Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-18 / 167. szám
HÍRLAP, 1991. 18., csütörtök HEVES ÉS KÖRNYÉKE 5. Nyári nagytakarítás Hagyomány már, hogy minden nyáron nagytakarítást tartanak a hevesi idősek klubjában. Július 8-án kezdték a munkát az ablakok, ajtók mosásával, fertőtlenítéssel, a radiátorok, függönyök tisztításával. Két hét után, július 22-én nyitnak újból, és 40- 45 idős emberre számítanak. A nagytakarítás ideje alatt azoknak főznek ebédet, akik egyedülállóak, és máshonnan azt nem tudják beszerezni. Ez jelenleg 12 klubtagot érint, és rajtuk kívül 23 személynek szociális ebédet is biztosítanak. Bizonytalan piac Noha a közületektől, a lakosságtól rendszeresen felvásárolják a papírhulladékot, mégis bizonytalan annak az értékesítése — tudtuk meg a MÉH Miskolci Nyersanyag-hasznosító Vállalat hevesi telepén. Miután a papírgyárak bizonytalan piaci helyzetben vannak, így szinte egyáltalán nem rendelnek. Hasonló a helyzet a vas- és fémhulladék-értékesítésnél is, mert az illetékes művek nem vásárolnak. Ami biztos jelenleg, az úgynevezett haszonvas-értékesítés, amelyre van igény, és biztosított a felvásárlás is. Divatbemutató Hevesen Hevesen július 26-án — pénteken — délután „házi” divatbemutatóval vájja a város közönségét a helyi áruház. Az épület előtti téren bemutatják a legújabb nyári kollekciókat: a fürdő- és szabadidőruhákat, a színes sortokat, az alkalmi ruhákat, és — már gondolva az őszre — többféle ízléses iskolatáskát is láthatnak a vendégek. Az áruház dolgozói minden érdeklődőt várnak a divatbemutatóra. A fúvósés majorett-együttes sikerei Egyre nagyobb sikerrel szerepelnek a hevesi fúvósok és majorettek, akik egyre népszerűbbek nemcsak saját városukban, de az ország más vidékein, sőt külföldön is. Tagjai voltak például a nemrégiben Erdélyben járt küldöttségnek is, de a napokban az egriek, a megyeszékhely lakói is megismerkedhetnek műsorukkal. Július 21-én — vasárnap — délután remek szórakozásban lehet részük azoknak, akik ellátogatnak a Dobó térre, és megnézik az alföldi város fiataljainak úgynevezett formációs bemutatóját, fúvóskísérettel. Képösszeállításunk azonban — amely Gál Gábor fotóriporter kollégánk munkája — még Hevesen készült, hiszen az együttes a turnék ellenére sem feledkezik meg otthoni közönségéről... A közelmúltban tanulságos, átfogó akciót folytattak a Jász- Nagykun-Szolnok megyeiekkel közösen az Állami Népegészségügyi, Tisztiorvosi Szolgálat Heves Megyei Intézetének, szűkebb hazánk rendőr-főkapitányságának, illetve a Magyar Horgászok Országos Szövetségének illetékesei Kisköre térségében, a Tisza-tónál. Arra voltak kíváncsiak, hogy a vízparton, a vízben és a közutakon az üdülők, a vendégek, az érdeklődők mennyire tartják be a szabályokat. A tapasztalatokról az őrjáratban részt vett dr. Stecz Jolán megyei tiszti főorvos a következőket mondta: — Közegészségügyileg tizenhat egységet ellenőriztünk Kiskörén, a község területén, illetve a szabad strandon. Ennek során hat olyan szabálysértési eljárást voltunk kénytelenek kezdeményezni, amely pénzbírsággal jár. Megállapítottuk, hogy a szakosított élelmiszer-ellátás nincs megoldva. Zsúfoltak az éttermi előkészítők, az alkalmazottak jelentős része egészségügyi könyvvel nem rendelkezik, amely abszolút szabálytalan. Felszólítottuk az érintetteket ezek mielőbbi megszüntetésére. A közutakon, illetve a vízparton levő gátakon az ellenőrzést Orosz Gyula őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság alosztályvezetője irányította. Észrevételeit a következőképpen összegezte: — Most a nyáron ez volt az első ilyen nagyszabású akciónk, amelyet július végén, illetve augusztusban egy alkalommal megismételünk. Nem az a célunk, hogy az üdülésre, pihenésre vágyó állampolgárokat zaklassuk, hanem hogy felhívjuk a figyelmet a szabálytalanságokra. Közegészségügyileg sajnos, elkeserítő volt a helyzet, rendőri szempontból viszont már megnyugtatóbb. Gond azért természetesen akadt, hiszen két személyt jelentettünk fel, akik engedély nélkül horgásztak. Gyakori volt az is, hogy a Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság engedélyét nem veszik igénybe a tiszai gáton való közlekedésben. Ez pedig vízügyi jogszabályt sértő cselekmény. Az is gyakori volt, hogy szabálytalanul parkoltak, rendőreink fel is szólították az érintetteket. Összességében mintegy száz esetben intézkedtünk. Ezek kétharmada figyelmeztetés volt. Sajnos, előfordult az ittas vezetés is, nem kevésbé a vízi közlekedés szabályainak megsértése. Mindenesetre elgondolkodtatóak a tapasztalatok. Mint már mondtam, a nyár során még két alkalommal lesz hasonló átfogó közös akciónk. Bízunk abban, hogy az állampolgárok valóban nem zaklatásnak veszik, hanem érdekeiket szolgáló figyelmeztetésnek. (mentusz) Tarnamérai iskolaügy... Tantestület kontra önkormányzat Az ország több más településéhez hasonlóan Tamamé- rán is konfliktust okozott az igazgató- választás. A helyi általános iskolában szavaztak a tanárok arról, hogy ők kit tartanának a legalkalmasabbnak. A tantestület kinyilvánította véleményét, s az egyik jelölt meg is kapta a többséget. Ám az önkormányzat — élve jogával — azt a pályázót nevezte ki igazgatónak újabb pályázat kiírása nélkül, amelyik a szavazáson „alulmaradt”. A tantestület egy része azon a véleményen van, hogy ez a döntés törvényellenes — meg kell azonban jegyezni, hogy a törvény, ahogy azt az eddigi tapasztalatok mutatják, többféleképpen is értelmezhető... —, ezért jogorvoslatért a köztársasági megbízott területi hivatalához fordult. Lapunk figyelemmel kíséri az eseményeket, és rövidesen részletesen beszámol a tarnamérai igazgatóválasztás ügyéről — és ha lesz, márpedig valószínűleg lesz —, illetve a hivatal állásfoglalásáról is. Az RMDSZ visszavárja a csíkszeredaiakat Nyári gyakorlaton... Romantikus környezetben töltötte nyári gyakorlatát öt gyöngyösi főiskolás lány. Találkozásunkkor épp a búcsúest keretében ülték körül a tüzet, és tücsökzene mellett „csurdítottak” a Rózsa-tanyán, ahol a tarnamérai téesz szállásolta el őket. Az első évet befejezettek közül hárman — Csáki Katalin, Va- szi Éva, Szilveszter Zsuzsa — Romániából, Csíkszeredáról érkeztek. — Hogyan kerültek a mátra- alji városba? — kérdeztük. — Csíkszereda a GATE-val már régóta szakmai kapcsolatban áll — vállalja a szóvivői szerepkört Csáki Kati. — Tőlünk már jártak itt mezőgazdasági szakemberek tapasztalatcserén. Az ő segítségükkel sikerült tavaly áprilisban eljutnunk a felvételi előkészítő táborba. Nagyon megtetszett az egyetemi élet, és jól éreztük magunkat a táborban. Ekkor határoztuk el, hogy ide felvételizünk. — Milyen karon tanulnak? — A gazdasági és társadalomtudományin, de másfél év múlva, ha olyanok lesznek a tanulmányi eredményeink, lehetőségünk lesz átkerülni Gödöllőre. Ha a hároméves gyöngyösi főiskolát végezzük el, üzemszervező mérnöki diplomát, ha az öt év egyetemet, akkor agrármérnöki diplomát kapunk. — Úgy tudom, mindannyian ösztöndíjasok... — A Kemény Zsigmond Alapítvány támogatja tanulmányainkat havi négyezer forinttal. Ebből a kollégiumi és a menzaköltségeket fizetjük. Romániában pedig szerződést kötöttünk az RMDSZ-szel, hogy a főiskola után hazamegyünk. — Miért Tamamérát választották a nyári gyakorlat helyszínéül? — Év közben a kötelező műszaki gyakorlatra ide irányítottak bennünket, és annyira megtetszett, hogy elhatároztuk, ide jövünk nyáron is. — Hogyan telt egy napjuk? — Reggel hintóval jöttek értünk a Rózsa-tanyára, a szállásunkra, és bevittek a tsz-be. Itt a mezőgazdasági gépparkkal, a szövetkezet szerkezetével, felépítésével ismerkedtünk. Igazi élményt nyújtott a vizsgák után az itt töltött időszak. — Milyen terveik vannak a vakáció további részére? — Most még Gyöngyösön töltünk két hetet, ahol 6-14 éves gyermekeket üdültetünk. Utána mindannyian hazautazunk Csíkszeredára. SZ.M. Szépművészeti alapítvány Mint arról már hírt adtunk, nemrégiben írták alá annak az alapítványnak a dokumentumait, amelyet Heves város, valamint a Budapesti Képzőművészeti Főiskola képviselői láttak el kézjegyükkel. Ezúttal részletesebben is beszámolunk arról, miért, milyen célból született meg ez az együttműködési forma. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy művészeti fórum és művésztelep létesüljön Hevesen, ahová a Képzőművészeti Főiskola tanárait, mestereit, növendékeit, valamint magyar és külföldi művészeket és hallgatókat hívnának meg a városszépítő tervek közös megvalósításáért. Az alapítvány hivatalos neve egyébként: „Hevesi Szépművészeti Alapítvány”, székhelye és kezelője a városi polgármesteri hivatal. A már említett célok — tehát a főiskolai művésztelep és művészetoktatási fórum fenntartása — mellett művészeti pályázatok, dijak kitűzése, tanulmányutak és tanulmányi cserék segítése, valamint városi művészeti gyűjtemény létrehozása is a feladatok közé tartozik. A felajánlóknak számos lehetőségük nyűik a támogatásra. Ezt megtehetik — többek között — pénzzel (tőke, kamatjáradék, értékpapír, deviza), de jogdíj, szerzői díj, műtárgy vagy munka formájában is. Az alapítvány tagjai: az alapítók és a később csatlakozó adományozók, ők hívják létre a kuratóriumot, amelynek mindenkori tagjai között szerepel a hevesi polgármester és az önkormányzat által választott két képviselő, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanácsa által megbízott tanár, a főiskola főtitkára, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus képviselője. Aki tehát úgy érzi, hogy a fenti célokkal azonosulni tud, s lehetősége van arra, hogy Heves művészeti életét támogassa, az tegye ezt meg. Bővebb felvilágosítást a polgármesteri hivatalban — Heves, Tanácsköztársaság tér 3. — adnak. Segítség nélkül nem lesz jövő évi termés A termelői érdekvédelem felelőssége Kritikus hangnemben, reális képet vázoltak fel a közelmúltban a Heves Megyei Agrár-érdekvédelmi Szövetség elnökségi ülésén Hevesen, a Rákóczi Termelőszövetkezetben. A testület tagjai a fél év zárásakor arra voltak kíváncsiak, hogy merre tart szűkebb hazánk mezőgazdasága, milyen feszültségekkel küszködnek nap mint nap az üzemek. Most, az aratáskor a figyelem — érthető módon — fokozottan a gabonára irányul, amely jó termést ígér. Heves megye az elmúlt években gabonaexportőr volt, és erre is rendezkedett be. Ez a Szovjetunió felé irányult, ám a piac hirtelen beszűkülése nem csupán a gabona-, hanem a bor-, a baromfi-, a hús- és a zöldség-gyümölcs értékesítésben is súlyos feszültségeket okoz. A gabonatermelésben jelentkező „túltermelési válság” megoldásában a termelők és a kereskedők részvétele kevés. Itt a kormány jelenléte nélkülözhetetlen. A termelők várják a megoldást az Országos Gabonaválasztmány, a terméktanács és a kormány részéről. Ehhez képest rendezett állapotokról kapott információt az elnökség a napraforgó- és a cukorrépa-termelésről, illetve az értékesítés lehetőségeiről. A zöldségtermelésben Heves megye üzemei élenjárók voltak hosszú éveken át, most viszont válsággal küzdenek. A konzervipar 1,9 milliárdos veszteségét érzik. Különösen hátrányosan érinti őket a volt NDK és a szovjet piac megszűnése, ahová dinnyét, zöldborsó- konzervet és paradicsomot szállítottak. Egyre több vészjelzés hangzik el a szőlő- és borágazatban is. Noha az időjárás kedvez a szőlő érésének, az értékesítési gondok azonban várhatóan fokozódnak. Az állattenyésztés helyzete is tovább romlott. Jellemző a többlettermelés, a túlkínálat, az ebből adódó bel- és külpiaci értékesítési nehézségek. Miközben a termelési költségek folyamatosan növekednek, a felvásárlási árak a minimális szinten maradtak, és a szerződéses fegyelem hiányzik. A termelési feleslegek tejből, húsból a lakosság fizetőképes keresletének csökkenésével, a piacvesztéssel magyarázhatóak. Egyértelműen látható, hogy a kialakult helyzet hátrányosan érinti szűkebb hazánk szövetkezeti gazdaságait. Nagyobb áldozatok, veszteségek nélkül még központi támogatásokkal sem képesek feloldani a feszültségeket. Megfelelő piac hiányában a termelés korlátozása, visszafogása elkerülhetetlennek látszik. Az elnökség úgy látja, hogy a földművelésügyi tárcának a kialakult válság kezelésére nincs átfogó programja, az agrárpiaci rendtartást felügyelő bizottság jelenleg csak „tűzoltómunkát” végez. Kupa Mihály pénzügyminiszter már egyenesen katasztrofálisan jónak mondta nemrég a mező- gazdaság idei kilátásait. Éppen ezért fokozódik a termelői érdekvédelem fontossága. Szorgalmazzák az úgynevezett terméktanácsok megalakítását megyénkben is a gabona-, a hús-, a tej-, a szőlő- és borágazatban, ahol válsághelyzet alakult ki. Szükséges ez azért, hogy segítségére legyenek a mezőgazdasági üzemeknek a jövő évi termelés előkészítésében. Az elnökség kifejezésre juttatta azt is, jó lenne, ha legalább július végére a szaktárca közzétenné az 1992- re vonatkozó kormányzati elképzeléseket. Megfogalmazták, hogy a szerződések ellenére is eddig 70 millió forinttal tartozik a gazdaságoknak a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat. Ezt a pénzt nem tudják nélkülözni az üzemek. Ezért egységesen lépnek fel a vállalattal szemben, először felszólítják, hogy tegyen eleget fizetési kötelezettségének, majd pedig — ha ez nem következik be — bírósági útra terelik az ügyet. Nagyon sok a szövetkezetek pénzügyi kintlevősége is, amelynek behajtására következetes erőfeszítésekre van szükség. A jelenlegi értékesítési feltételek mellett — úgy tűnik — ez nem egyszerű dolog. (m. k.) Közegészségügyi és rendőri őrjárat a Tisza-tónál Szabálysértések, pénzbírságok
