Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-03 / 128. szám
héten vasárnap. Részvételi díj: 650 Ft. 5 3 c i t 3 C J ) HÍRLAP, I991.J«WS3., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE I A falu bankja Kuncog a fillér, nevet a forint... Számlaellenőrzés (Fotó: Gál Gábor) Alapítvány a szegények támogatására Újra az igazgatói székben Mint közismert, idén februárban a siroki Mátravidéki Fémművek vezérigazgatója fegyelmi úton elbocsátotta a füzesabonyi gyáregység igazgatóját. A hosszú ideig húzódó munkajogi vita végére május 31-én az Egri Megyei Munkaügyi Bíróság dr. Kalmár Pétemé bírónő tanácsa tett pontot, amikor helyt adott Blahó István keresetének, és hatálytalanította a vezérigazgatói döntést. A gyár igazgatóját visszahelyezték állásába. Az ítélet szerint további jogorvoslatnak helye nincs. Színházlátogató kerecsendiek A sok egyéb teendő mellett gondot fordítanak Kerecsenden a falu vezetői a lakosság kulturális igényeiek kielégítésére is. Egyre gyakoribbá válnak például a színházlátogatások. Elsőként 45 helybeli nézte meg húsvét vasárnapján a fővárosi Várszínházban a Csíksomlyói passiót. A sikeren felbuzdulva, nemrég 138 jelentkezőt vittek el az egri Gárdonyi Géza Színház előadására. Június 3-án az egri Megyei Művelődési Központba hetvenen látogatnak el Kerecsend- ről a Záray-Vámosi énekespár előadására. Ennek szervezését az újonnan munkába lépő Zib- riczki István népművelő végezte. Gázvezetéket építenek Dormándon Besenyőtelekkel közösen határozták el a dormándiak, hogy községüket is bekötik az országos gázvezeték-hálózatba. Pillanatnyilag a tervezési munkáknál tartanak, a kivitelezésre jövő év tavaszán kerül sor: ekkor a gerincvezetéket mintegy 1600 méteren fektetik le a falu főútvonalán. Ebben az évben főleg az anyag- és csővásárlást bonyolítják le. A képviselő-testület tagjai személyesen járták a falut, kikérték a lakók véleményét, s az így összegyűjtött vélemények bizonyították, hogy a településen élők 63,5 százaléka igényli a gázt, s vállalja is a 27 ezer forintnyi hozzájárulást. Facsemete-ültetés Mezószemerén Már régebben tervbe vették Mezószemerén, hogy fásítani kívánják a községet, pontosabban szólva a sportpályának a környékét. Ezt az elgondolásukat a minap megvalósították, amikor az említett területen, valamint a kialakított szeméttároló körbevételére ezer nyárfacsemetét elültettek. A kis fákat az önkormányzat vásárolta Kálban. Szabadegyetem az önkormányzatról A Villányi úti Konferencia- központ és Szabadegyetem Alapítványa a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködve nyári ön- kormányzati szabadegyetemet szervez Budapesten, június 13- 14-15-én, ahol az Országgyűlés, a kormány és a minisztériumok e területtel foglalkozó szakemberei tartanak konzultációval egybekötött előadásokat. Füzesabony önkormányzata részéről dr. Pásztor József polgármester és Szajlai Csaba képviselő vesz részt az előadásokon. Néhány éve temetgetjük már magunk között a forintot, és íme, abból van most a legkevesebb... „Inflálódik, nem ér semmit!” — legyintettünk, miközben azon vesszük észre magunkat, hogy a forint mégiscsak úr... Elannyira, hogy — infláció ide vagy oda — talán hónapfok kérdése, hogy váll-lapjára tűzheti a „konvertibilis” csillagot. Miről is beszélhetnénk másról, mint a pénzről a Makiár és Vidéke Takarékszövetkezet elnökével, Fehérdi Béla igazgatóelnökkel. — Az 1957-es évben az elsők között alakult meg ez a takarék- szövetkezet, amely nyolc kirendeltséget foglal magába, körülövezve a megyeszékhely várost, Felsőtárkánytól Novajig. Azon kevesek közé tartozunk, ahol most az egyre nehezedő életviszonyok között sem csökken a lakossági betét, magyarán az emberek itt nálunk, ami kamatozási viszonyaink között érzik a legbiztosabb helyen a pénzüket. Tulajdonképpen a saját bankjukban! — Mennyi a betét, illetve a köl- csönállomány ? — Kétszáz-, illetve az utóbbi százmillió... Makiárt és az említett falvakat iparkodó, szorgalmas emberek lakják, akik soha nem szórták a pénzt, és már ősidők óta életelemük a takarékosság. Mi sem bizonyítja ezt jobban, műit az a 8300 tag, akik részjegyesei, gazdái ennek a szövetkezetnek, és tevékenységünkbe alapszabály szerint bele is szólhatnak. — Milyen a kölcsönigénylés? — Változott viszonyaink között — érthetően — a vállalkozási kölcsönigények viszik a pálmát. Alig akad ház Makiáron, ahol ne lenne propán-bután gázpalack. Tekintettel az egész napos nyitva tartásra, még a szomszédos falvakból is gyakran ide jönnek palackcserére az emberek. Orosz Ferenc kerek tíz esztendej e vezeti a cseretelepet: jól ismeri a helyzetet, az igényeket, tudja, hogy mely házaknál használják a palackos gázt az egész lakás fűtésére, hol csupán főzésre, kinek kell tizenegy, illetve 23 kilós palack. — Havonta mintegy kétezer palackot cserélnek itt. A horti töltőüzemből látnak el minket, és azt kell mondanom, hogy hiány nincs. Gáz van! Van, de nem olcsó, s az áremelkedést a lakosság alaposan megérzi a pénztárcáján. Ennek ellenére nem csökken a fogyasztás, mert egy olyan faluban, ahol nincs vezetékes gáz, az emberek napi létszükséglete a palackos. A gázcseretele- p>et az egri Krajcár Kft. működteti, korábban — 24 évig — az áfész tulajdona volt. Hat megkérdezett makiári közül senkinek sem volt kifogása Orosz Ferenc munkájára, de csaknem Alig akad nap vagy hét, hogy ilyen-olyan kölcsönigényekkel ne fordulnának hozzánk a tagjaink. A magas kamatlábak ellenére alig csökken az igény a személyi és az áruhitelek iránt, és mindezeket — pénzünkhöz igazítva — iparkodunk kielégíteni. — Mekkora kölcsönigényekről van szó! — Az egyik alakuló kft.-nek itt van most is egy kétmilliós igénye, de nyilván nem ez a jellemző. Manapság olyan időket élünk, amikor az infláció, de még inkább a fenyegetőző munkanélküliség új helyzeteket teremt, váratlanul is előfordulhatnak fizetési „rövidzárlatok”. Kíváncsi lennék, hogy a hitelek, a kamatok visszafizetése tekintetében mi a helyzet? — Eddig rendben ment minden, újabban már jelentkeznek kisebb-nagyobb zavarok e tekintetben. Éppen ezért a pénz kihelyezésénél garanciákat kérünk tagjainktól, ügyfeleinktől, nagyobb összegnél 2-3 kezest, illetve ingatlanfedezetet. van! mindenki szóvá tette a cseretelep épületének és környékének zordon állapotát. Az abrosznyi „irodában” ujjnyi repedések a falon, mintha valamilyen robbanás után lennénk, az egyébként használható épületek is könyörögnek egy kevéske vakolatért, tatarozásért, csinosításért. — Az udvart lekaszáltam, a belső festéseket elvégezném társadalmi munkában — ajánlkozott a vezető. Csakhogy az a fránya pénz... Pedig úgy hírlik, hogy a környék minden cseretelepe ráfizetéses, kivéve éppen a makiárit. Mostoha sorsát mi sem bizonyítja jobban, mint a falu közepén lévő épület külseje. Életemben nem láttam ettől rozsdásabb vaskaput, pedig — ha lenne egy doboz festék — a „főnök” azt is lefestené. Szívességből... A sok elismerő szó mellett annyit azért — a falu nevében is — hadd kérjünk a Krajcár Kft.-tői: adjon néhány „krajcárt” a környék egyik legforgalmasabb gázcseretelepének a kiöltöztetésére. Megérdemelné... — bogácsi — Az igazgató-elnök megértő szavaiból is kitűnik, hogy manapság — sokkal jobban, mint bármikor — meg kell gondolnia az embernek, hogy mire és menynyi kölcsönt vesz fel. Hirtelen és váratlan események következhetnek be, és lehet-e csodálkozni azon, hogy havi 4-5 ezres tartozást bajosan tud törleszteni egy gyeses kismama, illetve egy váratlanul munkanélkülivé vált férj, a család... A takarékszövetkezet áruköl- csön-akciói továbbra is népszerűek, amelyeket karácsonyra, nagyobb ünnepekre szerveznek. A szövetkezet dolgozói — valamennyi faluban — személyes ismerősei a tagoknak, az embereknek, így mind a kapcsolattartás, mind a „tanácsadás” élő valóság. A 200 milliós betétállomány pedig önmagáért beszél: a betétesek bizalma és reménye szilárd abban a tekintetben is, hogy a megtakarított pénzük jó kamattal, jó helyen van a falu bankjában... Hosszan elnyúlik a Tisza-tó mellett Sarud. A helybeliek azt mondják, hogy a takarmánykeverő üzemtől a tóig három kilométer a táv. Jó kis séta. Aki siet, kerékpárra, motorra pattan, vagy autóba vágja magát, és így intézi el ügyes-bajos dolgait. Amúgy csendes a falu, de a tó partján építkeznek több helyen is. Nagy és növekvő idegenforgalomra számítanak a nyáron. — A víztározó és a község közötti szakaszon kiépítettünk egy vállalati üdülősort és egy magán- víkendtelepet — mondja Kiss István polgármester, ahogy járjuk az említett területet. — Ha lesz világkiállítás, akkor kapcsolódunk a megyei, illetve országos programhoz. De mindenképpen létrehozunk egy nemzetközi diáktábort a gödöllői ifjúsági alapítvány kezelésével, együttműködésével. Százfős táborról van szó, főleg olasz és osztrák fiatalokra számítunk. Tavaly indult, s a nyáron ismét lesz sátorozóterület a szabad strand mellett, az általános művelődési központ felügyelete alatt. — Az ellátást is nagyon meg kell szervezni — vetjük közbe —, hiszen több száz vagy ezer vendégről, főleg fiatalról van szó. — Sokat segít a magánvállalkozás. Tavaly óta lehet róla beszélni: van virágüzletünk, olcsó áruk boltja, foglalkoztató, tápMég az elmúlt év végén hozta létre az SZDSZ országos vezetősége a „Szegényeket támogató alapítványt”, amely három hónapja kezdte meg működését Füzesabonyban, az egriek hathatós támogatásával. Bálás ruhákat, gyermek- és felsőruházati cikkeket kínálnak alacsony ösz- szegekért: 20-100 forint között mozgó árakért. A kis üzlet az Arany János utcában található, a Lola divatárubolt mellett. Munkanapokon reggel 9 órától délután 5-ig tart nyitva, válogathatnak az érdeklődők a különböző ruhaneműk között. Az akciót, illetve az alapítványt Krasznai Géza, az SZDSZ helyi ügyvivő testületének elnöke gondozza. — Csaknem 600 kilogramm ruhát értékesítettünk már, s eddig 23 ezer forint jött össze a város szegényeinek a támogatására — mondja. — Az egri SZDSZ Szeta-csoportjától kapjuk a ruhákat, s a forgalom elfogadható, meg a bevétel is, ha figyelembe vesszük, hogy milyen kis értékekből tevődik össze. Egy elszoeladó stb. A tó partján 13 kereskedő biztosítja az üdülők megfelelő ellátását. Birkacsárda épül a kempingnél, az áfész bővíti a meglévő ABC-jét, melléje egy műszaki részleget alakít ki, mint- egy egymillió forintból. A magánvállalkozók egy új ABC-t és egy lakásépítők boltját nyitnak. Panzió is létesül: a helyi téesz a tó partján 270 üdülőtelket alakított ki teljes közművesítéssel, s oda terveznek egyet. Sportszerkölcsönzésre öt jelentkezőnek adtunk ki engedélyt. No meg itt vannak a régi vendéglők, italboltok. A Sirály például a falu legrégebbi házában valamikor betyárcsárda volt: a nyárra megújul, megfiatalodik. — S mit szólnak mindehhez a helybeliek, ők mit kapnak a közeljövőben? — Hosszú távon a falu javát szolgálják a beruházások. De az önkormányzati létesítmények fenntartására majdnem tizen- négymilliót fordítunk. Fejlesztjük az úthálózatot, a járdát. Folyik a kábeltévérendszer kiépítése, kb. kétezer méter hosszúságban, amely később bővülhet. Ezzel párhuzamosan átadás előtt áll a régi pártház épületéből kialakított rendőrőrs. Ide kötik be a riasztóberendezéseket, főleg az üdülőterületekről. A rendőrőrs munkáját segíti a megalakult 25 tagú önvédelmi csoport, amely morító gond bánt viszont bennünket, mégpedig, hogy a helyi önkormányzat minket is „közterület-használati díjjal” terhel, mint bármelyik kereskedelmi vagy ipari tevékenységet folytató üzletet. Lehetne méltányosabb hozzánk a városvezetés, hiszen szegény emberek támogatásáról van szó. Mi adjuk például ingyen a helyiséget, a fűtést, a világítást az alapítványnak. — Tudtak-e már segélyeket osztani ebből az összegből? — Igen, két esetben adtunk 1000-1000 forintot a rászorulóknak. Az az igazság, hogy pénzt csak rendkívüli esetben utalunk ki. Az a szándék vezet bennünket, hogy amikor nagyobb összeg gyűlik majd össze, vásárolunk zsírt, lisztet, cukrot stb. nagy tételekben, s ezt 50 százalékos kedvezménnyel adjuk el a rászorulóknak. Pillanatnyilag a cégbírósági bejegyzés zajlik, s ha ez jogilag is rendezett lesz, kérjük a helyi szervek, intézmények, üzemek, magánszemélyek támogatását is. máris eredményesen dolgozik. Az ő segítségükkel sikerült elcsípni egy bűnözőcsoportot, amely 26 üdülőt tört fel. — Hogyan alakítják a község életét, milyen napi teendőik vannak? — Fejlesztésre 3,5 millió jut, a meglévő 30-ból pedig hárommilliót biztonsági célokra tartalékoltunk, számítva az inflációra is. Az orvosnak beszereztünk egy számítógépet, amely a betegségeket egyénileg számon tartja. Megszerveztük a konténeres szemétszállítást. Még ebben az évben kialakítjuk a szilárd hulladéknak a lerakótelepet. Rendezzük a temetőt. Támogatjuk a szegényeket, a rászorulókat, biztosítjuk közgyógyellátásukat. Sajnos sok a nyugdíjas, idős ember, aki ezzel az inflációval nem tud megküzdeni. Négyszáz cigányszármazású lakónk van, köztük szintén jelentkezik az elszegényedés. Növekszik a munkanélküliek száma, főleg a szakmanélkülieké, már ötvenről tudunk. Gond, hogy munkahelyet változtatott a jegyzőnk. Jelenleg hirdetjük az állást. Még mindig nincs előrelépés a crossbar-telefon bevezetésében sem. A lakosság vállalná a költségeket. Van ugyan egy nyilvános crossbar-telefonunk, de ez édeskevés. Állandóan jönnek a vállalkozók, érdeklődnek, különösen a telefon-összeköttetés lehetőségéről. Hogy élhet, működhet egy üdülőterület telefon nélkül? A kérdésre egyöntetű a válasz: nehezen, vagy sehogy. Nagyon elkelne, mert hosszú s népes a tópart, az ördög meg nem alszik. Sok a csónak. Az idén megoldják biztonságos elhelyezésüket, és pontonrendszerű kikötőket összeszerelnek, az önkormányzat működteti majd mind a kettőt. Azt szeretnék elérni, hogy aki idejön, itt nyaral, netán ide költözik, jól érezze magát. Pihenjen kényelmesen, szórakozzon vidáman, kulturált, biztonságos körülmények között. Fazekas István Épülnek a víkendházak, üdülőtelkek (Fotó: Gál Gábor) (Sz. I.) Könyvtörténeti emlékek A Feldebrőre látogatók talán kevesen tudják, hogy nemcsak az ezeréves altemplom falaiban gyönyörködhetnek. A parókián ugyanis több száz éves könyvtörténeti emlékeket is megcsodálhatnak, amelyek elsősorban egyházi témájúak. Megállt az idő? Nem, mert Füzesabonyban is 1991. június elejét írják. Inkább feledékenységről van szó, amit képünk is igazol. Érdekes módon, eddig senkinek sem tűnt fel a forgalmas Rákóczi úton ez a tábla. Pedig az üzlet is nyitva tart alatta, meg vásárló is akad, csak az nem, aki lecserélte vagy átfestette volna a cégtáblát, amióta a nagyközségből várossá lépett elő Füzesabony. Uj üzletek, csárdák, üdülők, táborok épülnek Asorudiak nyári készülődése
