Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám

HÍRLAP, 1991. június 4„ kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE derecskéi strandot Szombattól válj a a vendége­ket a népszerű mátraderecskei hőfürdő, melynek 38 fokos vize még a mostanság uralkodó hű­vösebb időben is élvezhető. Már második éve szerződésesen üze­mel a strand, és a korábbi tapasz­talatokat felhasználva, több új szolgáltatás bevezetését is tervezi a vállalkozó. Lesz játékterem an­nak, aki ezt szereti, az egészséges életmód hívei pedig reflexzónás gyógykezelést, talpmasszázst ve­hetnek igénybe, gyógynövénye­ket vásárolhatnak. A fiataloknak minden pénteken diszkót ren­deznek a Strand bisztró terüle­tén. Egerszóláton — a gázról Pénteken az egerszóláti pol­gármesteri hivatalban találkoz­nak majd az Eger környéki tele­pülések polgármesterei, hogy a gázprogrammal kapcsolatos ten­nivalókról tárgyaljanak. Szólát, Szalók, Bakta, Kerecsend, Dem- jén, Ostoros, Novaj, Andomak- tálya, Nagytálya, Makiár egya­ránt szeretne részesedni a ké­nyelmes és környezetkímélő (bár nem éppen olcsó) gázszol­gáltatásból. Szeretnék elérni, hogy még az idén bővítsék az egri gázfogadó állomás kapacitását, és hogy a hálózat tervei is elké­szüljenek. Az elképzelések sze­rint két év múlva kezdődhetne a vezetékek fektetése, amihez a la­kosság és az önkormányzatok pénzén túl állami támogatásra is szükség lesz. Türelmetlenül várják a telefont Egyre nagyobb a türelmetlen­ség Sírokban a telefonra várók között, hiszen a crossbar-vonal már ki van építve tavaly év vége óta, ám új előfizetőket még nem kötöttek be a hálózatba. Az igénylők várhatóan június tizedi­kén kapnak majd pontos infor­mációkat, amikor is este hat órá­tól megbeszélést rendeznek a művelődési házban a polgármes­teri hivatal és a távközlési vállalat részvételével. Annyi kiszivár­gott, hogy az önkormányzat megrendelt egy négyszáz vonalas központot, ám szállításának ha­tárideje még nincs rögzítve. Ez a kapacitás mindenesetre elégnek mutatkozik a mostani igények kielégítésére, sőt, még marad is szabad vonal a „később érkezők­nek”. Királyi vendégek Szilvás­váradon (Fotó: Szántó György) Királyi vendégei voltak az elmúlt héten Szilvás­váradnak. XVI. Károly Gusztáv és hitvese, Szilvia királyné látogatott el a faluba. Velük együtt sok szá­zan nézték meg a szabadtéri lovaspályán a lipicai ménes bemutatóját. Mint Egri Zoltán polgármester elmondta, nem kellett különösebben meghirdetni az eseményt, így is rengetegen jöttek el. Még hét­köznap is 1500-2000 kiránduló megfordul itt, s a falu apraja-nagyja is kíváncsi volt a bemutatóra, il­letve a kedves vendégekre, így megtelt a lelátó. Az időjárás nem volt a legkedvezőbb, ennek elle­nére jó hangulatú volt a lovasparádé. A királyi pár és kísérete, illetve az összesereglett nézők nagy kedvvel kísérték figyelemmel a szalagtépő játékot, a huszárkaroszelt, a fogatbemutatót, s a lipicai mé­nes felvonulását. Ha a nap nem is sugárzott, a kirá­lyi pár arca annál inkább. A parádé végén maguk is hintóra szálltak, s úgy hajtattak végig a Szalajka- völgyön. Mint elmondták: sokáig emlékezetes ma­rad számukra az ott töltött idő. . ­A térség foglalkoztatási gondjai Bélapátfalva vállalkozókat keres... A munkaerőpiac tényei, a fog­lalkoztatási gondok, az állásta- lanság adatai kerültek szóba a legutóbb megtartott megyei köz­gyűlésen, ahol a Heves Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, Kisgergely István adott tájékoz­tatót a testület tagjainak. A vitá­ban többen is részt vettek, köz­tük Bart a Norbert, Bélapátfalva polgármestere. Először azt szor­galmazta, hogy emeljék fel a köz­hasznú munka díját a jelenlegi 2500forintról. — Ez az összeg ma már a lét­minimum alatt van... — mondta. Ezután arról beszélt, hogy a tér­ségben dolgozók ezreit érinti im­már a munkahelyek megszünte­tése. S ez éppúgy érvényes Péter- vásárára, mint Bélapátfalvára. Mi is a helyzet ebben a községben? — Míg a tőlünk északabbra fekvő településeket a Borsodná- dasdi Lemezgyár gondjai foglal­koztatják, addig Bélapátfalván leépítések vannak a cementgyár­ban, a szövőüzemben. Mára egy­re többen élnek létbizonytalan­ságban, válnak munkanélküliek­ké, s ezzel mind az önkormány­zatnak, mind a megyei közgyű­lésnek a maga lehetőségei szerint kell foglalkoznia... A polgármester nem csupán „panaszkodott”, hanem mind­járt arra is utalt, hogy mit lehet tenni a településen. — Jól körülnéztünk a faluban, helyiségeink vannak, ahol meg tudnánk oldani a helybeliek „pótfoglalkoztatását”. Jelenleg ott tartunk, hogy vállalkozókat keresünk, akik új munkahelye­ket teremtenének a községben. Hasonlóan, mint a térség töb­bi településén, ugyanis — mint a közgyűlési tájékoztatóból kide­rült — „...az északi térség mun­kahelyhiánya egyre nyomasz­tóbbá válik: 1990-ben a munkál­tatók csaknem ezer dolgozó le­építéséről határoztak... Egerese­in és Recsk kritikus foglalkozta­tási helyzetűnek nyilvánított tér­ségében további 1020 munka­hely megszüntetésére került sor.” A változások következtében megsokszorozódott a munka­ügyi hivatalok ügyfélforgalma. Pétervásárán például havonta átlagosan háromszor annyian kértek segítséget, mint az elmúlt esztendőben. A megyei segélye­zettek 27 százaléka betanított, 32 százaléka segédmunkás volt. A helyzet ismeretében a Me­gyei Munkaügyi Tanács egyebek között tárgyalt a Recski Ércbá­nya Vállalat jelenlegi és várható foglalkoztatási helyzetéről: ez a legfrissebb információk szerint kedvező képet mutat majd. A foglalkoztatási feszültségek ol­dására több helyen — így a siroki Mátravidéki Fémművekben — próbálkoztak a részmunkaidős műszakok szervezésével, ez a pi­aci körülmények gyors változá­sa, valamint privatizáció előre­haladásával mind jobban előtér­be kerül. Hasonló megoldás ígérkezik a Tarcali Kőbánya Vál­lalat recski üzemében is, ahol a közeljövőben sikerül ebben a té­mában megállapodásra jutni. Bizonyára Bélapátfalván és a többi érintett településen is tud­nak már róla: a Munkaerőpiaci Bizottság 150 millió forintot ha­gyott jóvá a megyei decentrali­zált foglalkoztatási alapra. En­nek kisebb hányadát központi döntési hatáskörbe adta. Ehhez elsősorban különböző foglal­koztatási térségi és rétegprogra­mok készítésével, pályázati úton juthatnak hozzá a megyék. A fel­tételek ismeretében ez további eszközbevonási lehetőséget te­remt a megyei foglalkoztatási fe­szültségek kezeléséhez, (szilvás) Bátoriak Stájer­ország­ban Szeretne bekapcsolódni a fa­lusi turizmusba Bátor község ön- kormányzata. Az ötlettől a meg­valósulásig számtalan követel­ménynek kell megfelelniük. Ám ami ma még csak elképzelés, egy év múlva talán már konkrét do­log lesz. Egyelőre a stájerországi Etmiszl falucskában tájékozód­tak. Bátorból egy „buszra való­an” indultak útnak az elmúlt hét végén, hogy tapasztalatokat sze­rezzenek a falusi turizmusról Ausztriában. Közöttük volt De­recskéi Csaba polgármester is, aki kérdésünkre elmondta, leg­később 1993-ig szeretnék meg­oldani az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés gondját. S ahhoz, hogy hazai, vagy netán külföldi vendégeket váljanak a festői kisközségben, közvetlen telefonvonalra is szükségük lesz. Keresték a legsokoldalúbb tanulót Fáy-diáknapok Párádon Gazdag sport- és kulturális programot kínáltak a Párádon első ízben megrendezett Fáy- diáknapok, melynek színhelye a Fáy András Általános Iskola, va­lamint a község sportpályája volt. A gondosan összeállított programban a különböző kor­csoportú és különböző érdeklő­désű gyerekek is bőven találtak az ízlésüknek megfelelőt. A ta­nulók versenghettek a legsokol­dalúbb Fáy-diák címért. Voltak játékos és ügyességi feladatok, KRESZ-pálya az iskola előtti betonozott részen, papírhajtoga­tás, számítógépes játék. Szere­pelt még a programban vers- és prózamondás, ének- és hangsze­res bemutató, totó a névadó Fáy életéből, nyelv- és országismereti totó, matematika- és rajzver­seny, a kicsiknek agyagozás. Lut- ra-cserebere, játékbörze is gaz­dagította a rendezvényt, sőt kiál­lítást is készítettek a gyöngyfűző szakkör munkáiból. Természetesen a sportot ked­velők is több számban verseng­hettek. Megrendezték az alsósok háromtusaversenyét. Volt futás, kötélhajtás, távolugrás, futball­meccsek diák-, tanár- és szülői csapatok részvételével. Diák­lány-tanárnő kézilabda-mérkő­zés, a szellemi sport kedvelőinek pedig sakkverseny. Ajutalom sem maradhatott el. Értékes nyeremények, okleve­lek, dicséretek találtak gazdára a legjobb teljesítményt nyújtó diá­kok között. Kovács Mária Az önkormányzat szerint: Javult Pétervásárán az orvosi ellátás ( Tudósítónktól) Pétervására önkormányzatá­nak legutóbbi ülésén fő napi­rendként a komplex egészség- ügyi szolgáltatás helyzetének ér­tékelése szerepelt. A napirenddel összefüggően dr. Dömök Lászlóvárosi főorvos alapos elemzést tartalmazó be­számolót terjesztett a testület elé. Bevezetőjében utalt arra, hogy az év elején megnyitott új egész­ségügyi központ minőségi válto­zást tett lehetővé az egészségügyi ellátás területén. Ezt követően a körzeti orvosi alapellátás és az emelt szintű szolgáltatások hely­zetével, ezen belül a részterüle­tek értékelésével, feladataival foglalkozott a beszámoló. A két körzetben, ahol az ellátandó la­kosok száma mintegy 5700, az 1990-es évben a rendelésen megjelentek száma közel hu­szonnyolcezer volt. Ez az előző évhez viszonyítva közel 20 szá­zalékos növekedést jelent. A két fogorvosi körzet forgalma az 1990-es esztendőben megköze­lítette a 3500-at. A fizikoterápi­ás kezelésre 13 községből utaz­nak be a városba. A betegforga­lom az elmúlt évben mintegy 7500 fő volt. A gyermekorvosi rendelésen — ahol a rendelés ez év februárjában indult be — ápri­lis végéig közel 1500 beteget lát­tak el. A határozati javaslatban, me­lyet a testület elfogadott, megfo­galmazták, hogy az új egészség- ügyi központ belépésével jelen­tősen javult az ellátás színvonala, és eredményesebbé vált a meg­előző munka. Emellett felhívja a városi főorvos figyelmét, hogy fokozott gonddal segítse elő a hatékonyabb fizikoterápiás ke­zelés lehetőségeit. Törekedjen arra, hogy minél szélesebb körű szolgáltatás valósuljon meg a vá­rosban, hogy a betegeknek csak különleges, indokolt esetekben kelljen Egerbe utazniuk. Á lakásépítéshez, -vásárlás­hoz és a lakáscélú kölcsöntör- lesztéshez való hozzájárulás sza­bályozására vonatkozó terveze­tet is megtárgyalta a testület, és elrendelte annak 15 napig törté­nő közszemlére tételét. (A szük­ség szerinti átdolgozás és jóváha­gyás után részletesen is lehet majd ezzel foglalkozni.) A vásár- és piactartásról ké­szített rendelettervezetet koráb­bi ülésen tárgyalta a testület. A tervezet április 29-től május 15- ig volt kifüggesztve. A kifüggesz­tés ideje alatt lakossági észrevétel nem érkezett, annak átdolgozása tehát nem vált szükségessé. A városi önkormányzat így jogkörében megalkotta a 3/1991. számú rendeletét a vá­sár- és piactartásról. Zay József (Fotó: Perl Márton) Háziipar Bodonyban A Párád melletti kisközségben, Bodonyban 1961 óta működik a helyi háziipari szövetkezet, mely a hevesi „anyacég” kihelyezett egysége. A bedolgozókkal együtt huszonöt embert foglalkoztató kis szövődében a hagyományos, régi eszközök segítségével falvédő­ket, párnahuzatokat, szép tarisznyákat készítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents