Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-22 / 170. szám

HÍRLAP, 1991. július 22.. hétfő MEGYEI KÖRKÉP Merre, Magyarország? Sajtóbemutatót és ankétot rendez budapesti „Társalgó” klubjában a Püski Kiadó és Könyvesház)ú\ms 25-én délután 3 órakor. Ezúttal mutatják be a résztvevőknek a Merre, Magyar- ország? című kiadványukat, amely a Pozsgay Imre és Bíró Zoltán által kezdeményezett Nemzeti Demokrata Szövetség alakuló ülésének anyagát tartal­mazza. Az érdeklődőket egyút­tal váiják arra a beszélgetésre is, amelyen részt vesznek a politikai mozgalom alapítói. Iskolatatarozás Bélapátfalván Egy helybeli vállalkozó kivite­lezésében felújítják a bélapátfal- vai általános iskola tornatermé­nek tetejét. Az épületre eredeti­leg tetőtér-beépítést terveztek, de pénz hiányában ezt az elkép­zelést az önkormányzat nem tudja megvalósítani. Egyidejűleg folyamatosan végzik az ajtók, ablakok mázolását, a termek elő­készítését a következő tanévre. A munkálatokkal várhatóan au­gusztus közepére végeznek. Üj totózó nyílik Egerben Kinőtte a város a Széchenyi utcai totózót, amelynek apró asztalainál — főként a közel­múltban lezajott lottómizéria idején — már-már a törzsközön­ség tagjai sem fértek el. A Sze­rencsejáték Rt. 5. számú — mis­kolci — Területi Igazgatósága most arról értesítette lapunkat, hogy ma reggel 8 órakor — igaz, ünnepélyesén csak július 22-én, szerdán délután 3-kor — meg­nyitják az új egri totózót a Rózsa Károly utca 12. szám alatt. Autós hegyi verseny — útlezárással A hét végén — 27-én és 28-án — rendezik meg a mátrai autós hegyi versenyt a 24-es számú fő- közlekedési út galyatetői és pa- rádsasvári csomópontjai között. Ezért az érintett szakaszt mind­két napon — reggel hat és este hat óra között — lezárják a köz­forgalom elől, s ezt táblák jelzik majd. Az edző- és a versenyfuta­mok közben a menetrendszerű tömegközlekedési járműveket elő- és utánfutó gépkocsik kísé­retével „vezetik át” a pályán. Egyúttal Párád felől biztosítják a parádsasvári célforgalom lebo­nyolítását is. Házhelyparcellázás Szilvásváradon Egyre kedveltebb lett az ott­honteremtők körében a ma már több mint 1900 lakosú Szilvás­várad, ahol a Miskolci úton — az úgynevezett „Meggyes” terüle­tén — nyílik lehetőség újabb épí­tési telkek parcellázására. A kö­zelmúltban negyven új házhelyet alakított ki ezen a vízzel, villany­nyal közművesített részen a pol­gármesteri hivatal, ahol megtud­tuk: a legtöbb helybeli, illetve „bevándorló” építkező már meg is kezdte a házak felhúzását. Ma: „Hócipó” a Dobosban Az Egri Nyár rendezvényso­rozatában külön műfajt iktattak be az idén a Dobos Cukrászdá­ban. Ma este fél 8-kor Farkas- házy Tivadar, Éles István és Horváth Szilveszter „vonulnak” fel — a kánikulában is — „Hóci- pósen”, tehát humorral, szatírá­val, és ami a közönséget mindig szórakoztatja: az egyéniségek, a szellemességek tűzijátékával. Az egészséges táplálkozásról Ez lesz a fő témája az egri vá­rosi televízió ma este 8 órakor kezdődő műsorának. A stúdióba meghívott orvos vendégek váiják a nézők kérdéseit az adásidő előtt és alatt a 19-999-es telefon­számon. A szokásos híradó is tartogat érdekes információkat, és nem marad el a 9 órai filmvetí­tés sem, amelynek címe: Vé- nuszcsapda. Idős házaspár sérült meg Felrobbant a gázpalack Istenmezején Szombaton délután Istenmezején a Béke úton Murányi József és neje gázpalackot akart cserélni a nyári konyhában, miközben a szivárgó gáz hirtelen berobbant. A detonáció következtében a konyha összedőlt, és az ott-tartózkodó idős házaspár, vala­mint ifj. Murányi Józsefné égési sérüléseket szenve­dett. A mentők az egri kórházba szállították őket. (Fotó: Szántó György) A népfőiskola témái Az írói alkotás műhelytitkairól A toll mindenkié — ezzel a mottóval rendezte meg az írói Népfőiskola immár második kurzusát Egerben a Független Alkotók Országos Egyesülete. Az elmúlt héten lezajlott alkotó­tábor hallgatói egyebek között Miskolcról, Hortobágyról, Bala- tonfőkajárról, Szolnok megyé­ből, illetve Mátészalkáról, Gyöngyösről és a hevesi megye- székhelyről verbuválódtak, hogy tanulmányozzák és gyakorolják a kispróza műfaji sajátosságait. A résztvevők — mint arról Varga László táborvezető informálta lapunkat — megismerkedtek az írói alkotás műhelytitkaival, va­lamint a mai irodalmi közélettel. Betekintést nyertek továbbá Eger irodalmi életébe, a helyi írócsoport tevékenységébe, idő­közben pedig felkeresték a Gár­donyi- és a Vitkovics-házat. Nagy érdeklődéssel várt talál­kozón vettek részt a hallgatók Jókai Annával, a Magyar írószö­vetség elnökével, Serfőző Si­monnal, a „Holnap” című iro­dalmi lap főszerkesztőjével, va­lamint Csák Gyulaíióval. Külön programja volt a népfőiskolá­nak, hogy az első kötetes szerzők író-olvasó találkozót is tartottak. Az egri alkotótábor ugyan tegnap befejezte munkáját, a résztvevők műhelymunkája azonban nem ért véget: az esz­tendő végéig még különböző előadásokat hallgatnak, hogy eredményesen készülhessenek fel a fél esztendeig tartó kurzus záróvizsgáira. Két műszakot indítanának Pályaválasztás előtt Ifjúsági tábor — katonás programmal Üdülés, szórakozás, sportolás és pályaválasztási ismerkedés — mindez együtt, egy nyári tábor­ban. Az immár hagyományos tá­borozást az idén is megszervezi az egri Lenkey János Középisko­lai Honvédkollégium augusztus 12. és 16. között. S hogy kiket várnak erre az egyhetes közös programra, arról Balázs Csaba őrnagy, a megyei kiegészítő pa­rancsnokság pályairányítási fő­tisztje elmondta: az általános is­kola 7. osztályát elvégzett tanu­lók figyelmét szeretnék felhívni a jövőben választható katonai pá­lyákra. A honvédkollégiumban egyébként gazdag — és termé­szetesen katonás — program vár­ja a fiúkat. Miután megismer­kednek a tábori környezettel, megtekintik az intézmény múze­umát, majd sportfoglalkozáson és lőgyakorlaton vesznek részt a diákok. A hét további napjaiban látogatást tesznek a felderítő zászlóaljnál, megismerkednek Eger nevezetességeivel — egye­bek között a várral —, majd tájé­koztatót hallgathatnak meg a ka­tonai hivatásról, a tiszti pályához vezető útról. Mint a tábor szervezői el­mondták, az érdeklődők jelent­kezését még várják a Bem tábor­nok tér 3. szám alatt lévő kollégi­umban, illetve annak telefonszá­main (36/13-188, 11-422), hogy gondoskodhassanak a megfelelő elhelyezésről. Tízen a parkban Közmunkát szerveztek Mátraderecskén A városok után — immár — a megye községeiben is megjelent és egyre nagyobb gondot okoz a munkanélküliség. Nehezíti ezt a hely­zetet, hogy a kistelepüléseken eleve behatároltak a lehetőségek, ame­lyekkel segíteni lehetne a rászorulókon, ezért a jövőben csak foko­zódhatnak az állástalanok problémái. Az egyik — ám többnyire csak ideiglenes — megoldás az úgyne­vezett helyi „közmunkák” megszervezése. Ezt az utat választották például Mátraderecskén is, ahol jelenleg mintegy tíz ember dolgozik a közterületek karbantartásán: takarítják, csinosítják a parkokat, tisz­títják az árkokat. Csúcszezon Bükkszéken Otvenezres vendégforgalom A bükkszéki gyógyfürdőben igazi csúcsszezon van ezekben a napokban. Érthető ez, mert nyá­ron, kánikulában a legnagyobb a forga­lom itt is, de Smiró György, fürdővezető tájékoztatása szerint egész évben folya­matosan igen sokan ellátogatnak ide, a „Salvus” gyógyvizé­ről híres gyógyfürdő­be. Az ország egyik legérdekesebb hévi­zének gyógyhatását ez idáig már széles­körű kutatásokkal bizonyították. Az it­teni természeti kincs, a 40 Celsius-fok hő­mérsékletű, alkáli hidrogén-karboná­tos, kloridos gyógy­víz mind fürdő, mind ivókúra formájában különböző betegsé­gek gyógyítására ki­válóan alkalmas — tudtuk meg. A fürdő vezetője örömmel közölte azt is lapunkkal, hogy ez évben — július köze­péig — 50 ezres volt már a vendégforgal­muk. A hazai fürdő- zőkön kívül néme­tek, hollandok, szlo­vákok és a jugoszlá- vok keresik fel legszí­vesebben ezt a gyö­nyörű gyógyfürdő­helyet. Az elmúlt év­ben több új létesít­ményt is átadtak a strandon. Amint ar­ról a Hírlap is több­ször beszámolt, a „Salvus napokon” avatták fel a feszített víztükrű úszómeden­cét és az ország egyik leghosszabb, 136 méteres csúzdáját. Érthető tehát, hogy újabb, nagyobb bőví­tést jelenleg nem ter­veznek, de különbö­ző elképzelések ter­mészetesen megfo­galmazódnak Bükk­széken. A szakszervezeti törvény miatt Távirat az Országgyűlés elnökének Felháborodásuknak adtak hangot a Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szö­vetsége Heves megyei alapszer­vezeteinek titkárai amiatt, hogy a Parlament beavatkozik a szak- szervezetek belső ügyeibe. Mint értekezletükön kifejtették: „...a 48 alapszervezetet képviselő tit­kári testület a nehéz gazdasági helyzetben még fokozottabb tá­mogatást várna a honyatyáktól, ehelyett azok széthúzásra, meg­osztásra, a dolgozók munkafel­tételeinek teljes eltaposására tö­rekednek — együtt a pártokkal, a kormánnyal.” Az alapszervezetek titkárai közül többen elmondták: „...a szakszervezetekre — fennállásuk óta — ilyen elnyomást még sem­milyen kormány nem gyakorolt.” A titkári értekezlet épp ezért kö­vetelte, hogy a parlament vonja vissza kierőszakolt döntését, az úgynevezett „szakszervezeti tör­vényt”. Helyette hozzon a dolgo­zókkal és a szakszervezetekkel véleményeztetett érdekvédelmi, érdek kép viseleti, érdekegyezteté­si törvényt. Egyben figyelmeztet­tek: az érdekvédelmi, érdekkép­viseleti szervezetek további el­nyomása beláthatatlan követ­kezményekkel járhat. Tiltakozá­sukat táviratilag elküldték Sza­bad Györgynek, az Országgyű­lés elnökének. Nadrágszalont terveznek Bfikkszenterzsébeten Elegendő megrendelése és munkája van a „Zenit Ruházati Szö­vetkezet* bükkszenterzsébeti varrodájának — adott tájékoztatást a közelmúltban a tamaleleszi önkormányzatnak Utassy Tivadar telep­vezető, amikor a képviselő-testület a körzet foglalkoztatási és mun­kaerő-gazdálkodási ^helyzetéről tanácskozott. Ez is lehetővé tenné — tette hozzá —, hogy két műszakosra fejlesszék a termelést, hirdetik is a munkát, bár eddig nem sok eredménnyel. A varrodát eredetileg nyolcvan dolgozó foglalkoztatására tervezték, jelenleg 44 fős állomá­nya van a környező településekről, ahonnan vállalni tudnák a további jelentkezők oaa-visszaszállítását is. A szövetkezet III. számú telepén korábban gyermekkabátokat varrtak szovjet megrendelésre, s jelentős partnerük volt a MÁV: a vasútnak egyenruhákat készítettek itt. Pillanatnyilag egy műszakban dolgoznak a varrónők, akik — a vasutas egyenruhák mellett — tőkés bérmunkát végeznek, s ez egyre jelentősebb tételt tesz ki. Mint a te­lepvezető elmondta, újabb üzleti ajánlatot kaptak: egy osztrák vállal­kozó úgynevezett „nadrágszalont* szeretne kialakítani az üzemben, ebben az ügyben még folytatják a tárgyalásokat. Ki tud az abasári férfiról? Eltűnt személyt keres a rendőrség A Gyöngyösi Városi Rendőr- kapitányságra érkezett bejelen­tés szerint július 19-én — a dél­előtti órákban — lakásáról (Aba- sár, Sport u. 17.) ismeretlen hely­re távozott Ackermann András (Császártöltés, 1929. március 11., anyja neve: Arnold Rozá­lia), akinek felkutatása eddig nem járt sikerrel. Az eltűnt sze­mély cukorbetegségben, továb­bá agyérelmeszesedésben szen­ved, ezért gondolkodása zavart, beszéde akadozó, a feltett kérdé­sekre összefüggéstelen válaszo­kat ad. Távozásakor gyógyszert nem vitt magával. Személyleírása: kb. 176-180 cm magas, erős testalkatú, haja rövidre nyírt, elől kopaszodó, kerek arcú. Útolsó ismert ruhá­zata: fekete kordbársony nad­rág, fekete kord zakó, kockás bament ing, barna színű papucs, zoknit nem viselt. Eltűnésekor magával vitt egy fehér színű rek­lámszatyrot, amelyben kés, ká- vékiöntő, paradicsom, paprika, egy kg kenyér és sült szalonna volt. A rendőrség kéri, hogy aki a férfit valahol latta, vagy tud a je­lenlegi tartózkodási helyéről, je­lezze a gyöngyösi kapitányságon (Tel.: 37/12-551), vagy bárme­lyik rendőri szervnél. Kikapcsolták a megyei munkástanács-szövetség telefonját... (Folytatás az 1. oldalról) — Hat hónapra körülbelül 52 ezer forintba kerül az egész bér­leményünk — mondja Liankó István, a megyei munkástanács­szövetség elnöke. — Ennyi a tar­tozásunk az MSZOSZ-nak, ezt a pénzt ugyanis mindeddig nem fi­zettük ki, olyan egyszerű okból, hogy nincs egyetlen fillérünk sem. Nos, hát emiatt a tartozás miatt kapcsolták most ki a tele­font. Az itteni illetékesek azt mondták, addig nem is kapcsol­ják vissza, amíg ki nem fizetjük a pénzt. Nekünk viszont valame­lyest eltérő a véleményünk. Van ugyanis egy megállapodás a Munkástanácsok Országos Szö­vetsége és az MSZOSZ elnöke, Nagy Sándor között. Eszerint az MSZOSZ által kezelt megyei székházakban minden konföde­ráció számára biztosítani kell a működési lehetőséget, s a szék­házakban a költségek átvállalása közösen és arányosan történik, melyet a vagyon nélküli szerve­zetek (munkástanács, Liga, Szo­lidaritás, stb.) a vagyonmegosz­tás után törlesztenek. Vagyis, ak­kor kell rendezni mindent, ami­kor sikerült elszámolni, megosz­tani az MSZOSZ-vagyont. Ezzel szemben minket most megfosz­tottak a telefonunktól, pedig bő­ven lenne intéznivaló, havonta alakulnak a munkástanácsok többfelé a megyében. írt is egy levelet az ügyben az ittenieknek Bajtay József, a MOSZ alelnöke, felszólította őket, hogy azt a cse­lekvést, mellyel a telefonjától és infrastruktúrájától megfosztják a Munkástanácsok Heves megyei Szövetségét, azonnal hagyják ab­ba, és az eredeti állapotot állítsák vissza maradéktalanul, ellenke­ző esetben a törvényi út követke­zik. De mindeddig nem történt semmi... * * * A fentiekkel kapcsolatban természetesen az MSZOSZ-nál is próbáltunk érdeklődni, ám a szakszervezetek házában nem találtunk senkit, aki telefonki- kapcsolási ügyben illetékesnek vallotta volna magát. Mindenki vagy szabadságon, vagy egyéb helyen volt távol, az a hölgy pe­dig, akivel beszéltünk, nem tu­dott nyilatkozatot adni szá­munkra. Okosabbak tehát nem lettünk, a helyzet pedig változat­lan: a munkástanácsok telefonja néma. (rénes)

Next

/
Thumbnails
Contents