Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-10 / 134. szám
HATVAN ÉS KÖRZETE HftUAP, 1991. június 10, hétfő Vállalkozások kora Napjainkban, amikor egyre inkább szűkre szabott lesz a köz- művelődési intézmények pénzügyi kerete, mindenütt keresik a lehetőséget a fennmaradáshoz, a fenntartáshoz. A hatvani városi művelődési központ ezért is kötött szerződést a Chemiprint Ipari- és Kereskedelmi Kft-vel. Bérbe adták egyik helyiségüket, ahol ajándék- és nyomtatványbolt nyílt. Mint megtudtuk, főleg kö- zületck vásárolnak itt, s a vállalatoknak szerződés alapján teljes nyomtatványellátást vállalnak. A kezdeti tapasztalatok kedvezőek: kielégítő a forgalom. Horti pavilonok A horti önkormányzat döntött a községi tűzoltószertár melletti terület beépítéséről. Hat pavilont alakítanak itt ki, egyenként háromszázezer forintos irányárért. A fagylaltárusító mellett többek között fordrász- üzlet, mezőgazdasági bolt és virágbolt is nyílik. Nyári napközis szaktáborok Hatvanban, a városi művelődési központban július elejétől augusztus végéig szervezik meg az általános iskolásoknak a nyári napközis táborokat. Hét turnusban, hét szekcióban várják a gyerekekeket az egésznapos programokra. A helyi Zöld párttal közösen szervezik a környezetvédelmi tábort, előreláthatólag a Makkos-erdőben. Ezenkívül jelentkezhetnek az érdeklődők a csillagászati, az életreform, a fotó, a játszóházi, a honismereti valamint a mese- és színjátszó táborokba is. Élelmiszerbolt épül Apcon A lőrinci áfész új élelmiszer- boltot épít könnyűszerkezetes elemekből Apcon, az újtelepen. A száz négyzetméteres alapterületű létesítményre hárommillió forintot fordítanak a tervek szerint, s augusztus 20-ra adják át. A fejlesztéshez sikerült megnyerniük a helyi önkormányzatot, amely korlátolt felelősségű társaságot hoz létre a bolt megépítésére, s egymillió forinttal, illetve százhúsz négyzetméteres területtel lép a társaságba. A nyereségből vagyonarányos részesedésben állapodtak meg. Új üzletsor Csányban Csányban a legutóbbi önkormányzati ülésen egyebek mellett értékelték a helyi közművelődési intézmények tevékenységét is. Már korábban hírt adtunk róla, hogy a mozi üzemeltetésére pályázatot írtak ki, amelyet egy fiatal csányi házaspár nyert el. Arról is határoztak a képviselők, hogy a klubkönyvtár vezetését a második félévtől egy „fél állású” könyvtáros tölti be. Az intézményekben, így a moziban lévő üres helyiségeket vállalkozóknak adták bért>e, így kozmetikus, fodrász szolgáltatásait is igénybe vehetik az itt élők. A tervek között szerepel továbbá egy új üzletsor kialakítása a gyógyszertár melleti területen, ahol újabb kereskedelmi egységek kapnának helyet. Azt is megtudtuk, hogy a szakemberek folyamatosan végzik a a kijelölt járdák és utak felújítását, karbantartását. A vakáció bekö- szöntével hozzálátnak az általános iskola vizesblokkjainak kialakításához is. Hamarosan elkezdik a posta melleti részen a crossbar-telelefonhálózat telepítéséhez szükséges akkumulátorház építését is, amely lehetővé teszi az 1993-ra tervezett becsatlakozást a hálózatba. u - A Nemrégiben Csányban időztünk egy keveset. Ott lettünk figyelmesek a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat takarmánykeverő üzemére. Mivel ezen a területen évek óta nem dolgoznak, szerettük volna közelebbről is szemügyre venni, hogy lássuk: milyen állapotban van, esetleg haszno- sitható-e valamilyen egyéb célra a bizonyára nagy értékű létesítmény. De az udvarrészig sem jutottunk, mert a gondnok felhívta a figyelmünket, hogy csak írásos engedéllyel léphetünk be a területre. Kérte, menjünk vissza Gyöngyösre, s ott szerezzük be a szükséges papírt. Felhagytunk hát szándékunkkal, s már-már indulni készültünk, amikor megállított bennünket az egyik járókelő. Titkolózva adta tudtunkra, hogy a faluban azt beszélik: „...az üzem körül valami gond lehet, mert amióta bezárt — 1984-ben — senki nem látta közelebbről, azonban az bizonyos, hogy tárolnak ott valamit... Lehet, hogy éppen veszélyes hulladékot”. Másnap felhívtuk a vállalat gyöngyösi központját, és meg-, kérdeztük, mi igaz a híresztelésből. Kérdésünkre Antonyi Ferenc műszaki igazgatóhelyettes válaszolt. — Az üzem területén semmiféle veszélyes hulladék nincs. Tárolunk ott valamennyi gabonát és tápot, de ez nem veszélyeztet senkit. — Ez az épülettömb évek óta kihasználatlanul áll. Van valami elképzelésük a hasznosításával kapcsolatban? — Többször meghirdettük már, hogy eladnánk, vagy bérbe adnánk, de komolyabb érdeklődő eddig nem jelentlcezett. (b) Mi lesz a hatvani szabadtéri színpad sorsa? Az egykor impozáns, kellemes környezetben, a Zagyva partján lévő parkban megépült hatvani szabadtéri színpad ma bizony igencsak elkeserítő képet fest. A nézőtér padjainak egy része kiszaggatva, a területet fölveri a gaz, a rozsdás, bedűlt kapun át belépve szomorú látvány tárul az ember elé. Az elhagyatott, mostoha színpad láttán szinte hihetetlen, hogy éveken át itt színvonalas műsorokat rendezhettek, színházi előadásokat, koncerteket tarthattak. Pedig réges-régen — egészen pontosan 1963- ban — teljes egészében társadalmi munkában épült meg a színpad. Most a városi önkormányzat tulajdona, s egészen a mai napig a városi művelődési központ működtette. Igaz, nem kis nehézségek árán, hiszen az egykori városi tanácsnak sem volt már pénze arra, hogy ebben az intézményt támogassa. Időnként egy-egy jeles alkalomra, évfordulóra felújították, legutoljára 1985-ben. Ekkor több mint egymillió forintot költöttek minderre. Az eltelt hat év során azonban teljesen lepusztult a szabadtéri színpad. Megrongálódott az elektromos hálózat is, amelyet akkor 700 ezer forintért újítottak föl. Pontosan hat éve hát annak, hogy egyáltalán nem gondozzák ezt a létesítményt. Öt évvel ezelőtt a művelődési központ ugyan készített egy költség- vetést; eszerint pontosan egymillió forintra lett volna szükség évente a színpad fenntartásához. Bár az intézmény vezetője, dolgozói tudják: rendbe kellene hozni, hiszen nyári koncerteket, olyan előadásokat, amelyekhez nem szükségeltetik igényes fény- technika, már az idén is lehetne tartani itt — ám úgy tűnik, a kör bezárult. Nincs rá pénz. Pedig szorgalmazták a várospolitikai bizottságnál: rendezzék a kusza jogi viszonyokat is. Ugyanis a színpad egy részét a hatvani áfész bérelte, s a volt városi tanáccsal kötött szerződés már lejárt. Azonkívül az áfész 1990. december 31-ig nem fizetett bérleti dijat annak fejében, hogy felújították az álta(Fotó: Perl Márton) luk használt részt. A városi művelődési központ pedig kérte a jogi bizottság segítségét is, s azt a javaslatot kapták, kerüljön a téma az önkormányzat ülése elé. Hogy mi lesz a hatvani szabadtéri színpad sorsa? Ma még sajnos, ugyancsak bizonytalan a válasz. De azért a város lakóival együtt titkon reméljük: nem válik teljes egészében az enyészet martalékává. M. M. A táp nem veszélyes hulladék Még egyszer a cigánygyűlésről Lapunk június 4-i számában tudósítás jelent meg a hatvani ci- gányszószóló-választásról. Ezzel kapcsolatban Dr. Czegka Miklós az érdekegyeztetési és társulási bizottság elnöke újabb adalékokkal szolgált. Részlet az ő beszámolójából: „A történet nem is május 31- én kezdődött, hanem jóval előbb. A szabad választások előkészületeikor feltérképeztük, majd programba foglaltuk a politikai feladatokat, köztük a pozitív diszkrimináció, azaz a a kedvező megkülönböztetés elvét is. Tudtuk, hogy csak az ér valamit, ha a kisebbségek is részt vesznek a politikában (nem a pártoskodásban, hanem a közügyek közös rendezésében, irányításában). Tény, hogy Hatvanban a cigányság képviselete az őszi ön- kormányzati választásokon sem állt fel. Próbálkoztunk ugyan biztatásukkal, de minden erőltetés nélkül. Az önkormányzati képviselő- testület szervezeti szabályzatában rögzítettük, hogy „A képviselő-testület ülésére személyre szólóan meg kell hívni...általános tanácskozási joggal...az etnikai kisebbség szószólóját.” Reméltük, hogy előbb-utóbb lesz kit meghívni. őszinte örömmel értesültünk arról, hogy a Cigány Klub szószólóválasztást szervezett, és arra az önkormányzatot képviselő polgármestert is meghívta.. Megtiszteltetésnek tartom, hogy a tájékoztatóra engem kértek fel. Egészséges hangulatú gyűlés volt. Némi bizonytalankodás után — felismervén, hogy a gyűlésvezetésben még nincs kialakult gyakorlat — vállaltuk a levezetést is. A tanácskozás végén készült jelenléti ív tanúsága szerint legalább 68 résztvevője volt a rendezvénynek. Kérdezhetné valaki, hogy listára vettük-e a választójogosultakat, volt-e jelölőbizottság, szavazólap, szavazat- számláló bizottság. Beláttuk azonban, hogy ezekre a technikákra a jelenlevőknek sem türelmük, sem igényük nem volt. Ki is jelentették, hogy teljesen nyíltan kívánnak választani. Ily módon választották meg szószólónak idősebb Farkas Ottót, bizottsági tagoknak Vidák Ferencet és ifjabb Baranyi Jánost. A megválasztottak nyilatkoztak, hogy felelősséggel vállalják a hatvani cigányság képviseletét. A jelenléti íven kézírásos rövid feljegyzést készítettünk a választás eredményéről, amelyet Szinyei András polgármesterrel és dr. Molnár Lajos képviselővel aláírva hitelesítettünk. Az önkormányzati testület és bizottságok minden ülésére a cigányok szószólója ezentúl mindig hivatalos lesz, és igyekszünk munkájához minden segítséget megadni.” * * * Dr. Czegka Miklós a továbbiakban cáfolja az eredeti, kedden megjelent tudósítás azon állításait, hogy a gyűlést követően a cigányság két táborra szakadt, és összetűzésbe került egymással. Rosszhiszeműséggel vádolja kollégánkat, aki viszont újfent megerősítette a történtek hitelességét. A félreértés feltehetően onnan származik, hogy a gyűlés ugyan rendben lezajlott, ám azt követően — elhagyva a szabadidős klubot — az utcán ténylegesen egymásra támadtak az ülésen résztvevők közül néhányan. Egyébként kérésünkre Szinyei András polgármester elmondta, hogy ő maga is tanúja volt annak, hogy miként oszlottak meg az ülésen jelenlevők, s hogy leginkább egy futballmeccs feldühödött két szurkolótáborának ösz- szetűzésére emlékeztette az atrocitás. Gyógyszertári pillanatkép A lőrinci gyógyszertár látja el az erőművet, Selypet, Apcot és Zagyvaszántó egy részét. A környék legközelebbi ilyen egészségügyi létesítménye Petőfibá- nyán van, ezért is voltunk „villámlátogatásunkkor” mindenekelőtt arra kíváncsiak: a legutóbbi gyógyszeráremelést hogyan élték meg Lőrinciben. Mozolai István vezető gyógyszerész kérdésünkre a következőket mondotta: — Tény, hogy feszített volt az áprilisi hónap, mégis azt kell mondanom, hogy márciusban nagyobb volt a forgalom. Míg ez utóbbi hónapban közel négyezerötszáz vényre adtunk ki gyógyszert, addig áprilisban csak há- romezer-kilencszázra. A száraz statisztika persze nem tükrözi hűen a valós tényeket. Ugyanis számításba kell vennünk, hogy a járványszerű megbetegedések száma megnövelte a márciusi forgalmat. — Mi jellemző a recept nélkül beszerezhető készítményekre? — Amióta drágábbak lettek, egyfajta visszafogottság tapasztalható. A fájdalomcsillapítókat például már nem vásárolják mondjuk tízesével, pedig itt az áremelés nem volt olyan nagymérvű, mint például a Lucullin- nál. Ez utóbbi most recept nélkül 123 forint. Tulajdonképpen az átállás első hete volt nehezebb, s bár a jogszabályok különösképp nem módosultak, valamelyest nehezebb lett a munka. Addig volt a legnagyobb sorbanállás, amíg a petőfibányai gyógyszer- tár leltározott. Ez a pár nap megnövelte a forgalmat. De ha például május 20-ig összehasonlítjuk a készpénzforgalmat az áprilisival, alig pár ezer forinttal több. A mostani tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy az 1989-es gyógyszeráremelés tra- umatikusabb volt, mint az idei. //DEFÉM TERMÉK? ^ kompresszorok, faipari gépek, porleválasztók és alkatrészeik szallFója! KERESKEDEM! ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET Debrecen, Vágóhíd u. 3/A Postacím: 4002 Debreoen, Pf. 157. Tel/toc /S2J 11-057; Telex: 72-243
