Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. június 8., szombat 12. Egészségünk titkai Lézerrel — a betegségek ellen Néhány esztendeje a lézerrel való orvoslást még olyan módszernek tekintették, amely ugyan forra­dalmasítja majd a gyógyítást, de csak a távolabbi jö­vőben. Akkoriban nem sokan gondolták, hogy a lé­zer ilyen rövid idő alatt szinte mindennapos eszköz­zé válik a hozzáértő szakemberek kezében. Pedig erről van szó, s a tények egyértelműen igazolják e technika hasznos voltát. Az ezzel kapcsolatos ered­ményekről kérdeztük dr. Nánási Ferencet. — Doktor úr! Ismereteim szerint önök elsősor­ban gyermekek krónikus felső légúti megbetegedé­sei gyógyításával foglalkoznak... — Valóban. Munkánkat a szakmai berkekben is elismerik. Ezt bizonyítja, hogy a szabadság-hegyi gyermekgyógyintézettel is nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. Mi azt próbáljuk bizonyítani, hogy az ön által említett betegségek az arcüregből, annak gyulladásaiból indulnak ki, s ezért próbáljuk azt ke­zelni, illetve az orrgaratot, a nagyobb gyerekeknél pedig a homloküreget is. A kezelés révén javulnak az asztmatikus tünetek, sőt, sokuknál teljesen meg is szűnnek, hiszen nekik még nem beteg a tüdejük. Az elv, amiből kiindulunk: azoknak a gyermekek­nek mintegy a fele, akiknél megindulnak ezek a fel­ső légúti gennyes folyamatok, egy idő után mindezt „elnövi”. Vagyis megnyugszik ez a betegség, sőt, el­múlik. Az az igazság, munkánk van bőven, mert manapság ez a kór meglehetősen gyakori, noha ré­gen az ilyesmi igencsak ritkaságnak számított, oly­annyira, hogy effajta szakrendelések nem is voltak. Nálunk az utóbbi esztendőkben kezd ez a szakma — tehát a gyermek-pulmonológia, gyermek-aller- gológia — kialakulni, „köszönhetően” a rendkívül szennyezett levegőnek. Régebben az ilyen allergiás megbetegedések csak a fiatal felnőtt-, illetve a fel­nőttkorban jelentkeztek, ma már — sajnos — a hat hónapos kisgyereknél sem ritka. — Egy korábbi beszélgetésünk során említette, hogy ezen betegségek gyógyításánál egy japán pro­fesszor kenetét használják... — E professzor abból indult ki, hogy az orrunk mögött lévő üreg afféle „közlekedési csomópont”, hiszen ide nyílik az arcüreg, a fül és a homloküreg is. Ő ennek a helyi kezelésével foglalkozott, s azt fi­gyelte, hogy az asztmás betegek hogyan reagálnak az általa használt szerre. Ezt a kenetet mi ugyancsak használjuk, emellett minden szülőt megtanítunk a megfelelő reflexzónák és -pontok masszírozására is. Ez kiegészíti a helyi, a lokális kezelést. Ha annyi­ra súlyos a gennyesedés, akkor mindehhez jön még a gyógynövényekből készült fürdő. — S ezekhez a természetes gyógymódokhoz — gondolom —■ remekül illeszkedik a legújabb techni­ka, azaz a lézer is... — Az orvostudomány többféle lézert használ — a felületi sebek kezelésétől kezdve a műtéti alkalmazásig. Mi régebben a szovjetektől kaptunk úgynevezett lágy lézereket, amelyekkel üregi keze­léseket végeztünk. Például olyan nehezen gyógyít­Jó szolgálatot tesznek a természetes gyógymódok ható betegségeknél is használtuk, mint a krónikus prosztata-, illetve petefészek-gyulladás. Ez a fény kiválóan alkalmas krónikusan sorvadó fogínybe­tegségek esetében is. Ugyan meg nem gyógyította, de a folyamatot „megnyugtatta”. A gyógyászati lé­zerek mindennapos eszközök Nyugaton, nálunk még kevésbé. Mi egy infravörös lézerrel világítjuk meg az arcüregeket, méghozzá nagyon jó hatásfok­kal — kiegészítő terápiaként. Bár ezzel kapcsolato­san két probléma is van: az egyik, hogy e technika még nagyon drága, a másik, hogy — mivel mi ma­gánrendelő vagyunk — nemhogy támogatnának bennünket a hivatalos helyekről, hanem szinte min­denütt falakat építenek előttünk. — Néhány szót szóljon a munkatársairól is... — Egy marosvásárhelyi orvos kollégám aku­punktúrával, illetve moksza-, azaz égetési eljárással gyógyít. Másik kollégám, egy hölgy, a jógatechni­kával, relaxációval segíti az asztmás gyermekek mi­előbbi javulását. Mellettük vannak még reflexoló- gusaink is. — Kérem, végezetül összegezze az önöknél folyó gyógyítómunka tapasztalatait. — A két esztendő során két-háromszáz úgyne­vezett kruppös gyermek fordult meg nálunk, akiket szinte villámcsapásszerűen ért el ez a kór, míg az asztmásoknál már vannak jelzések, tehát köhögés, taknyosság stb. Bizton mondhatom, ezen gyerekek közül csak egy került a szabadság-hegyi szanatóri­umba, de őt is rövid idő múltán hazaengedték. S csodálatos dolog, hogy kis pácienseink óvodába, is­kolába járhatnak, élhetik a gyermekek szokásos életét, s a szülőknek sem kell lépten-nyomon ret­tegniük az éjszakai rohamoktól. Mindezek szá­momra egyértelműen jelzik: ezen az úton kell to­vábbra is haladnom, haladnunk... Szüle Rita Szóhasználati közízlésünk közéleti nyelvhasználatunk tükrében Szóbeli és írásbeli szóhaszná­latunk sajátos jelensége és gya­korlata, hogy a bizalmas jelzővel minősített szavak és szólásfor­mák egyre gyakrabban jutnak közlő, kifejező szerephez köz­életi és politikai nyelvhasznála­tunkban. Olykor a köznapias fé- sületlenség, sőt modortalanság is természetes jelenségnek tetszik a tömegtájékoztatás céljait vállaló sajtóban, rádiós és televíziós közvetítésekben. Szinte halmozva jelentkeznek nyelvhasználati közízlésünket is nemkívánatos mértékben meg­terhelő nyersebb és argóízű nyel­vi formák: átver, befürdet, le­szurkol, löki a rizsát, bedöglik, bedumál, betart, keresztülron- gyol, felkapja a vizet, felmegy benne a pumpa, olyan nincs a pakliban, ez is benne van a pakli­ban, nem bírja cérnával, borul a bili, mi a hézag, besároz, lezon- goráz, megússza a zrikát, betar­tás, hazavág, palira vesz stb. A felsorakoztatott nyelvi for­mák nem is oly régen még csak az élőbeszédben, s a bizalmas, a közvetlenebb hangú társalgási nyelvben voltak hallhatók, de ma már, sajnos, egyre gyakrab­ban jutnak szerephez minden belső indokoltság nélkül, és sem a beszédhelyzethez, sem az el­érendő célhoz nem szabják fel- használásukat a közélet fóruma­in sem. Erről bizonykodik alábbi példatárunk: „Ezek a hitelek be­döglöttek” (Rádió, 168 óra, 1991. ápr. 27.) „Vezető szovjet politikusok egymásnak betarta­nak” (Heves M. Hírlap, 1990. máj. 19.) „A szerző aggályoson pepecsel, löki a rizsát a kisember jobbító szándékáról” (Magyar Nemzet, 1991. márc. 18.). „Hát persze, hogy felkaptam a vizet, és megmondtam neki a magamét.” (Észak-Magyarország, 1990. júl. 18.) „Közel hatvan forintért egy ilyen szendvics: átverés” (Heves M. Hírlap, 1991. ápr. 26.) „Egy színházat hazavágtak.” (Tv, Stú­dió), 1991. márc. 5.) „Keresztül- rongyol az akadályon” (Tv, 1990. nov. 30.) „Engem, mint té­vénézőt vagy rádióhallgatót, ne etessen senki. Ki lehet kérni ma­gamnak az etető szövegeket, az átverést” (Élet és Irodalom, 1989. dec. 1.) „A jogszabályok vagy azok hézagaiba bújtatott betartások száma emelkedik” (Népszava, 1991. márc. 30.) „Ez a lehetőség benne van a pakli­ban” (Magyar Nemzet, 1990. jún. 28.) „A futballbíró és két társa megúszta a zrikát” (Heves M. Hírlap, 1991. márc. 13.) „Az Országgyűlés hozott egy olyan rendeletet, amelyet tíz napon be­lül le kellett zongorázni”(Népúj­ság, 1990. márc. 3.) „Befürdettek bennünket”ie\cím sajnálkozott a vereség miatt (Heves M. Hírlap, 1991. márc. 29.). Nem örülünk annak a szó­használatijelenségnek sem, hogy megjátszott jópofasággal, kedé­lyeskedéssel reklámszövegekben jelentkeznek a szóhasználati köz­ízlést irritáló és stílusértékük szempontjából is kifogásolható szóalakok. íme a példatár! A fia­talok figyelmét egy új lemezre ez a reklámszövegrészlet hívja fel: „Megjelent az új lemezünk. Ha érdekel: csavarogjatok el érte!” (TV2, 1991. ápr. 24.) Inkább berzenkedésre, mint a tanács megfogadására késztet bennün­ket ez a reklámszöveg is: „Ha: Le vagy törve, mint a bili füle. Ele­ged van mindenből, Keress meg!” A bili gyermeknyelvi szó szinte divatszóvá válik mai nyelvhasználatunkban, ahogyan erről ez a sajtóbeli szövegrészlet bizonykodik: „Most viszont úgy tűnik — ennél jobban borul a bi­li: botrányos elbocsátásokról és a vezető alkalmatlanságáról szólnak a hírek” (Heves M. Hír­lap, 1991. ápr. 18.). A tisztelet- len, öncélú humoroskodás téma­körébe vágó hírlapi közlemé­nyek nyelvi formálásában nyelv- használati közízlésünket is minő­síti például ez a szövegrészlet: „ Vigyorgott a tisztelgésnél a finn öttusaversenyző, mint a pék ku­tyája a meleg zsemlére "(Népsza­va, 1990. nov. 7.). Annak sem örülünk, hogy gú­nyolódó szólásformák is a kelle­ténél gyakrabban jelentkeznek, ízléskultúránk és egészséges nyelvérzékünk segíthet bennün­ket abban, hogy a célzatos dur­vaság, a mosdatlanság, a trágár­ság se terjedjen, hanem inkább visszaszoruljon. Dr. Bakos József Kertész leszek... Tervezzünk kertet! OS' Lakóház időkertjének terve — a kerítéssel összhangban Tulajdonképpen a kertet ak­kor kellene megtervezni, amikor a házat. Ebben az esetben na­gyobb a valószínűsége annak, hogy az a lakóépülettel és a tulaj­donosok igényével összhangban lesz. A gyakorlat azonban más. Még az sem ritka, hogy még évek múlva is a megmaradt építő­anyag, meszesgödör csúfítja a környéket, a „hátha jó lesz vala­mire” elv alapján. Pedig a kertre úgy kell tekintenünk, mintha egy- gyel több szobánk, úgynevezett „zöldszoba” lenne. Ha jól ter­veztük meg, úgy is tudjuk hasz­nálni, nemcsak nyáron, hanem az év minden szakában. Egy ide­jében készült, átgondolt terv alapján összeírhatjuk a szüksé­ges növényanyagot, összehan­golhatjuk a tennivalókat, amiket lehetőségeink függvényében fo­lyamatosan megvalósíthatunk. Díszcserjéink többsége csak há­rom-négy év múltán kezd igazán díszíteni, a díszfák még lassab­ban nőnek. Nem lényegtelen te­hát, hogy mit és mikor ültetünk ki. Ha idejében tervezünk, és esetleg még az építkezés befeje­zése előtt el tudjuk telepíteni a díszfák egy részét, ezzel nagyon sok időt nyerhetünk. A kerttervezésben először egy helyszínrajzot készítünk. Papír­boltban vásárolható, milliméte­res beosztású papírra vigyük rá az épület alaprajzát, méretará­nyosan. A legkönnyebben hasz­nálható kicsinyítési lépték 1:100-hoz, ami azt jelenti, hogy ami a valóságban 1 méter, az a papíron 1 cm. Jelöljük be a leg­fontosabb tudnivalókat (tájolás, kijárat, járda, közműakna stb.) és a területen esetleg meglévő ér­tékesebb növényeket (díszfa, díszcserje). El kell döntenünk, hogy milyen kertet akarunk: ha­szonkertet vagy pihenőkertet, esetleg mindkettőt, és azt milyen arányban. A mai gazdasági körülmények a haszonnövények termelésére ösztökélnek bennünket, hogy minél kevesebbet kelljen a pia­con venni. Ugyanakkor a fárasz­tó napi munka után jó lenne a kertben pihenni — arról nem is beszélve, hogy a mai telekárak mellett igazán luxus azon zöldsé­get, sárgarépát termelni. A két­féle hasznosítási lehetőség kö­zötti arányt mindenkinek saját magának kell eldönteni. Az el­készült helyszínrajzon jelöljük be először a közlekedőutakat. Gondolatban és valóságban is járjuk végig, hajói terveztük, ké­sőbb nem fogunk más helyen utat taposni. A kertünket a növényeken kí­vül — ezeké a főszerep! — külön­böző kényelmi berendezések, eszközök, kertészeti műtárgyak teszik lakályossá és „zöldszobá­vá”. A legfontosabbak: szalon­na- vagy flekkensütő, kerti bú­tor, vízmedence, csobogó, lugas, pergola, térplasztika. Gondosan meg kell választanunk ezek he­lyét és számát, a hely függvényé­ben. Ezután következik a kert vonalainak kialakítása, a nö­vényanyag kiválasztása. A szom­széd telkektől (kerítés helyett vagy mellett) szorosabb vagy la­zább sövénnyel határolódhatunk el. A használható növényekről egy későbbi fejezetben még szó lesz. Ha a szomszéddal nem aka­runk haragban lenni, ügyeljünk a telekhatártól való ültetési távol­ságra. Magas fák (3 méternél na­gyobb) esetében ez 2 méter, en­nél kisebbnél egy méter, sövény­ültetésnél 0,5 méter. Természe­tesen a szomszéddal történő megegyezés alapján ettől eltér­hetünk. A rendelkezésre álló növény­anyagból elég nehéz kiválasztani azt a néhányat, ami elfér. Kellő növényismeret hiányában nehéz eldönteni, mi lesz abból a kis cse­metéből, amit vásároltunk. Ta­nácsos ezért ezeket megfigyelni ott, ahol kifejlett állapotban ta­lálhatók. (Pl. arborétumok, bo­tanikuskertek.) Óvakodjunk a túlzsúfolástól, a nagy termetű fáktól, mert ezek házunkat később sötétté, nap­fényszegénnyé teszik. Aki ez­után kezd építkezni, annak azt tanácsolom, hogy a munka meg­kezdése előtt a talaj felső termé­keny rétegét (kb. 20 cm) terelje félre egy tolólappal, amit később visszatéríthet. A jövő kertje ér­dekében — higgyék el — megéri! V. Pénzes Judit Játékszenvedély Két férfi távozik a játékkaszi­nóból. Az egyik meztelen, míg a másikon még rajta van az alsó­nadrágja. A meztelen irigykedve mondja társának a rejtvényábra vízsz. 1., valamint függ. 23. sz. soraiban olvasható szavakat. VÍZSZINTES: 1. A meztelen férfi szavainak első része (zárt betűk: M, M, T) 13. Valakiről elragadtatással be­szélő 14. Maga előtt hajtja 15. Nyúlhús elkészítési módja 16. Lengyel magnetofonmárka 18. ... Lescaut (Puccini operája) 19. Verskellék (névelővel) 20. Von­zó táj jelzője 22. Komor, barát­ságtalan 23. Vonós hangszerek tartozéka 24. Szobát fest 26. Ki­rály — franciául 27. Oláh Gusz­táv monogramja 28. Apró 29. Női név 31. Némán zúgó 32. Életre keltett mondabeli agyag­szobor 34. Élő 36. Gyenge lég­áramlat 38. Valamilyen formájú 40. Kiss ... Kate 42. Kiváló, elő­kelő 43. Három — oroszul 44. Ajándékozik 45. Schütz... (szín­művésznő) 47. Férfinév 49. Ro­mán gépkocsimárka 50. Óhaj­tott 52. Vél, gondol — régiesen 53. A vértanúk városa 54. Ne­heztel valamiért 56. Állóvíz 57. Tűzhányóból feltörő folyékony kőzet (névelővel) 59. Világos színű vulkáni kőzet 61. Főzéshez használt konyhai eszköz. FÜGGŐLEGES: 1. Indonézia egyik legnagyobb szigete 2. Időmérő szerkezet ré­sze 3. Talppont 4. Holland város, sajtgyártása révén világhírűvé vált 5. A juh hímje 6. Mutatószó 7. Adag, porció 8. Klasszikus kö­tőszó 9. Visszamer! 10. Angol közúti villamosvasút 11. Férfi énekhang 12. Tárgyat mástól jogtalanul elvesz 17. Gépet üze­meltető 20. Angol film címe 21. Balkezes 23. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: Y, K, B) 24. Imitálja 25. Szegélyt ruhához öltésekkel rögzít 28. Fogásra al­kalmas testrésze 30. Találja 33. Luxemburg és Svédország gk-je- le 34. Valakit hivatása gyakorlá­sától utasítással távol tart 35. In­dulatszó 37.... Minelli (amerikai színésznő) 39. Sivatagban uta­zók csoportja 4L Vajon fel tud szállni a kiinduló járműre? 43. A közelmúltban elhunyt szobrász­művész (Amerigo) 46. Abból az irányból 48. Csonthéjas gyümöl­csöt termő terebélyes növény 49. Dolgok közti mennyiségi vi­szony 51. íróeszköz 53. Dunake­szihez csatolt település 55. Női név 57. Komárom-Esztergom megyei település 58. Arab fiúnév 60. Tiszteletbeli, röv. 62. Költői indulatszó. A megfejtéseket június 13-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents