Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-29 / 151. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. június 29., szombat Ejtőernyő az Északi-sark fölött Az északi-sarki ejtőernyős mentőexpedíció tagjai 1937 májusában négy szovjet repülőgép vitte az Északi-sarkra Iván Papanyin északi-sarki expedícióját. Ez volt a világ első, üsző jégtáblán működő expedíciója, az Északi-sark-I. Azóta több mint fél évszzad telt el. Napjainkban tengeralattjárók és atomjégtörők egyaránt gyakran tartózkodnak e térségben. Az Északi-sark felett polgári légijáratok közlekednek. Mindez egyre fontosabbá teszi, hogy megszervezzék az itteni mentőszolgálatot. Múlt hónapban az USA, Japán és Szovjetunió 13 képviselője ért földet ejtőernyővel az Északisarkon. Az akciót a Szovjetunió távol-keleti légierői szervezték. Célja, a szárazföldtől távoleső területek mentőmunkálatainak megszervezése, nagylétszámú, vészhelyzetbe került csoportok helikopteres szállításának gyakorlása. Az akciót Gennagyij Amelkin szovjet tábornok, az északi-sarki operatív csoport parancsnoka vezette. A földet éréshez szokványos szovjet ejtőernyőket és három amerikai kettős-ejtőernyőt használtak, utóbbiak lehetővé teszik, hogy egyszerre két ember hajtson végre ejtőernyősugrást, egy hivatásos ejtőernyős és egy olyan szakember, például egy orvos, aki ejtőernyővel még sohasem ugrott. A kettős-ejtőernyőket az amerikai Bill Boot és a szovjet Vöröskereszt ejtőernyős mentőközpontjának két munkatársa, Szergej Inszárov és Szergej Po- tyehin irányította.Ez utóbbi kettőt Floridában képezték ki, s ők a Szovjetunióban az elsők, akik jogosultak a kettős-ejtőernyős ugrásra. Az „utasok” egyike a Kaland Klub elnöke, Dmitrij Sparo (Bo- ot-tal ugrott), az uljanovói gépipari egyesülés elnöke, Igor Pecsnyikov (Potyihinnel ugrott) és Takako Takano japán újsági- rónő (Inszarowal ugrott). Takako Takano egyben az első nő a világon, aki ejtőernyővel ereszkedett le az Északi-sarkra. Az amerikai, japán és szovjet zászló először lengett együtt az Északi-sarkon. A résztvevők bíznak abban, hogy vállalkozásuk tapasztalatai alapján a jövőben sok bajba jutott embert menthetnek majd meg. Közéletünk káros jelenségeiről árulkodó mai szó- és szóláshasználatunk Közéletünk hétköznapi valóságához kapcsolódó események, történések leírásában gyakran olvashatunk ilyen szövegrészieteket: A becstelenség torát üli” (Új Magyarország, 1991. marc.29.). „A hangoskodás, a csalárdság, a sumákolás, a vag- dalkozás korát éljük” (Fleves m. Hírlap. 1991. máj.2.). Hogy az indulatok erősödnek, s a türelem egyre jobban fogy, bizonyítja szó- és szóláshasználatunk néhány jellemző jelensége és gyakorlata. Szóhasználatunkban egyre inkább kulcsszerepeket vállalnak ezek a szóalakok: botrány, botrányhős, botrányos; acsarkodás, alaptalan híresztelés, hecckampánv; demagógia, tudatos félretájékoztatás; szenzációhajhászás; álhír; mocsko- lódás, személyeskedő bajmoló- dás, jellemhibákról árulkodó fa- nyalgás, szakszerűsködő pimaszság, logikai csúsztatásokkal teli szóterror, szócséplés, stb. A felsorakoztatott nyelvi formák káros és ártalmas használati értékét, fogalmi tartalmát felnagyítva az alkalomszerűen nyelvi szerephez juttatott szólások még érzékletesebbé teszik, s a megfelelő káros közéleti jelenség ártalmas időszerűségét állítják a köz- érdeklődés előterébe. Ügy, ahogyan ezek a sajtóbeli szövegrész- letek tanúsítják: „A felülről vezérelt oktatasátalakulásról szólva mondta a lemondott államtitkárnő: Megpróbálunk rántottá- ból tojást készíteni” (Heves m. Hírlap, 1991. jan. 17.). A félreértelmezett közmondást idézhetjük: a sánta kutyát tényleg köny- nyű utolérni, azonban gyakran az egészségesnek is eltörik a lábát, csakhogy elfoghassák ”(Maf yar Nemzet, 1991. ápr.17.). A áros közéleti jelenségeket elítélő kritika éle erősödött a képmutatás, a hazugság, a gátlástalanság, a politikai cinizmus leleplezésére szolgáló szólásformák fel- használásában. Az ostoba rágalmazás, a hamis híresztelés, a rossz hírbe keverés, az uszító zavarkeltés, a rosszhiszemű pletykálkodás jelensége és gyaKorlata egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban is feltűnő közlő, kifejező szerephez jutott. Az ostoba ráfogás, a hamis híresztelés és rágalom példájaként szokták emlegetni a ’’télikabátot lopott "szólás-illetőleg szállóigeszerű nyelvi formát. A Magyar Nemzet hasábjainjelent meg ez a szövegrészlet: „Szabó Lőrincnek volt egy kabátügye, attól fogva mellőzték” (1991. ápr. 15.). Azaz olyan híresztelésed jártak róla, hogy antiszemita, németbarát. A Vezér című versét is kifof ásolták. A Magyar Újságírók zövetségében lefolytatott igazolási peréről, írott jegyzőkönyv tanúsítja, hogy mindez hamis híresztelésnek minősült. A hecc- kampányszerző, rosszhiszemű rágalom igazi indító oka az volt, hogy „költő nem fért bele a rákosista kultúrpolitikába” (Új írás, 1991. 3.SZ.). Lapunkban jelent meg ez a szövegrészlet: „Attila — köznapi kifejezéssel élve — a kabátlopás ügyébe keveredett”. (1991. márc.27.). A szólásszerű nyelvi forma felhasználásának háttere az a nemkívánatos köznapi eset, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum József Attila — emlékkiállítását kereső középiskolásokat elküldték azzal a „tájékoztatással”, hogy a költő életművével kapcsolatos emlékeket, kéziratokat, kiadványokat már levitték a múzeum pincéjébe, mert „JózsefAttila ma már korszerűtlen, s nem aktuális.” József Attila élete, tragikus halála adott hátteret ennek az újabban gyakran jelentkező szóláshasonlatnak: Sínen vagyunk, mint József Attila. A Magyar Nemzetben volt olvasható az a közlemény, nem kevés iróniával, hogy hazánkban „minden a lehető legjobb úton halad. Sínen vagyunk, mint József Attila — s még azt is elmondják nekünk, életünk részleteiben is csupa bíztató a perspektíva” (1991. márc.23.). Akik azt is tudják, hogy a költő a szárszói vasúti sínen lelte tragikus halálát, a felhasznált szólás ironikus áthallásaiban megbúvó közéleti és közérdekű kritika hatástényezőit is érzékelhetik. Az sem véletlen, hogy közviszonyaink, közrendünk; közérzetünk nemkívánatos jelenségeinek kritikájára vonatkozó szóláshasználatunk gunyoroskodó figyelmeztetést is megfogalmaz: „Most úgy tűnik jobban borul a bili, ha botrányos elbocsátásokról, a vezetők alkalmatlanságáról szólnak a hírek.” (Heves m. Hírla, 1991. ápr. 18.) „A jogszabályok hézagaiba bújtatott betartások száma emelkedik” (Népszava, 1991. márc.30.) „Messziről hozott vízzel nem lehet tüzet oltani”. (M.Hírlap, 1991. márc.2.). Dr. Bakos József Kertész leszek A kert berendezései Ha lehetőségünk van rá, először azt a kerti létesítményt készítsük el, amely nagyobb kőműves- vagy talajmunkával jár. Később már kárt tehetünk beállt növényállományunkban. A kert létesítményeihez sorolják az utat, járdát, amit az elsők között kell elkészíteni. A gépkocsibejárót szilárd burkolattal jó ellátni, amire kétféle lehetőség kínálkozik. Teljes burkolat 200- 240 cm szélességben vagy csak a kerék nyomszélességében 40-40 cm-es beton (kőlap, terméskő) csík. Ez utóbbi megoldást tartom szebbnek, mivel a zöldfelületet kevésbé csökkenti. A személyi közlekedés lebonyolítására betonlap, műkő, terméskőburkolat egyaránt alkalmas. Ott, ahol nagyobb a forgalom, legalább 120 cm széles járdát építsünk. Az utóbbi időben egyre több útburkoló lapot lehet kapni, színeset is — igaz, elég drágán. Ha valaki mégis emellett dönt, olyan színt válasszon, ami a zöld növény színétől minél jobban eltér. A kapható választékból akkor tájékozódhatunk legjobban, ha Eger belvárosában teszünk egy kis sétát, ahol a gyakorlatban győződhetünk meg használatáról. Gyakori megoldás a szabályos vagy szabálytalan kőlapok közötti „gyepfugázás”, ami megtöri a kőlap hideg felületét és a zöldhatást növeli. A kőlapok közötti fugákat jó minőségű földdel töltsük ki, úgy, hogy ez 1-1,5 cmrel mélyebben legyen. Négyzet- méterenként 1 dkg fűmag szükséges, ami alacsony növekedésű un. golfpálya főkeverék legyen, hogy a nyírás munkáit megköny- nyítsük. Nagyon szép, kertbe illő felületet ad a gyöngykavics, murva is, de csak akkor lesz jól használható, ha alája megfelelő alapot készítünk (salakból, sóderból 20-25 cm hengerelt réteg). Bár fenntartása több munkát ad, mint a betoné, esztétikai hatásával „kertbarát” voltával ellensúlyozza azt. Hegyvidéki környezetben tipegőnek keményfarönköt is alkalmazhatunk megfelelő előkészítés, inpregnálás után. Nagyon szép, természetes hatású. A fűnyírást sem akadályozza, ha a gyeptarló magasságába helyezzük. A kerti utak vezetésénél lépcsőt (lépcsőket) iktatunk be, ha a szintkülönbség nagy. Egy-egy lépcsőfok 12-15 cm-nél ne legyen magasabb, szélessége pedig 36-42 cm-nél keskenyebb. így lesz kényelmes, „sétálós”. Anyagát illetően pedig a járda anyagához igazodjon. Városi környezetben elmaradhatatlan egy szalonna-flekken sütőhely kialakítása. Ennek építészeti megoldása attól függ, mennyire tartozik ez az étkezési, társas összejöveteli forma a család szokásaihoz. Ha csak ritkán kerül erre sor, és akkor is csak szalonnát sütnek, netán bográkapcsolatban a kerttel illetve a házzal csolnak, elég néhány tégla vagy terméskő körberakása. Ellenkező esetben kerti pihenővel kialakított állandó jellegű építményt készítsünk. A kert olyan védett helyére tervezzük, ahol a szomszédok zavarása (és fordítva) nélkül lehet együtt, esetleg egy zajosabb társaság is. Figyelembe vehető elhelyezésénél a füst iránya is (uralkodó szélirány). Mozgásszegény környezetünkben fontos szerepet kaphat a kertben elhelyezett néhány sporteszköz. Sajnos, labdajátékokra nincs lehetőség, mivel helyigényük nagy. A legegyszerűbben művelhető tollaslabda is legalább 7x18 m-es helyet kíván. A következő sporteszközök már könnyebben elhelyezhetők: pin- pongasztal 8x5 m, létrás tomafal 5x11 m, teke 3x3 m, felemás korlát 5x5 m. Ne feledkezzünk meg gyermekeinkről sem! Tegyük vonzóvá számukra a kertet, hogy a tévé, video vonzásából kikerüljenek. A számukra kialakított játszótér ne legyen olyan mint a köztereké. Van néhány standard létesítmény, ami elengedhetetlen, ilyen pl.: óvodás korú gyermekeknél a homokozó. Védett félámyékos helyre tegyük, tiszta folyami homokot használjunk. A gyerekek nagyon szeretik a „Robinson”-játékokat, a saját kunyhót például. Ez készülhet a talajra, csőszkunyhókhoz hasonlóan vagy egy idősebb fára (ha van ilyen a kertben), amit létrával, kötélhágcsóval lehet megközelíteni. Ezek az eszközök a játékon kívül a testmozgás, ügyesség fejlesztését is segítik. V. Pénzes Judit a. ' ■ •.» - . •:: 'SE»*- ■ ■ -■! A zöld gyepterületben szépen mutat a murvával fedett út Az apa szavai A leendő apa idegesen járkál fel-alá a szülészet folyosóján. Végre megjelenik az ápolónő, karján három bébivel, mire az apa örvendezve a vízsz. 3. és függ. 1. sz. sorokban olvasható szavakat mondja a nővérnek. Vízszintes: 1. A hélium vegyjele. 2. Az apa szavainak első része (zárt betűk: N, I, L) 14.... és a negyven rabló. 15. Alomba merülés. 16. Kisebb tárolódoboz. 17. Valamit kilátásba helyező. 18. Új-Zéland gk-jele. 19. Becézett Emma. 20. Arab fiúnév. 21. Nyári idénymunkás. 23. Hidrogén és urán. 24. Női név. 26. Egyenlő. 27. A személyét megelőző helyre. 29. Nem tudott továbbjutni. 31. Al- győ része! 32. Római polgárok viselete volt. 34. Lám. 35. Időmérő szerkezet. 37. Morzehang. 38. Vályú. 40. Félkörben hajlított. 42. Nitrogén és kén 44. Mindent pótló szócska. 45. Esd betűi keverve. 46. Két morzehang. 48. A távolabbi tárgyat. 50. Cigarettát végigpöfékelő. 52. A hét vezér egyike. 53. Részesülj! 55. Bírói döntést hozó. 57. Részvénytársaság, röv. 59. Cimbalomművész (Oszkár). 61. Ösz- sze-vissza lel! 62. Város Jugoszláviában. 68. Vendéglátó egységgel kapcsolatos. 70. Hirtelen meghúzni. Függőleges: 1. Az apa szavainak folytatása (zárt betűk: É, P, A). 2. Valamin csodálkozó. 3. Divatirányzat. 4. Ibolya becézve. 5. Salt... City (város az USA-ban). 6. Agybaj része! 7. Előadó, röv. 8. Női név 9. A személye előtti helyre. 10. Ritka női név. 11. Úttörők köszöntése volt. 12. Kilovolt, röv. 13. Komyikált. 17. Ilona becézve. 20. Ismert külföldi énekes. 22. Török katonai rang volt. 24. Erkölcsileg hibáztatja. 25. CB- rádió is ez. 28. Mennyei. 30. Idegen hármas. 33. Attila egyik be- cézése. 36. A legmélyebb női énekhang. 39. Vajon a távolabbi tárgy? 40. Békés derűt tükröző jelenet. 41. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, röv. 43. Kiváló jellemszínész volt (Miklós). 45. A pereme. 47. Kézben fogná. 49. Némán tipor! 51. Tiszta, baktériummentes. 54. Közeledhet. 56. Jegyzék. 58. Folyó Kínában. 60. Zsiger kitüremlése a testüreg falán. 62. írásjel. 63. Pan párja volt. 66. Részben átmásol! 67. Bevonat. 69. Virág része. 70. Eres! Báthory Attila
