Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-13 / 163. szám

HEVES ÉS KÖRZETE HÍRLAP, 1991. július 13., szombat Lovas emlékverseny Zaránkon Ma és holnap rendezik meg Zaránkon a már hagyományos lovasnapokat. A szervezők Pá­rádról, Csömörről, Jászárok- szállásról, Szolnokról, Visznek- ről, Zagyvarékasról, Ózdról, Szilvásváradról, Miskolcról, a szlovákiai Rimaszédről és Gö- möralmágyról várnak ugrólova­sokat. Ugyanakkor Jászszent- andrásról, Visznekről, Jászbe­rényből, Gyöngyösről, Berény- szögről, Abaűjszántóról, Mező- csátról, Mezőkeresztesről, Ernődről és Izsófalváról fogato- sokat. A kétnapos versenyen tombolát sorsolnak. A fődíj: egy csikó! Új élelmiszerüzletek A hevesi áfész újabb fejleszté­seként a hét végén a közeli Jász- Nagykun-Szolnok megyei Jász- szentandráson élelmiszer-disz­kont áruházat nyitottak. Ugyan­csak vájják a vásárlókat Hevesen a volt KITE- alközpont épületé­ben kialakított élelmiszerboltba is, ahol kenyeret, tejet, hentes­árut, baromfit árulnak, és egyéb termékeket is kedvező árakon ajánlanak a vásárlóknak. Két irodahelység átalakításával a jö­vő héten megnyitják Kiskörén is az új élelmiszer-diszkont áruhá­zát. Ott főként konzerveket, üdí­tőitalokat, szörpöket, száraz- tésztát kínálnak majd a vásárlók­nak. Nemzetközi triatlonverseny Nagy sikerrel zajlott le a Sám­son — Tisza-tó nemzetközi triat­lonverseny. Több intézmény is segítséget nyújtott ehhez. A szervezőbizottság külön köszö­netét juttatott el szerkesztősé­günkbe, amelyben elismeréssel szólnak a hevesi rendőrkapi­tányság, a kiskörei rendőrőrs, valamint a káli honvédség támo­gatásáról, amelyet a június 6-án Kiskörén megrendezett verseny­hez adtak. A tiszanánaiak nem kis örömére Tiszanána látképe Jó minőségű ivóvizet kap a falu Szeretik és tisztelik Tiszaná- nán Sallós Károly né polgármes­tert, a falu szülöttjét. Ismeri a község apraja-nagyja, akiknek szinte naponta osztozik örömei­ben, gondjaiban. Gyakran ko­pogtatnak a községházán ügyes­bajos dolgaikkal, segítséget re­mélve. Sallósné meg is hallgatja valamennyit, és lehetőségei sze­rint tesz is azért, hogy az gondok megoldódjanak. — Nagy meglepetés volt ne­kem, hogy polgármesternek vá­lasztottak — mondja csendes egyszerűséggel — Napokig az foglalkoztatott, hogy vajon ké­pes leszek-e ellátni ezt a felelős­ségteljes munkakört. Igaz, közel húsz éve már, hogy az államigaz­gatásban dolgozom. A volt köz­ségi tanácsnál ugyanis igazgatá­si-előadóként tevékenykedtem. A múlt őszi helyhatósági válasz­táskor a helybeli református lel­késszel együtt jelöltek bennün­ket polgármesternek. Végül is engem választottak, tehát úgy érzem, hogy élvezem Tiszanána lakóinak bizalmát. Nem könnyű feladat manapság az önkor­mányzati testületnek irányítani a falu életét, de mindent elköve­tünk, hogy eredménye is legyen. — Mi foglalkoztatja mostaná­ban leginkább a falut? — Feszítő gond évek óta, hogy nem volt jó minőségű ivóvizünk. Mostanság egy kilencven méter mély kútból nyerjük az éltető fo­lyadékot, amely sajnos elég ma­gas vas és mangántartalmú. Ön- kormányzatunk ezért elhatároz­ta, hogy ebben az évben megol­dást keres azért, hogy végre jó minőségű ivóvizet nyerhessünk. Másfél hónappal ezelőtt három­millió forintos költséggel, a Bu­dapesti Vízügyi Kutató Vállalat munkásai, 342 méter mélység­ben kutat fúrtak Tiszanánán és legnagyobb örömünkre valóban jó minőségű ivóvizet találtak. Olyannyira, hogy július végére a Heves Megyei Vízmű Vállalat — az üzemeltető — beköti a háló­zatba, és minden házba bekerül. — A háromezer lakosú köz­ségben milyen az utak állapota? — Változó. A bekötő utak zö­me ugyanis még földes, éppen ezért képviselő-testületünk el­határozta, hogy ebben az évben 1300 méter hosszú szkaszt kor­szerűsít, amely az Arany János, a Hunyadi, a Csokonai utcákat érinti. Ez négy és fél, ötmillió fo­rintba kerül. A kivitelező a Ha- nyi — Sajfoki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Egyéb­ként a szeméttelepre végre ren­dezett út vezet majd, és az őszi, téli csapadékos időben is megkö­zelíthető lesz. Egyébként erre az évre, nyolcmillió forint áll ren­delkezésünkre fejlesztésekre. Felújítjuk a járdákat a lakosság sürgetése nyomán a Csokonai il­letve az Ady Endre utcában. Szeptembertől ismét konyhát kap az iskolai napköziotthon, ahol elfogadható áron tudják majd étkeztetni a gyerekeket. — Tudomásunk szerint az is­kolához nem épült tornaterem. Ezt a hiányosságot hogyan kí­vánják pótolni? — Az oktatási intézmény ud­varán egy könnyűszerkezetes épületet szeretnénk kialakítani és berendezni tornateremnek. Ennek előkészítésére dr. Tóth József az önkormányzat tagja kapott megbízást. Vállalta, hogy tájékozódik a lehetőségekről, az árakról. Nem titkoljuk, hogy sze­retnénk mielőbb elkészíttetni a terveket, természetesen olyas valakivel, aki kedvező árat kínál. — Mennyire vonzó ma Tisza­nána a fiataloknak? — Az utóbbi két esztendőben nem mennek el a fiatalok a falu­ból. Mindez azzal magyarázha­tó, hogy a városban sem köny- nyebb a megélhetés. Örvenetes, hogy építkeznek, letelepednek évente általában 30-40 családi házat emelnek. Persze munkale­hetőség kevés van. Nemrég tár­gyaltunk a Heves és Vidéke ÁFÉSZ vezetőivel és megálla­podtunk abban, hogy a jelenlegi irodájuk helyén tartósítóüzemet hoznak létre. Ott 10-15 embert idényjelleggel foglalkoztatnak majd. Uborkát, paradicsomot, hagymát savanyítanak, ősztől pedig káposztát is. Ezeknek a termékeknek a nyersanyagát pe­dig itt Tiszanánán, illetve a kör­nyező községekben termelteti meg az áfész. Ez is lehetőséget kínál. — Egyre többet hallani mosta­nában a Tisza-tó környéki tele­pülések idegenforgalmi fejleszté­séről. Hogyan alakul ez itt? — Községünktől négy és fél, öt kilométerre van Dinnyéshát, a Tisza közvetlen közelében. Ezen a területen már van bekötőút, és az utóbbi két esztendőben zárt­kertes ingatlanokat alakítottak ki. Ma már legalább ötven házi­kót találni ezen az üdülőterüle­ten. Az ország szinte minden ré­széből van érdeklődő. Ivóvíz is van már ott, és bízunk abban, hogy rövid időn belül igazi üdü­lőterület lesz. Érdeklődnek irán­ta Finnországból is, szívesen vá­sárolnának telkeket, de a jelenle­gi jogszabályok egyenlőre nem teszik lehetővé. Reméljük ebben is lesz belátható időn belül válto­zás, amely elősegíti majd a kül­földi tőke ideáramlását. Mentusz Károly Idén még nem a Hanyi-kápolnánál lesz a Szent Anna-nap Szegények búcsújára helye A Heves felé utazónak Dor- mánd és Tenk között mindig is vonzotta a szemét a magányos kis kápolna. Jónéhány éve saj­nos, azért, mert nyomon követ­hette, hogyan pusztul ez a sok századot átvészelt építmény: először a kőfalak rongálódtak meg, aztán szinte darabonként tűnt el az ajtó, a tető. Mostaná­ban pedig azért, mert megújul a valamikori Hanyi-pusztán élt emberek szenthelye. — Pontosabban: szegények, pásztorok búcsújáró helye — mondja a Hanyi-kápolna gond­ját viselő Tájt hí László címzetes kanonok, kerületi esperes plébá­nos, s mindjárt rövid történeti visszapillantással is szolgál: — Buttler Lajosé píttette 1714-ben az akkori településen lakóknak. Sajnos, 1814-ben leégett a tete­je, csupán a szentélyben maradt meg a boltozat. Később rendbe­hozták. Az elmúlt negyven esz­tendő viszont senki nem foglal­kozott vele. Tönkrement, holott 1968 óta műemléknek számít... Három község: Dormánd, Tenk és Erdőtelek lelkipásztora 1951-ben keltezett levelet vesz elő. — Az akkori erdőtelki állami gazdaság igazgatója, Hegedűs István írta — olvassa a tartalmát. — Az egyházat teszi felelőssé, ha július 28-án, Anna napján bú­csút mernek a kápolnánál tarta­ni. Egy évvel később pedig már meg is tiltották! Ez az esemény nagyon sok embert csalogatott ide minden évben július végén. Kitűnik ez egy káplán 1894-es leírásából is: Szent Anna napja előtt kilenc héttel minden kedden tartottak misét. Azután elérkezett július 28-a, az Anna-napi búcsú ideje. Szombat reggeltől vasárnap estig prédikációk, szent mise, körme­net, áldoztatás következett sor­ban. — Fogatokkal, de gyalog is jöttek az ország minden tájáról — emlékezik szívesen Tajthi László. — Én jászapáti vagyok, szüleimmel annak idején minden alkalommal itt voltunk, pedig semmilyen közlekedési eszkö­zünk sem volt. Húsz-harminc pap is prédikált itt, akkor elkép­zelhetik, mennyi hívő gyűlt ösz- sze! Visszatér a mába. A kápolna felújításáról kérdezzük. Újabb levelet idéz a plébános: — A műemléki felügyelőség küldte, s azt hangsúlyozza, hogy az egyház kötelessége a Hanyi- kápolna állagának fenntartása. Seregély István érsek úr joggal válaszolta szemrehányóan, hogy eléggé furcsa ez a kívánalom azok után, hogy 1951-től nem használhattuk, s az is tény, hogy ez alatt az idő alatt tönkrement az épület. Botrányosan nézett ki kívülről-belülről. S a felújítás? Háromszázezer forintba került. Pedig hát nemigen akad támoga­tó. Úgy kellett rá spórolni. Az Anna-napi búcsú azonban még nem a kápolnánál lesz. So­kat segített a solymári iparos, Körömi Joachim, aki a vasmun­kát végezte: a bejárati kettős aj­tóét, a sekrestye ajtajáét, a kórus fölötti ablakét. — Nincsenek még meg hozzá a feltételek — magyarázza —, hogy nagyobb tömeget ott fo­gadni lehessen. A Szent Anna- búcsú tehát július 28-án, vasár­nap Erdőtelken lesz! Előtte szombaton misét tartanak, éjjel szentségimádás következik, majd vasárnap reggel 6 órától óránként váijuk szentmisére a hívőket. A szertartáson Meny­hárt József kiskörei esperest hallgathatják a községben meg­jelenők. Délelőtt 10 órakor kez­dődik a körmenet. Tajthi László még hozzáteszi: bízik abban, hogy jövőre talán már valóban a megújult Hanyi-kápolnában és közvetlen környezetében kö­szönthetik a Szent Anna-napi búcsiín az embereket. (-lay) Csak a ténylegesen rászorulók kap­janak támogatást A szociális ellátás Hevesen II/2. Előző összeállításunkban kezdtük el a város szociális „tér­képéről” készült sorozatunkat, amelynek ezúttal második — egyben befejező — részét közöl­jük. A szociális ellátásban részesü­lők körébe tartoznak azok a csökkent munkaképességű dol­gozók, akik rehabilitációs eljá­rásban vesznek részt. Amíg né­hány évvel ezelőtt 15-17 eljárás­ra került sor, addig tavaly ez a szám 123-ra ugrott, az idei év el­ső négy hónapjában pedig 58-ra. Ennek lényege, hogy az 50 szá­zalékában munkaképességüket vesztettek, ha nem kapnak meg­felelő munkakört, akkor szá­mukra javasolni kell a rendszeres vagy átmeneti járadék megálla­pítását. A gyámhatóság rendsze­res nevelési és egyszeri segéllyel is támogathatja a gyermekes csa­ládokat. Tavaly 600 ezer forintot utaltak ki egyszeri összegként 359 gyereknek, az idei első négy hónapban pedig 200 ezer forin­tot osztottak el 118 kiskorú kö­zött. A rendszeres nevelési se­gélyre 793 ezret fordíthattak ta­valy, s ez 34 családban 64 gyer­meket érintett. Idén április 30-ig fjedig 360 ezret utaltak ki 32 csa­lád 62 gyermekének. Az egysze­ri segélyek összegében tavalyhoz képest nincs változás. A szakem­berek azt a törekvésüket is meg­fogalmazták, hogy a jövőben csak a ténylegesen rászorulók kapjanak támogatást, hiszen a mai árviszonyok mellett az 1000-2000 forint már csak esz­mei támogatásnak mondható. Szót kell ejteni arról a formáról is, amely a bölcsőd és, óvodás, is­kolás gyerekek étkeztetéseihez járul hozzá, kímélve a szülő pénztárcáját. A polgármesteri hivatal 2064 gyermek étkezési térítési díjeme­lésének 50 százalékát átvállalta több, mint kétmillió forint érték­ben. A vizsgálat összegzésképpen megállapítja, hogy Heves lakos­ságának 33,8 százalékára terjed ki a szociális gondoskodás. Kí­vánatos, hogy a hivatal számító- gépes rendszeren naprakészen számontartsa a rászorulókra vo­natkozó információkat, ezzel is segítve a munka hatékonyságát. Célszerű lenne egy olyan keres­kedelmi egység működtetése — és finanszírozása —, ahol nagy­kereskedelmi vagy termelői ár­hoz közeli szinten forgalmazná­nak alapvető élelmiszereket. Például a most bevezetés előtt ál­ló tejjegyhez hasonlóan élelmi- szeijegyek segítségével. Az anyag érinti a terveket és elképzeléseket is. Ebből kiderül, hogy szükség lenne új idősek klubjára, új szociális gondozónői státuszokra, további járművekre és egy önálló konyhára is. Bőví­teni kellene a nyugdíjasklubot is, bár sokak szerint a helyzet meg­oldását az jelentené, ha az más helyre kerülne. Nagyot lendíthet a gondok megoldásán az a pályázat is, amit a Népjóléti Minisztériumhoz nyújtott be a hevesi gondozási központ. A témák: utcai gondo­zószolgálat kiépítése, informáci­ós szolgálat és szociális gond­nokság, valamint nappali mele­gedőhelyek létesítése. ^ Bárki által végezhetőd ügynöki-üzletkötői munkára (nem főállásban) szokatlanul magas jutalékért munkatársakat keresünk. Megbeszélés, jelentkezés 1991. július 15-én hétfőn 18 órakor Eger, Márka presszóban (Széchenyi u. 9.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents