Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-10 / 134. szám

HATVAN ÉS KÖRZETE HftUAP, 1991. június 10, hétfő Vállalkozások kora Napjainkban, amikor egyre inkább szűkre szabott lesz a köz- művelődési intézmények pénz­ügyi kerete, mindenütt keresik a lehetőséget a fennmaradáshoz, a fenntartáshoz. A hatvani városi művelődési központ ezért is kö­tött szerződést a Chemiprint Ipa­ri- és Kereskedelmi Kft-vel. Bér­be adták egyik helyiségüket, ahol ajándék- és nyomtatványbolt nyílt. Mint megtudtuk, főleg kö- zületck vásárolnak itt, s a vállala­toknak szerződés alapján teljes nyomtatványellátást vállalnak. A kezdeti tapasztalatok kedve­zőek: kielégítő a forgalom. Horti pavilonok A horti önkormányzat dön­tött a községi tűzoltószertár mel­letti terület beépítéséről. Hat pa­vilont alakítanak itt ki, egyen­ként háromszázezer forintos irányárért. A fagylaltárusító mellett többek között fordrász- üzlet, mezőgazdasági bolt és vi­rágbolt is nyílik. Nyári napközis szaktáborok Hatvanban, a városi művelő­dési központban július elejétől augusztus végéig szervezik meg az általános iskolásoknak a nyári napközis táborokat. Hét turnus­ban, hét szekcióban várják a gye­rekekeket az egésznapos progra­mokra. A helyi Zöld párttal kö­zösen szervezik a környezetvé­delmi tábort, előreláthatólag a Makkos-erdőben. Ezenkívül je­lentkezhetnek az érdeklődők a csillagászati, az életreform, a fo­tó, a játszóházi, a honismereti va­lamint a mese- és színjátszó tá­borokba is. Élelmiszerbolt épül Apcon A lőrinci áfész új élelmiszer- boltot épít könnyűszerkezetes elemekből Apcon, az újtelepen. A száz négyzetméteres alapterü­letű létesítményre hárommillió forintot fordítanak a tervek sze­rint, s augusztus 20-ra adják át. A fejlesztéshez sikerült meg­nyerniük a helyi önkormányza­tot, amely korlátolt felelősségű társaságot hoz létre a bolt meg­építésére, s egymillió forinttal, il­letve százhúsz négyzetméteres területtel lép a társaságba. A nyereségből vagyonarányos ré­szesedésben állapodtak meg. Új üzletsor Csányban Csányban a legutóbbi önkor­mányzati ülésen egyebek mellett értékelték a helyi közművelődési intézmények tevékenységét is. Már korábban hírt adtunk róla, hogy a mozi üzemeltetésére pá­lyázatot írtak ki, amelyet egy fia­tal csányi házaspár nyert el. Ar­ról is határoztak a képviselők, hogy a klubkönyvtár vezetését a második félévtől egy „fél állású” könyvtáros tölti be. Az intézmé­nyekben, így a moziban lévő üres helyiségeket vállalkozóknak ad­ták bért>e, így kozmetikus, fod­rász szolgáltatásait is igénybe ve­hetik az itt élők. A tervek között szerepel to­vábbá egy új üzletsor kialakítása a gyógyszertár melleti területen, ahol újabb kereskedelmi egysé­gek kapnának helyet. Azt is megtudtuk, hogy a szakemberek folyamatosan végzik a a kijelölt járdák és utak felújítását, kar­bantartását. A vakáció bekö- szöntével hozzálátnak az általá­nos iskola vizesblokkjainak ki­alakításához is. Hamarosan el­kezdik a posta melleti részen a crossbar-telelefonhálózat telepí­téséhez szükséges akkumulátor­ház építését is, amely lehetővé teszi az 1993-ra tervezett becsat­lakozást a hálózatba. u - A Nemrégiben Csányban időz­tünk egy keveset. Ott lettünk fi­gyelmesek a Heves Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat takarmánykeverő üze­mére. Mivel ezen a területen évek óta nem dolgoznak, szeret­tük volna közelebbről is szem­ügyre venni, hogy lássuk: milyen állapotban van, esetleg haszno- sitható-e valamilyen egyéb célra a bizonyára nagy értékű létesít­mény. De az udvarrészig sem ju­tottunk, mert a gondnok felhívta a figyelmünket, hogy csak írásos engedéllyel léphetünk be a terü­letre. Kérte, menjünk vissza Gyöngyösre, s ott szerezzük be a szükséges papírt. Felhagytunk hát szándékunk­kal, s már-már indulni készül­tünk, amikor megállított ben­nünket az egyik járókelő. Titko­lózva adta tudtunkra, hogy a fa­luban azt beszélik: „...az üzem körül valami gond lehet, mert amióta bezárt — 1984-ben — senki nem látta közelebbről, azonban az bizonyos, hogy tárol­nak ott valamit... Lehet, hogy éppen veszélyes hulladékot”. Másnap felhívtuk a vállalat gyöngyösi központját, és meg-, kérdeztük, mi igaz a híresztelés­ből. Kérdésünkre Antonyi Fe­renc műszaki igazgatóhelyettes válaszolt. — Az üzem területén semmi­féle veszélyes hulladék nincs. Tá­rolunk ott valamennyi gabonát és tápot, de ez nem veszélyeztet senkit. — Ez az épülettömb évek óta kihasználatlanul áll. Van valami elképzelésük a hasznosításával kapcsolatban? — Többször meghirdettük már, hogy eladnánk, vagy bérbe adnánk, de komolyabb érdeklő­dő eddig nem jelentlcezett. (b) Mi lesz a hatvani szabadtéri színpad sorsa? Az egykor impozáns, kellemes környezetben, a Zagyva partján lévő parkban megépült hatvani sza­badtéri színpad ma bizony igencsak elkeserítő ké­pet fest. A nézőtér padjainak egy része kiszaggatva, a területet fölveri a gaz, a rozsdás, bedűlt kapun át belépve szomorú látvány tárul az ember elé. Az el­hagyatott, mostoha színpad láttán szinte hihetetlen, hogy éveken át itt színvonalas műsorokat rendez­hettek, színházi előadásokat, koncerteket tarthat­tak. Pedig réges-régen — egészen pontosan 1963- ban — teljes egészében társadalmi munkában épült meg a színpad. Most a városi önkormányzat tulaj­dona, s egészen a mai napig a városi művelődési központ működtette. Igaz, nem kis nehézségek árán, hiszen az egykori városi tanácsnak sem volt már pénze arra, hogy ebben az intézményt támo­gassa. Időnként egy-egy jeles alkalomra, évforduló­ra felújították, legutoljára 1985-ben. Ekkor több mint egymillió forintot költöttek minderre. Az el­telt hat év során azonban teljesen lepusztult a sza­badtéri színpad. Megrongálódott az elektromos há­lózat is, amelyet akkor 700 ezer forintért újítottak föl. Pontosan hat éve hát annak, hogy egyáltalán nem gondozzák ezt a létesítményt. Öt évvel ezelőtt a művelődési központ ugyan készített egy költség- vetést; eszerint pontosan egymillió forintra lett vol­na szükség évente a színpad fenntartásához. Bár az intézmény vezetője, dolgozói tudják: rendbe kelle­ne hozni, hiszen nyári koncerteket, olyan előadáso­kat, amelyekhez nem szükségeltetik igényes fény- technika, már az idén is lehetne tartani itt — ám úgy tűnik, a kör bezárult. Nincs rá pénz. Pedig szorgalmazták a várospolitikai bizottság­nál: rendezzék a kusza jogi viszonyokat is. Ugyanis a színpad egy részét a hatvani áfész bérelte, s a volt városi tanáccsal kötött szerződés már lejárt. Azon­kívül az áfész 1990. december 31-ig nem fizetett bérleti dijat annak fejében, hogy felújították az álta­(Fotó: Perl Márton) luk használt részt. A városi művelődési központ pe­dig kérte a jogi bizottság segítségét is, s azt a javasla­tot kapták, kerüljön a téma az önkormányzat ülése elé. Hogy mi lesz a hatvani szabadtéri színpad sorsa? Ma még sajnos, ugyancsak bizonytalan a válasz. De azért a város lakóival együtt titkon reméljük: nem válik teljes egészében az enyészet martalékává. M. M. A táp nem veszélyes hulladék Még egyszer a cigánygyűlésről Lapunk június 4-i számában tudósítás jelent meg a hatvani ci- gányszószóló-választásról. Ezzel kapcsolatban Dr. Czegka Miklós az érdekegyeztetési és társulási bizottság elnöke újabb adalé­kokkal szolgált. Részlet az ő be­számolójából: „A történet nem is május 31- én kezdődött, hanem jóval előbb. A szabad választások elő­készületeikor feltérképeztük, majd programba foglaltuk a poli­tikai feladatokat, köztük a pozi­tív diszkrimináció, azaz a a ked­vező megkülönböztetés elvét is. Tudtuk, hogy csak az ér valamit, ha a kisebbségek is részt vesznek a politikában (nem a pártosko­dásban, hanem a közügyek kö­zös rendezésében, irányításá­ban). Tény, hogy Hatvanban a ci­gányság képviselete az őszi ön- kormányzati választásokon sem állt fel. Próbálkoztunk ugyan biztatásukkal, de minden erőlte­tés nélkül. Az önkormányzati képviselő- testület szervezeti szabályzatá­ban rögzítettük, hogy „A képvi­selő-testület ülésére személyre szólóan meg kell hívni...általá­nos tanácskozási joggal...az etni­kai kisebbség szószólóját.” Re­méltük, hogy előbb-utóbb lesz kit meghívni. őszinte örömmel értesültünk arról, hogy a Cigány Klub szó­szólóválasztást szervezett, és ar­ra az önkormányzatot képviselő polgármestert is meghívta.. Megtiszteltetésnek tartom, hogy a tájékoztatóra engem kértek fel. Egészséges hangulatú gyűlés volt. Némi bizonytalankodás után — felismervén, hogy a gyű­lésvezetésben még nincs kiala­kult gyakorlat — vállaltuk a leve­zetést is. A tanácskozás végén készült jelenléti ív tanúsága szerint lega­lább 68 résztvevője volt a ren­dezvénynek. Kérdezhetné vala­ki, hogy listára vettük-e a válasz­tójogosultakat, volt-e jelölőbi­zottság, szavazólap, szavazat- számláló bizottság. Beláttuk azonban, hogy ezekre a techni­kákra a jelenlevőknek sem türel­mük, sem igényük nem volt. Ki is jelentették, hogy teljesen nyíltan kívánnak választani. Ily módon választották meg szószólónak idősebb Farkas Ottót, bizottsági tagoknak Vidák Ferencet és if­jabb Baranyi Jánost. A megvá­lasztottak nyilatkoztak, hogy fe­lelősséggel vállalják a hatvani ci­gányság képviseletét. A jelenléti íven kézírásos rövid feljegyzést készítettünk a választás eredmé­nyéről, amelyet Szinyei András polgármesterrel és dr. Molnár Lajos képviselővel aláírva hite­lesítettünk. Az önkormányzati testület és bizottságok minden ülésére a cigányok szószólója ezentúl mindig hivatalos lesz, és igyekszünk munkájához minden segítséget megadni.” * * * Dr. Czegka Miklós a további­akban cáfolja az eredeti, kedden megjelent tudósítás azon állítá­sait, hogy a gyűlést követően a cigányság két táborra szakadt, és összetűzésbe került egymással. Rosszhiszeműséggel vádolja kol­légánkat, aki viszont újfent meg­erősítette a történtek hitelessé­gét. A félreértés feltehetően on­nan származik, hogy a gyűlés ugyan rendben lezajlott, ám azt követően — elhagyva a szabad­idős klubot — az utcán ténylege­sen egymásra támadtak az ülésen résztvevők közül néhányan. Egyébként kérésünkre Szinyei András polgármester elmondta, hogy ő maga is tanúja volt annak, hogy miként oszlottak meg az ülésen jelenlevők, s hogy legin­kább egy futballmeccs feldühö­dött két szurkolótáborának ösz- szetűzésére emlékeztette az atro­citás. Gyógyszertári pillanatkép A lőrinci gyógyszertár látja el az erőművet, Selypet, Apcot és Zagyvaszántó egy részét. A kör­nyék legközelebbi ilyen egész­ségügyi létesítménye Petőfibá- nyán van, ezért is voltunk „vil­lámlátogatásunkkor” minde­nekelőtt arra kíváncsiak: a leg­utóbbi gyógyszeráremelést ho­gyan élték meg Lőrinciben. Mozolai István vezető gyógy­szerész kérdésünkre a követke­zőket mondotta: — Tény, hogy feszített volt az áprilisi hónap, mégis azt kell mon­danom, hogy márciusban na­gyobb volt a forgalom. Míg ez utóbbi hónapban közel négyezer­ötszáz vényre adtunk ki gyógy­szert, addig áprilisban csak há- romezer-kilencszázra. A száraz statisztika persze nem tükrözi hű­en a valós tényeket. Ugyanis szá­mításba kell vennünk, hogy a jár­ványszerű megbetegedések száma megnövelte a márciusi forgalmat. — Mi jellemző a recept nélkül beszerezhető készítményekre? — Amióta drágábbak lettek, egyfajta visszafogottság tapasz­talható. A fájdalomcsillapítókat például már nem vásárolják mondjuk tízesével, pedig itt az áremelés nem volt olyan nagy­mérvű, mint például a Lucullin- nál. Ez utóbbi most recept nélkül 123 forint. Tulajdonképpen az átállás első hete volt nehezebb, s bár a jogszabályok különösképp nem módosultak, valamelyest nehezebb lett a munka. Addig volt a legnagyobb sorbanállás, amíg a petőfibányai gyógyszer- tár leltározott. Ez a pár nap meg­növelte a forgalmat. De ha pél­dául május 20-ig összehasonlít­juk a készpénzforgalmat az ápri­lisival, alig pár ezer forinttal több. A mostani tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy az 1989-es gyógyszeráremelés tra- umatikusabb volt, mint az idei. //DEFÉM TERMÉK? ^ kompresszorok, faipari gépek, porleválasztók és alkatrészeik szallFója! KERESKEDEM! ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET Debrecen, Vágóhíd u. 3/A Postacím: 4002 Debreoen, Pf. 157. Tel/toc /S2J 11-057; Telex: 72-243

Next

/
Thumbnails
Contents