Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-19 / 168. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. július 19., péntek Nap mint nap olvashatjuk az újságokban, hallhatjuk a rádióban és látjuk a televízióban, hogy radioaktív izotópokat alkalmaznak a ké­miában, a biológiában, az orvostudományban, az olajbányászatban vagy a mezőgazdaságban. Tulajdonképpen vég nélkül sorolhat­nánk a felhasználási területeket, hiszen a tudománynak és a techni­kának valóban már minden részén ott vannak és alkalmazzák őket. Úgy is mondhatjuk, hogy a XX. század valóságos jelképei. Ennek el­lenére sem sokan tudják, hogy egy magyar származású tudós, He­vesy György alkalmazott először radioaktív izotópokat különböző vizsgálatainál. Olyan tudós volt, aki kényszerű száműzetésben élt távol hazájától, és többek között a Nobel-díjjal elismerést szerzett országának is. Huszonöt esztendeje Németországban hunyt el. A Nobel-, a Fermi- és a Ford-díj tulajdonosa volt A modern kémia legnagyobbjai között Felfedezte a hafniumot Különösen szívesen emléke­zett vissza emlékirataiban a mo­dem kémia legnagyobbjai között számon tartott Hevesy György a budapesti Piarista Gimnázium­ban töltött éveire, tanulmányai­ra. Tulajdonképpen ott kezdett vonzódni a vegyészeihez, ott irá­nyították tanárai érdeklődését a kémia felé. Hevesy 1885. au­gusztus elsején született főváro­sunkban. Magas életkort élt meg, és ez idő alatt számtalan he­lyen megfordult a világban. így Budapesten, Berlinben és Hei- delbergben tanult, azután dolgo­zott Zürichben, Karlsruhéban, Manchesterben, Bécsben, Kop­penhágában, Freiburgban és Stockholmban. A magyar szár­mazású hímeves kémikus 1918- ban Budapesten egyetemi tanár volt. Később emigrált, előbb Dá­niában, majd Svédországban élt. A Magyar Tudományos Akadé­mia tiszteletbeli tagjai közé tar­tozott. Legjelentősebb eredménye a radioaktív izotópok felhasználá­sa nyomozóelemként, kémiai és biológiai folyamatokban. Ezt a módszert F. Paneth német kémi­kussal közösen alkotta meg. Ez irányú kezdeményezése új, igen jelentős módszerré vált számos tudományterületen. 1943-ban ezért Nobel-dijjal tüntették ki. Emellett később megkapta a Fenni-, valamint a Ford-dijat is munkásságának elismeréseként. Jelentős eredménye volt a perió­dusos rendszerben 72-es rend­számot képviselő elem, a hafni­Az atomkorszak egyik meg­alapítójánál, a világhírű angol fi­zikus és kémikus Lord Ernest Rutherford manchesteri labora­tóriumában dolgozott 1911-ben Hevesy György. Ausztriából urán-szurokérc érkezett hozzá­juk. A benne levő rádium D-nek nevezett elem sugárzását azon­ban elnyelte az ércben levő sok ólom. Egyik nap Rutherford odaszólt a fiatalembernek: „Na, um felfedezése, amelyben mun­katársa, D. Coster működött közre. Emellett felismerte a sza- márium nevű elem 62-es izotóp­jának radioaktivitását is. Nyolcvanegy éves korában — negyedszázaddal ezelőtt —, 1966 júliusában hunyt el a né­metországi Freiburg im Breisga- uban. Emlékét, tudományos munkásságának eredményeit a kémia történetének legszebb lapjain tartják nyilván. (mentusz) fiam, mutassa meg, mit tud, vá­lassza szét ezt a rádium D-t az ólomtól.” Hevesy nekiállt a munkának, de hiába dolgozott, a dolog nem ment. Az említett rádium D ugyanis az ólom izotópja, és meg keílett állapítania, hogy az izotó­pok kémiai tulajdonságai egy­formák, kémiai úton nem lehet szétválasztani őket. „Ebben az esetben viszont, ha a radioaktív sugárzást kibocsátó rádium D-t az ólomhoz adjuk, bárhol nyomon követhetjük az ólom útját a sugárzás alapján — okoskodott Hevesy. Ki is próbál­ta. Megnézte, hogy az úgyneve­zett ólomkronát hogyan oldódik vízben, úgy, hogy rádium D-t adott hozzá, és mérte, hogy a su­gárzás hányadrésze megy át a fo­lyadékba. Ezzel 1913-ban meg­született a radioaktív nyomjelzés módszere. Ez gyorsan elterjedt, hiszen ezen az elven lehetett vizsgálni az egyes elemek útját és elhelyezke­dését ötvözetekben, növényi és állati konzervekben, a talajban, a vízben, a kémiai folyamatokban, egyszóval csaknem mindenütt. Rutherford iskolájához tartozott A Nobel-dijas angol Ruther­ford, aki 1908-ban kapta meg ezt a magas elismerést „az elemek bomlásának vizsgálataiért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért”, vizsgálta az úgynevezett alfa részecskék szóródását. Ehhez vékony fém­lemezeket használt fel, és megfi­gyeléseiből alakult ki 1911-ben az úgynevezett Rutherford-féle atommodell. Munkatársai közül a német Geiger Rutherford kí­sérleteihez speciális számlálóké­szüléket készített. Ezzel megszá­molták az alfa részecskéket, sőt, az említettel együtt egyetlen alfa rész töltését is. Rutherford körül, aki 1920- ban megjósolta a neutron létezé­sét is, nagy hatású és eredményes fizikai iskola alakult ki. Ebbe tar­tozott többek között a magyar származású Hevesy György, to­vábbá Geiger, Marsden, Hahn, Chadwick, Andrade, Niels Bohr, Blackett, az orosz Kapica, vala­mint Cockroft. A kémiai elemek tulajdonsá­gainak megismerését nem csu­pán a kémikusok, hanem a fizi­kusok kutatómunkájának is kö­szönhetjük. A periódusos rend­szer, amelyet egykoron az orosz Mengyelejev alkotott, magában foglalja a legfontosabb elemeket. Ezek száma az elmúlt évtizedek­ben növekedett. Az atom szerke­zetének megismerése új elemek felfedezését tette lehetővé. He­vesy György az angol Moseley törvényét használta fel, amikor 1925-ben felfedezte az elemek Hevesy felismerte a ritka föld­fémek közé sorolt szamárium 62-es izotópjának radioaktivitá­sát. Ez az elem a Samarskit nevű ásványban fordul elő, onnan ered a neve is. Az ásvány egy orosz bányatisztviselő, V. E. Sa­marsky ezredes nevét viseli. periódusos rendszerében talál­ható 72-es rendszámú hafniu­mot. Az említett törvény lényege az, hogy egy elem rendszáma és az általa kisugározható röntgen­színképvonalak frekvenciája kö­zött kapcsolatot állapít meg. Ezt a fizikusok nagyra tartották. így a dán Niels Bohr így írt róla: „Moseley munkája fontosság és jelentőség szempontjából egyen­rangú a periódusos rendszer fel­fedezésével.” 1879-ben fedezték fel. Érdekes­sége, hogy kis mennyiségű sza- máriummal elegyített kalcium- klorid kristályokból lézert lehet készíteni. Ezzel a készülékkel különleges intenzitású fénysuga­rak állíthatók elő. A bécsi Rádium Intézetben történt... A történelmi érdekesség kedvéért említjük, hogy Hevesy György már 1920-ban a bécsi Rádium Intézetben ólomklorid kris­tályok vizsgálata során radioaktív ólomizotópokat használt nyom­jelzésre. Ez a módszer abban az időben egyedülálló volt, és csak azért nem alkalmazták szélesebb körben, mert még igen kevés ra­dioaktív izotópot ismertek. Abban az időben az említett módszer­rel még csak néhány speciális probléma volt megoldható. Később azonban az egész világon elterjedt. így az orvostudo­mányban: különféle bőrbetegségek, ízületi bántalmak, csonttuber­kulózis kezelésére, sőt a rák ellen is. A mezőgazdasági kutatások­nál, főként a kártevők elleni küzdelemben, továbbá a roncsolás- mentes anyagvizsgálatokban is hasznosítják. „Na, fiam, mutassa meg, mit tud...” Koppenhága latin neve után Hevesy György nevéhez fűződik a már említett hafnium felfede­zése. Ez az elemek periódusos rendszerében az úgynevezett alkáli­földfémek és a fémek első átmeneti csoportjába tartozik. Ezt az ele­met Dánia fővárosában, Koppenhágában fedezte fel Hevesy, és an­nak latin neve után nevezte el. Ez az atomkor „csodaféme”, mert el­nyeli a neutronokat. Tulajdonképpen az atomreaktorokban a neutro­nok megsemmisítésére használják. így fékezik a nukleáris láncreakci­ókat, és eloltják az atomtüzeket. Egy ritka fém különös tulajdonsága Kiállítások, tárlatok Gelsei Sándor kiállítása — amit egykori tanára, Naßy Ernő festőművész nyitott meg — a Megyei Művelődési Központ galériájában látható. Ugyan­itt a második emeleten tekinthetik meg Nagy Péter fotótárlatát, amelynek címe: Önzetlen, tevékeny szerelem. * A Bródy Sándor Megyei Könyvtár au­lájában a hevesi tájegység népművészetét illusztrá­ló munkákat tárják a közönség elé. Szórakoztató programok Az Egri Ifjúsági Ház belső udvarában vasárnap este 9-kor érdekes zenei programban lesz részük az idelátogatóknak. A koncert főszereplője az August Förster Reservation együttes. « Ugyancsak a ház­ban szombaton délelőtt fél 11-től a Játszótér prog­ramjában a szünidőző gyermekek is találnak ked­vükre való elfoglaltságot. A kánikulára való tekin­tettel szép kivitelű, színes napvédő sapkákat készí­tenek az ügyes kezűek. * Ha nyár, akkor folklór! Ezzel a címmel hirdették meg azMMK népművelői azt a hangulatos, szórakoztató programsorozatot, amely ideális kikapcsolódást nyújt nemcsak a város lakóinak, hanem a külföldieknek is. Péntekenként este 6 órától a Lajta és a Gajdos együttes szerepel a "folklórcentrumban”, az egri Mecset étterem udva­rán. * Vasárnap délután nárom órától az MMK vendégeként a hevesi majorett- és fúvóscsoport, valamint az olasz Complesso Bandistico di Fagagna együttes közös felvonulása és tánca tekinthető meg az egri Széchenyi utcában és a Dobó téren. Túra A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szak­osztálya vasárnap 20 kilométeres gyaloglás után a bükki kövekhez vezeti az érdeklődőket. Az egyes állomások, amelyeket L iba Ferencné túravezeto se­gítségével érintik majd a résztvevők, a következők: Juhászkút — Hereg-réti tábor — Háromkő — Tarkő — Őserdő — Cserepeskő — Peskő — Őrkő — Kato­nasírok — Bélapátfalva. Indulás reggel 6.50-kor az egri autóbusz-allomásról. Az egri mozik műsorán Izgalom, kaland Egy ágyban az ellenséggel A Bumey házaspár ideális pár — látszólag. Laura szép, intelli­gens fiatalasszony, a háztartást vezeti, férje, Martin, aki jóképű és sikeres, megteremti mindeh­hez az anyagi háttért. A harmó­nia árnyékában azonban vad in­dulatok dúlnak. Martin állandó félelemben tartja a feleségét, túl­fűtött szenvedélye ilyenkor ki­hozza belőle a szörnyeteget... Egyik napon vihar támad a vitor­láspartin, amikor Laura a vízbe esik, és mindenki azt hiszi, bele­fulladt az örvényekbe. Valójá­ban azonban Laura él, s így tud új életet kezdeni. Martin azonban hamarosan megtudja, felesége él, s találkozásuk elkerülhetet­len... A bűnügyi szerelmi törté­net főszerepét a tavaly megis­mert Julia Roberts alakítja, férjét pedig a Robin Hoodban már lá­tott Patrick Bergin. A filmet az Uránia nézői tekinthetik meg. Intruderek támadása 1972-ben, Vietnamban ját­szódik a háborús kalandfilm cse­lekménye. Az Intruder olyan alacsonyan repülő bombázó, melyet úgy terveztek, hogy az bármikor, akár éjszaka is bevet­hető. Mivel azonban úgy tervez­ték, hogy nem szállít védekező fegyvereket, a pilóta és a bombá­zó sorsa azon múlik, képesek-e tökéletesen együttműködni. Hő­seink egy nem jóváhagyott beve­tésre indulnak, messze az ellen­ség hátában. Tettükért felelni kell. Az izgalmas repülősfilmmel az egri Prizma nézői ismerked­hetnek meg. Egy hölgy, talán a szecesszió korából (Fotó: Jakab László) Az Ifjúsági Ház Kísérleti Ga­lériájában tíz-tizennégy évesek által alkotott grafikák és festmé­nyek láthatók: válogatás abból az anyagból, amit a TIT által szervezett képzőművészeti tábor tehetséges gyerekei tettek az asz­talra a közös foglalkozás ered­ményeként. A szemléző ilyenkor tele van elfogultságokkal, szorongások­kal, honnan is szemlélje ezeket a lapokat? Szabad-e felfedezni, határozottsággal állítani bármit is ezekről a gyerekekről, akikben a kiválasztottság tudata már ak­kor is kárt okozhat esetleg, ha a szakember, a velük foglalkozó tanár-pedagógus — netán maga is alkotóművész — azt mondja neki, róla, hogy ő más, mint a többi, benne igenis szunnyad — vagy inkább már mozogni is kezd — az a készség, képesség, amely majd szárba szökkenhet, sikert hozhat neki, pályát, amit mások elől elzár a jövő, mert bennük nincs meg az a lelki adottság, vagy az átlagosnál nagyobb ügyesség, formateremtési tulaj­donság, ami benne önálló világo­kat hozhat létre? Valóban, megvan ez a félelem a hirtelen ítéletalkotás pillanatá­ban annál, akit a jó szándék és a látvány megszólalásra ingerel. Másrészt érzi is azt a felelősséget, ha biztat, csak olyannak mondja el a serkentő szót, aki azt megér­demli. Úgy is mennyi minden kell még ahhoz, hogy valaki a ti­zenéves kortól akár további húsz-harminc évig is vándorol­ván, a pályán majd valamire vi­szi, noha minden feltétellel ren­delkezik ahhoz, hogy naggyá nő­hessen. Azért van itt legalább két lap, amelyre rá kell bólintanunk. Bó- ta Brigitta tizenhárom éves kis­lány egy templomot rajzolt, szo­katlan környezettel. Már maga az épület is rendhagyó. Nagyon széles homlokzata két szélén vi­szonylag törpe toronyba maga­sodik. Az építmény bejáratához két út is vezet, az egyik szélesebb, rajta senki nem közlekedik, pe­dig a széles csík szinte hívogató- lag besompolyog a bejáraton. A másik, kevésbé látható ösvényen mintha egy franciskánus barát vándorolna, és mintha Bóta Bri­gitta ezt az alakot fél-madártáv­latból látná, ahogy araszol a szentegyház felé. A tér két szélén egy-egy vén fa nyújtja tar ágait az ég irányába, mintha csak kérné- nek-esedeznének. Baloldalt ap­ró temető, de nem úgy, mintha templomkert lenne. Az egész látvány elmélkedésre késztet, és árasztja magából a magányossá­got. Ugyan mit gondolt a kislány, amikor ezt a képzelt teret a pa­pírra tette? A másik figyelemre méltó tel­jesítmény Bata Zoltáné, aki mindössze tizenkét éves. Egy hölgyet perdít elénk a szecesszi­ós időkből. Talán egy albumból nézte ki magának, ahogyan ez a feltornyozott hajú asszonyság feltűnt neki, azzal a bizonyos nagy karimájú kalapjával, ame­lyen a század eleji időkben any- nyiféle gyümölcsöt tudtak fel- máglyázni, hogy a „rakományt” akár egy piaci kofa is megirigyel­hette volna. Csonka Erzsébet vezette ezt a tábort az egri Gyermek-szabad­időközpontban. A legjobb érte­lemben vett tehetségkutatást ar­ra használta fel, hogy bevezesse a gyerekeket azokba a technikai rejtelmekbe, amik elsajátítandók ahhoz, hogy a megérlelt gondo­lat vagy a kialakuló alkotói szen­vedély megkaphassa a maga he­lyes támaszát. Mert túl a szakmai tudáson, mégiscsak az a fontos és igazi érték, ha a ceruza vagy az ecset a lélek történéseit akaija olvasható, élvezhető külső alak­kal ellátni. Templom — szokatlan környezetben Programbörze Tehetségkutatási tárlat az IH-ban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents