Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-26 / 148. szám
HÍRLAP, 1991. június 26., szerda GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5 A polgármester jól alszik Mindenki cipelte az íróasztalát Magyarság-tábor Gyöngyösön Néhány alkalommal már táboroztak Gyöngyösön a határainkon túlról érkező magyar anyanyelvű középiskolás diákok, akiket a helybéli Bajza József Kulturális és Hagyományőrző Egyesület hívott meg a mátra- alji városba. Idén negyedszer látogatnak már a vendégek a magyarság-táborba, a húsz fiatal a Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkezik. Az egyesület a tábor támogatására alapítványt hozott létre, amelynek számlaszáma: OTP Gyöngyös002542-5. Gyöngyöshalászi búcsú A búcsú elnevezés ezúttal nem az egyházi eseményt jelöli, Gyöngyöshalász lakói vasárnap a kivonult szovjet csapatoknak mondanak istenhozzádot. Reggel nyolckor zenés ébresztő kelti a község még szundikáló lakóit, majd a helyi tűzoltók egy ajándékfecskendőt vesznek át. A hálaadó szentmise után harangot szentelnek az egybegyűltek, majd a közös ebéd után a falu idősei és fiataljai csapnak össze a labdarúgópályán. A programot este utcabál és diszkó zárja. Az esemény főszervezője: a Szabad Demokraták Szövetségének helyi szervezete. A falusi turizmusról Ma avatják hivatalosan megyénk második falusi vendégfogadóját Gyöngyössolymoson. Ez alkalom arra is, hogy a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége és a Mávtours Utazási Iroda sajtótájékoztatót tartson, ismertetést adjon az együttműködésről. Irodalomtörténészek Gyöngyösön A Magyar Irodalomtörténeti Társaság a múlt héten Egerben és Gyöngyösön megtartott ülésén számos megemlékezésre is sor került. A társaság főtitkára, Kabdebó Lóránt a Mátra Múzeum számára átadta édesapja várostörténeti vonatkozású hagyatékát. Ezenkívül felavatták a jeles tudós, Bán Imre emléktábláját a Berze Nagy János Gimnázium előcsarnokában. Volt egyszer egy tanácstestület Gyöngyösön is. A rendszer- váltás után ők távoztak, de az apparátus megmaradt. Az érintettek sokáig eltek bizonytalanságban. Lesz-e a továbbiakban is munkahelyük, az volt a kérdés. A városi polgárok pedig azt találgatták, hány embernek kötnek útilaput a talpára azok közül, akik „kiszolgálták” a régi rendszert. Ezekről érdeklődtünk Keresztes György polgármestertől. — Ez év januárjában kezdtük el a munkát azzal, hogy felkértünk egy közigazgatási szervezéssel foglalkozó intézetet — mondta. — A megbízást azért adtuk, mert szerettük volna, ha szakmailag jól kidolgozott, politikai és érzelmi motivációktól mentes alapokra tudjuk helyezni szervezetünket. Tizenhét fos kiscsoportot alakítottunk ki, melyben felerészben képviselők voltak, a másik felét pedig tisztviselők alkották. Az igényeket úgy próbáltuk felmémr, hogy felírtunk a táblára egy nyitva hagyott mondatot: Gyöngyös önkormányzatának akkor lesz jó híre, ha... Azután következtek az ötletek. Hetven-egynéhány javaslat érkezett, s ezeket összegezve tudtuk meg, hogy mit várunk önmagunktól. — És mit vár az állampolgár? — Feltételezem, azt várja, hogy minden ügyes-bajos dolgát gyorsan, hatékonyan, optimális létszámmal végezzék el, minimális költségekkel. — Megkérdezték az állampolgárokat is? — A lakosságot a városatyák képviselik, ők ismerik az igényeket. — Térjünk vissza az előkészítésre. Mennyi ideig tartott? — Több fórumon folytatott tárgyalások után alakult ki a kétlépcsős testületi rendszer, amelynek megszervezését május 30-ig kellett befejezni. A közben kiírt pályázatra huszonhármán jelentkeztek. — Miért „forgatták fel” a régi szervezetet? — Mert megszűnt tíz beosztás. Az ügyintézést átcsoportosítottuk úgy, hogy minden ott történjék, ahol azt intézik. A volt osztályvezetők lehetőséget kaptak arra, hogy a hivatalon belül Ezúttal egy nyári tábor keretein belül szervez gazdaasszonyképző tanfolyamot a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ. Július 8-tól 19-ig, bő egy héten át ismerkedhetnek a hölgyek — lányok, anyák, asszonyok — a főzés és a sütés alapismereteivel, ezen belül elsajátíthatják az alapételek elkészítésének technikáját, a vendégvárás, a terítés fortélyait. Mindemellett a ma oly fonfelajánlott munkakört betölthessék, természetesen némileg alacsonyabb munkabérért. Nehéz helyzetben voltak ezek az osztályvezetők, mert a feladatukat eddig jól látták el. Nem az ő hibájuk volt, hogy az a struktúra rosz- szul működött. Létszámcsökkentés viszont nem volt, és ez sokakban megütközést keltett. Főleg a közvéleményben. Ezt jelezték a képviselők közül is többen, de az ember jártában-keltében is jut néhány információhoz. Hozzáteszem: előzőleg már tudatos létszámleépítés folyt. — Milyen a hangulat most, ezek után, a házon belül? — Azt hiszem, némileg javult. Megnyugodtak a munkatársak. Ám az átszervezés nem fejeződött be a vezetők kinevezésével. A kollégáikat már ők választották meg, s csak egy korábbi alkalmazottra nem tartott igényt egyikük sem, magatartásbeli okok miatt. — Az átszervezést hurcolko- dás is követte. Erre feltétlenül szükség volt? — Az összetartozó munkahelyek most is együtt vannak. Az átköltözés nem okozott többlet- költséget, mindenki maga cipelte az íróasztalát. — Többen úgy fogalmaztak, hogy a régi rendszer embereit újakra kell cserélni. Ilyen igény itt nem volt? — De igen, és ez kényes dolog. De megállapodtunk, hogy politikai okból senkit nem hozunk lehetetlen helyzetbe. Erről parázs vita folyt, de ezzel végül mindenki egyetértett. Igaz, egyes tisztviselők ellen erkölcsi aggályok is felmerültek: korrupció, visszaélés a hatalommal. — Tények alapján? — Itt van az én gondom. Pletykaszinten nem tudok és nem is akarok foglalkozni semmivel. Több alkalommal, amikor ilyet valaki felvetett, elébe tettem egy tollat és egy tiszta papírlapot, hogy úja le. Érdekes módón erre egyikük sem vállalkozott. — Megkérdezhetem, mostanában hogyan tud aludni, polgármester úr? — Köszönöm, ezzel még nincs gond. G. Molnár Ferenc tos korszerű táplálkozás titkaiba is beavatják a résztvevőket. A „szakácstanoda” vezetője Gör- gényi László mesterszakács lesz. Persze, a háztartás fogalma nem merül ki a konyhánál: épp ezért a szabás-varrás műveleteit, egyszerű, olcsó, divatos modellek elkészítését is megtanulhatják a tábor lakói. Szó lesz még a szépségápolásról, kozmetikai, frizuraújítási tanácsokkal szolgálnak majd az előadók. A „háziasszonyságot” is tanulni kell Könyvek között — Adácson Berényi Lajosné ugyan még a tavalyi esztendő végén nyugdíjba ment, ám az adácsi könyvtárat a legutóbbi hetekben tartott átadó leltárig vezette. Elköszönése érdekes visszapillantásra is okot adó. Az intézmény története kicsit családi história. Az ötvenes években létrehozott bibliotékát — amely kezdetben a művelődési házban működött — a tiszteletdíjasok között vezette a férje is, akitől 1965-ben átvette. Hatezres volt az állomány, amikor Berényinére bízták, s több mint felét a „járástól”, a kis hányadát a földműves-szövetkezettől kapta a község. Amikor támogatással s helyi beszerzéssel már a tízezret is megközelítette, akkoriban költözött a vezető köteteivel együtt a tanácsháza mellett épült vadonatúj könyvtárba, amely 1984-ben olvasóteremmel és raktárral bővült. Az immár nyugdíjas könyvtáros kedves élményei, emlékei a változások, ma is szívesen beszél arról, amikor a „betűbirodalom” a diákélet mindennapi részévé vált. Együtt örült a fiatalokkal, hogy az intézmény az olvasásra és a jegyzetelésre egyaránt alkalmassá vált, a pedagógusok történelmi, honismereti, irodalmi, zenei foglalkozásokat is vezethettek itt. Ma már 14 ezer 300 kötetből válogathatnak az adácsi könyvtár látogatói, akik közül 640 a beiratkozott tag. A diákság nem csupán a kötelező olvasmányok miatt nyit ajtót, hanem még sok másra is kíváncsi. A látogatókat igencsak érdekli a lexikális irodalom, sokan szívesen olvasgatnak a zenéről is, s rendszeresen böngészgetik a folyóiratokat, napilapokat. A közönség összetartását különféle vetélkedők, íróolvasó találkozók, kiállítások is szolgálják. Népszerűnek mutatkozik az a kezdeményezés, hogy a községről megjelent cikkeket, képeket az olvasók kivágják, gyűjtik, s egy albumban megőrzik az utókornak. Azzal a feldolgozással együtt, amelyben Beré- nyiné a könyvtár történetét is megírta. A történethez tartozik, hogy az intézmény 1971-ben a kiváló könyvtár címet is elnyerte, a vezetője pedig országos és megyei elismerésben részesült. S hogyan folytatódik a krónika? — Természetesen nyugdíjasként is megőrzőm a könyvek sze- retetét — mondta a búcsúzásnál az eddigi vezető—, a gyerekek, az unokák mellett mindig iparkodom időt szakítani egy-egy engem érdeklő olvasmányra... Az intézmény munkája pedig megy tovább. Az önkormányzat is megpróbál jó gazdája lenni a könyvtárnak. Évi 240 ezer forintot áldoz a fenntartására, s ötvenezret költ új kötetekre, hanglemezekre. Ami a mai világban nem éppen kevés! M. J. A község új büszkesége a tornacsarnok Üj létesítmények Abasáron Az esemény résztvevői (Fotó: Szántó György) Eseményteli hétvégét hagytak maguk mögött az abasáriak legutóbb. Mint korábbi lapszámainkban is jeleztük már: a községi általános iskolánál — az intézet és az óvoda között — elkészült az eddig hiányzó tornaterem is. A több mint tízmillió forintot érő korszerű sportlétesítmény építéséhez még 1987-ben kezdtek társadalmi munkával, utóbb vállalkozók folytatták az igyekezetét, végül pedig a tanulók szülei segítették a befejezést. Az üzembe helyezést megelőző szombati avatóünnepségen Juhász Béla polgármester és Kovács János, a megyei önkormányzat sportvezetője méltatták a régi terv megvalósításának jelentőségét. Kifejezték abbéli reményüket is, hogy az ősszel kezdődő új oktatási évtől örömmel veszik birtokba korszerű tornatermüket a diákok, s talán az óvodások számára sem lesz kevésbé hasznos. Az eseményt a tanulók sportműsora, az énekkar szereplése, s különféle versenyek is színesítették. Délután pedig a felnőttek vetélkedőivel folytatódott az egész napos program. GyönDr. Balás István leleplezi a Hősök emlékművét gyös, Gyöngyöspata, Márkáz, Tiszanána és Abasár önkormányzatainak képviselői rúgták a labdát a pályán, sok izgalmas percet szerezvén a szépszámú érdeklődőnek. Vasárnap délelőtt Pálos vörösmarton — Abasár társközségében — istentisztelettel folytatódtak a hétvége eseményei. A helyi templomban Papp Géza abasári plébános, érseki tanáJuhász Béla polgármester avatta Bene Miklós alkotását Pálosvö- rösmarton esős celebrálta a szentmisét, amely ez alkalommal a Hősök emlékműve avatásához is kötődött. Az elesettek tiszteletére emelt márványtáblás kőépítmény a Rákóczi úton kapott helyet. Ünnepélyes leleplezésénél jelen volt dr. Balás István, a köz- társasági megbízott megyei hivatalának vezetője is. Ezt követően tett a polgármester további kedves kötelességének is eleget az út más helyén. Ide került ugyanis az általános iskola udvarán eddig ideiglenesen elhelyezett Aba Sámuel-szobor, amelyet a község nemrég fiatalon elhunyt alkotója, Bene Miklós készített. A mű felállítása s vasárnapi avatása a szobrász hivatalos helyi elismerése. Hiszen másutt már láthatók köztéri munkái, Abasáron azonban ez az első, ami a település képét is formálja.-ÍgyEredetvédelem a mátrai borvidéken A fejlett szőlő- és bortermelő országokban már két évtizede jól működő eredetvédelmi rendszerek léteznek. Ezek tapasztalatai alapján a Mátraaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesülete a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködve elhatározták, hogy a mátraaljai borvidéken is létrehoznak hasonlót. Dr. Botos Ernő, a kutatóintézet tudományos munkatársa elmondta, hogy a hazai megvalósítást elsősorban a Közös Piaccal kötendő szerződés indokolja. A borvidék vonzó a külföldi tőke számára, s a növekvő értékesítési gondok is követelik, hogy az eredetvédelmi garanciával ellátott borok maradjanak a régi piacon, és hódítsanak meg újakat is. A hároméves program a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával indult el. Egyelőre nyolc egyesület és tizenhárom borvidék vállalkozott arra, hogy közel tizenkétezer hektár szőlő- ültetvénnyel és a hozzá kapcsolódó borászati pincékkel részt vállaljon a programból. A mátra- alji borvidéken ezer hektár szőlőt ellenőriz majd az eredetvédelmi rendszer, s ennek szakmai irányítását a kutatóintézet, valamint az egyesület biztosítja. A követelmények rendkívül szigorúak, a termelők által hozott szabályokat szigorúan be kell tartani és tartatni. A szőlő termőhelyeinek, az ültetvények és a pincék folyamatos ellenőrzése eredményeként a termelők „Védett eredetű és megnevezésű ter- mék”-et hozhatnak forgalomba, s ezt a palackok címkéjén is feltüntetik majd. A rendszer szektorsemleges, ami azt jelenti, hogy magában foglalja a magántermelői, a szövetkezeti és az állami szőlőket is. Minden termelő kérheti a felvételét, így első alkalommal július ötödikéig a Mátraaljai Szőlő- és Bortermelők egyesületének titkárságán, a gyöngyösi főiskola tanüzemében. Az eredetvédelmi rendszer nyitott, a csatlakozásra mindig nyílik lehetőség, ám a tagságot a szakmai normák megszegése esetén el is lehet veszíteni. A rendszer működése megerősíti a borvidék új termelői ön- kormányzatának tevékenységét, és biztosítékot nyújt arra, hogy a szőlőtermelők az értékesítéskor ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe. H. M.
