Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-12 / 136. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. június 12., szerda Hitelt a magántőkének Az Egyesült Államok azt szorgalmazza a Világbanknál, hogy a nemzetközi pénzintézet hiteleivel inkább közvetlenül a magánszektort segítse, semmint a harmadik világ kormányait. A 155 tagállamot tömörítő Vi­lágbank évente 22 milliárd dollár tőkét hitelez, a legnagyobb nem­zetközi hitelnyújtó intézet, ám csak egy kis tagozata, a Nemzet­közi Pénzügyi Társaság (IFC) hi­telez a magántőkének is. Az IFC jelenlegi tőkéje 1,3 milliárd dol­lár, s évente 1,6 milliárd dollár értékben hitelez. Sztrájk előtt a közszolgálat? A több mint 700 ezer dolgozót képviselő Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetsége támogat­ja az MSZOSZ sztrájkfelhívását. Sajtótájékoztatón elmondták, hogy az MSZOSZ valós problé­mafelvetése után mindenképpen sürgős kormányzati intézkedé­seidre volna szükség, ugyanis egyre súlyosabb gondokkal küz­denek. A közszolgálati dolgozók in­dokoltnak tartanák, ha a Parla­ment mielőbb újra tárgyalná az ez évi állami költségvetést, illet­ve, ha végre megalkotnák a hó­napok óta kényszerpályán lévő köztisztviselői törvényt is. Üjabb pénzügyi vizsgálat a kisgazdáknál A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége Kiss Gyula alelnök, munkaügyi miniszter ja­vaslatára elhatározta, hogy egy független szakértői testülettel felülvizsgáltatja a párt pénzügye­it az FKgP újjáalakulásától kez­dődően. Ennek végrehajtásával Bejczy Sándor pártigazgatót bíz­ták meg. Antall József meghallgatása Meghallgatja Antall József miniszterelnököt a IÜ/III-as ügyhöz kapcsolódó törvényja­vaslatok és országgyűlési határo­zati javaslatok, továbbá az ez ügyben történtek — így a kisgaz­dapárt átvilágítási kérelme körü­li ügyek — tisztázása céljából az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága. Az ülésre — amely a minisz­terelnök e heti elfoglaltsága mi­att jövő héten, szerdán lesz — meghívták Boross Péter belügy­minisztert, Gálszécsy Andrást, az Információs és Nemzetbiz­tonsági Hivatalt felügyelő tárca nélküli minisztert, Hack Péter SZDSZ-es képviselőt, valamint Ómolnár Miklóst, az FKgP főtit­kárhelyettesét, és Pásztor Gyula FKgP-frakcióvezetőt. Az Alföld paradicsoma lehetne (Folytatás az 1. oldalról) Ez két okból is fontos: ugyanis a nagyberuházás létesítése idején egyáltalán nem fordítottak gon­dot a környezetvédelemre. Nem is volt akkoriban hazánkban en­nek szervezett intézménye. A másik pedig, hogy az akkori fej­lesztési tervelőirányzat nem va­lósult meg teljes egészében — en­nek okait is feltárják. Ott László kitért arra is, hogy Kiskörén a vízlépcső építése után ottmaradt, úgynevezett ké­szenléti lakásokat ellátó szenny­víztelepet az 1980-as évek végén bővítették. Erre alapozták a megkezdett üdülőfejlesztést, amely korábban nem volt lehet­séges. A kiskörei úgynevezett magaspart — ahol ezt megvaló­sítják — mesterségesen kialakí­tott töltés következményeként több évig ülepedett. így közel két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a rendezési tervnek megfe­lelően elkezdhessék a biztonsá­gos munkát. Tiszanánán eddig csupán zártkerti telkek kialakítá­sára került sor. Többek elképze­lése szerint szerették volna a majdani üdülőterület bizonyos feltételeit építészetileg megolda­ni. Erre viszont nem került sor, ezért ma is a zártkerti előírások érvényesek. Sarudon kezdettől fogva a rendezési tervnek megfe­lelően alakítják ki az üdülőterü­letet. Ott a szennyvízelvezetés is megoldott. Poroszlón viszont je­lentős üdülőfejlesztés nem tör­tént, miután annak feltételei nin­csenek biztosítva. A régi és az új Tisza-gát közötti területen sátor­verőhelyeket alakítottak ki. He­ves megye főépítésze aláhúzta, hogy a Tisza-tó igazából akkor válhat az Alföld paradicsomává, ha a következő evekben tudato­san, az érintett megyékkel össze­fogva megépítik a regionális szennyvíztelepet. Ez Poroszlótól indulna, és Kiskörét is érintené. Erre vonatkozóan egyelőre (Fotó: Perl Márton) pénzügyi források nem állnak rendelkezésre. Ezért erőfeszíté­seket tesznek, például világbanki hitel igénybevételére is gondol­nak, ennek megvalósítására. A tanácskozás, a megbeszé­léssorozat a délutáni órákban fe­jeződött be. Javaslatot tettek ar­ra, hogy a huszadik észak-ma­gyarországi urbanisztikai konfe­rencia színhelye a Nógrád me­gyei Mátraalmás legyen. A Ga­lyatető közelében levő települé­sen a falusi turizmus fejlesztési lehetőségeit, elképzeléseit vá­zolják majd fel. Mentusz Károly EK: zöld üt a kölcsönnek Az Európai Közösség 12 or­szágának gazdasági és pénzügye miniszterei hétfői luxemburgi ta­nácskozásukon zöld utat adtak a Magyarország fizetésimérleg- helyzeténekjavítására korábban biztosított 250 millió dolláros kölcsön folyósításának. A G-24, a Kelet-Közép-Eu- rópa országainak reformjait tá­mogató 24 fejlett ipari ország csoportja decemberben közösen határozta el, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hitele­in felül az 1991-es gazdasági év­ben várható fizetésimerleg- problémák áthidalására több milliárd dollár pótlólagos hitelt biztosít a térség országainak. Simest Kelet-európai pénzintézet Olaszországban Megtörtént a cégbejegyzése annak az új olasz pénzintézetnek (Simest), amely a kelet-európai beruházásokat, vegyes vállalatok lé­tesítését kívánja elősegíteni, és ösztönözni az olasz vállalkozók szá­mára. A bank, amelynek létesítését az olasz külkereskedelmi minisz­térium szorgalmazta, s egy múlt évi kormánydöntés írta elő, egyelőre 98 milliárd líra alaptőkével alakult meg. Ezt hamarosan 500 milliárd- ra emelik, és az intézet remények szerint három év alatt mintegy 4.000 milliárd líra (3,5 milliárd dollár) működőtőke beáramlását te­heti lehetővé, elsősorban Magyarországra és Lengyelországba. A bank kedvezményes kölcsönt nyújt olasz vállalkozóknak, ha vegyes vállalatot alapítanak Kelet-Európábán, vagy pedig maga is vásárolhat részesedést (legfeljebb öt évre és 15 százalék erejéig) már működő vagy alapításra váró vegyes vállalatokban, segítendő azok beindulását. Hasonlóképpen működik majd, mint a londoni székhe­lyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD), annak mintegy „kicsinyített mása” az olasz kis- és középvállalatok számára, amelyek érdeklődést mutatnak a kelet-európai beruházások iránt. Közmeghallgatás Gyöngyösön A helyi iparűzési adó­ról szóló rendeletterve­zet megvitatása lesz a té­mája Gyöngyösön an­nak a közmeghallgatás­nak, amelyre csütörtök délután 3 órakor kerül sor a városháza nagyter­mében. Az esemenyre meghívták valamennyi érdekelt szervezet veze­tőjét és a város polgárait. Jelen lesznek a kepvise- lő-testület tagjai is. A rendelettervezetet közszemlére bocsátot­ták, bárki megismerheti, a városháza úgyfélszol­f álati irodáján kézhez aphatja. A beleszólás­ra, véleményezésre, konkrét javaslatok meg­tételére a lehetőség ilyenformán is adott. Csötönyi Csabától, a Polgármesteri Hivatal sajtóreferensétől azt is megtudtuk, hogy eddig öt észrevételt nyújtottak be. Az iparűzési adó be­vezetését 1991. július 1-jétől tervezik. A helyi önkormányzat feltehe­tően él ezzel a lehető­séggel, a konkrét döntés a junius végi képviselő- testületi ülésén születik meg. Adó alá vont ipar­űzési tevékenység az ön- kormányzat illetékessé­gi területén az olyan egyéni vállalkozás, me­lyet vállalkozási igazol­vány birtokában lehet gyakorolni. Az iparűzési adó alapját az adóévet megelőző év nettó árbe­vétele jelenti. Gyöngyö­sön összesen 1407 adó­fizetésre kötelezhető adóalany van, akár a gazdálkodó szövetkeze­tekre, akár az egyéni vállalkozókra gondolva. Az összes nettó árbevétel közel 32 milliárd forint. Az, hogy ennek 0,5, 1, 1,5,2,2,5 vagy 3 ezrelé­ke lesz-e az iparűzési adó, s lesz-e, az képvise­lő-testületi döntés függ­vénye. K. B. Mire jő a heirecu? Keirecunak hívják Japánban a vállalati kapcsoló­dások rendszerét, amely minél sikeresebben műkö­dik, annál erőteljesebben váltja ki a külvilág, fő­képp az Egyesült Államok kereskedőinek, politi­kusainak bírálatát. Nemrégiben tartották az ameri­kai-japán kereskedelmi tárgyalások újabb forduló­ját, amelyen azt vitatták meg: milyen akadályokat kellene Japánnak elhárítania ahhoz, hogy a külföldi cégek nagyobb szerephez jussanak a japán piacon. A keirecut jelölték meg minden baj okozójának. A második világháború után a győztes amerikai­ak fölosztották az akkori hatalmas vállalati konglo­merátumok, a „zaibacuk”, mint például a Mitsui, a Mitsubishi, a Szumitomoés más csoportok részvé­nyeit. Azóta újjászülettek a vállalati csoportosulá­sok, ha nem is családi alapon, mint a háború előtt, hanem a gazdasági racionalitás szabályainak meg­felelően. Keirecuba tömörülnek mondjuk egy au­tógyár köré az alkatrészgyártók, valamint a gyárt­mány finanszírozásában, eladásában közreműködő vállalatok sokasága. A japán termékek tökéletes minősége azzal magyarázható, hogy a keirecu-part- nerek segítik egymást, együtt dolgoznak a hatéko­nyabb gyártás, a jobb minőség érdekében. A Toyota cégnél úgy fogalmaznak, hogy e kapcsolat révén minden résztvevő nyer. A kisebb cégek is megtalál­ják a számításukat, ha együttműködnek a nagyobb vállalkozóval, amely saját érdekében is segíti őket technikai, pénzügyi gondjaik megoldásában. Nem más tehát a keirecu, mint a termelési lánc egymáshoz kapcsolódó vállalatainak ideális együttműködése, amit sokan szeretnének is utá­nozni a mai világban. Ami mindebben japán sajá­tosság, az a kapcsolatok áttekinthetetlensége, a ke­reszt részvénytulajdonlás kiismerhetetlensége — s ezek miatt persze könnyen egyszerű monopóliu­mokká változhatnak a keirecuk. Akkor áll fenn ez a veszély, ha mondjuk ugyanazon elektronikai cikk gyártói, vagy egy többmilliárdos megrendelésre esélyes japán kivitelezők gyűlnek össze abban az akaszakai bárban és „dangoznak”, vagyis durván szólva, elosztják egymás közt az ajánlatokat. Az amerikai-japán tárgyalásokon abban álla­podtak meg, hogy a tokiói vezetés feltárja a keirecu­nak, ennek a japán specialitásnak a szabad verseny­nyel ellentétes oldalait, és orvosolja azokat. Sokan kételkednek abban, hogy e művelet sikeres lehet. E mélyen gyökerező japán ipari kapcsolatrendszert aligha lehet egyszerűen módosítani, továbbá nehéz különbséget is tenni „a jó, meg a rossz keirecu” kö­zött. Tokióban élnek a gyanúperrel, hogy Washing­ton azért szemelte ki a keirecut, hogy gyengítse a rendkívül hatékony japán ipart, és üy módon jusson piaci előnyökhöz, s tüntesse el a japánok tetemes kereskedelmi többletét. A japán szakértők azonban azt állítják, hogy a versenyképességi különbség aligha számolható fel úgy, hogy a jól működő rend­szert, ez esetben a keirecut eltüntetik. Helyette in­kább az Egyesült Államokban is adaptálni kellene a japán rendszer életképesnek bizonyult elemeit, leg­főképpen azt, hogy a gyártók Japánban nem vetnek mindent alá az azonnali profitszempontnak, képe­sek hosszabb távon gondolkodva kialakítani straté­giájukat. Az MDF Heves megyei választmányának véleménye A sztrájk öngyilkos módszer A Magyar Demokrata Fórum Ileves megyei vá­lasztmánya felhívást jutta­tott el szerkesztőségünkbe, amelyben a magyar dolgo­zókhoz — munkásokhoz és alkalmazottakhoz — szól. Ebben óvatosságra int, mert véleménye szerint a régi rend haszonélvezői új­ra támadnak, és a szakszer­vezet mögé bújva, hazug módon a dolgozók érdek­védelmére hivatkozva sztrájkot szerveznek. Mint a testület hangsúlyozza: ez a sztrájk nem a dolgozók, hanem a szabad választáso­kon már vereséget szenve­dettek érdekeit szolgálja. A választmány követeli új szakszervezeti választá­sok kiírását, s javasolja, hogy a dolgozók csatlakoz­zanak a szabad és független szakszervezetekhez és a munkástanácsokhoz. Kéri, hogy utasítsák el a sztráj­kot, mivel az öngyilkos módszer, és végleg tönkre­teheti az országot. Mint a testület leszögezi: Magyar- ország élni és dolgozni akar! Szigorú védelem alatt az egri belváros (Folytatás az 1. oldalról) ahhoz, hogy a város leendő ke­reskedelmi rádiója címében vi­selhesse az „Eger” nevet. Nagy várakozás előzte meg azt a napirendet, amelynek témája a korlátozott forgalmú belváros közlekedési rendjének kialakítá­sa volt. Erről már egyszer tár­gyaltak a képviselők, s a rende­lettervezetet ezután 15 napra ki­függesztették közszemlére. Mint elhangzott az előterjesztésben, erre két észrevétel érkezett: a személyszálh'tó kisiparosok ne­vében a City, az Eged, a Panta, valamint az Extra taxi képviselői jelentettek be „óvást” munkájuk korlátozása miatt. A másik ja­vaslattevő Tesléry László megyei útfelügyelő volt, s — mint utaltak rá — mind az ő, mind pedig a ta­xisok beadványát lelkiismerete­sen áttanulmányozták az illeté­kes bizottság tagjai, mielőtt ja­vaslatot tettek a végleges döntés­re. Erre egyébként csak a késő esti órákban került sor, ugyanis délelőtt 11 órakor felfüggesztet­ték a téma megbeszélését, mi­után a képviselők nem tudtak kompromisszumra jutni bizo­nyos kérdésekben. Felvetődött egyebek között, hogy az orvosoknak — esküjük­höz híven — hívásra bármikor el kell jutniuk a betegekhez, ese­tenként gépjárművel. Javaslat hangzott el arra, hogy a taxisok kaphassanak behajtási engedélyt — esetleg társaságonként egyet- egyet, vagy többet; netán csak úgy, hogy nem várakozhatnak hosszabb ideig —, de használhas­sák a járművüket azok a szakem­berek is, akik sürgős háztartási javítást végeznek... Számos vari­áció hangzott el, míg végül egy ad hoc bizottságot jelöltek ki, s újabb javaslatok kidolgozásával bízták meg őket. Estére kelve is­mertették az újabb verziót, mi­szerint az eredeti javaslat kerül­jön a testület elé, kitételként sze­repelt benne, hogy a személy- szállító kisiparosok — amennyi­ben be kívánnak hajtani a belvá­rosba — megfelelő tarifa megfi­zetése mellett külön szerződést köthetnek a polgármesteri hiva­tallal. Ám, amikor szavazásra került a sor: 13-12 arányban az a döntés született, hogy a taxik sem hajthatnak be a védett városrész­be. Igaz — a szoros eredmény mi­att —, Balázs Mihály képviselő javasolta, amennyiben csak egy vokson múlik a dolog, egy meg­ismételt szavazáskor hajlandó megváltoztatni véleményét. A testület azonban ehhez nem já­rult hozzá... így: korlátozott forgalmú bel­város lett a Széchenyi u. -Bajcsy- Zs. u. -Érsek u. -Szent János u. - dr. Sándor Imre u.-Maczky Valér u.-Katona I. tér-Zalár u.-Dobó I. tér-Jókai M. u.-Gerl M. u.- Foglár u.-Bródy S. u. (Városfal utcáig) közötti terület. Ide gép­járművel, mezőgazdasági gép­pel, lassú járművel behajtani ti­los, kivételt képeznek a megkü­lönböztetett és a kommunális jár­művek, illetve — egy későbbi in­tézkedés kapcsán — azok az au­tók, amelyek olyan beteget szállí­tanak, akinek erre külön városi főorvosi engedélye lesz. Az áru­szállító járművek a rendelet sze­rint este 8 és délelőtt 10 óra között hajthatnak be az érintett terület­re. A rendelet ellen vétőket meg­bírságolják, akik mégis behajta­nak, azoknak a járművét vagy el­szállítják, vagy pedig kerékbi­linccsel zárják le, s csak a bünte­tés kifizetése után kapják vissza. A rendelet július 1-jén lép életbe. Számos más téma között szó esett a tegnapi közgyűlésen a közterület-felügyeleti szervezet kiépítéséről és működéséről (a város rendjének és tisztaságának védelme mellett feladatuk lesz az előbbi forgalmi szabályok betar­tatása is), s a bírságokból befolyt összegek felhasználásáról. Meg­tárgyalta a testület a városi böl­csődei igazgatóság tevékenysé­gét, s egyebek között arra a dön­tésre jutott, hogy az eddigi „laká­sóvodák” megszüntetése érde­kében 120-szal csökkentik — miután kevesebb szülő veszi igénybe — a bölcsődei helyek számát. Ennek érdekében tarta­nak újabb felmérést a lajosvárosi (Pozsonyi tömbbelső), a Sem­melweis (Kiss L. u.), valamint a Ságvári (Kallómalom u.) böl­csődében. Egyben megbízták az illetékes szociális és egészség- ügyi bizottságot, hogy vizsgálja meg és dolgozza ki a bölcsődék privatizációjának lehetőségét. Érdekes javaslatot vetett fel e té­makörben dr. Generál Vera kép­viselő, aki azt szorgalmazta: ke­ressék meg a lehetőségét egy — igény szerinti létszámú — „bébi­hotel” megszervezésének, amely iránt főként azok az egyedülálló, vagy éjszaka dolgozó szülők ér­deklődnek, akik másként nem tudják kire bízni gyermeküket. Megállapodástervezetnek ké­szült, végül egy határozattá vált a Gárdonyi Géza Színház — me­gyével közös — működtetésével kapcsolatos javaslat, amely le­szögezi: a városi önkormányzat az idei esztendőre 20 millió fo­rinttal járul hozzá a színház mű­ködéséhez, a továbbiakban egy önkormányzati bizottság folytat­ja majd a tárgyalásokat a megyei közgyűlés illetékeseivel az 1992- es évi működtetés feltételeinek biztosításáról. Szóba került az a javaslat is, miszerint a Megyei Művelődési Központ kerüljön városi, míg a Bródy Sándor Me­gyei Könyvtár megyei irányítás alá: döntés még nem született, eb­ben az ügyben újabb tárgyalások várhatók a megye és a város kö­zött. S a tudósító itt kénytelen ismét hivatkozni arra a bizonyos „ho­mokórára”, mert a testületi ülés jócskán elhúzódott, így a további témák vitáját — lapzárta miatt — nem tudtuk követni, de azokról későbbi számainkban beszámo­lunk majd. Szilvás István Fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában megnyugodva értesítünk mindenkit, aki ismerte, hogy KOTROCZÓ LAJOSNÉ Fodor Rozália rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 1991. június 14-én 13 óra 30 perckor lesz az egri Urnatemetőben (volt Gröber temető). Előtte 13 órakor engesztelő szentmise az egri Hatvani temető kápolnájában. A gyászoló Kohajda család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunk \ ÖZV. BÁNFALVI ANDRÁSNÉ szül. Bíró Mária temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, anyósunk, nagymamánk, dédnagymamánk özv. RABÓCZKI JÁNOSNÉ \ sz.: Szilágyi Erzsébet életének 87. évében elhunyt. Temetése 1991. június 13-án 16 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család Marton János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents