Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-07 / 132. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. június 7., péntek Egész életét az Alföld fejlesztésére tette fel. Mégis, halála után 10 esztendővel is inkább szakmai körökben ismerik. Pedig amellett, hogy kiváló tudós volt, nagyszerű ember is, akit méltán tiszteltek, becsültek országszerte. Dr. Somorjai Ferenc Szegeden élt és alkotott, tevékenysége azonban túljutott e tájegységen, sőt, az országhatáron is, szakirodalmi munkássága révén. Magas kort ért meg, hiszen 81 éves korában ragadta el a halál. A következő összeállításunkban életművét igyekszünk közelebb hozni olvasóinkhoz. Több mint fél évszázad egy intézetben, egyetlen célért Egy életmű az Alföld fejlesztéséért Nagykőrös szülötte volt, ott látta meg a napvilágot 1900. április 30-án. Édesapja és édesanyja gazdálkodók voltak, akik a mező- gazdaságban látták életük és a család boldogulását. Dr. Somorjai Ferenc szülővárosában végezte elemi iskoláit, és már gyermekkorától érdekelte a földművelés. Mint egykoron mondotta: „A föld és a természet szeretetét az otthon levegőjével szívtam magamba.” Ilyen indíttatás után szinte természetes volt, hogy a Keszthelyi Georgikon Mezőgazdasági Akadémiára iratkozott be, és itt szerzett diplomát 1922-ben. Jogon folytatta tanulmányait, és Szegeden avatták államtudományi doktorrá. Párhuzamosan elvégezte a budapesti tudományegyetem közgazdaság-tudományi szakát is. Első munkahelye az Alföldi Mezőgazdasági Intézet, ahol kísérleti felügyelői állást pályázat útján nyert el 1925-ben. Az intézet első igazgatója, Havass Géza, felismerte képességeit, kutatói hajlamát, és rövid idő alatt főadjunktussá nevezte ki. Elsősorban termesztőnek, ag- rotechnikusnak vallotta magát, de részt vállalt az intézet valamennyi növényfajtájának nemesítésében is. O kezdte el a hazai rizstermesztési kísérleteket, Obermayer Ernővel együttműködve. A világ szinte minden tájáról folyamatosan beszerzett több mint 100 rizsfajtából 1933- 1948 között két fajtát honosított meg hazánkban. Különösen a II. világháború után az akkori mezőgazdasági kormányzat erőltette több trópusi, illetve szubtrópusi növény hazai elterjesztését, bár ennek nem volt reális esélye. Dr. Somorjai Ferenc is próbálkozott gyapot, szizál, agávé és cukornád, édescirok meghonosításával. Ezek közül csupán az utóbbinak sikerült a hazai termelési feltételeit kidolgozni. A sikertelennek látszó próbálkozásoknak ő is egyik leállítója volt, amely az akkori kormányzattal szemben nem kis bátorságnak számított! Több kísérletsorozatot is folytatott az alföldi, a Duna-Tisza közötti homoki növénytermelés eredményessége érdekében. Bevezette és népszerűsítette a tájegységhez igazodó, nagy fehérjetartalmú szálas- és abraktakar- mány-növényeket, így a lucernát, a bükkönyt, a somkórót, a keserű és édes csillagfürtöt. Foglalkozott a homoki, alföldi gyepek feltörésével és újratelepítésével. Fűnemesítésének eredménye volt az 1958-ban állami elismerést nyert szegedi keskenyle- velű rétiperje, valamint a szegedi tarackbúza fajtája. Elmondása szerint legnagyobb nemesítői sikerének tartotta a szegedi sárga lófogú kukoricafajta előállítását. Állami elismerést ez 1958-ban kapott. Ugyancsak büszkén emlegette zabnemesítési eredményeit. Dr. Somorjai Ferenc volt az első hazai kutató, aki őszizab- fajtát állított elő. Ezt újszegedi őszi zab néven 1967-ben ismerték el. 1960-ban vonult nyugállományba, de ezután sem adta át magát a megérdemelt pihenésAz egri mozikban ^ Könnyed vígjáték, megható történet Házinyúlra nem lövünk Az elhanyagolt fiatalasszony unalmas házasságából alkalmi kalandba menekül. A férfi jóképű ugyan, de nem búja a „szerelmi ütközeteket”, s bizony megszakad a szíve. Á halálra szeretett férfiról ekkor derül ki, hogy az asszony sógora volt. S az igazi bonyodalmak ekkor kezdődnek. A mély mondanivalót hordozó, de könnyed vígjáték csemegéje Kirstie Alley, aNicsak... színésznője. A filmet az egri Uránia mozi mutatja be. A pokol bajnoka 1939 és 1943 között játszódik a film cselekménye. Hőse egy rendkívül tehetséges öklöző, aki 1939-ben ér sikerei csúcsára. Származása miatt azonban deportálják 1943-ban Auschwitzba. A haláltáborban a németek is gyorsan felfedezik klasszisát, és fogadásokat kötnek a meccseire. Salamo életéért küzd, tudja, ha a bíró nem az ő karját emeli a magasba, akkor a sorsa gázkamra... A megrendítően nagy hatású filmet az egri Prizma vetíti. Programbörze Kiállítások, tárlatok A Parádi Üveggyárral és termékeivel ismerkedhetnek meg mindazok, akik felkeresik az egri Dobó István Vármúzeumot. A gótikus püspöki palota földszinti termében pedig Kénes György iparművész alkotásaiban gyönyörködhetnek.' Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban a.Mátra-fo- tókör képeiből rendeztek tárlatot.' Ugyanitt Kajári Melinda emlékkiállítása fogadja a látogatókat.' A Gyermek-Szabadidőközpontban A világ gyermekszemmel címmel rendeztek kiállítást.' Az Egri Ifjúsági Ház tanácstermében C. G. Jung életművét bemutató tárlat tekinthető meg.' Ugyancsak az Ifjúsági Házban — a földszinti galériában — e hét végén még felkereshető a hologram-kiállítás és -vásár, mégpedig naponta 9-18 óráig.' Szintén az Ifjúsági Házban — ezen belül pedig a kísérleti galériában — láthatják az érdeklődők azoknak a hölgyeknek a fotóit, akik megmérkőznek majd az Eger szépe címért. A csinos lányokat bemutató képek július 3-ig várják a kíváncsiskodókat.' Érdekes látnivalót ajánlhatunk a fővárosba utazóknak is. A Néprajzi Múzeum és a Japán Alapítvány közös rendezésében sárkányokat és pörgettyűket lehet szemrevételezni hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. Szórakoztató rendezvények Az Egri Ifjúsági Ház jól ismert Játszó-tér elnevezésű programsorozatának újabb foglalkozására szombaton délelőtt fél 11 órától kerül sor, amikor is a kicsinyek — Angyalné Jászi Éva vezetésével — papírból készíthetnek forgókat, kígyókat, röptetőket.' Ugyancsak ez az intézmény ad otthont — a Más alternatív zenei klub sorozatának következő rendezvényeként — a skót Dog faced Hermans, illetve a miskolci Ápolók koncertjének, amelyre vasárnap este 8 órától kerül sor. Túra Az egri Tekergők Túrakerékpáros és Szabadidős Sportegyesület kétnapos túrát indít Kiskörére. Indulás: szombaton reggel 8 órakor az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola elől. Duna-Tisza közi meszes lápok hasznosítási lehetőségeit. Ezekre konkrét ajánlásokat dolgozott ki. Különös vonzalom a kerti kultúrákhoz nek. Amennyire egészsége engedte, rendszeresen kijárt korábbi munkahelyére, sőt, azokba a gazdaságokba, telepekre is, amelyek aktív igazgatása alatt hozzá tartoztak. Élénk figyelemmel kísérte a Gabonatermesztési Kutatóintézetben folytatott munkát. Sok hasznos tanáccsal látta el a pályakezdőket. Rendszeresen publikált. Kutatási eredményeiről 5 könyvben, társszerzőkkel írt, illetve szerkesztett szakkönyvben, továbbá 80 tudományos dolgozatban és közel 300 népszerűsítő cikkben számolt be. Ezek között volt számos rádió-előadása, amelyek többsége nyomtatásban is megjelent. 1952-ben nyerte el a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot. Élete alkonyán mind a három felsőfokú intézménytől, ahol végzett, megkapta az aranydiplomát. A gyémántdiploma átvételére készült, de erre már nem kerülhetett sor 1981. június 29-én bekövetkezett halála miatt. Több mint fél évszázadon át egy intézetben, egyetlen célért dolgozott: a hazai mezőgazdasági kutatás szolgálatáért. (mentusz) Az alföldi meszes homokra ajánlotta Hosszan tartó és széles körű kísérleteket folytatott dr: So- moijai Ferenc a Duna-Tisza közén arra vonatkozóan, hogyan védekezhetünk a burgonya-vetőgumó leromlása ellen. Bár ma már természetes gyakorlat, de először ő hívta fel a figyelmet arra, hogy nyári tarlóba ültetéssel igen hathatósan védekezhetünk az említett betegség ellen. Ugyanakkor komoly eredményeket ért el a szójatermelés módszerének és főként táji feltételeinek kidolgozásában. A kertészeti növényekhez, a kerti kultúrákhoz különös vonzalom fűzte. így például a paprika- és a hagymatermelési kísérletek egyik legnagyobb szakértője volt. Minőségi szemlélettel A szerény, de mégis elismert tudós mindig azt vallotta — és erre tanította intézetének munkatársait, tanítványait —, hogy az élet minden területén minőségi szemléletre van szükség. Hangoztatta: „A mennyiség minőség nélkül csak félkarú óriás, bármilyen nagy is legyen az. Ne csak azt nézzük, mi van egy zsákban, hanem azt is, hogy milyen a gabona béltartalma, milyen a lisztje, milyen az emészthetősége.” Munkatársai azt is feljegyezték róla, hogy mindig a tartalmas beszédre törekedett, a szép magyar kiejtést, a tiszta, érthető fogalmazást és nyelvhelyességet szerette, és ezt meg is követelte. „Az elfelejtett” tájfajtákért Azok közé a nagy növényne- mesítők közé tartozott dr. So- moijai Ferenc, aki életét szentelte a tájfajták létrehozásának és elterjesztésének. Noha ezek becsületét az intenzív növénytermesztés térhódításával kezdtük elfelejteni. Rendszeresen kiállt amellett a nézete mellett, hogy eljön az idő, amikor a tájfajtáknak újból becsületük lesz. S valóban, hazánk ugyan kis ország, mégis egyre jobban rájövünk, hogy ezeknek a fajtáknak igenis Dr. Somorjai Ferenc nemesítői munkássága mellett kiemelkedő volt az is, hogy kidolgozta a feltört alföldi homoki és egyéb, nem szikes legelők újragyepesí- tését. Ajánlotta az általa kialakított és az alföldi meszes homokon megvalósítható lucernatelepítés módszerét, amely a nedvesség megőrzését szolgálta. Elsők között mutatott rá — és több kísérlettel igazolta —, hogy a kukorica is jó előveteménye a búzának, természetesen megfelelő agrotechnika alkalmazásával. Több éven át tanulmányozta a Együtt terjesztették e/„. Dr. Somorjai Ferencet szoros baráti és munkakapcsolat fűzte Obermayer Ernő Kossuth-díjas biológushoz, a növénytermesztéstan nagy művelőjéhez, a Magyar Tudományos Akadémia egykori levelező tagjához. Jelentős eredményei voltak a fűszerpaprika nemesítésében, valamint a rizs hazai meghonosításában. Ez utóbbi terén Somorjaival úttörő feladatot vállaltak. Obermayer híres műve A paprika, amelyet Mándy Györggyel és Benedek Lászlóval közösen írt. 1955-ben jelent meg. Gy. Szabó Béla Hónapjai a megyei könyvtárban Gy. Szabó Béla( 1905-1985) metszetei sorakoznak a megyei könyvtár aulájában, a hónapok sorrendjében. Idézve a rég elmúlt éveket, azokat a hangulatokat, amikkel a művész élete során megbirkózott. Sajátosan egyéni világ mára már Gy. Szabó Béláé. Mintha folyton az erdőt járná, azt a rengeteget, amely olyannyira hasonlatos a meglepetésekkel teli élet vadonjához. Ahol olykor még kellemes pillanatok is adódnak. Januárra, erre a télmélyi hónapra például szál fenyveseket metsz, és hogy a zord élményt valamivel ellensúlyozza, szívmelengető sorokat ír a látványhoz: „Felső-Maros menti régi téli út emléke. Sejtelmes holdudvar. Jéghideg éjszaka. Dermedt csend. Fenyőág fehéren roska- doz. Kismadár bújt alá. Hallod-e, szíved is hogy dobog?” Nézzük a nyomatot, és a borongósan őrt álló hatalmas fenyők között nehezen tudjuk elképzelni a megbúvó kismadarat. Arrébb lépünk, és a Februárról szóló képlet mellett egy másfajta hangulatú szöveg fogad bennünket: „Vén cser kérgén buzgó harkály kopácsolgat.” Az Áprilisra ezt mottózza a mérnöki diplomával is rendelkező és a pontosságot művészként is vállaló erdélyi magyar: „Liláskék ég, zsenge, vékony, igyekvő ág.” Mintha a saját sorsához fűzne gyorsan felfogható glosszát. A Május lényege szerinte: „Jegenyetölgy, zöld menyasszony”, a Júniusé: „A kakukk számlálja éveid.” De a nyár, a Július és az Augusztus csupa verőfény, ontja a Nap tüzes sugarait, a ragyogás feledteti a megpróbáltatásokat, a hit és a jövőbe vetett bizalom apadását, az egyéni és közös végzet árnyékait. A Gyulafehérvárról indult művész 1927-ben Budapesten, a Műegyetemen szerez mérnöki oklevelet, de hajlama és késztetései a művészi pályára irányítják. Kos Károly szól bele elsőként az elhatározásba, majd Varga Nándor Lajos lesz a grafikus manuduktora 1937-től. Innen van az, hogy a fametszés, az akkori művészeti életben igen rangos szerepet játszó műfaj — gondoljunk Molnár C. Pálra, Budai Györgyre és másokra — betölti Gy. Szabó Béla gondolatvilágát is. Ex librisei mellett sorozatokat készít, mint a Hónapokat, vagy például — az irodalmi ihletés és korszellem hatására — Dante-il- lusztrációkat. A két világháború közötti közép-európai ember és művész nem tartotta rangon alulinak, hogy az európai nagy szellemek, mint Shakespeare, vagy Villon, netán mások nyomába szegődjön, hogy a szellemi kapcsolatok folyamatosságát biztosítsa. A közönség hálás lehet a megyei könyvtárnak azért is, hogy ezt a művészt, ezt a grafikai teljesítményt éppen akkor mutatja be az egri közönségnek, amikor az erdélyi gondolat, az erdélyi magyarság sorsa, a transzszilván érzelmi világ meg élénkül, és éppen itt, Egerben mutatkozik, mert ezen a tájon, a Dobó neve által jelzett történelmi és hazafiúi környezetben sokan összegyülekeztek az elmúlt hetekben: végiggondolni a közép-európai sorsot, s benne az erdélyi kisebbség Trianon óta megoldatlan, sokszor kibogoz- hatatlannak hitt — vagy csak annak látszó — kérdéssorát. Gy. Szabó Béla itt látható erdélyi tájai és a hozzájuk mellékelt mondatai fél évszázada, vagy annál is több idő óta a vallomás és a hű- ság eréjével hatnak. Most a mai nemzedéken a sor, hogy ezt a lelki tartalmat közelítse és értse.
