Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-24 / 172. szám

ÉLETRE KEL A BODONYI MŰVELŐDÉSI HÁZ — KLUBSZOBÁT, VIDEOTERMET RENDEZ BE AZ EMELETEN (3. oldal) F PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 172. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Az idő pénz! Hirdetését szeretné már holnap megjelentetni? Ajánlatunk: SZUPER­EXPRESSZ! Ki lesz az országos rendőrfőkapitány? Üj vezetői kinevezések várhatók Az MTI igazságügyi tudósítójának értesülése szerint október kö­zepéig új vezetői kinevezések várhatók a Legfelsőbb Bíróságon és az Országos Rendőr-főkapitányságon. A legmagasabb rendőri beosz­tást jelenleg betöltő dr. Szabó Győző— akit 1990. június 15-én iktat­tak be tisztségébe — a tervek szerint október 15-től új munkakörbe kerül, a Legfelsőbb Bíróság elnökének helyettese lesz. A legfőbb bí­rói testület új elnökhelyettesének személyéről — az ügyben illetékes állami vezetők előzetes egyeztetése után — a közelmúltban véle­ményt nyilvánított a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése is, és a bírók dön­tő többsége támogatta a jelölést. A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyet­tesét — a testület elnökének előteijesztésére — a köztársaság elnöke, az új országos rendőrfőkapitányt pedig a belügyminiszter nevezi ki. Az Országos Rendőr-főkapitányság lehetséges új vezetőjéről még nincs megbízható információ. Nincs újabb hitelfelvétel Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese a Frankfurter Allge­meine Zeitungban megjelent értesülés­sel kapcsolatban a Magyar Távirati Iro­dának elmondotta: nincs tudomása ar­ról, hogy Magyaror­szág két újabb, egyenkét egymilliárd márka értékű hitelt kérne Németország­tól. A közelmúltban valóban voltak tár­gyalások német pénzügyi vezetőkkel, ennek alapján azon­ban az 500 millió márka értékű ké- szenlétihitel-megál- lapodást hosszabbí­tották meg. A Magyar Nemze­ti Bank ez évi hitel- felvételi programjá­ban az említett köl­csönök felvétele nem szerepel. Hárshegyi Frigyes közölte azt is, hogy az MNB a hitel- felvételi programot folyamatosan végre­hajtja, a hitelbevoná­sok ütemesen, a program szerint ha­ladnak. Együttműködési megállapodás is született A Heves megyeiek „megkóstolták” Olaszországot Talán jelképes is, hogy éppen Cossiga elnök magyaror­szági látogatása alatt jártak a Heves megyeiek az olaszor­szági Pescara járásban. A két ország között hagyományos a kapcsolat, bár az elmúlt évtizedek alatt sok minden beár­nyékolta. Két katonai tömbhöz, két gazdasági csoportosu­láshoz tartoztunk, nem csoda hát, ha nem alakulhattak ki közelebbi kötődések. Most azonban szélesre tárult a kapu: számos formája kialakulhat az együttműködésnek. Ehhez azonban ki kell alakítani az alapokat, megismerve egymást. Ez volt az értelme a vizitálásnak, amely ez alkalommal nemcsak a hivatalos küldöttségek cseréjét jelentette. Az egyik legnagyobb szállító Az épülő esztergomi Suzuki- autógyár egyik legnagyobb hazai szállítója lesz az Ikarus móri al­katrészgyára. A Suzukinak szál­lítójapán cégekkel kötött megál­lapodások értelmében a móri vállalatnál készülnek majd a ma­gyar gépkocsik ülései, belső ajtó­kárpitjai, mennyezetgamitúrái, valamint kábelkötegei. A gyár­tás nagyobbrészt a már meglevő technikai bázisra épül, de a tech­nológia korszerűsítésére, kiegé­szítésére, valamint a kábelköte­gek gyártásához új üzemépület emelésére még szükség lesz. A speciális gépeket importból szer­zik be. A kábelköteggyártás be­rendezéseinek, valamint a kü­lönleges minőség-ellenőrző rendszernek a mintadarabjait a Sumitomo japán cég szállítja. Ezenkívül — licencszerződés ke­retében — megkapják a gyártás műszaki dokumentációját, a technológiai leírást is. Csapatzászló-átadás A Magyar Köztársaság hon­védelmi minisztere csapatzászlót adományozott a Magyar Hon­védség Távközlési Kutató-Fej­lesztő Intézetének. A zászlót kedden, ünnepélyes külsőségek között Deák János vezérőrnagy, államtitkár-helyettes adta át Ihász Dezső ezredesnek, az inté­zet parancsnokának. Az új csa­patzászlót az ünnepségen Né­meth László budakeszi katolikus plébános és Nagy Tibor reformá­tus püspökhelyettes szentelte fel. Kevesebb külföldi hazánkban Az első fél évben 12,7 millió külföldi látogatott Magyaror­szágra, s ez 12 százalékkal keve­sebb az elmúlt év első feléhez ké­pest. Míg a nyugati országokból növekedett a vendégek száma, addig a kelet-európai országok többségéből, valamint a tenge­rentúlról kevesebben látogattak Magyarországra — közölték a KSH-ban a Távirati Iroda kérdé­sére. Gépágyú a lakáson A Komlói Rendőrkapitányság eljárást indított Kovács Gyula 38 éves gazdálkodó, Csontos Sán­dor 31 éves kubikos és Békefi Er­nő 28 éves foglalkozás nélküli, komlói lakosok ellen, mert hét­főn a lakásukban tartott házku­tatás során fegyvereket találtak náluk. Kovácsnál egy 9 millimé­teres kaliberű pisztolyt, Csontos­nál egy MIG-21-es vadászgép fedélzeti gépágyúját és különbö­ző lőszereket, Békefinél egy pán­céltörővetőt, a hozzá való gya­korlógránátot és egyéb lőszert. Elmondásuk szerint ezeket a fegyvereket és a lőszert szovjet katonáktól vásárolták. Két 40 tagú csoport is elindult a megyei közgyűlés által kijelölt delegáción túl, hogy élményeket gyűjtsön az ottani életről, a pes- caraiak mindennapjairól. Há­rom fiatal számol be tapasztala­tairól, dr. Bakonyi Zsuzsa, az eg­ri reumakórház orvosa, Szajlai Csaba füzesabonyi önkormánya zati képviselő és dr. Antal János, a megyei önkormányzati hivatal munkatársa, az első kis társaság vezetője. Mint elmondják, nagyon ked­vesen fogadták őket, s az érdek­lődési területüknek megfelelően állították össze a programot. Maga a járás központja fiatal vá­ros, három régebbiből kapcsol­ták össze. Mintegy 130 ezer la­kója van, jelentős az ipar, a halá­szat s az idegenforgalom. Jártak kórházban, polgármesteri hiva­talban, gyárakban, s nem marad­hatott ki természetesen a tenger­parti fürdő, s a szórakozás sem. Mivel ilyen változatos volt a program, némi vita is támadt kö­zöttük. Ugyanis néhányan — a régi tapasztalatokból kiindulva — afféle nyaralásnak fogták fel a Pescarában töltött 10 napot, s csak rövidnadrágot és néhány trikót vittek magukkal. Ebben pedig még a kánikula közepén sem illik egy hivatalos fogadáson megjelenni. De jellemző az ola­szok vendégszeretetére, hogy mikor meghallották, hogy ilyen igény van a magyar fiatalokban a tengeri fürdőzésre, három és fél napot biztosítottak számukra a tengerparton. De elvitték őket az onnét 190 kilométerre lévő Ró­mába is. (Folytatás a 2. oldalon) Gyorsabb lesz a határ- átkelés Sopronnál Megkezdték a soproni közúti határátkelőhely átépítését. A korszerűsítés lényege, hogy a Magyarországra tartó, illetve az Ausztria felé irányuló forgalmat elkülönítik, szétválasztják. Erre ugyanis jelenleg nincs lehetőség. Az átépítés után 9 kifelé és 7 be­felé vezető forgalmi sávon halad­hatnak a járművek. Ezzel lehető­séget teremtenek arra, hogy az utas a zöld, illetve a piros folyosó közül válasszon. Gyorsul is a for­galom, mivel egyszerre történik majd az útlevél-ellenőrzés és a vámolás. Egyelőre az útszélesítéshez szükséges földmunkákon dolgo­zik a kivitelező szegedi Kész Kft. és a győri Útépítő Kft. A rézsű bontásából származó földet er­dei úton szállítják el, hogy minél kevésbé zavarják az idegenfor­galmi főszezon forgalmát. Ko­molyabb forgalomkorlátozásra az ígéretek szerint nem kerül sor az építkezés idején, a pápaláto­gatás napjaiban pedig szünetel­tetik a munkálatokat. A határát­kelő korszerűsítésére egyébként 80 millió forintot költenek, és az átépítéssel a tervek szerint no­vember közepéig végeznek. A kormány látogatása a tököli repülőtéren Milyen környezeti károkat okoztak a szovjet csapatok? A szovjet csapatok okozta kör­nyezeti károkkal ismerkedett kedden a kormány, Antall József miniszterelnök vezetésével a tö­köli repülőtéren. A meghívott új­ságírókat Kiss Ernő, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetője tá­jékoztatta arról, hogy 171 hely­őrségben végzett felmérések alapján több mint 60 milliárd fo­rintra tehető a környezeti kár. A szovjet fél a tárgyalásokon elő­ször kétmilliárd forintra becsülte ezt a kárértéket, s végül maxi­mum 3,5 milliárdról volt hajlan­dó tárgyalni. A tárgyalások való­színű augusztusban folytatód­nak. A leginkább veszélyeztető szennyezések megfékezésére a minisztérium 930 millió forintot kér a költségvetésből. Ez a pénz csak arra lenne elegendő, hogy megállítsák a kerozin terjedését egyes repülőterek közelében, il­letve a veszélyes hulladékokat el­szállítsák, átrakják megfelelő ideiglenes tárolókba. A tököli objektum közelében kimutatott kerozinszennyezés körülbelül egy méter vastagság­ban ül a talajvízen. Sürgős intéz­kedés nélkül hamarosan elérheti a Budapest vízellátásában fontos halásztelki ivóvízbázist, de ve­szélyezteti a tököli vízműterüle­tet, valamint a tartalékivóvíz-bá- zist is. Van, ahol a kerozin már csaknem egy kilométerre van a vízbázistól, s a kerozin évi moz­gása több száz méter. Az intézke­dések tehát rendkívül sürgősek, hiszen a főváros kétmillió lako­sának ivóvizéről van szó. A miniszterelnök és a minisz­terek is meggyőződhetnek arról, hogy a figyelőkútból felhúzott víz fele büdös, olajszagú kerozin volt. Kupa Mihály pénzügymi­niszter az MTI érdeklődésére vá­laszolva elmondta, akármilyen nagy a probléma, az idén nincs pénz erre a feladatra a költségve­tésből. Keresztes K. Sándor kör­nyezetvédelmi és területfejlesz- tesi miniszter erre reagálva kifej­tette, csodálkozott volna azon, ha egy pénzügyminiszter más­ként válaszol erre a kérdésre. Ha viszont a kormány a Tökölön ta- asztaltak alapjan mégis más­ént dönt javasolja a Parlament­nek a pénz megadását a legsür­gősebb teendőkre. A tévének a helyszínen adott inteijújában Kupa Mihály úgy nyilatkozott: a volt szovjet léte­sítmények eladásából előteremt­hetnek pénzt a legfontosabb in­tézkedésekre. Megemlítette, hogy jelentkeztek külföldi cégek a munkák elvégzésére. Antall József miniszterelnök kifejtette: a magyar és a szovjet kormánynak is el kell tudni szá­molnia országa közvéleménye előtt. A kiállítás egy értékes darabja (Fotó: Gál Gábor) Átadás előtt a kincstár Gyöngyösön Ahol a Szent Koronát őrizték... Gyöngyös egy újabb ékesség­gel gazdagodik a közeljövőben. A Felsővárosi Plébánia épületé­ben átadják azt a kincstárat, ahol felbecsülhetetlen értékű egyházi remekműveket, ereklyéket, kö­zépkori ötvöstárgyakat lehet majd megtekinteni. A várhatóan a Szent Bertalan-napi búcsú kör­nyéki megnyitó előtt mi mégis megkérdeztük dr. Nagy Lajos apátplébános urat arról, hogy hol tartanak a munkálatokkal. Beszélgetésünk patinás történel­mi falak között, abban a terem­ben történt, ahol a Szent Koro­nát őrizték hajdanán. A kincse­ket is itt lehet hamarosan megte­kinteni, a kiállítás gyakorlatilag már készen áll. — Lényegében együtt áll az anyag, elkészült a bemutatóte­rem, élnek a biztonsági berende­zések, még néhány tárgyat kell restaurálni, amit a megnyitóig szeretnénk befejezni — tájékoz­tat a plébános úr. — Gyakorlati­lag a finomítási munkák vannak még hátra, és annak a kidolgozá­sa, hogy milyen módon tudjuk a nagyközönségnek biztonságos körülmények között megmutat­ni ezeket az egyházi kincseket. A riasztó berendezések a mai vi­szonyoknak megfelelő, korszerű készülékek. — Kérem, mutassa be a tiszte­lendő úr a Hírlap olvasóinak ezt az újabb gyöngyösi gyöngysze­met. A páncélozott vitrinekben mit lehet majd látni? (Folytatás a 3. oldalon) Nem maradnak magukra a fiatalok Ifjúsági program hészül A gyermek- és ifjúsági korosz­tály helyzetének javítását célzó intézkedési program tervezete kerül hamarosan a kormány ülé­se elé. A dokumentumban fog­lalt elképzelésekről az MTI kéré­sére kedden Wootsch Péter, a Miniszterelnöki Hivatal ifjúság- politikai titkárságvezetője adott tájékoztatást. A három évre szóló program „gyökerei” a Parlament július 11-i, e témáról folytatott politi­kai vitanapjáig nyúlnak. A keret­jellegű dokumentum öt téma kö­ré csoportosítja a tervezett intéz­kedéseket. Az első „kosárba” a családok helyzetének javítását szolgáló ja­vaslatok kerültek. A tervek sze­rint a kormánynak egy év alatt át kellene tekintenie az ezzel kap­csolatos intézmények, pénzügyi konstrukciók — gyes, gyed, csa­ládi pótlék — helyzetét. Nem ke­rülné el a kormányzat figyelmét a családokon kívül nevelkedő gye­rekek sorsa sem. Önálló témát jelent a fiatalok munkapiaci esé­lyeinek javítása, az ezt célzó át­képzési, szakképzési programok kidolgozása. Az intézkedési terv az oktatási rendszer megváltoztatását is cé­lul tűzi. A hangsúlyt az alsófokú oktatás korszerűsítésére helyezi, az előterjesztők ezt az intézkedé­si terv „kifutása” előtt — három éven belül — szeretnék megvaló­sítani. A negyedik „kosárban” a fiatalok körében tapasztalható deviancia felmérésével, kezelé­sével kapcsolatos lépések van­nak. Az intézkedési program terve­zete végezetül a kormányzati if­júságpolitikai munka feltételei­nek javításával is foglalkozik. A különböző anyagi és jogalkotási kérdéseken kívül szó esik a má­sodik Európai Ifjúsági Központ budapesti létrehozásáról is. (Az „első” Strasbourgban működik.) Az újabb összeurópai intézmény székhelyéről csak az idén ősszel dönt az Európa Tanács, ám Bu­dapest esélyes jelöltnek tűnik.

Next

/
Thumbnails
Contents