Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-15 / 164. szám
HÍRLAP, 1991. 15., hétfő SPORT 7. Keresztül-kasul Észak-Magyarországon A világot jelentő kerekek Mansell próféta ... Tegnap Silverstone-ban nem volt oka a szomorkodásra (Archív fotó: Szántó György) A Forma-1 tegnapi futamában, az angliai Silverstone-ban Nigel Mansell — a mondással ellentétben — prófétának bizonyult saját hazájában, hiszen maga mögé utasította vetélytársait. Másodikként Berger, harmadikként Prost érkezett célba. Agria helyett Politoys-fesztivál Sakkcsaták tíz napon át Egy kétkerekű pedáltekerős szerkentyű éppúgy hozzánőhet a gazdájához, mint teszem azt, egy hűséges, gazdija minden szavára a fülét hegyező eb. Bevallom, ezt a kijelentést bárkitől tamáskod- va fogadtam volna, úgy gondolva, hogy némiképp túloz a kerekezés megszállott híve. Egy tíznapos kerékpártúra nyereghez edző tapasztalatai kellettek ahhoz, hogy jómagam is hasonlóképpen vélekedjek. Azt már talán említeni sem szükséges, hogy az észak-magyarországi kerékpáros barangolás szervezője Vígh Lajos volt, aki két éve kezdeményezte a megyeszékhelyen a Tekergők Túra- kerékpáros és Szabadidő Sportegyesület megalakítását. A legnagyobb feltűnést keltő rendezvényük tavaly a százórás kerékpározás volt, de a hétvégeken is rendszeresen tartottak egy-két napos kirándulásokat, amelyeken bárki részt vehetett. Ezek adták az alapját első nagyobb lélegzetű vállalkozásuknak, a hazánk északi vidékeit bejáró túrájuknak. Az egri Líceum elől vágott neki csaknem nyolcszáz kilométeres útjának a csapat, minden egyes tagján a Tekergők emblémájával ékesített egyenpóló. Az első napon mindannyian barátkoztunk a járgányainkkal, lesve minden apró jelre, ami a későbbiekben hasznosítható. Ezen- közbén arra is maradt idő, hogy a szusszanások alatt a csapat összerázódjon. Fignon (ki ne ismerné a kétszeres Tour de Fran- ce-győztes francia kerekező nevét?), Sörös és Tesó alkották a kemény magot, többnyire ők diktálták az utazósebességet. A táj varázsa az izzadtságcseppe- ken keresztül is lenyűgözött, csakúgy, mint a felsőnyárádi fagyizó enyhet adó terméke. Már rég elhagytuk utunk első állomását, Rudabányát, de a fiúk még másnap is emlegették a nyárádi gombócokat. Az útvonal — Aggtelek, Gönc, Hollóháza, Sárospatak, Tokaj, Tiszalök és Miskolc — további állomásainak látnivalóira nem térek ki külön, mert már sokan bejárták ezt a vidéket. Igaz, nem mindegy, hogyan. Gyanítom, jóval többen vannak azok, akiket lóerők repítettek, csak falta, falta mohón és lélektelenül a masina a kilométereket, és eszükbe sem jutott, hogy belekóstoljanak a túrabiciklizés külön világába. Merthogy a váz fölé hajolva nyomni a pedált: egy jóval emberközelibb világot tár elénk, mint a szélvédő mögüli szemlélődés, jóllehet, ez utóbbi lényegesen kényelmesebb. Átélhetjük azt a csodálatos érzést, hogy a saját izomerőnk visz, visz előre, nem is éppen cammogva. Azt a gyötrelmet, hogy egy-egy kaptatónak sehogyan sem akar vége szakadni, majd — ha mégis felérünk a tetőre — a lejtőn suha- nás kárpótol a verejtékezésért. Itt aztán bárki próbára teheti a kitartását, felmérheti azt, hogy mennyire képes elviselni a viszontagságokat. Helye van a virtusnak is, mert akinek kevés a napi 80-100 kilométeres adag, az minden további nélkül rátehet még 30-40-et. Hasonlóképp cselekedett Fignon és Sörös. Amikor már mindenki örült, hogy végre elnyújtózhatott, ők még felcihelődtek, és bebarangolták a környéket. Egynémely kapaszkodón a legkisebb áttétellel, úgymond „bikából” hajtottak fel, lábizmaik és tüdejük legnagyobb örömére. Ázt egyébként mindenki presztízskérdésnek tekintette, hogy legyen bár 12 százalékos az emelkedő, szégyenszemre ne szálljon le a nyeregből. Ez alól egyetlen kivétel volt, Boldogkőváralja, ahol kitérőt tettünk, pontosan a vár kedvéért. Itt már több mint 100 kilométer volt a lábakban, azonkívül 35 fok árnyékban, s persze a meredek, amely mintha csak az égben szándékozna véget érni. Ez volt az a pont, amikor a lányok — négy „amazon” egészítette ki a csapatot — bemondták az unalmast, lesz, ami lesz, leszálltak a járgányról. Tettüket azzal indokolták, hogy ez a kitérő már nem tartozik a hivatalosan kihirdetett útvonalhoz... Egyre fogyott az energia, s ezzel egyenes arányban fogyatkozott a bab- és egyéb konzervállo- mány. Voltak, akik már alig várták a pihenőnapot, hogy egy álló nap csak lógathassák a lábukat. Pórul is járt, aki így tett, mert az idő arra kevésnek bizonyult, hogy az öt nap alatt felhalmozódott fáradtságot az izmok kipihenjék, ahhoz viszont tökéletesen elegendő volt, hogy a tétlenség órái alatt elmerevedjenek a lábak, és olyanok legyenek, akár a bot. A tanulságot alighanem mindenki levonta: egy ilyen hosz- szú fizikai megterhelés közben fényűzés a teljes pihenő, amiért fizetni kell. A 800 kilométerből jó, ha tízet mentünk kerékpárúton. Szó szerint jó, mert alighogy rátértünk Encsnél az elsőre, máris kígyóként sziszegett az egyik kerék, utolért a defekt. Nagy baj nem volt, mert azonnal ott termett a kísérő szervizkocsi, amely egyúttal a poggyászoktól is „megfosztott” minket. Igyekeztünk elkerülni a forgalmas főútvonalakat, így aztán módunk volt megismerni közútjaink siralmas állapotát. A legjobb esetben is tol- dozott-foldozott (a szegény ember nadrágját juttatta eszembe) aszfaltcsíkon úgy ficánkolt a ve- locipéd, akár egy megbokrosodott paripa. Az esővíz vájta gödrök közötti kimentő szlalomozás a táj szépségeitől is elvonta a figyelmet. Egy bizarr gondolat játszott el velem, ami már születése pillanatában arra ítéltetett, hogy ne legyen belőle semmi. Elgondoltam, amint az Európához való közeledésünkről egyre csak papoló honatyák egy csoportja „kijózanító” sétakerékpározáson vesz részt, mondjuk Tisza- dob és Tiszaluc között. A rövidke út végeztével megtörtén motyogják: Kelet-Európa, Kelet- Európa... Arról is megbizonyosodhattunk, hogy a kerekesek összetartó népség, ha úgy tetszik, egy nagy család. Útban a tiszavasvári strandra, elromlott az idő, csepe- regni kezdett. A szembejövő ismeretlen túrázók — nem kis meglepetésünkre — így köszöntek ránk: „Jobb időt!” Kívánságuk meghallgatásra talált, mert csakhamar előbújt a nap. A túra utolsó napjaiban már az is szóba került, hogy a Dunántúlra vagy külföldre „tekeregjünk” a következő években. Talán ez is elegendő bizonyíték arra, hogy a fáradtságnál erősebbek voltak az élmények. Buttinger László Szombaton délután vette kezdetét az Egri Dohánygyár nagytermében a megyeszékhely ez évi legrangosabb sakkeseménye, a Politoys-fesztivál, amely az Ag- ria-kupa örökébe lépett. A Heves Megyei Sakk Szövetség rendezvényét támogató fővárosi szövetkezet többek között 70 darab sakkkészletet ajánlott fel a versenyre. Egyébként a külföldiek érdeklődése a korábbi évekhez viszonyítva jelentős mértékben megnőtt, ausztrál, szovjet, német, svéd, dán, finn, jugoszláv, román, francia sakkozók érkeztek a viadalra. Külön színfolt, hogy először tartózkodnak dubai sakkozók Magyarországon, akik az egri tornára neveztek be. A viadal három részből, egy 14-es körversenyből, egy „Ä” open és egy „B” open vetélkedésből áll. Ez utóbbi az Egri Vasas kupája is egyben, míg az „A” open a magyar Grand Prix-soro- zat része. A tornán megyénkből csak egri sportolók indultak, köztük a SeM-KSE versenyzői, Mészáros András nemzetközi mester és Seres Lajos, aki harmadik nemzetközi normájának elnyeréséért száll harcba. Az első forduló eredményei. Körverseny: Bíró (román)-Can- fell (ausztrál) 1-0, Fehér-Báli 1-0, Eklund (svéd)-Dermann (német) 0-1, Seres-Borsos (szovjet) 0,5-0,5, Östergaard (svéd)- Kockenberger (német) 1-0, Mohd (Dubai)-Mansoor (Dubai) 0,5-0,5, Ohotnyik (szovjet)- Kasanovics (jugoszláv) 1-0. Az „A” opén mezőnyéből az egriek eredményei: Jensen-Mé- száros 0,5-0,5, Persson-Kladiva 0-1, Bördős-Shnaider 0-1, Ott- mann-Sándor 1-0. A bábucsaták valamennyi napon délután 2-8-ig tartanak. Az indulás előtti pillanatok TOTÓ A 28. játékhét nyertes tippsora a következő: X, 1, 1, X, 2, 1, 1, 1, 2, 2, 1, 1, X Maradt a régi vezetés A polgármesteri hivatal tanácstermében szombaton délelőtt tartották meg az Eger Város és Körzete Labdarúgó Szövetség alakuló közgyűlését, amelyen elfogadták az alapszabályt, emellett pedig tisztségviselőket választottak. A szövetség elnöke Bóta Zoltán, titkára pedig Csomós Béla maradt. A közgyűlés lefolyásáról keddi számunkban adunk bővebb tudósítást. Úszás Egri és gyöngyösi érmek A közelmúltban utánpótlásúszóversenyt rendeztek Egerben, amelyen a házigazdákon kívül rajtkőre léptek gyöngyösi, miskolci, salgótarjáni és BVSC-s sportolók. A viadalon a versenyidőszaknak megfelelően kizárólag rövid távú számokat iktattak a programba. Az eredmények a legtöbbször közepesek, vagy annál gyengébbek voltak. A megyénkben dobogós helyezettek eredményei. Lányok. Delfinek. 50 m pillangó: 3. Vi- sontai (ESE) 44,91. 100 m hát: 2. Visontai 1:27,56. Utánpótlás. 100 m mell: 2. Feith (ESE) 1:31,84. Serdülők. 50 m pillangó: 2. Vecseri (ESE) 36,14. 100 m hát: 2. Nagy M. (GYSE) 1:24,69,3. Domboróczki (ESE) 1:24,74. 4x50 m gyors: 1. Eger SE „A” (Vecseri, Feith, Domboróczki, Grósz) 2:14,88. 4x50 vegyes: 2. ESE „A” (Feith, Bálint, Vecseri, Grósz) 2:29,23. Fiúk. Utánpótlás. 50 mpillangó: 2. Gólya (ESE) 32,88. 100 mell: 2. Vas (ESE) 1:28,96. 4x50 m gyors: 2. Eger SE (Szabolcsi, Vas, Kanalovics, Gólya) 2:13,78. 4x50 m vegyes: 3. ESE „A” (Országh, Vas, Gólya, Kanalovics) 2:34,68. * * * Ettől az évtől a Magyar Úszó Szövetség — alkalmazkodva a nemzetközi gyakorlathoz — megváltoztatta a korcsoportbeosztást. Tájékoztatásul közöljük az új besorolásokat. Fiúk: 8-9 évesek — békák, 10-11 évesek — delfinek, 12-13 évesek — utánpótlás, 14-15 évesek — serdülők, 16-17 évesek — ifjúságiak, 17 év fölött — felnőttek. Lányok: 6-7 évesek — békák, 8-9 évesek — delfinek, 10-11 évesek — utánpótlás, 12-13 évesek — serdülők, 14-15 évesek — ifjúságiak, 15 év felett — felnőttek. Érdekesség, hogy a lányoknál — a korábbival ellentétben — külön korcsoportbeosztást készítettek, és a fiúkhoz képest az egyes korcsoportokba két évvel fiatalabbakat soroltak be. Ez nyilvánvalóan annak következménye, hogy a tapasztalatok szerint a lányok lényegesen hamarabb érik el pályafutásuk csúcspontját, mint a fiúk. A nagy meleg a röpiseket is elbágyasztotta • (Fotó: Szántó György) Strandröplabda — gyér érdeklődés Több ezren élvezték a hűsítő hullámokat a hétvégi kánikulában az egri strandon. Ráadásul a sportbarátoknak érdekesnek ígérkező csemegét is kínált ezúttal a fürdő, hiszen területén rendezték meg a strandröplabda-bajnokság soron következő fordulóját. Nos, a külföldön olyannyira hódító látványosság az egri strandon csak kevés nézőt Legalább a vonzott, alig néhányan vették csak körül a homokos pályát. Ennek formák von- oka lehet a nagy hőség, de az is, hogy sehol egy plakát sem hirdette az zottak volna... eseményt. Talán ha jobb a hírverés... Barcelonában indulni akar Longo visszatér? Úgy tűnik, az idei esztendő valóban a nagy visszatérések, illetve a visszatérés-bejelentések ideje. A müncheni olimpia amerikai úszóhőse, Mark Spitz, vagy éppenséggel honfitársa, a profi nehézsúlyú ökölvívó világbajnok, Joe Frasier után pályafutása folytatásával kacérkodik a világ legeredményesebb kerékpáros hölgye, Jeannie Longo is. A 32 éves francia versenyző a L’ Equipe- nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy valószínűleg indul az 1992-es barcelonai olimpián. A kilencszeres világbajnok, háromszoros Tour de France-győztes Longo (asszonynevén Ciprelli) azonban nem az országúti versenyen állna rajthoz, hanem az ötkarikás játékok műsorán jövőre először szereplő 3000 méteres egyéni üldözőversenyen. Longo 1989 novemberében világcsúccsal búcsúzott a versenyzéstől: Moszkvában az egyórás kerékpározásban ért el 45,016 km- es rekordot.
