh András, a Gárdonyi Géza Színház művésze is tagja az alkalmi társulatnak. A rendező pedig Vidjánszki Attila Kijevből. A produkció szereplői között van szabadkai, újvidéki, kassai és pozsonyi szülész is. Egerben szombaton este nyolc órától a zeneiskola udvarán látható a produkció. A kultúra és Eger Mire jó a koncepció? Rendbe hozzák a síkfőkúti tavat Hogy ismét Eger tengerszeme” lehessen A koncepciót lehet dicsérni, hozzáfűzni kiegészítéseket, és lehet bírálni. Elvi alapokon és részleteiben. Voltaképpen ez történt a júliusi kulturális fórumon Egerben, a városházán. Tikkasztó melegben, két és fél órán át. Az a negyven ember aki eljött, a kultúra ügyét véresen komolyan veszi a városban. Többségük azért, mert ebből él. Tehát népművelő, tanár, alkotó- művész vagy hasonló. Más részük azért, mert javíthatatlan lokálpatrióta: úgy érzi, minden az ő bőrére megy, ami ebben a városban történik vagy nem történik. Az önkormányzat kulturális bizottsága tehát—élén Mészáros Györggyel — vette a fáradságot, hogy áttekintse, mi történik és történt a kultúra területén eddig Egerben. S aztán felvázolja, mit tervez, mit szeretne. Tehát mint mondják — elkészítettek egy négy évre szóló dokumentumot, ami eddig évtizedekig nem volt. (Magam nem tartottam számon, de rémlik, valami hasonló azért készült időről időre.) A kultúra-fogalom egészen tág alapvetéséből indultak ki: eszerint a tárgyi környezet, az emberek viselkedése is árulkodnak a város kulturális szintjéről. Csak ezután jönnek a különféle intézmények, csoportosulások, közösségek. A megközelítés alaposságra és teljességre törekedett, ezért aztán jó néhány dolog kimaradt. Tihamériné Szucsik Ágnes, a 212. szakmunkásképző kulturális nevelőtanára például a lakótelepen élők művelődési lehetőségeit hiányolta, Varga László a Független Szövetkezeti Alkotókor nevében érvelt. Szerinte kevés szó esik a koncepcióban a civil társadalomról, amelynek reménye szerint mind nagyobb teret kell kapnia a jövőben. A bírálók másik vonulata az óvatosságot és az eredetiség hiányát vetette szemére a koncepció készítőinek. Protovinné Zsilinszky Erzsébet azt kérdezte, az önkormányzat művelődési irodája hogyan hangolja majd össze a különböző városi intézmények munkáját? Társy József művelő- désiiroda-vezető szerint — hasonlóan a korábbi gyakorlathoz — egyeztető értekezleteken. Orosz Bertalanné, a Bródy Sándor Megyei Könyvtár igazgatónője arra hívta fel a figyelmet: kulturális dijak alapítását tervezik, holott jó néhány képzőművésznek, alkotónak, amatőr színészeknek inkább fellépési lehetőségre, megrendelésre lenne szüksége. (Talán, mint elhangzott: ez is, az is kellene.) Molnár László, a Gamesz vezetője, mint vállalkozó, s mint az Egri Nyár ’91 szervezője tette le a voksát. Bátran fogalmazott, amikor azt kérte: a kulturális intézmények támogatása olyan legyen, hogy ösztönözze az ott dolgozókat, s tegye érdekeltté a versenyben. A szépasszony-völgyi szabadtéri színpadban rejlő lehetőségekről is szólt. Kary József, a Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese kifejezetten művészetcentrikusnak minősítette a koncepciót, bár dicsérte. A kultúra mentális területei több figyelmet érdemelnének — fűzte hozzá kiegészítésképpen. Herc- zeg István grafikus az egri műtermek indokolatlanul megemelt bérleti diját állította szembe az önkormányzat kinyilvánított művészetpártoló szándékával. Habis László alpolgármester azonnal reagált: megvan a lehetőség arra, hogy a testület kivételt tegyen. (Ha műtermekről van szó, az önkormányzat szavazhat a bérleti dijak csökkentéséről.) Apor Elemérismét felvetette a Vitkovics-házból kiszorult irodalmi hagyaték ügyét. Mészáros György viszont ígéretet tett: legkésőbb 1992-ben visszatérnek az irodalmi múzeum témájára. A Kepes-hagyaték bemutatására a város kötelezettséget vállalt: csak a Vitkovics-ház volt erre alkalmas. Bak Józsefné, a Vitkovics-ház vezetője azt kifogásolta: miért nem fogadták el intézménye és az Egri Szmműhely által benyújtott pályázatot a nyári rendezvényekre. A válasz: a Vitkovics- házban építkeznek, tehát a helyszínt az idén nem lehet használni. Az eszmecsere voltaképp nem ért véget. Még szakemberek és laikusok hozzászólhattak a témához. A koncepció még alakul. A testület — az előrejelzések szerint — a július 30-i ülésen tárgyalja. — jámbor — Főként az idősebbek jól emlékeznek arra, hogy az 1930-as években szinte családi ajándék volt, ha Síkfőkútra kirándulhattak. A megyeszékhely közvetlen közelében levő ottani tónál, amelyet „tengerszemként” emlegettek, boldog víziélet volt. A tó déli oldalán csónakázni, a fö- vényes nyugati oldalán fürdeni lehetett. Az alsó tóban pedig horgásztak. Azokban az években különösen sokat tettek a környék csinosítására. Neves szakemberek munkálkodásával épült fel például a turistaház, és alakították ki a hírneves Szent Imre-forrást is, amely a tó kristálytiszta vizét biztosította. Az 1940-es évekig lassú fellendülés volt ezen a környéken, az ötvenes esztendőkben viszont pangás, majd következtek a szomorú hatvanas évek, amikor a hirtelen megvásárolt telkeken zömmel építési engedély nélkül alakítottak ki sokszor bódékat a hobbikertészek. Ez rengeteg környezeti ártalommal járt, miután a szennyvízelvezetés nincs megoldva. Elbuijánzott a hínár a tóban, tönkretette a horgászatot, a csónakázást, és elkedvetlenítette azokat, akik ezért a természeti értékekben gazdag területért korábban tettek. Nemrég mégis jó hírről értesültünk. Egy Szolnokról ideszármazott vállalkozó, Bakó Balázs, aki élelmiszer-kereskedő, és Sík- főkúton árul, siralmasnak látta a környék és a tó helyzetét. Ezért felmerült benne, hogy saját tőkéjét is felajánlva, közös összefogással rendbe hoznák, és mint egykor, a vízi sportok, a horgászat paradicsomává tennék. A noszvaji és az egri önkormányzat támogatásával lépett. A tervezésre az Egri Mérnöki Iroda kapott jogérvényes szerződést. Ennek tulajdonosától, Kóta Imrétől megtudtuk, hogy július 15-től láttak munkához. Jelenleg az úgynevezett első ütemben szakértői véleményezői munkát végeznek a síkfőkúti tó kitisztítási es üzembe helyezési lehetőségeiről. Ez döntés-előkészítési szak- vélemény lesz, és augusztus 25- ig elkészítik. Mindez geodéziai, biológiai, vízminőség-vizsgálati munkákat tartalmaz, továbbá a hínár eltávolítására vonatkozó elképzeléseket. Kollektív tevékenységet jelent, amelyben az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola állattani és növénytani tanszékének tanárai is bekapcsolódnak. Nekik kutatómunkát jelent. Emellett segítséget kapnak a Mohosz Heves Megyei Intézőbizottságától a haltelepítéshez és -szállításhoz. Kóta Imre arról is tájékoztatott, hogy amennyiben folytatásként az úgynevezett második ütem tervezését is a mérnöki irodára bízzák, abban az esetben a mostani munkáért járó pénz felét visszafizetik a megrendelőnek, ezzel is segítve az ügyet. Céljuk az, hogy összefogással mihamarabb rendbe tegyék a síkfőkúti tavat. Annak érdekében, hogy ismét Eger „tengerszeme” lehessen. (mentusz) Akit imádnak a nők Kontár Lászlónak Elvis a mindene Nagyon meleg van, legalább 35 fok. S ráadásul még itt van legalább háromszáz felhevült hölgy is. Komár Lacit, az örökifjú „rongyláb királyt” hallgatják. A koncert alatt táncol és vonaglik a közönség, miközben a népszerű nótákat dalolják. Éppen ezért a műsor után előbb azt kérdezem: — Laci, úgy hallottam, téged mindig is imádtak a nők. Ahogy szétnéztem a nézők között, tényleg mindenütt csak rajongó lányokat láttam. Tényleg ennyire odavannak érted? — Ha már így rákérdeztél, a válaszom... igen! De talán megfigyelhetted azt is, hogy ezek a hölgyek a koncertre elhozzák gyermekeiket is, akik 16-18 évesen már itt táncolnak előttem a parketten. Mit mondjak, óriási élmény. — Volt már olyan egyáltalán, hogy többségében férfiak előtt léptél föl? — Igen, Sopronkőhidán, a börtönben. Az is frenetikus volt. — A nótáid többsége a szerelemről szóL — A dalokat inkább a lányoknak és asszonyoknak címzem, ők szerintem sokkal képlékenyebbek a szerelemre. A nyitottság megvan a férfiaknál is, de talán mi jobban titkoljuk. — Meglátni és megszeretni olykor egy pillanat műve. De mi van akkor, ha mégsem jön össze elsőre? — Alapjában véve szerelmes típus vagyok. Nem tudom úgy csinálni: gyere anyukám, nagyon tetszel, odavagyok érted, és essünk túl rajta. Érzelem, belső fel- töltöttség, melegség nélkül képtelen vagyok rá. Elárulom azt is, hogy a külcsín nem hagy hidegen. — Beszélj egy kicsit a családodról •— Elvált vagyok, s van egy kilencéves kisfiam. Sokak számára talán furcsának tűnhet, de a volt feleségemmel ma is jó a kapcsolatom. Annak idején, amikor rájöttünk, hogy ott belül az a dolog már nem működik, már nem lángol igazán, leültünk, és megbeszéltük: ne tovább. Természetesen a fiam most is a legjobb haverom, s én büszke apa vagyok. — S most kiért lángolsz? — Körülbelül tíz éve van kedvesem, akivel nem élünk együtt. Én arámnak, ő uramnak szólít, bár azt hiszem, ennek kevés a jelentősége. Azt vallom, hogy nincs az a szerelem, amit a házassággal tönkre ne lehetne tenni. Fontos, hogy mindennap legyen hiányérzet és vágyakozás. Molnár Béla Kik jutottak be az egri tanárképző főiskolára? (Folytatás az 1. oldalról) — Mi átjelentkezést magyarfrancia szakon hirdettünk meg utólag. Természetesen, aki valamelyik egyetemen e szakpáron felvételizett, és megvan a nálunk szükséges 92 pontja, az jelentkezhet. De aki csak franciából tett írásbeli és szóbeli vizsgát, még az előtt is nyitva állhat a főiskola kapuja. Ebben az esetben viszont a középiskolai 3-4. osztályos magyar nyelv és irodalom érdemjegyeit vesszük figyelembe. — Ez tehát úgynevezett pótátjelentkezés. Érdemes elemezni az idei felvételikről készült összesítést. Feltűnő, hogy angol szakon meglehetősen alacsony ponttal vettek föl leendő hallgatókat. Mi van ennek hátterében? — A 83 pont pusztán csak azt jelenti, hogy valamennyi jelölt számára nehéz volt az írásbeli teszt. Nem feltétlenül a színvonalra utal. Ezzel szemben francia szakra 100 ponttal vettünk föl hallgatókat, csak ketten feleltek meg, s ők így teljesítették a feladatot. — Drasztikusan csökkent a leendő orosz szakosok száma... — Ez a várható elhelyezkedési nehézségekkel magyarázható, de eleve 24 volt a felvehető létszám a korábbi 60-70-es kerethez képest. Hallgatóinknak megvan a lehetőségük arra, hogy már első évtől harmadik szakot is felvegyenek. Ezzel kapcsolatban jegyezném meg, hogy a Hittudományi Főiskolával kötött megállapodásunk szerint az új tanévtől harmadik szakon hittantanárokat is képezünk. — Tudomásom szerint fiatal a német tanszék, most indul a francia, és az amerikai tanszék sem régen alakult. Lesznek amerikai szakosaik? — Ebben az évben amerika- nisztikai specializáció indul. Tizenkét hallgató számára biztosítjuk a lehetőséget. Erre a szakra nem kellett tehát külön felvételizni, hanem fölajánljuk az „angolos” jelöltek egy részének, ők nem angol, hanem amerikai irodalmat tanulnak majd. — S mi alapján döntik el, hogy kik élhetnek ezzel a lehetőséggel? Bizonyos felvételi pontszámokat veszünk figyelembe, de ha valakit mégis inkább az angol irodalom vonz, akkor újabbaknak szólunk. Még egy új szak van, a szociálpedagógia. Leendő ifjúság- és gyermekvédelmi szakembereket képezünk. Későn hirdettük meg, ezért a 36 helyre végül is 18 jelentkezőt vettünk fel. Angol, német és biológia szakokkal párosul ez az alapvetően pszichológiai készségeket és ismereteket igénylő tantárgycsoport. — Ránézésre is úgy tűnik, sokkal többen kezdik az első évfolyamot az idén, mint korábban. — így van, hozzávetőlegesen százzal több elsőévesünk lesz, mint az előző tanévben. — A közölt táblázat már végleges? Felvételi adatok 1991/92 1. angol — biológia 2. angol — ének-zene 3. angol — földrajz 4. angol — francia 5. angol — német 6. angol — orosz 7. angol — rajz 8. angol — testnevelés 9. biológia — kémia 10. biológia — kémia 11. biológia — testnevelés 12. biológia — technika 13. földrajz — német 14. földrajz — rajz 15. földrajz — testnevelés 16. francia — orosz 17. magyar — angol 18. magyar — ének-zene 19. magyar — francia 20. magyar — német 21. magyar — orosz 22. magyar — történelem 23. matematika — angol 24. matematika — fizika 25. matematika — kémia 26. matematika — német 27. matematika — szám. techn. 28. matematika — testnev. 29. matematika — technika 30. német — ének-zene 31. német — orosz 32. német — testnevelés 33. történelem — ének-zene 34. történelem — francia 35. történelem — német 36. történelem — orosz 37. népművelés — tört. 38. szociálped. — angol 39. szociálped. — biológia 40. szociálped. — német 41. angolnyelv-oktató 42. németnyelv-oktató Összesen: — Nem, elképzelhető, hogy még nem kaptunk meg minden számítógépes adatot a „felettünk levő” intézményekből (tehát a tudományegyetemekről). Azokat, akik kérték az átjelentkezésüket hozzánk, és megvan a pontjuk is, mindenképpen fel kell vennünk. — S még egy kényes kérdés: tegye a szívére a kezét, a szülők vagy a jelöltek érdemei, kitüntetései nyomnak-e a latban? — Nem, csak a pontok számítanak. Ezt egy három éve kiadott miniszteri rendelet is szabályozza. Ezt nyugodtan állítom. Jámbor Ildikó Felvettek 1991/92 tanévre Átvétel Felvéve az 1991/92-es tanévre 7 4 11 6 — 6 8 5 13 2 — 2 1 2 3 5 5 10 8 — 8 5 — 5 17 7 24 14 16 31 22 1 23 6 — 6 2 4 6 29 — 33 18 13 31 1 — 1 10 5 15 2 — 2 2 1 3 3 7 10 5 3 8 22 8 30 5 6 11 26 8 37 9 5 16 5 2 7 8 11 20 18 3 22 8 3 16 3 — 3 3 2 5 4 — 4 14 — 14 10 4 14 8 4 12 8 1 9 14 10 24 5 — 5 6 6 12 1 — 1 5 4 9 9 22 31 364 172 553 Felvétel a nappali tagozatra