Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-19 / 142. szám
HÍRLAP, 1991. június 19., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 öt forrás és egy patak... Kellemes a víz és a napozás Sportszerek — kölcsönbe Június végéig minden kedden és csütörtökón 14-17 óra között, szombatonként pedig az igényeknek megfelelően Füzesabonyban, a Városi Művelődési Központban sportszereket és -eszközöket bocsátanak rendelkezésére minden olyan személye nek, aki sportolni kíván. így többek között kondikerékpart, expandereket, ugrókötelelket, medicinlabdákat, hulahopp-kari- kákat, súlyzókat és különböző típusú labdákat. Az említett időpontokban a 6-os teremben videofilmeket is vetítenek. Ide tartozik még az is, hogy a művelődési központ mellett lévő ifjúsági parkban a kijelölt tűzrakóheíy lehetőséget biztosít a családok számára a közös nyársalásra és bográcsolásra. Bográcsot és nyarsbotot díjtalanul ad kölcsön a központ. ABC — Noszvajnak Az egri áfész új ABC-árudát építtet Noszvajnak. Megvalósításához már elkészült a tanulmányterv, kivitelezéséhez a szükséges szanálás is elkezdődött. A csaknem tízmillió forintba kerülő, mintegy 300 négyzet- méteres korszerű kereskedelmi létesítmény megvalósítását a körzeti szövetkezet helyi intéző- bizottsága a polgármesteri hivatallal közösen kezdeményezte. Pontosítás Egy héttel ezelőtt ezen az oldalon adtunk tudósítást a nagyútiak életéről, mindennapjairól. Az írás Joó István jegyző értesítése szerint pontosításra szorul, mert nem a nyugdíjasok napközijét, hanem klubját kellett fél év után bezárni, és a járdaépítést esetleg csak jövőre tudják megkezdeni. A falu lakossága tíz éven át évente 2 200 forinttal a vízvezeték építését törleszti. Tizenegy kivitelező pályázott Nem volt könnyű feladata Besenyőtelek önkormányzatának, amikor a tervezett gázprogramra kiírta a megvalósítási pályázatot, mert arra számítani sem mertek, hogy 11 kivitelező nyújtja be pályaművét a hivatalba. A község vezetői hosszas mérlegelés után a legkedvezőbb ajánlatot tevő Dunatrade Kft.-t fogadták el partnernek. A teendőkről most utcagyűléseken tájékoztatják az érdekelteket. Legutóbb a „felsőtelepi” részen tartottak ilyen ösz- szejóvetelt, ahol elmondották, hogy egy-egy családnak 36 ezer forintot keirbefizetnie a kft.-nek külön szerződéskötések után. Ezt — ha szükséges — 24 százalékos kamat mellett teljes egészében is megelőlegezi a cég. Visszafizetni 30 hónap alatt kell, de a lakók a befizetett összeg 15 százalékát visszaigényelhetik. Az építési anyagok leszállítását e héten kezdték meg, s jövő ősszel már gázzal fűthetnek a besenyőtelkiek is. Sűrűn adják egymásnak a kilincset az érdeklődők az ostorosi polgármesteri hivatalban. Találkozásunk napján még egyebet sem tett Kisari Zoltán polgár- mester, mint a víz, a tó iránt érdeklődő hazai és külföldi vendégeket fogadta. Az asztalon tartalmasán és dúsan illusztrált tanulmány, amely a majdani —, üdülőfalu” terveit, elképzeléseit tartalmazza, egy szabadidőközpont jövőjét tálja fel. Eger közelsége, az öt forrásból és az Ostoros patakból táplálkozó tó, a csodálatosan jó klíma, a Blikkből áradó tiszta, portalan levegő adja az —, adut” az ajánlatot tevők kezébe, amelyekben sorra-rendre látni immár a szándéknyilatkozatokat is. — Több külföldi idegenforgalmi iroda érdeklődik; svédek, osztrákok, japánok, hollandok képviselői jöttek el, és jönnek ajánlataikkal háztűznézőbe... — Mennyibe kerülne az —, egész”? — Fél milliárdba... Most folynak a tárgyalások és — partner tulajdonosainkkal egyetértésben — mi a —, szeleteléstől” sem zárkózunk el... Sziporkázik a nyár, amikor a szövetkezet elnökhelyettesével a helyszínre érkezünk. Az egyetlen üzemeltető vállalkozó örömmel mutatja a hétköznap is csónakázó, vízibicikliző vendégeket, s állítja, hogy beválik majd az éjjel-nappali nyitva tartás. Hunyott szemmel próbálok visszaemlékezni az irodában látott tervekre, a leendő üdülőfalu, turistaparadicsom, szabadidőpark képére. Elképzelem a tó mellett a strandot, az üzemelő melegvizű fürdőt, a gyógyszállót, a tenisz- és golfpályát, s a lovasokat is, amint a hegyek felé kaptatnak. — Utópia? — Nem! Merész, de életbevágó vállalkozás, amelybe a —fantáziát” éppen az ide érkező és tárgyalóképes külföldi irodák rangos képviselői igazolják. — Hány pihenni vágyó járt már itt egy-egy alkalommal? — Kétezer is...! Egy szép vasárnapi forgalom ez. Az ostorosi tó mind jobban él a köztudatban, és a kispénzű emberek, — főleg fiatalok — máris könnyen elérhető, olcsó kirándulóhelye. Ami pedig a várható vendégvárást illeti: elég annyit tudni, hogy az Egerbe érkezők alig —, ötödé” jut ki a városból, holott az Ostorosi-tó két-három napos tartózkodást is lehetővé tenne. Ügy tűnik, a szándék -mind erősebb... Sok minden adott is már a biztató jövőhöz, ezért a legjobb ajánlatot tevő külhoni vállalkozókat nem szabad elszalasztani. (bogácsi) A kedvenc sporteszköz: a vízibicikli Az utolsó csizmadia „Kezdődhetne ugyanúgy is, mint egy mese: volt egyszer egy apa, aki tizenkét esztendős korában megparancsolta a fiának, hogy folytassa az ő mesterségét, és legyen belőle suszter. Ugyanezt mondta a másik fiának is, mert az ő számára csupán ennyiből állt a világ. Szigorú ember volt az apám. Pontos, rendes munkát követelt, és gyorsan eljárt a keze. Egy alkalommal rosszul „cwikkoltam” fel egy bakancsot, és a kaptafával együtt úgy vágta a fejemhez, majdhogynem kiestem a kerek suszterszékből... — Ez a kerek szék, fiam, olyan, mint a királyi trón! Amíg jó munkát adsz ki a kezedből, addig te vagy az úr, és olyan fizetséget kérsz, amennyi kijár. Ha rosszul.dolgozol, életed végéig olcsó kontár, foltozóvarga maradsz. Nem lesz belőlgd mester sohasem! A parányi műhelyben a falon ott a befoglalt, megsárgult papír: Koczka Lajos csizmadia mester „mesterlevele”. Ezen az áll: „A Kereskedelmi Kamara Koczka Lajos urat a Csizmadia Vizsgáló Bizottság javaslatára Miskolc városában, ezennel csizmadia mesterré nyilvánítja.” Illik tudni, hogy a szakmában fokozatok és különbségek voltak, a dikicselő kontároktól kezdve a suszter mesterségen át egészen a csizmadiáig. E két utóbbi között annyi volt a különbség, hogy a csizmadia tudott cipőt csinálni, de a suszter csak a lábon látott csizmát. Emlékezetes a régi kalendárium, amely szerint így szólt egy korabeli hirdetés: Joó Márton csizma-, cipő- és papucsdia, magasabb lábbeli tudományokban, mint mesteri művész... — Meguntam a kontárságot, és mivel az apám Kistályán tekintélyes susztermester volt, Noszvajra nősülve, magam még tőle is többre törekedtem. így lett belőlem csizmadia! — A miskolci vizsgabizottság előtt huszonnégyen jelentkeztünk, és „hárman” kaptunk mesterlevelet. Egy híján nyolcvan esztendős Koczka Lajos, a noszvaji csizmadiamester, aki minden bizonnyal a megye egyetlen élő csizmadiája. Nézegetjük a régi szerszámokat: az árat, a falcangot, a klemát. A legtöbb apai örökség... És egy pár vadonatúj csizmát, amely a szögön lóg. Dísznek, mint a „mesterség” címere... —bogácsi— Feldebrői kép Startra várva... Immár tíz hónapja üzemel Feldebrőn a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat helyi üzeme. A szeptemberi induláskor azt tűzték célul, hogy a tejipari termékekből — ezen belül is a túró és különböző típusú sajtfélék granulálásával, speciális szárítással végzett tartósító folyamattal — olyan termékeket hozzanak létre, amelyek természetes anyagokat biztosítanak tartósítószer nélkül az élelmiszerek előállításához. Amint Pál Imre üzemvezető elmondta: a 25 fős üzem startra kész, a műszaki berendezéseket felszerelték, többször is tartottakjpró- bagyártást, váiják a piaci felmérés eredményei, és természetesen a folyamatos munka megkezdését, amelyre előreláthatóan két hónapon belül sor kerül. Gyártják már a csomagolóeszközöket, készítik a tasakokat. Most naponta pár ezer perecet és néhány száz réteslapot sütnek, illetve készítenek, amelyet a környező üzletekben árusítanak. Nagyon bizakodnak, hogy megfelelő piacot találnak majd új termékeiknek, amelyek ára viszonylag magasabb, de megfizethetőbb lesz a hagyományosnál, mert szavatossági idejük szinte tetszés szerinti, akár két évig is eltarthatják azokat. Nyugaton a természetes úton tartósított élelmiszer-adalékoknak, készítményeknek nagy kultusza van, remélhetőleg nálunk is kedveltek lesznek. Gyúrnak, virgolnak: Bilák Józsefné, Erki Józsefné és Pék György (Fotó: emzsé) Meddig rettegjenek Mezószemerén? A szőke, középkorú asszony szemei, mozdulatai nyugtalanságot sugároznak. A szerkesztőségi szobában beszéli el a vele történteket. Érthető a szorongása. — Egerből költöztünk a családdal Mezőszemerére — vág gyorsan bele a mondandójába Szarvasné Kerekes Anna. — A faluban nyitottam eszpresszót. Virágot is árusítok. Egy napon épp Pesten jártam virágért, és ezalatt betörtek hozzánk! Baltával zúzták be a kaput, kutattak sokfelé, végül egy aranyláncot és egy aranygyűrűt vittek el. — Tett feljelentést? — Nem kellett, ajárőr ugyanis megzavarta a betörőt, s a rendőrség foglalkozik az üggyel. — Akkor mi a baj? — Az, hogy azóta sincs nyugtunk, nagyon félünk! — emeli meg a hangját. — Életveszélyesen megfenyegettek bennünket! — Kicsoda? — Az egyik hét végén bejött a presszómba egy ismeretlen cigány férfi és egy cigány nő. Utóbbit már többször is láttam, de nem tudom a nevét. Elkezdtek kiabálni, hogy ők törték be az ajtómat, s még lesz folytatása. Azt is mondták, megvernek vagy megölnek, ha nem nyugszom! Az asszony elő is vett a szoknyája alól egy nagy kést. Több vendeg is volt a teremben, akik látták az egészet. Szóltam a polgármesternek, az pedig előttem hívta fel a rendőrseget Füzesabonyban. Ám hiába, azóta se történt semmi! Kérem, nekem a féljem sajnos rokkant, a fiam meg dolgozik. Ki véd meg? S higgye el, nemcsak én vagyok így ezzel Me- zőszemerén — sokan rettegnek... Úgy tűnik, nem alaptalan az aggodalom. Más jelzések is érkeztek már a településről: gyakoriak a baromfi- es gyümölcslopások is, s az életveszelyes fenyegetés sem egyedi eset. Ha valaki szólni mer esetleg a tolvajnak, az könnyen pórul járhat. Sötét folt ez a terület, a Rima mentén fekvő három községben — Szihal- mon, Mezószemerén és Egerfar- moson — mindössze egyetlen körzeti megbízott felügyel a rendre. A közbiztonságra, ami — Szarvasné esetéből is látható — bizony korántsem megnyugtató. — Hogyan kívánnak változtatni mindezen? A kérdés már dr. Petrovits János r. őrnagynak, a Füzesabonyi Rendőrkapitányság vezetőjének szól. — Ott kell kezdenem — válaszolja a kapitány —, hogy Füzesabonyt és körzetét biztonsági szempontból négy részre osztottuk. Mindenütt a nelyi sajátosságokhoz igazodva szervezzük munkánkat. A városban és közvetlen kömyékébn (Dormánd, Besenyőtelek, Mezőtárkány) a kapitányság állománya látja el a teendőket. A káli térségben (a Tárná mentén) a hét önkormányzat anyagi segítségével öt járőrstátusz létesítésével jöhet létre rendőrállomás. Megállapodásunk szerint három évre 3 millió forinttal járulnak hozzá a teleülések. A Tisza-tó vidékének iztonságát szolgálja majd, hogy július 1-jén adhatjuk át rendeltetésének az őrs épületét. Tíz hivatásos rendőr óvja majd a lakosok nyugalmát. A Rimamente egyelőre valóban elmaradt a fejlesztésben, s sajnos kezd bűnügyileg fertőzötté válni. — Megoldás ideiglenesen sem képzelhető el? — Dehogynem. Rendszeres közbiztonsági akciókkal igyekszünk biztosítani azon a részen is a rendőri jelenlétet. Legutóbb június 11-én volt ilyen. Kilencven- két személyt igazoltattunk, csaknem ugyanennyi gépjárművet ellenőriztünk. Helyszíni bírságot 17 embernek kellett fizetnie, további 15-öt figyelmeztetésben részesítettünk. Három esetben szabálysértési feljelentést tettek rendőreink. — Panaszosunk ügyében milyen intézkedés történt? — Szarvasné Kerekes Anna feljelentése nyomán veszélyes fenyegetés szabálysértése miatt folytatunk eljárást ismeretlen elkövetővel szemben. Nyomoznak munkatársaim a betöréses lopás miatt is. Egyébként egy másik mezősze- mereit is megfenyegettek ismeretlen egyének, hogy megölik a családját. Igyekszünk mielőbb pontot tenni eme ügyek végére. A kapitányság vezetője még hozzáteszi: tudják, érzik, hogy ez a biztosítás nem elegendő. Úgy véli, ahogy egyeztetni voltak képesek Kaiban, ugyanúgy az ön- kormányzatok támogatásával a Rima parti községekben is létrehozható rendőrállomás vagy kmb-s csoport. Sz. Z. Felsőtárkány: A szépség előnyei és hátrányai Nagyon sokan írtak már Felsőtárkány vidékének, környezetének szépségeiről. De egyáltalán nem lehet csodálkozni, hogy a helybeliek felteszik a nagyon is lényegretörő kérdést: mit ér a szépség, ha csak a gondja az enyém? — Valahogy így vagyunk ezzel mi, felsőtárkányiak — mondja szomorkás mosollyal az arcan Bakondi Simon, a falu polgár- mestere. — Sokan káromkodnak mérgükben, amikor a vízről beszélnek. Valamikor — még húsz évvel ezelőtt is — úgy kezdődött a házépítés a községben, hogy előbb saját erőből kutat fúrtak, majd felhúzták a falakat, s aztán, aki akarta, bevezette a vizet is a lakásba, s szikkasztó derítőt is köteles volt építeni. Később aztán az élet közbeszólt. Egernek vízre volt szüksége, ezért a falu „alatt” és „feletr megfúrták a bükki karsztot, s kikiáltották, hogy ez a környék regionális víznyerő terület. Ekkor jött a sors első csapása. Elment a víz a kutakból, az 1700-as években épült tóból, meg a patakból. Két évig — míg a helyi vízmű el nem készült — Egerből hordták a vizet tartálykocsikkal oda, ahonnét elvezették: a faluba. Létrejött a vízműtársulat és a lakosságnak újra fizetnie kellett, hogy legyen mit innia. De csak úgy köthették rá a fővezetékre csapjaikat, ha új, szigetelt derítőt is készítettek, ahonnét szippantós autó vitte el nem olcsó áron az összegyűlt szennyvizet. Amikor ez is elkészült — két-három évvel ezelőtt — rákényszerítették a falu lakóira, hogy építsék meg a szennyvíz- elvezetést. Megalakult ez a társulat is, s telkenként 10 évig 3 600 forintot fizet évente a létesítményért a lakosság. Persze, az állam egy fillérrel sem támogatta a munkálatokat. így jártunk a szemétlerakással is. Mivel a környék víznyerő terület, nem lehet a településen szeméttárolót építeni, azt Egerbe kell szállítani. Ezt a számlat is a lakosság állja... — S miért vannak gondjaik a táborral? — Az egri Gyermek-Szabadidőközpont sátortábora valamikor a megyei tanácsé volt, s ezt most átadták a város önkormányzatának. Ekkor és erre jelentette be igényét Felsőtárkány, hiszen a tábor a község közigazgatási területén fekszik. Ráadásul ettől 400 méterre van egy sokkal jobban felszerelt ifjúsági tábora is a városnak, amely egyébként sem kihasznált. Ezt szóvá tettem a megyegyűlésen, ahol igényünkkel egyetértettek, s támogatták kérésünket. Emiatt később vita támadt a megye és a város vezetése között: információnk szerint olyan megoldás született, hogy a kérdést Eger és Felsőtárkány önkormányzata oldja meg. A helybeli lakosság ragaszkodik volt tulajdonához, kompromisszumot nem köt, különösen ebben az esetben nem, mert ez a terület soha nem volt Eger városáé. — Tehát ezeket a gondokat nevezhetjük a szépség átkának... Viszont, az idegenforgalom szempontjából Felsőtárkány meglehetősen kedvező helyzetben van. Itt terül el a Bükki Nemzeti Park, s nem elhanyagolható Eger közelsége sem. Ebből végső soron lehet profitálni... — Ennek érdekében most készül a község üdülőfejlesztési tanulmányterve. Ha ez készen lesz, az abban megjelölt feladatokat igyekszünk maximálisan megvalósítani. A terv egyikét hónapon belül a kezünkben lesz, akkor már többet tudunk mondani. Egyébként eléggé korlátozott az önkormányzat mozgási lehetősége. Kevés a pénzünk, talán any- nyi, hogy az idén a volt pártházat átalakíthatjuk egészségügyi intézménnyé, amelyben két körzeti orvosi, egy fogászati, továbbá egy anya- és csecsemővédő rendelőt, illetve fizikoterápiát alakíthatunk ki. Pályázatot írtunk ki az elkészítésére. Benne vagyunk a gáztársulásban, a falu széléig mintegy 18 millió forintba kerül majd a vezeték lefektetése. Ezenkívül készül iskola tetőterének beépítési, valamint egy tornaterem építési terve is. Nagy szükség lenne rövid időn belül házhelyek kialakítására, s a most megalakult Rozmaring népi együttes működési feltételeinek megteremtésére, de egy kultúr- ház megépítésére is. Emeletes lenne, amelynek földszintjén kisiparosok létesítenének különböző üzleteket. Elfoglaltságot szeretnénk biztosítani az embereknek, mert 60 munkanélküli van már a faluban, s közülük csupán hatot tudunk közmunkával ellátni... (fazekas)
