Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-07 / 132. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. június 7., péntek Egész életét az Alföld fejlesztésére tette fel. Mégis, halála után 10 esztendővel is inkább szakmai körökben ismerik. Pedig amellett, hogy kiváló tudós volt, nagyszerű ember is, akit méltán tiszteltek, becsültek országszerte. Dr. Somorjai Ferenc Szegeden élt és alko­tott, tevékenysége azonban túljutott e tájegységen, sőt, az ország­határon is, szakirodalmi munkássága révén. Magas kort ért meg, hi­szen 81 éves korában ragadta el a halál. A következő összeállítá­sunkban életművét igyekszünk közelebb hozni olvasóinkhoz. Több mint fél évszázad egy intézetben, egyetlen célért Egy életmű az Alföld fejlesztéséért Nagykőrös szülötte volt, ott látta meg a napvilágot 1900. április 30-án. Édesapja és édesanyja gazdálkodók voltak, akik a mező- gazdaságban látták életük és a család boldogulását. Dr. Somor­jai Ferenc szülővárosában végezte elemi iskoláit, és már gyer­mekkorától érdekelte a földművelés. Mint egykoron mondotta: „A föld és a természet szeretetét az otthon levegőjével szívtam magamba.” Ilyen indíttatás után szinte ter­mészetes volt, hogy a Keszthelyi Georgikon Mezőgazdasági Aka­démiára iratkozott be, és itt szer­zett diplomát 1922-ben. Jogon folytatta tanulmányait, és Szege­den avatták államtudományi doktorrá. Párhuzamosan elvé­gezte a budapesti tudománye­gyetem közgazdaság-tudományi szakát is. Első munkahelye az Alföldi Mezőgazdasági Intézet, ahol kísérleti felügyelői állást pá­lyázat útján nyert el 1925-ben. Az intézet első igazgatója, Ha­vass Géza, felismerte képessége­it, kutatói hajlamát, és rövid idő alatt főadjunktussá nevezte ki. Elsősorban termesztőnek, ag- rotechnikusnak vallotta magát, de részt vállalt az intézet vala­mennyi növényfajtájának neme­sítésében is. O kezdte el a hazai rizstermesztési kísérleteket, Obermayer Ernővel együttmű­ködve. A világ szinte minden tá­járól folyamatosan beszerzett több mint 100 rizsfajtából 1933- 1948 között két fajtát honosított meg hazánkban. Különösen a II. világháború után az akkori me­zőgazdasági kormányzat erőltet­te több trópusi, illetve szubtró­pusi növény hazai elterjesztését, bár ennek nem volt reális esélye. Dr. Somorjai Ferenc is próbálko­zott gyapot, szizál, agávé és cu­kornád, édescirok meghonosítá­sával. Ezek közül csupán az utóbbinak sikerült a hazai terme­lési feltételeit kidolgozni. A si­kertelennek látszó próbálkozá­soknak ő is egyik leállítója volt, amely az akkori kormányzattal szemben nem kis bátorságnak számított! Több kísérletsorozatot is foly­tatott az alföldi, a Duna-Tisza közötti homoki növénytermelés eredményessége érdekében. Be­vezette és népszerűsítette a táj­egységhez igazodó, nagy fehér­jetartalmú szálas- és abraktakar- mány-növényeket, így a lucer­nát, a bükkönyt, a somkórót, a keserű és édes csillagfürtöt. Fog­lalkozott a homoki, alföldi gye­pek feltörésével és újratelepíté­sével. Fűnemesítésének eredmé­nye volt az 1958-ban állami elis­merést nyert szegedi keskenyle- velű rétiperje, valamint a szegedi tarackbúza fajtája. Elmondása szerint legnagyobb nemesítői si­kerének tartotta a szegedi sárga lófogú kukoricafajta előállítását. Állami elismerést ez 1958-ban kapott. Ugyancsak büszkén em­legette zabnemesítési eredmé­nyeit. Dr. Somorjai Ferenc volt az első hazai kutató, aki őszizab- fajtát állított elő. Ezt újszegedi őszi zab néven 1967-ben ismer­ték el. 1960-ban vonult nyugállo­mányba, de ezután sem adta át magát a megérdemelt pihenés­Az egri mozikban ^ Könnyed vígjáték, megható történet Házinyúlra nem lövünk Az elhanyagolt fiatalasszony unalmas házasságából alkalmi kalandba menekül. A férfi jóké­pű ugyan, de nem búja a „szerel­mi ütközeteket”, s bizony meg­szakad a szíve. Á halálra szere­tett férfiról ekkor derül ki, hogy az asszony sógora volt. S az igazi bonyodalmak ekkor kezdődnek. A mély mondanivalót hordozó, de könnyed vígjáték csemegéje Kirstie Alley, aNicsak... színész­nője. A filmet az egri Uránia mo­zi mutatja be. A pokol bajnoka 1939 és 1943 között játszódik a film cselekménye. Hőse egy rendkívül tehetséges öklöző, aki 1939-ben ér sikerei csúcsára. Származása miatt azonban de­portálják 1943-ban Auschwitz­ba. A haláltáborban a németek is gyorsan felfedezik klasszisát, és fogadásokat kötnek a meccseire. Salamo életéért küzd, tudja, ha a bíró nem az ő karját emeli a ma­gasba, akkor a sorsa gázkamra... A megrendítően nagy hatású fil­met az egri Prizma vetíti. Programbörze Kiállítások, tárlatok A Parádi Üveggyárral és termékeivel ismerked­hetnek meg mindazok, akik felkeresik az egri Dobó István Vármúzeumot. A gótikus püspöki palota földszinti termében pedig Kénes György iparmű­vész alkotásaiban gyönyörködhetnek.' Gyöngyö­sön, a Mátra Művelődési Központban a.Mátra-fo- tókör képeiből rendeztek tárlatot.' Ugyanitt Kajári Melinda emlékkiállítása fogadja a látogatókat.' A Gyermek-Szabadidőközpontban A világ gyermek­szemmel címmel rendeztek kiállítást.' Az Egri Ifjú­sági Ház tanácstermében C. G. Jung életművét be­mutató tárlat tekinthető meg.' Ugyancsak az Ifjúsá­gi Házban — a földszinti galériában — e hét végén még felkereshető a hologram-kiállítás és -vásár, mégpedig naponta 9-18 óráig.' Szintén az Ifjúsági Házban — ezen belül pedig a kísérleti galériában — láthatják az érdeklődők azoknak a hölgyeknek a fo­tóit, akik megmérkőznek majd az Eger szépe cí­mért. A csinos lányokat bemutató képek július 3-ig várják a kíváncsiskodókat.' Érdekes látnivalót ajánlhatunk a fővárosba utazóknak is. A Néprajzi Múzeum és a Japán Alapítvány közös rendezésé­ben sárkányokat és pörgettyűket lehet szemrevéte­lezni hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. Szórakoztató rendezvények Az Egri Ifjúsági Ház jól ismert Játszó-tér elneve­zésű programsorozatának újabb foglalkozására szombaton délelőtt fél 11 órától kerül sor, amikor is a kicsinyek — Angyalné Jászi Éva vezetésével — papírból készíthetnek forgókat, kígyókat, röptető­ket.' Ugyancsak ez az intézmény ad otthont — a Más alternatív zenei klub sorozatának következő rendezvényeként — a skót Dog faced Hermans, il­letve a miskolci Ápolók koncertjének, amelyre va­sárnap este 8 órától kerül sor. Túra Az egri Tekergők Túrakerékpáros és Szabadidős Sportegyesület kétnapos túrát indít Kiskörére. In­dulás: szombaton reggel 8 órakor az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola elől. Duna-Tisza közi meszes lápok hasznosítási lehetőségeit. Ezekre konkrét ajánlásokat dolgozott ki. Különös vonzalom a kerti kultúrákhoz nek. Amennyire egészsége en­gedte, rendszeresen kijárt koráb­bi munkahelyére, sőt, azokba a gazdaságokba, telepekre is, amelyek aktív igazgatása alatt hozzá tartoztak. Élénk figyelem­mel kísérte a Gabonatermesztési Kutatóintézetben folytatott munkát. Sok hasznos tanáccsal látta el a pályakezdőket. Rend­szeresen publikált. Kutatási eredményeiről 5 könyvben, társ­szerzőkkel írt, illetve szerkesztett szakkönyvben, továbbá 80 tudo­mányos dolgozatban és közel 300 népszerűsítő cikkben szá­molt be. Ezek között volt számos rádió-előadása, amelyek többsé­ge nyomtatásban is megjelent. 1952-ben nyerte el a mezőgaz­dasági tudományok kandidátusa fokozatot. Élete alkonyán mind a három felsőfokú intézménytől, ahol végzett, megkapta az arany­diplomát. A gyémántdiploma átvételére készült, de erre már nem kerülhetett sor 1981. június 29-én bekövetkezett halála mi­att. Több mint fél évszázadon át egy intézetben, egyetlen célért dolgozott: a hazai mezőgazdasá­gi kutatás szolgálatáért. (mentusz) Az alföldi meszes homokra ajánlotta Hosszan tartó és széles körű kísérleteket folytatott dr: So- moijai Ferenc a Duna-Tisza kö­zén arra vonatkozóan, hogyan védekezhetünk a burgonya-ve­tőgumó leromlása ellen. Bár ma már természetes gyakorlat, de először ő hívta fel a figyelmet ar­ra, hogy nyári tarlóba ültetéssel igen hathatósan védekezhetünk az említett betegség ellen. Ugyanakkor komoly eredmé­nyeket ért el a szójatermelés módszerének és főként táji felté­teleinek kidolgozásában. A ker­tészeti növényekhez, a kerti kul­túrákhoz különös vonzalom fűz­te. így például a paprika- és a hagymatermelési kísérletek egyik legnagyobb szakértője volt. Minőségi szemlélettel A szerény, de mégis elismert tudós mindig azt vallotta — és er­re tanította intézetének munka­társait, tanítványait —, hogy az élet minden területén minőségi szemléletre van szükség. Han­goztatta: „A mennyiség minőség nélkül csak félkarú óriás, bármi­lyen nagy is legyen az. Ne csak azt nézzük, mi van egy zsákban, hanem azt is, hogy mi­lyen a gabona béltartalma, mi­lyen a lisztje, milyen az emészt­hetősége.” Munkatársai azt is feljegyez­ték róla, hogy mindig a tartalmas beszédre törekedett, a szép ma­gyar kiejtést, a tiszta, érthető fo­galmazást és nyelvhelyességet szerette, és ezt meg is követelte. „Az elfelejtett” tájfajtákért Azok közé a nagy növényne- mesítők közé tartozott dr. So- moijai Ferenc, aki életét szentel­te a tájfajták létrehozásának és elterjesztésének. Noha ezek be­csületét az intenzív növényter­mesztés térhódításával kezdtük elfelejteni. Rendszeresen kiállt amellett a nézete mellett, hogy eljön az idő, amikor a tájfajták­nak újból becsületük lesz. S való­ban, hazánk ugyan kis ország, mégis egyre jobban rájövünk, hogy ezeknek a fajtáknak igenis Dr. Somorjai Ferenc nemesí­tői munkássága mellett kiemel­kedő volt az is, hogy kidolgozta a feltört alföldi homoki és egyéb, nem szikes legelők újragyepesí- tését. Ajánlotta az általa kialakí­tott és az alföldi meszes homo­kon megvalósítható lucernatele­pítés módszerét, amely a nedves­ség megőrzését szolgálta. Elsők között mutatott rá — és több kí­sérlettel igazolta —, hogy a kuko­rica is jó előveteménye a búzá­nak, természetesen megfelelő agrotechnika alkalmazásával. Több éven át tanulmányozta a Együtt terjesztették e/„. Dr. Somorjai Ferencet szoros baráti és munkakapcsolat fűzte Obermayer Ernő Kossuth-díjas biológushoz, a nö­vénytermesztéstan nagy művelőjéhez, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia egykori levelező tagjához. Jelentős eredmé­nyei voltak a fűszerpaprika nemesítésében, valamint a rizs hazai meghonosításában. Ez utóbbi terén Somorjaival úttö­rő feladatot vállaltak. Obermayer híres műve A paprika, amelyet Mándy Györggyel és Benedek Lászlóval kö­zösen írt. 1955-ben jelent meg. Gy. Szabó Béla Hónapjai a megyei könyvtárban Gy. Szabó Béla( 1905-1985) metszetei sorakoz­nak a megyei könyvtár aulájában, a hónapok sor­rendjében. Idézve a rég elmúlt éveket, azokat a hangulatokat, amikkel a művész élete során meg­birkózott. Sajátosan egyéni világ mára már Gy. Sza­bó Béláé. Mintha folyton az erdőt járná, azt a renge­teget, amely olyannyira hasonlatos a meglepetések­kel teli élet vadonjához. Ahol olykor még kellemes pillanatok is adódnak. Januárra, erre a télmélyi hó­napra például szál fenyveseket metsz, és hogy a zord élményt valamivel ellensúlyozza, szívmelen­gető sorokat ír a látványhoz: „Felső-Maros menti régi téli út emléke. Sejtelmes holdudvar. Jéghideg éjszaka. Dermedt csend. Fenyőág fehéren roska- doz. Kismadár bújt alá. Hallod-e, szíved is hogy do­bog?” Nézzük a nyomatot, és a borongósan őrt álló hatalmas fenyők között nehezen tudjuk elképzelni a megbúvó kismadarat. Arrébb lépünk, és a Febru­árról szóló képlet mellett egy másfajta hangulatú szöveg fogad bennünket: „Vén cser kérgén buzgó harkály kopácsolgat.” Az Áprilisra ezt mottózza a mérnöki diplomával is rendelkező és a pontosságot művészként is vállaló erdélyi magyar: „Liláskék ég, zsenge, vékony, igyekvő ág.” Mintha a saját sorsá­hoz fűzne gyorsan felfogható glosszát. A Május lé­nyege szerinte: „Jegenyetölgy, zöld menyasszony”, a Júniusé: „A kakukk számlálja éveid.” De a nyár, a Július és az Augusztus csupa verőfény, ontja a Nap tüzes sugarait, a ragyogás feledteti a megpróbálta­tásokat, a hit és a jövőbe vetett bizalom apadását, az egyéni és közös végzet árnyékait. A Gyulafehérvárról indult művész 1927-ben Budapesten, a Műegyetemen szerez mérnöki okle­velet, de hajlama és késztetései a művészi pályára irányítják. Kos Károly szól bele elsőként az elhatá­rozásba, majd Varga Nándor Lajos lesz a grafikus manuduktora 1937-től. Innen van az, hogy a fa­metszés, az akkori művészeti életben igen rangos szerepet játszó műfaj — gondoljunk Molnár C. Pál­ra, Budai Györgyre és másokra — betölti Gy. Szabó Béla gondolatvilágát is. Ex librisei mellett sorozato­kat készít, mint a Hónapokat, vagy például — az irodalmi ihletés és korszellem hatására — Dante-il- lusztrációkat. A két világháború közötti közép-eu­rópai ember és művész nem tartotta rangon aluli­nak, hogy az európai nagy szellemek, mint Shakes­peare, vagy Villon, netán mások nyomába szegőd­jön, hogy a szellemi kapcsolatok folyamatosságát biztosítsa. A közönség hálás lehet a megyei könyv­tárnak azért is, hogy ezt a művészt, ezt a grafikai tel­jesítményt éppen akkor mutatja be az egri közön­ségnek, amikor az erdélyi gondolat, az erdélyi ma­gyarság sorsa, a transzszilván érzelmi világ meg élénkül, és éppen itt, Egerben mutatkozik, mert ezen a tájon, a Dobó neve által jelzett történel­mi és hazafiúi környezetben so­kan összegyülekeztek az elmúlt hetekben: végiggondolni a kö­zép-európai sorsot, s benne az erdélyi kisebbség Trianon óta megoldatlan, sokszor kibogoz- hatatlannak hitt — vagy csak an­nak látszó — kérdéssorát. Gy. Szabó Béla itt látható erdélyi tá­jai és a hozzájuk mellékelt mon­datai fél évszázada, vagy annál is több idő óta a vallomás és a hű- ság eréjével hatnak. Most a mai nemzedéken a sor, hogy ezt a lel­ki tartalmat közelítse és értse.

Next

/
Thumbnails
Contents