Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-17 / 166. szám
HÍRLAP, 1991. július 17., szerda GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. A gyöngyösi piac Milyen is volt az évtizedekkel ezelőtti Gyöngyös? Nos, erre már csak az idősebbek emlékeznek. Kevés nyoma maradt a múltnak, amit most Boldog István idéz fel. „Emlékszem, úgy tizenöt éves lehettem, egész nap szedtük a zöldbabot a szőlőben (a sorok közé volt ültetve), és másnap reggel három órától öt zsák babbal ültünk a piacon. Közben persze aludtam is egy keveset a zsákok tetején. Reggel hét óra felé jött arra a kórházi gondnok, és megvette valamennyit — kilóját egy fillérért. A gyümölcsnek, a zöldségféléknek, a bornak nem volt akkortájt semmi értéke. Gyöngyösön a Kossuth utcában volt a gyümölcspiac. Egyik oldalán álltak a helybéliek, másik oldalán pedig a környék falvaiból jött termelők árulták portékáikat. Akkoriban a város minden útvonalán voltak vámházak, ahol a terményeiket behozó falusiak vámot fizettek, csak azután értékesíthették a terméket. Néhány gyümölcskereskedő működött csak Gyöngyösön, akik akkor tudták megkezdeni a fela század közepén vásárlást, ha megkapták Pestről vagy Bécsből a telefonhívást, kinek mire van szüksége. A piacra még sötétben levittük az árut, mert aki elaludt, annak már nem jutott hely. A kereskedőknél úgynevezett pakoló-csomago- ló asszonyok is dolgoztak, akik a rekeszekbe pakolták a szőlőt, gyümölcsöt, és napszámot kaptak érte a kereskedőktől. A szőlőt szépen, tetszetősen kellett berakni a rekeszekbe, és ehhez nem minden asz- szony értett. Egy esetre különösen emlékszem... Egy jó hírű gyöngyösi gazda stráfkocsival hozta a saszlaszőlőt, legalább tizenkét ruháskosámyit, nem túl szép áruval megrakodva. Az öntögető vagy kevesellte a „kávéravalót” (ezt annak idején még így hívták), vagy egyáltalán nem is kapott — de mindig azokét öntögette, akik már jóval a gazda után jöttek. Jóska bácsi — önérzetes paraszt lévén — nem tűrte soká ezt a bánásmódot, fogta, és szépen, komótosan végiggyalogolt a tizenkét kosár szőlőjén. Egy mondatot is fűzött hozzá: — Ha nektek nem kell, jó lesz odahaza bornak... Sokáig beszéltek erről az esetről a városban.” A község történetében először Új iskola Mátraszentimrén Tánctábor a Mátrában Klasszikus és jazz-balettet, valamint néptáncot tanulhatnak mindazok, akik részt vesznek a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ nyári tánctáborában. A sástói ifjúsági centrumba az első turnusra (július 19-től 26-ig) 8 és 14 év közötti gyerekeket várnak. A második csoportban a 14-18 évesek július 27-től augusztus 3-ig ismerkedhetnek majd a mesterfogásokkal. Mindkét táborra elfogadnak még jelentkezéseket. Telt ház a diákszállón A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi mezőgazda- sági főiskolai karának diákszállója nyáron vendégváróként működik. A Mátrai úton lévő kollégiumban ebben a hónapban telt ház van. Több nyári tábornak is otthont adtak, így például nemrégiben zárta kapuit a ME- DOSZ-tábor, most várnak bala- tonboglári „cseregyerekeket”, s lesz még angol nyelvi tábor is. Rajtuk kívül családok, sőt, külföldiek is laknak néhány napig a szállón. A jövő hónapban feltehetően tatarozni kezdenek, így augusztusban nem, vagy csak korlátozott számban fogadnak vendégeket. Üj bekezdés Még nyitva tart a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban a miskolci Irodalmi Alkotócsoport és Művészeti Egyesület kiállítása, amelynek az „Üj bekezdés” címet adták. Ennek keretében két fotós, Nagy Péter és Lek- li Szabolcs mutatkozik be alkotásaival. Régi vágyuk a mátraszentim- reieknek, hogy önálló iskolájuk legyen, ugyanis mind ez idáig helyben csak az alsó tagozatosak jártak, a felsősök nap mint nap Mátrafüredre utazták, s ott tanultak. Most úgy tűnik, hogy megoldódik ez a gond, s a község történetében először nyolcosztályos iskola lesz Mátraszentimrén. A munkálatokat ugyan csak nemrégen kezdték meg, de azt tervezik, hogy már szeptemberben megnyithatja kapuit az új iskola. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel nemcsak a gyerekek és a szülők váiják az új létesítményt, henem azok a pedagógusok is, akik már elkötelezték Mátraszentimrének magukat, s úgy döntöttek, hogy az 1991-92-es tanévtől már ott dolgoznak. Ugyanis az eddigi létszám nyilvánvalóan nem volt elegendő, hiszen csak az alsósokat tanították ott. Az újjáépítés mintegy húszmillió forintba kerül, s ennyi pénze bizony nem lett volna a falunak. így céltámogatásokatigé- nyeltek, s szerencséjükre, illetve azért, mert az igényük jogosnak mutatkozott, meg is kapták a kívánt összeget. Most pedig abban bizakodnak, hogy szeptember elsején megkezdődhet az új, az ünnepi tanév az immár nyolcosztályos iskolában. A pincékben áll a víz Nem kaptak céltámogatást Sólymoson Nem örülnek a gyönf yössolymosiak, ha jó- ora eső zúdul a községre. Hiszen a faluban egyáltalán nincsenek szennyvízcsatornák, s a víz befolyik a pincékbe, olykor károkat is okoz. Éppen ezért döntött úgy a helyi önkormányzat, hogy megoldják a szennyvízcsatornázást. A hűek szerint a jövő héten alakul meg az ezt felügyelő társulás, azonban már most is látszik, hogy igen nehéz dolguk lesz. Ugyanis több tízmillió forintra lenne szükségük, s ennek csak elenyésző része lelhető fel a faluban. Éppen ezért céltámogatásért is folyamodtak, azt azonban nem kapták meg, így most igencsak pénzszűkében dolgoznak. Ennek dienere remélik, hogy már az idén elkezdhetik a beruházást, s ehhez legalább az szolgáltat biztos okot, hogy a helyiek anyagiakkal is hbzzajárulnak a szennyvízcsatorna megépítéséhez. Az önkormányzat háza tájáról azonban viszonylag jó hírek is felröppennek. Eleddig ugyanis nem volt a helyi iskolának tornaterme, s így főképpen télen okozott az gondot, hogy csekély lehetőségük volt a gyerekeknek a sportolásra. Most azonban megkezdődtek az építkezések, s a falu vezetői remélik, hogy még az idén elkészül az új, Korszerű tornaterem. Ez egy tízmilliós beruházás, s úgy tűnik, hogy — a szennyvízcsatornával ellentétben — ehhez meglesz a szükséges pénz, s januártól vagy februártól már a télen is melegben gimnasztikáz- hatnak, kézilabdázhatnak a gyöngyössolymosi iskolások. ft Csend van a HAF körül — de csupán a felvételünkön... A miniszter válaszolt „Nem vagyunk sandák...” Lapunk hasábjain is többször találkozhattunk a Gyöngyösoro- sziból elszármazott New York-i környezetvédő, Kálmán A. Tóth kirohanásaival a Mátrában felépítendő használtakkumulátor- feldolgozó üzem ellen. Leveleit nemcsak számunkra küldte el, hanem például a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak is. A napiokban újabb küldeményt hozott a p>os- ta, ezúttal a minisztérium környezetbarát papúján. Keresztes K. Sándor miniszter ebben annak a levélnek a másolatát küldi el, amelyet annak idején Ko- menczi Bertalan országgyűlési képviselőnek postáztak, s minisztériumuk álláspontját fejtik ki. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket: „Sajnálatosnak tartom, hogy a HAF-üzem problémája kapicsán a minisztériumunkban kialakult álláspont félreértésekre adott lehetőséget. Ezért engedje meg, hogy hivatalos álláspontomat ismertessem, amely azért is fontos, mivel ez az ügy precedens értékű, és a jövőbeni tevékenységünk során általánossá kívánjuk tenni ezt a gyakorlatot. Minisztériumunk kiemelten fontos feladatának tekinti, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel elősegítse a környezetvédelmi célokat szolgáló termelő és inproduktiv beruházásokat. Ezen belül az anyag- és energia- takarékos termelési technológiák, valamint a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása különös jelentőségű, mivel egyidejűleg gazdasági eredményeket is biztosít. Az új üzemek létesítése esetén megköveteljük a jogszabályi előírásokat. A környezetvédelmi követelmények érvényesítése érdekében jogszabályilag általánossá tesszük a környezeti hatásvizsgálatok elvégzését az engedélyezési eljárások során. A létesítmények elkészülte után ellenőrizzük szabott feltételeink folyamatos betartását. Tiszteletben tartjuk a helyi lakosság választott testületéinek jogosítványait, és bármilyen nemes cél érdekében sem kívánunk hátrányos helyzetbe hozni kisebb, esetleg védtelenebb csoportokat, településeket. Mindezek alapján kijelenthetem, és megnyugtathatom Önt, valamint választópolgárait, hogy a konkrét gyöngyösoroszi HAF-üzem esetében — jóllehet, annak célja a környezetvédelem szempontjából kívánatos, és a félbemaradt beruházás engedélyezési eljárása során jogszerű volt — minisztériumunk semmiféle „sanda” szándékkal nem kívánja feladatkörét túllépni és az üzem eredeti terv szerinti befejezését presszionálni. Tisztában vagyunk azzal, hogy az üzem tervezése és a beruházás megkezdése egy más politikai struktúrában történt, és az időközben bekövetkezett változások számos problémát vetnek fel. Elismerjük, hogy az üzem helykiválasztása az akkori szempontok alapján történt, és az országban más alkalmasabb terület is valószínűsíthető. Mindazonáltal tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, hogy az engedélyezési eljárások során szigorú környezetvédelmi követelmények kerültek megállapításra. Álláspontom szerint a gyöngyösoroszi üzem esetleges megvalósulásában a két érintett félnek, a beruházó OÉÁ-nak, valamint a helyi önkormányzatnak kell kompromisszumra jutnia. Amennyiben ön úgy látja, hogy további kedvezményekkel a lakosság megnyerhető az üzem létesítéséhez, ehhez minisztériumunk az ésszerűség és lehetőség határain belül segítséget fog nyújtani, és egyben garanciát vállal a környezetvédelmi követelmények folyamatos betartására, mivel a hulladék akkumulátorok környezeti problémájának mielőbbi megoldása mind gazdaságilag, mind időbelileg az eredeti telephelyen látszik a legkedvezőbbnek. Ami az e levelében jelzett Martech-vizsgálattal kapcsolatos problémákat illeti, tájékoztatom, hogy azt dr. Illés Zoltán korábbi helyettes államtitkár úr — a minisztériumban történt jelentős személyi változások miatt — saját és munkatársai tisztánlátása érdekében végeztette, nem pedig egy ügy felső szintű befolyásolására.” Ha meleg van, itt kétszer annyira tűrhetetlen a hőség A rendkívüli kánikulai meleg igen nagy igénybevételt jelent a visontai Gagann Hőerőmű üzemeltetőinek is. A generátorok, turbinák és kazánok mellett még melegebb a levegő hőmérséklete, van ahol 55-60 Celsius-fokot mutat a hőmérő higanyszála. A turbinákra menő vezetékekben több mint 500 Celsius-fokos gőz áramlik, amely még „rátesz egy lapáttal” az egyébként is nagy melegre. Az erőmű dolgozói hűtött szódavizet kapnak védőitalként azért, hogy átvészeljék a kánikulát, és hogy biztosított legyen a villamosenergia-termelés. A berendezéseknek is jut a hűtésből, mert az I-es és Il-es számú, száz megawattos blokkok Heller- Forgó-féle hűtőrendszerét ösz- szekötötték a IV-V-ös számú, kétszáz megawattos blokkok hűtőtornyaival, azért, hogy a nagy meleg ne korlátozza a Gagann Hőerőmű üzemét. A kánikula az embertől és az erőművi berendezésektől igen nagy helytállást kíván, de győzik meg Visontán...! (k. b.) Abányábanisszinteégeta környezet (Fotó: Szántó György) Egy patai ivóban Ilyen kánikulában az ember legszívesebben egy hűvös helyen ücsörögne naphosszat. Ha ezt nem is teheti, örömmel tér be legalább néhány percre egy árnyas — ezúttal épp gyöngyöspatai — „ivóba...” A községházával majdnem szemben van ez a magánkimérde, a tulajdonosasszony a vendég érkeztével kinyit és kiszórnál. Hosszúlépést kérünk: ez az az ital, amely igazából lecsillapítja a forró torkokat. A hosszúlépés közepesen hideg, de zamatos. Kortyolgatás közben szemünk rátéved egy táblára, a borok alapszabálya vagy törvénye van rávésve. Szórakoztató olvasmány: megtudhatjuk, hogy a bor többek között lehet lágy, lehet könnyed, lehet erős, lehet zamatos, lehet elegáns és lehet férfias — és még megannyi változat, kecses megnevezés, hozzáértő jellemrajz... Mindentudón fordulunk ki a bizonyára nyári konyhából átalakított „borkóstolóból” — és a jó érzésnek vége is. Szemünkbe nap ragyog, homlokunkat forró lég érinti, hajunk már nyirkosodik, kezünk ragad — a varázsnak vége, a természet közbeszólt... (d. j.) Győzik még Visontán!
