Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-03 / 154. szám
HÍRLAP, 1991. július 3., szerda HEVES ÉS KÖRZETE 5. Szidi néni kőmozsara a legbecsesebb darab Tájház Kiskarén Ezt az 1858-ban épült kiskörei parasztházat nem tartották olyan becsben, mint manapság. Régen ugyan egy háromgyermekes család otthona volt, az elmúlt évtizedekben viszont lóistállóként omladozott. Most mint falumúzeumot látogatják az erre vetődök, s mint ilyen, hűen tükrözi az egykori paraszti életforma jellegzetességeit. A zsúptető alatt hűs tisztaszoba, piciny konyha kemencével, s a lakószobában felhalmozott — a község idős embereitől gyűjtött — használati tárgy és munkaeszköz. A száz-egynéhány esztendős kisrokka és a kétszázéves falióra igazán csekélység Szidi néni kőmozsarához képest, amely régmúlt időkről regél. (Gál Gábor képei) Térkép készül a városról Heves iránt nem nagy az érdeklődés Alig több mint fél évtizede, 1986. május 1-jén nyitotta meg a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal hevesi irodáját. Azóta is működik, és sokféle feladatot lát el. Foglalkozik a fizetővendégszolgálattal, amely iránt szinte minimális az érdeklődés, emellett a helyből igénylőknek az ország különböző területén szállást foglalnak, étkezést szerveznek, színházjegyet rendelnek, külföldi és belföldi társasutakat értékesítenek. Ezek mellett a többi megyében levő társ idegenforgalmi hivatalok által ajánlott utazási lehetőségek eladását is vállalják. Ezek mellett tollakat, különféle kiadványokat, útikönyveket árulnak. Az iroda vezetője és egyszemélyes alkalmazottja Urbán Je- nőné, akit az alapítás óta nap mint nap ott találni. Tőle tudtuk meg, hogy a hevesi Móricz Zsig- mond Művelődési Központ kezdeményezésére térkép készül a városról, amelyen a legfontosabb tudnivalók mellett az intézmények hirdetései is helyet kapnak. Még ebben az esztendőben kézbevehetik az érdeklődők. Az irodán kívül a helyi könyves-, illetve a papír- és írószerboltban is árusítják majd. Urbán Jenőné nem kis gondként említette, hogy nincs igazán nagy érdeklődés Heves iránt. Nincsenek műemlékek, igazi látnivalók a városban, nem lehet vonzó programokat összeállítani az idegeneknek azért, hogy több napig is ott tartózkodjanak. Ráadásul távol van a Mátra és a Bükk, amely sokkal színesebb és érdekesebb a turistáknak. Igazából most abban bíznak, hogy miután a strandot és az ottani kempinget egy helyi vállalkozó vette bérbe a helyi önkormányzattól, olyan szolgáltatásokat igyekeznek nyújtani, amelyek megnyerik nemcsak az idegeneket, hanem a helyieket is. Ez azonban kevés, sokkal több ötletre, elképzelésre és főleg pénzre lenne szükség ahhoz, hogy vonzóbbá tegyék főleg ilyenkor a nyári hetekben, hónapokban Hevest. (m. k.) Horgásznak, csónakáznak, teniszeznek Benépesül a „ vizesek”panziója Itt a nyár, és egyre többen keresik fel a fejlődő kiskörei Tisza- partot. A növekvő idegenforgalmat figyelembe véve a Közép- Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság helyi szakaszmérnöksége munkásszállójának egy részét panzióként működtetik három év óta. Tulajdonképpen — a május 15- től október 15-ig tartó szezonban — néhány szobába érdeklődő vendégeket helyeznek el. Kovácsné Kálmán Katalin üzemgazdasági osztályvezetőtől arról értesültünk, hogy májusban a kedvezőtlen időjárás miatt kisebb volt az érdeklődés. Egy közel száz tagú, Budapestről érkezett csoportot szállásoltak el a panzióban. Júniustól, főleg az iskolai tanév befejezését követően már több volt a vendég. A csúcsra most júliusban, illetve augusztusban számítanak. Ám a fizetőképes kereslet a korábbi évekhez képest behatárolja az idegenek jelentkezését. Főként Budapestről és környékéről jönnek vendégek, de ezúttal is lesznek visz- szatérők, egy német csoport a külföldiek közül. Szeptemberben és október közepéig már kevesebb idegenre számítanak. Egyébként a Kötivizig kiskörei panziójában üdülő családoknak a harmadik naptól árkedvezményt adnak. Ami pedig az ellátást illeti, a motelben jól felszerelt a konyha, valamint az ebédlő. Ezenkívül ott a part közelében az ABC-áruház, valamint az étterem, illetve a strand területén is lehet étkezni. A panzió melletti teniszpályán a sportolást is biztosítják, s csónakot is bérelhetnek egy-egy tiszai útra a vendégek. Ezek mellett hódolhatnak szenvedélyüknek a horgászok is, miután a Kiskörei Horgászegyesülettől napi, illetve heti jegyet válthatnak. Határszemlén A felkészülés próbája az aratás A hagyományokhoz híven a közelmúltban aratás előtti határszemlével egybekötött vezetőségi ülést tartottak a tarnamérai Tárná Holding Agrárszövetkezetben. Megyénk területileg legnagyobb gazdaságában — ahol meghatározó a gabonatermelés — nem véletlenül kísérték nagy figyelemmel a táblákat, és fokozott érdeklődéssel tekintettek a várható eredmények elé. A kétórás határszemle tapasztalatairól kértünk összegezést dr. Gyulavári Andrástól, a szövetkezet elnökétől. — A március elsején történt átalakulás után öt kft. vesz részt a mostani betakarításban — mondta. — Ezek szolgáltató, illetve fogadó társaságok, amelyek közreműködnek a műszaki háttér biztosításától egészen a termék értékesítéséig valameny- nyi fontos mozzanatban. Szeretném előrebocsátani, hogy nemrég az említett kft-k egymás között aláírták az aratásra vonatkozó szolgáltatási, illetve bérleti szerződéseket. A vezetőség is kifejezésre juttatta, hogy várakozással tekint az egész nagy nyári munkafolyamatra, különösen arra, hogy az új szervezetben hogyan valósul majd meg ez. — Milyenek a terméskilátások? — A becslések szerint a június végi helyzetben megfelelnek a tervezettnek, jónak mondhatók. Ám a szokásos időponthoz képest 10-15 nappal később csak most, a hét elején kezdődhetett meg az aratás. Ennek oka a tavaszi hűvös, csapadékos időjárás, amely lassította az érést, a júniusi kánikula viszont hirtelen meggyorsította azt. — Sikerül-e értékesíteniük az idei gabonát? — Mint az a vezetőségi ülésen is elhangzott, három-négyszáz vagon őszi búza kivételével június végéig sikerült minden termék értékesítésére szerződnünk. így az őszi árpát és a repcét a TSZKER egri központjának közvetítésével adjuk el, míg keverőüzemünk is feldolgoz belőle. Ezenkívül a Tamamenti Ser- köv számára is értékesítünk. A búzánk legnagyobb részét a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat veszi át, míg a tavaszi árpát közvetlenül a Borsodi Sörgyárnak szállítjuk. Reméljük, hogy az említett 300- 400 vagon kenyérnek valónak is sikerül az elkövetkezendő hetekben piacot találni. Ami viszont aggasztó, hogy valamennyi terméket sajnos csak a tavalyi árak alatt, átlagosan 15 százalékkal alacsonyabb árakon vagyunk kénytelenek értékesíteni. A szerződésekben ezeket rögzítettük. — Tudomásunk szerint nem kis gondot jelent az aratás pénz- ügyi feltételeinek megteremtése. — Valóban így van, hiszen nagyon sok a kintlevőségünk. Ez legalább 50 millió forintjelenleg. Az első fél évben a működésünk finanszírozásához banki hitelt vettünk fel, szigorú kamatfeltételekkel, de ennek nagysága kevesebb volt a tavalyinál. Ezt figyelembe véve igyekeztünk minden termékértékesítési szerződésünket úgy megkötni, hogy július végéig pénzt kapjunk érte. Ez kényszerhelyzet, mivel a rövid lejáratú hiteleket vissza kell fizetnünk. Egyébként vezetőségünk is elismeréssel vette tudomásul, hogy komplex ütemterv készült az aratás lebonyolítására. Ez táblákra, fajtákra, gépekre, szállítójárművekre és konkrétan az ezeket működtető szakemberekre tartalmazzák a teljes menetet és szervezetet. A betakarításban résztvevő gépek műszaki szemléje is megtörtént. A héttagú bizottság kiválónak minősítette a felkészülést, persze, ez valójában majd a táblákon dől el. — Hány gép vesz részt a nagy nyári munkában? — Tulajdonképpen 17 aratócséplőgép, amelyből 14 szövetkezetünk saját tulajdona, hármat pedig az évek óta együttműködő csehszlovák partnerünktől kérünk kölcsön. Az őszi árpát már aratják homokos területeinken, amely 550 hektár, ezt követi majd 600 hektáron a káposzta- repce betakarítása. Az időjárástól függően azután nonstop aratásban a 3 ezer hektárról a búzatermést igyekszünk biztonságba helyezni. Áz érési sorrendet és a fajtákat figyelembe véve megvan a remény arra, hogy optimális körülmények között 18-19 nap alatt végezzünk a nyári betakarítással. Ebből 14 nap esik az őszi búzára. Tulajdonképpen minden előkészületet megtettünk annak érdekében — ezt a vezetőség is megerősítette —, hogy biztonsággal elvégezzük ezt az egész szövetkezetünket érintő, nagy feladatot. Mentusz Károly A privatizációt tanulmányozzák Negyven Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági üzemi vezető érkezik ma Heves megyébe, hogy tanulmányozza a privatizáció itteni tapasztalatait. A vendégek délelőtt a Tiszanánai Mezőgazdasági Részvénytársaság mún- kájával ismerkednek. Tájékozódnak létrejöttének körülményeiről és tevékenységéről. Délután Tamamérára látogatnak, ahol a Tama Holding Agrárszövetkezet lesz a második állomásuk. Mind a két helyen a privatizációs modellként számontartott üzemek eddigi tapasztalatait szeretnék felhsználni a későbbi munkájukhoz. Abádszalóki nyár ’91 A Heves megyeiek által is szívesen látogatott Tisza-parti Abádszalókon az idén is nyári programokkal várják az érdeklődőket. Nemrég a helyi Vakáció Kft. a strand mellett olyan létesítményt hozott létre, ahol orvosi szobát, öltözőket, zuhanyozót, butikot és sörkertet alakítottak ki. A kulturális és sportprogramok között június 29-én láthatták a nézők a magyar újságíró válogatott és az Eger SE öregfiúk labdarúgó-mérkőzést. Erdélyi kapcsolat Hazaérkezett Erdélyből az a hevesi küldöttség, amely több településen és városban erősítette a korábban már felvett kapcsolatot. A delegációban kapott helyet a Hevesi Kamarazenekar, a Fúvós és Majorette együttes, valamint a jászszentandrási ÁFÉSZ Pávakör. Érdekességként elmondható, hogy nem csupán kulturális kapcsolat megteremtése a cél, ugyanis a környező gazdasági egységek képviselői is részt vettek a találkozón. A csoportot dr. Hegedűs György hevesi polgármester vezette. Áz út eredményeiről egyébként lapunkban részletesen is beszámolunk. Szemben a szegénységgel A szociális ellátás Hevesen (II./1.) Napjaink egyik legégetőbb problémája az ország szociális helyzete, a szegénység, amelyet sokan az átalakulás egyik legnagyobb gondjának tekintenek. A Heves városi önkormányzat nemrégen napirendre tűzte a kérdést: dr. Kamiczki István, a szociális bizottság elnöke számolt be erről a témakörről. Az elemzésből megtudhatjuk, hogy a város népessége 11 és fél- ezres: 26 százalékuk 18 éven aluli, 55 százalékuk aktív korú, 19 százalékuk pedig 60 éven felüli. Évekkel ezelőtt a legtöbb megélhetési nehézséggel küzdő az idős korosztályban volt, de helyzetük az elmúlt időszakban — a nyugdijak emelése következtében — némileg javult. A piacgazdaságra való áttérés azonban markánsabban változtatta meg a régebbi képet. A munkanélküliség növekedése éppen az aktív korosztály megélhetését „támadta meg”. Sok család szociális biztonsága megingott, és ez hatással van a fiatalabbakra is. A jövedelmek csökkenése miatt az emberek többségének megélhetése nehezebbé vált, sokan nem is tudták megőrizni korábbi életm'vójukat sem. Kevesebb a mód a többlet- munka vállalására is, s folyamatosan nőnek az adósságok is. Elsősorban azok kerültek nehéz helyzetbe, akik eddig is rászorultak a szociálpolitika „segítségére”: a nagycsaládosok, és főleg a cigánycsaládok. Ebben a körben a gondok — épp a nagyszámú eltartott miatt — hatványozottan termelődnek majd újra, és erre — állapítja meg a beszámoló — figyelmet kell fordítania a képviselő-testületnek is. A szociális ellátás helyzetét nyilván a rendelkezésre álló anyagiak is befolyásolják. Bár a pénz bruttó értékben nem csökkent az elmúlt két esztendőben, ám a nettó érték, valamint a segélyezettek köre csökkent. A rendszeres szociális segély finanszírozása 1989-ben egymillió 907 ezer forintot, 1990-ben pedig — az emelések következtében — már kétmillió 567 ezer forintot igényel. Ebben a formában most 71 segélyezettet tartanak számon, s nekik az év első négy hónapjában már ki is fizették a rendelkezésre álló összeg 35 százalékát. Az elmúlt két évben az eseti segélyezés tekintetében is történtek változások, csökkent a segélyezettek száma, ám ennek oka nem az igények visszaesése, hanem a differenciáltabb támogatás lehetősége. Az ápolási díj, az új közgyógyellátási rendelet, a lakbértámogatás életbe lépésével alkalom nyílt arra, hogy a rászorultságnak leginkább megfelelő ellátást lehessen megválasztani. (Az igénynövekedés az energiahordozók árának és a gyógyszerek térítési dijának emelkedésével nyilvánvalónak látszik.) Köztemetést évente egyikét alkalommal kell rendelni, s ugyancsak ritkán fordul elő a börtönből szabadultak támogatása. Az úgynevezett közgyógyellátási igazolványt is kiállítják a rászorultaknak. Az ápolási díj iránt kicsi, ám folyamatos az érdeklődés: ezek összege 2-4 ezer forint között van. A lakbértámogatást is a tavalyi évtől kérhetik a rászorulók. Érdemes megjegyezni, hogy az ebben a juttatásban részesülő 59 emberből 35,6 százalék a létminimum alatt él, 27,1 százaléka rokkant, 20,3 százalékuk pedig 70 éven felüli. A fennmaradó 17 százalék képezi a három, vagy ennél több gyermekes családot. Az így juttatott összeg 110és420 forint között van. A mozgáskorlátozottak üzemanyagköltség hozzájárulását is egyre többen igénylik a hevesi állampolgárok közül. 1989- ben 27, tavaly 36 kérelem futott be, idén pedig 41 jogosulttal kell számolni. (Folytatjuk)
