Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-02 / 153. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. július 2., kedd Látószög Szabad ár Már régen megfogadtam, hogy nem vásárolok addig, amíg ugyanazt a cikket meg nem néztem több helyen is. Amióta ugyanis szabadárasak a kínált termékek, nagyon könnyen becsapódik az ember. Akkor is ráfizet, ha a legkisebb gyanú sem él benne az „átvágásra”. Ahol pedig közismerten „utaznak” a drágaságra, a reklámozott kedvezményes akcióról is tudni lehet, hogy átlátszó svindli, jobb, ha meg sem fordul ott a vevő. Egyszóval, megpróbálok óvatos lenni. Jószerivel ugyanis legfeljebb próbálkozhatom, következetesen egyszerűen képtelen vagyok minduntalan végigjárni egy sereg üzletet. Nincs mindig időm keresgélni azt, ahol a legjobb vétel sikerül. Többet, bizony többet hagyok ott nemegyszer, mint amennyit kellene. Főleg pedig, mint amennyi valójában járna ezért vagy azért. Kevésbé vigasztal, hogy nem vagyok egyedül a bosszúságban. Velem együtt morog, háborog más is, aki észreveszi, hogy olykor már nemcsak forintokról, hanem százakról, sőt ezrekről van szó egy-egy ballépésnél. S már akkor is a guta kerülgeti, ha voltaképpen esze ágában sincs megvenni - mondjuk - azt a kerti napozóágyat, ami az egri luxusárudában éppenséggel kétannyiba, kerek tízezer forinttal többe kerül, mint például a gyöngyösi vasboltban. Vagy történetesen véletlenül sem vágyik arra a fordítógépre - zsebkomputerre —, amely a megyeszékhely főutcáján harmadával nagyobb összegért riszálja magát a főtérhez közelibb ikertestvérénél. Pedig - vigasztal szakértő ismerősöm a maga flegma stílusában, s az enyémnél kétszer vagy háromszor vastagabb erszénnyel a zsebében - nincs okom, jogom a haragra, panaszra. Ilyen a világ, így van ez másutt is, ha szabadak az árak. Lehet, hogy bennem van a hiba, de a szakember sem tud meggyőzni. Sem az említett, sem más, akinek még tetszik a kialakult helyzet. Mert ekkora árkülönbségekre, mint amilyenekkel mi ideheza immár lépten-nyomon találkozhatunk, nos, azért talán egyetlen külföldi országban sem akad sok példa. Másutt nemigen igazítják ennyire csak az idegen, a jómódú turista keresetéhez az árakat. Legalább valamelyest a hazai átlagfizetéseket, a kisebb jövedelmeket is figyelembe veszik. Főleg pedig kerülik a mieinkhez hasonló kirívó, ordító eseteket. Ha meg is fizettetik a főutcát vagy a főteret, a kisebbtől nagyobb várost, az elegánsabb boltot - annyira semmiképpen sem merik rászedni a fogyasztót, mint szép hazánkban már a legtöbb helyen. Mert másutt az etikára is ügyelnek azért, féktelen mohósággal nem akarják riogatni, elriasztani a vevőt. A vásárlót szeretnék megtartani. Holnap, holnapután, jövőre és később is meg akarnak élni belőle. Hiszen a szakmát többnyire komolyan és egy életre választották. Korántsem valami hirtelen fellobbanásból, átmeneti ügyeskedésre. Aligha úgy, mint nálunk számosán. Jó lenne utánanézni ennek is. S nem is mindjárt a nagyvilágban, hanem csupán csak az annyit emlegetett Európában. Ahová „tartozni” szeretnénk, ahová „tartunk” oly nagy buzgalommal. Meg amitől még annyit tanulhatnánk a várva várt „találkozásig”. Ha akarnánk, persze... Gyóni Gyula Arcok Egerből Keszthelyi Ferenc Ciszterci szerzetes. Egerben született 1928-ban, 1946-ban érettségizett a Ciszterci Rend Egri Szent Bemát Gimnáziumban. És mert kitörölhetetlen emlék az életéből, le kell jegyeznünk, hogy a Líceumban járta az elemit. Már csak egy nagynénje él szülővárosában. Négy testvére van, szétszórva erre-arra. Már örökfogadalmas ciszterci szerzetes Zircen, amikor a rendet 1950-ben feloszlatják, őt a székesfehérvári püspök, Shvov Lajos szenteli pappá. Évek múltán a fővárosban es annak közvetlen környékén pásztorai, hittanáros- kodiíc, Nagytétény, Budafok, Remetekertváros, majd 1974-től újra Nagytétény jelenti működésének állomáshelyét. Jelenleg a Püspöki Kar által életre hívott hitoktatási bizottság igazgatója, ennek a szervnek a kereteben a hitoktatók továbbképzési vezetője. 1989-ben a budapesti József Attila Gimnáziumban vezette a hitoktatási munkát, és ugyancsak rendi megbízatásként 1990 őszétől egri hittanár a Gárdonyi Géza Gimnáziumban. A ciszterci rend egri „visszahono- sodásának” előfiitára, majdnem azt mondanánk, előharcosa. A kifejezés nem is egészen indokolatlan. Azt a nagy hatású oktató-nevelő munkát, amit a fekete-fehér reverendás ciszterciek 1948-ban kényszerültek abbahagyni a mindent legázoló pártállami akarat folytán, most igencsak sivár körülmények között kell (kellene) újraéleszteni. Mi több, virágba szöktetni. Mindenképpen emberpróbáló feladat. Mert a magyar társadalom jelenlegi szellemi, erkölcsi, világnézeti állapotában a vallásos nevelésnek elsődleges akadályai a szülők. Nem valamiféle adminisztratív intézkedés elmaradása, netán a törvényi szabályozás hiánya, még talán az sem gátol olyan kétségbeejtő módon, hogy a minden indokolás nélkül elvett intézményeket még nem kapta vissza az egyház - ennek következtében maga a rend is várhat még jó ideig, amíg lehetőségeinek a birtokába jut —, hanem egyszerűen az a tény, hogy az időközben felnőtt két generáció közönye a lelki élet iránt mintegy betonfalként mered a társadalmi és vallási téma gazdájára. Sorolja is: a Gárdonyi ezer diákjából ösz- szesen negyvenötén jelezték hittanulási szándékukat. Az itt tanító tanárok egy része mentalitásában keresztény, másik része in- differens, s noha a gimnázium vezetése, elsősorban az igazgatónő, dr. Nagy Andorné készséges az új felállas megteremtése, megszervezése iránt - a tanáriban befogadták, társnak tekintik az oktatásban —, érezhető a konfliktushelyzet, mert a változások várható alakulása elé szorongással tekintenek a szokatlantól megriadt tanárok. Ellenséges magatartás nem észlelhető. Ha az ötven hittanra járó gyereket lélektani és egyéb okok folytán nagyjából osztályozni kellene, kialakulna egy sajátosan jellemző kép. A hittanra járó ötven gyerekből a fele keresztény környezetből érkezik, ahonnan a szülők meggyőződését és példáját is hozzak. A másik fele kíváncsiságból jár el az órákra, esetleg nem vet keresztet, nem imádkozik. A gyerekeknél az alapfogalmak, az otthonról hozott alapélmények hiányoznak. Mindezen a tényen lehet elszomorodni, de csodálkozni nem, hiszen hosszú időn át az ateizmus tételein nyugodott az oktatás, tűzzel vassal tiltották-óvták-elterelték a társadalmat a diktatúra minden eszközével „az egyházi babonáktól”. Noha a hitoktatás joga és lehetősége papíron létezett. A jog csak puszta deklaráció maradt, mert az iskolákba a hitoktatást nem engedték be, csak a templomban történhetett, de a diákmiséken exhortációt, szentbeszédet tartani már nem lehetett, csak úgy, hogy az a hitoktató monológja maradt, a gyerekek visz- szakerdezésének lehetősége nélkül. El is mondja az egyik paptársa egykorú tapasztalatát, miszerint az ügyben mérvadó hatalmi képviselő ezt az oktatási módot úgy fogalmazta meg: „a pap pofáz, a többi hallgat”. Ha ezt a rövid, de.annál keményebb gőgöt és érzéketlenséget kifejező nyilatkozatot végiggondoljuk, benne van a diktatúra minden akamoksága, az őrmesteri hangnak az a kizárólagossága, hogy itt mindenek és mindenki fölött mi vagyunk a parancsnokok, és itt nem számít sem lélek, se lelkiismeret, se állampolgári jog.” Most elvileg nincs korlátozás. Aki akar jönni hittanra, jöhet. Mégis azt mutatják az előjelek, hogy az általánosból erősödik majd fel a létszám. Ma még - és itt van valahol a Ciszterci Diák- szövetség tagságának igaza - Egerben sok ciszterci diák él nagyszülői korban. És felelősségben. És nemcsak a nosztalgi- ás érzelmek irányítják az ő szándékukat, hanem az a tény is bátorítja őket, hogy még megérték a diktatúra véget, és vissza lehet térni azokhoz az erkölcsi maximákhoz, a keresztény európai gondolatokhoz, amikkel annak idején ellátták őket. És adódik minden bizonnyal az elzártabb vidék falvaiból uj erő is, ahol a lakosság még a hatalmi nyomásnak is másként engedett, mint a városban. Ma is meghatottan kell gondolni azokra az esetekre, amikor a körmenetet a hatalom mindenáron meg akarta zavarni, szét akarta zülleszteni. Két eseményt is említünk, amikor a bányászokat lovas szekerekkel vittek az ünnepi körmenetbe, vagy amikor a kivezényelt traktorost maga a párttitkár szedte le a nyeregből, amikor az ünneplő körmenetbe akart belehajtani - nyilván parancsra. Ma már - a második vatikáni zsinat szellemében - a hitoktatás koncepciója megváltozott, antropocentrikussá vált. Azt is meg kell nézni, kinek hirdetjük az igét. Figyelembe kell venni a gyerekkor érdeklődési szintjét, körét, hangulati elemeit, hogy jól be tudja fogadni a tanítást, a hittitkokat, amiket eddig az egzakt tudomány és a hatalmi tudat nevében égve lesöpörtek az ember számára megközelíthető tudnivalók, élnivalók listájáról. Ma fokozatossá kell tenni a hitoktatást, hogy a mai gyerek érett kereszténnyé válhasson felnőtt korára: elérni azt a befogadási szintet, amikor nemcsak appercipiál, befogad a lélek és az agy, de tudássá, lelkiséggé is változik mindaz, amit a hittanórán hallhatnak. Eddig inkább hitoktatási gondokról, a nem is szívderítő megállapításokról volt szó. És mindezt tettük azon a címen, hogy bemutassunk egy arcot Egerből. Keszthelyi Ferenc ciszterci szerzetest ez a gond, ez a tartalom tölti be, innen indul és ide tér visz- sza. Akkor, amikor a szerdai órákat itt megtartja, és akkor is, amikor otthon, budai lakásában ezekről a gondokról töpreng. Imádsággal es szeretettel átszőve végzi mindezt, mert elöljárója, a zirci apát, egri származása okából is ide rendelte. Ilyenkor nincs irodalmi és tudományos munkásság, az engedelmesség által kötelezővé tett munka a fontos. Mint egykor a kiváló irodalom- tudósnal, Szvorényi Józsefnél: vezette az egri gimnáziumot, noha a Tudományos Akadémia lett volna a helye. Az áldozatvállalás, a kötelességteljesítés ajellem és a lélek hősiességének a fokmérője. Most a soros feladatok: szeptemberre beindítani egy olyan osztályt, amelyet már ciszterci szellemben vezetnek. Farkas András A köztársasági megbízott területi hivatalvezetője szerint Hogyan működnek a megye önkormányzatai? 1991. január 1-jén kezdte meg működését a miskolci köztársasági megbízott, s február 1-jén már egri hivatala is munkába állt. Négy hónapi működése után megkerestük a megyeházán dr. Balás Istvánt, a BAZ és Heves megyei köztársasági megbízott egri területi hivatalának vezetőjét. — Milyen tapasztalatokat szerzett az eddigi munkája során? — Azt hiszem - mondja —, a megye területén mindenképpen pozitívan értékelhetjük, hogy a közigazgatás folyamatosan és szakszerűen működik. Olyan zökkenők, melyek nagyobb területen érintették volna a köz- igazgatás egészét, az állampolgárok hatósági ügyintézését és az önkormányzatok törvényességét, nem voltak. — Hasonló funkciót betöltő kollégái szerint náluk is ilyen kedvező a helyzet? — Úgy gondolom, hogy ez általában is elmondható. Tehát mindenképpen úgy értékelhetjük, hogy a rendszerváltozás folyamatában a közigazgatás alapvető funkcióját képes volt betölteni, és a rendszerváltás nem eredményezte - átmenetileg sem - a közigazgatás számottevő ki- zökkenését a megkívánt menetből — Az önkormányzatoknál a törvényesség karbantartásában voltak-e gondok, problémák? — E vonatkozásban is azt tudom mondani, hogy alapvetően komoly nehézségek nem adódtak. De ez közel sem jelenti azt, hogy a köztársasági megbízott törvényességi felügyelete körében nem tapasztaltunk volna gyakorta észrevételezésre okot adó eseteket. Az önkormányzatok zavarai több okra vezethetők vissza. A rendszerváltás ugyanis jogrendszerünkben is új megalapozottságot igényel. Merőben új jogszabályok sorát alkották meg, melyeket az új közigazgatásnak folyamatosan el kell sajátítania. — Bocsánat, de közbevetem: az önkormányzatok tisztségviselői is most tanulnak bele ebben az új „ mesterségbe ”... — így igaz. Az új jogszabályok nem megfelelő ismerete, értelmezése miatt voltak működési zavarok. Egy további ok pedig az, hogy a képviselő-testületek tagjai, illetve esetenként a hivatalok tisztségviselői körében is nagy számmal vannak új személyek, akik egyrészt - minden jó szándék ellenére is - teljesen járatlanok voltak e területen. De a nem kellő jogi szabályozottságból adódóan is akadtak zavarok. Ugyanis a hatásköri törvény olyan alaptörvény, mely a törvények sorában előreláthatóan hosszabb időre meghatározza a közigazgatási hatásköröket, s így az önkormányzatok működését is! A hatáskörök pontos ismerete az egyik legfontosabb követelmény az államigazgatási szervek törvényes működésének biztosításához. — A közeli napokban azt hallottam a tv-ben egy közéleti férfiútól, hogy az országban eddig mintegy 80 polgármester mondott le hivatalából. Komoly okok, avagy személyeskedés húzódik meg ezek mögött? — Pontos választ nem tudok adni. „Ahány ház, annyi szokás” alapon az egyes önkormányzatoknál más és más okok játszhattak közre abban, hogy polgár- mesterek hosszabb-rövidebb idő múltán távoztak tisztükből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy - amennyiben egy nagyobb „csokrot” vennénk számba - nem lehetne az okok között tipikusokat találni... — Mindenképpen érdekelné az olvasókat, a megye polgárait, hogy mik azok a leggyakoribb hibák, melyeket a BAZ és Heves megyei köztársasági megbízott itteni területi hivatala eleddig észlelt az önkormányzatok munkájában? — A hivatal tevékenységi köre kiterjed az önkormányzatok törvényességi felügyeletére. Talán a teljesség igénye nélkül emh'tenék meg 2-3 területet, válaszolva a jogos kérdésre... Azegyik gyakori típushiba, amivel találkoztunk az, hogy a képviselő-testület egy- egy kérdésben olyan döntést hoz, melyhez nincsen joga, mivel az a jegyző hatáskörébe tartozik, s a képviselő-testület csak javaslat- tétellel segítheti elő a jegyző döntését. Ebben az esetben a képviselő-testület elvonja a jegyző hatáskörét! Más esetekben a képviselő-testület működésében tapasztalunk szabálytalanságot, például a szavazás rendjét illetően. Más esetben meg a képviselőtestület által létrehozott bizottságok összetételében nem követik az előírtakat. Nevezetesen az ön- kormányzati törvény 24. paragrafusa akként szól, hogy a bizottság elnökét és tagjainak több mint a feléta település képviselői közül kell választani. Gyakran előfordul, hogy ez az előírt arány nincs meg, azaz nagyobb számban vannak a bizottságban, akik nem képviselők. — Miként jár el a hivatal, amennyiben a jegyzőkönyvből észleli a törvénysértést? — A köztársasági megbízott határidő kijelölésével felhívja a képviselő-testületet a törvénysértés megszüntetésére. De ez az észrevételezés nem jelent jogosultságot a határozat megváltoztatására, hiszen ez sértené az illető ön- kormányzat autonómiáját. Viszont a hivatal útmutatást ad törvénysértés korrekciójára. Olyan eset még nem fordult elő hevesbeli önkormányzatoknál, hogy a köztársasági megbízott észrevételezése után ne hozták volna helyre az elkövetett hibát, s így bíróságnak, netán az Alkotmánybíróságnak kellett volna döntenie. — A megye kisebb és nagyobb településeinek önkormányzatai között észlelt-e a hivatal színvonalbeli differenciát? — Nem lehet mechanikusan szemlélni a dolgot, mert vannak nagyon jól és szépen működő kis települések, ahol az önkormányzat működésének a színvonala magas. Nem feltétlenül a település lélekszámúnak nagyságából adódik mindez. De vitathatatlan tény, hogy a nagyobb önkormányzatok előnyösebb helyzetben vannak, ugyanis az ott dolgozó kollégák többsége jó szakember. Viszont az is tény, hogy ezek a települések könnyebben is tudnak tapasztalt szakemberekhez jutni, mint a kis lélekszámú helységek. A nagyobb városokban több a jogi egyetemet, állam- igazgatási főiskolát végzett szakember. — S mit mondhat ön a köz- igazgatási szakemberek képzéséről? — Erre pontosan tudok válaszolni. A köztársasági megbízott jogállásáról szóló törvény a megbízott feladatává teszi a közigazgatás korszerűsítésével, a szakemberek képzésével kapcsolatos feladatokat is. S ennek természetszerűen eleget is kívánunk tenni, mivel Egerben ehhez adottak a tárgyi feltételek. — Milyen jó tanácsot adna eddigi tapasztalataik alapján az ön- kormányzatoknak ? — Úgy hiszem, hogy a hatásköri, a közszolgálati, valamint az önkormányzati tulajdonviszonyokat rendező törvény megszületése nagy előrelépést jelent majd, s egyben javítja az önkormányzatok munkáját. Más oldalról pedig a képviselő-testületi tagoknak alaposan ismerniük kell az önkormányzati törvényt. Tanácsaim élén említem meg, hogy már ma is fokozottabban törekedjenek a törvényben foglaltak betartására, ugyanis itt még van javítanivaló. Ennek korrekt elsajátítása a legminimálisabb követelmény egy képviselő-testületi tag számára. — Az állampolgárok általában úgy tudják, hogy a köztársasági megbízott alapvető feladata az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésében kimerül. Valóban így van-ez? — A második feladatcsoportként kell említenem, hogy egyben klasszikus államigazgatási másodfokot látunk el! Tehát az önkormányzatok által gyakorolt első fokú államigazgatási hatáskör fölött a másodfokot gyakoroljuk. A harmadik terület általános államigazgatási jellegű, s ez részben még további szabályozást kíván: így a honvédelmi és a polgári védelmi igazgatással kapcsolatos feladatok tartoznak ide, aztán a népesség-nyilvántartás és például a menekültügy is. De koordinációs feladatokat is ellátunk a Heves megye területén működő államigazgatási szervek között. Két nagyon sikeres találkozó van mögötttünk: Hatvan és Gyöngyös városokban sikerült találkoznunk vonzáskörzetük polgármestereivel és jegyzőivel. Éger város polgár- mesteri hivatalának vezetőivel is találkoztunk már, de idő hiányában még régiójával nem sikerült létrehozni egy, a gyöngyösihez és hatvanihoz hasonló, konstruktív találkozót. Remélem, erre Heves, Eger és Pétervására vonzás- körzeteinek önkormányzati vezetőivel sort kerítünk majd... Sugár István f HEVES MEGYEI MUNKAÜGYI M KÖZPONT ■■ 3301 EGER, KOSSUTH L II. 9. TEL: 36/12-299 Khméettségek c/mei: Eger, Klapkám. 9. T.: 36/13-149. Gyvngyús. Kossuth tk LE: 37/13-046. Hmttmt, Kossuth tér 2. T.: 33/U-301. Hetes, Tmácsköztánmség lér X T.: 39/11-416. Füzombonj. Rákóczi át 62. T.: 39/41-055. rétet résén. Kossuth L.M.L T: 36/68-449. állásajánlatai: AUTÓKOMPLEX VÁLLALAT: Eger, Külsősor u. 12. Pályázatot hirdet: műszaki vezetői, üzemvezetői, kereskedelmi vezetői, marketing-menedzseri állások betöltésére. Műszaki vezetői és üzemvezetői munkaköröknél felsőfokú szakirányú iskolai végzettség, legalább 5 éves autójavító- ipari gyakorlat szükséges — a pályázatok elbírálásánál a nyelvtudással rendelkezők előnyt élveznek. Kereskedelmi vezetői, marketing-menedzseri munkakörnél felső- vagy középfokú kereskedelmi, vagy autóközlekedési főiskolai végzettség szükséges — a pályázat elbírálásánál a német nyelvtudás, illetve kereskedelmi és marketingvezetői gyakorlattal rendelkezők előnyt élveznek. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstől számított 15 nap. A pályázatok elbírálásának határideje: a benyújtástól számított 30 nap. A pályázatot ajánlott levélben kérjük megküldeni Molnár Jó- zsefné személyzeti vezetőnek a fenti címre.
