Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-18 / 141. szám
HÍRLAP, 1991. június 18., kedd EGER ÉS KÖRZETE I. Rendhagyó néptánctalálkozó Nem mindennapi kulturális fórum színhelye volt június 7-én a Megyei Művelődési Központ. A szociális foglalkoztató intézetek lakói találkoztak, hogy számot adjanak egymásnak arról, mit jelent számukra a zene, a tánc, a művészet. A találkozónak megható és felemelő pillanatai voltak, amikor ezek a „másféle” emberek feloldódtak a zene segítségével. Kiemelkedő produkciók is születtek, jóllehet, a rendezvény célja nem a versenyzés, hanem a színvonalas szórakoztatás volt. Harminchárom csoport képviselte a szociális foglalkoztató intézeteket, és 25 közösség az úgynevezett szakosított foglalkoztatókból érkezett. Csaknem 270-en szerepeltek, köztük szép számmal egriek is. A legjobbakat jutalmazták, bár sorrendet nem állapított meg a zsűri. Az andomaktályai intézet csoportjai szinte minden kategóriában „taroltak”. A legjobb táncos, a legügyesebb szólóénekes közülük került ki, a népdalkörük és a táncospáruk is kiemelkedően szerepelt. Az V. országos népdal- és néptánctalálkozó szervezője az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége és az Andomaktályai Szociális Foglalkoztató Intézet volt. Vizsgabál — Lajosvárosban Az egri Kossuth Lajos Általános Iskolában június 6-án hangulatos vizsgabállal fejezték be a lajosvárosi tánc- és illemtan tanfolyamot. A rendezvényt színesítette a városi társastáncklub versenytáncosainak csodálatos bemutatója. A gyerekek virágcsokorral köszönték meg Bo- tond Béla tánctanár fáradozását, ahogy az illendő is. Utcaszínház augusztusban A Megyei Művelődési Központ a nehézségek ellenére is megrendezi az augusztusi utca- színházi bemutatót Egerben. Augusztus 18-án, vasárnap a Dobó téren tartják az előadásokat. Délelőtt a gyerekeknek, délután a felnőtteknek szánják a rendezvényt. Várják a fellépésre vállalkozó színjátszó-, esetleg bábcsoportok jelentkezését. Június 20-ig személyesen vagy írásban lehet nevezni, nemcsak megyei, hanem megyén kívüli közösségeknek is. Cím: MMK, Eger, Knézich Károly út 8. sz. Tel: 36/11-954. A gyermekkönyvtár pályázata Nem egyszerű feladat még hivatásos grafikusoknak sem megfelelően illusztrálni egy-egy irodalmi művet. Jóformán két művészeti ágban kell jártasságra szert tenni ehhez. Nem-árt már gyerekkorban megpróbálni. Az egri gyermekkönyvtár ezért hirdetett pályázatot versillusztrációkra. A díjazott felsőtagozatosokról már hírt adtunk, de megérdemlik a legkisebbek is, hogy beszámoljunk sikerükről. Az alsótagozatos versenyzők között első helyezett lett Medve Kinga a 4-es iskolából, második dijat Holló Eszter kapott ugyancsak a 4-es iskolából, harmadik lett Pap Dávid, az 5-ös iskola kisdiákja. Különdijban részesült Oskó Galatea és Kovács Eszter (4-es iskola). A pályaművekből kiállítást rendeztek, amely egész júniusban megtekinthető az egri Gyermek-Szabadidőközpontban. „Utószó” a pedagógusnaphoz Az egri önkormányzat legutóbbi ülése előtt Szabó Pál képviselő az alábbi nyílt levelet adta át Ringelhann György polgármesternek: „Mint azt Ön nyilván érzékeli, a pedagógusok országunk leg- hátrányossabb társadalmi helyzetű értelmiségi csoportjának számítanak. Ennek okai a letűnt kommunista rendszer értelmiségpolitikájában keresendőek. Méltán várhatták, hogy a rendszerváltás visszaállítja a megérdemelt presztízsét hivatásuknak. Elsőként az erkölcsi megbecsülés kinyilvánítására nyílna mód. Ennek kifejezett formája a pedagógusnapi kitüntetések adományozása lehetett volna. Tudomásomra jutott, ez évben oly sérelmes módon történt a kitüntetettek körének meghatározása, hogy ezt szóvá kívánom tenni. Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala művelődési es sportirodájának kérésére a kitüntetésre javasolt pedagógusok jegyzéke eljutott az irodához. Ezt követően valamennyi felterjesztett tanár meghívót kapott (1991. május 22-én kelt levélben, Társy József aláírásával), miszerint örömmel értesítik a felteijesztetteket (köztük a Kiváló Pedagógus címre jelölteket is), hogy június 5-én jelenjenek meg a Városháza dísztermében, ahol kitüntetésben részesülnek. Ezután május 29-én újabb levelet kaptak a Kiváló Pedagógus címre felterjesztett kollégák közül három kivételével valameny- nyien (a levél iktatószáma: 70007/91. — aláírója Társy József). Eszerint a Kiváló Pedagógusi címre felterjesztett (értesülésem szerint) 12 pedagógus közül mindössze hármán részesültek az elismerésben, a többiek tévesen kaptak meghívót az ünnepségre. Ezt az eljárásmódot erkölcsileg sérelmesnek tartják a pedagógusok, s a kollégák felháborodását jogosnak ítelem. Az ilyen esetek aláássák a szakma tekintélyét, nem tükröznek új szellemiséget, kifejezetten dehonesz- tálóak az egész pedagógustársadalomra nezve. Tisztelettel kérem Polgármester urat, hogy a nevezett ügyben állapítsa meg a felelősséget annak reményében, hogy a jövőben hasonló esetek ne adódhassanak. Remélem, Ön átérzi kérésem jogos és indokolt voltát, s a megfelelő módon jár el mindany- nyiunk megnyugvására.” Pedagógusok — átképzésen Folyamatosan már második esztendeje tart az orosz szakos tanárok átképzése. Egerben a pedagógiai intézet és a TIT vállal ebből oroszlánrészt. Nem könnyű az érintett tanároknak sem, hiszen munka mellett és a családi elfoglaltságokon túl kell vállalniuk egy új idegennyelv tanulását. Ráadásul többnyire nőkről van szó, akikre a háztartás gondjai is hárulnak. A közelmúltban — május végén és június első napjaiban tartottak — kihelyezett központi nyelvvizsgákat Egerben. Legutóbb 72-en németből a középfokú, 16-an az alapfokú vizsgával próbálkoztak, húszán pedig angol nyelvből kívántak középfokú vizsgát tenni. Valamennyien már az új szisztémában, külön szóbeli és külön írásbeli fordulókon vettek részt. Ez utóbbi eredménye még nem ismeretes. Mindenesetre akiknek sikerül a középfok, ősszel már megkezdhetik tanulmányaikat valamelyik tanárképző főiskola nyelvszakán. Képünk még egy évvel ezelőtt, az „első forduló” végén készült. (Fotó: Szántó György) Mégsem maradnak hoppon az Egerbe látogató turisták. Ha nehezen is, ha anyagi gondok közepette is, sikerült gazdag kulturális kínálatot összeállítani erre a nyárra. Az önkormányzati hivatal kulturális bizottsága a közelmúltban hagyta jóvá az idegen- forgalmi idény rendezvényeinek tervét. Július és augusztus hónapban az MLV Vállalkozási Iroda és az önkormányzathoz tartozó intézmények szervezésében alkalmi színházi előadások, koncertek, folklórprogramok lesznek. A júniusi kínálatból említünk néhányat: 19-én az Ifjúsági Házban nyílik Balogh László kiállítása. Huszonnegyedikén ugyanott oslói kórus és néptánccsoport mutatkozik be. A Bazüikában június 24-én Vivaldi-emlék- hangverseny lesz, 30-án pedig a Dobó téren juniálist szervez az MMK. A vendéglátó város Nem szül ez jót... Munka nélkül, kényszerpályán, kiszolgáltatva Mostanság alighanem csak kevesek mondhatják el magukról, hogy állásuk rendíthetetlen és biztos. S ha úgyis érzik, még akkor is történhetnek váratlan fordulatok. Valljuk be nyíltan — legalább önmagunknak —, hogy a munkanélküliség réme tömegeket foglalkoztat. Aki a munka- nélküliek keserű kenyerét eszi azért, aki még nem, — hát azért. Elvégre bárkinek fel lehet mondani. A megfellebbezhetetlen varázsszó: az átszervezés. Ebbe aztán minden „vegyesfelvágott” belefér. Ki-ki kénye kedve szerint úgy magyarázza, ahogy éppen pillanatnyi hangulata diktálja. Ettől még a rendszer jól működik. Átszervezni pedig ke- resztbe-kasul is lehet. Sőt, oda- vissza. Ezzel ugyan lehet időt strukturálni, de leélni egy tartalmas életet már kevésbé. A lélekromboló hatás nyilvánvaló. Ezt a tényt az is elfogadja, akit nem érint. A helyzeten mit sem változtat, hogy milyen indok alapján került perifériára, kényszer- pihenőre a hajdanvolt aktív dolgozó. A lényeg hogy itt és most elvesztette azt, ami a legelemibb: a munkához való jogát. Mondhatnánk, ez egy átmeneti állapot, ugyan miért is kellene ebből problémát csinálni? Csakhogy az.életben valójában nincsenek átmeneti dolgok, mert az egyszeri és megismételhetetlen földi élet szerves részévé merevedik a kényszerpálya. Ha alaposan belegondolunk, ez is megállja a helyét. Milyen sokan elmondták, leírták már, hogy a munkanélküli szociálisan, mentálisan veszélyeztetett, nem ura önmagának, időbeosztása felborul, megalázott, önértékelési zavarokkal küszködik, szélsőséges és kontrollvesztett esetben a személyiség szétesése is bekövetkezik. A potenciális munkaerő napról napra devalválódik. Mindez azért, mert a nyilvánvaló problémák kezelésére nincs intézményrendszer. Magasan képzett munkanélküliek viszont vannak. Az elbocsátottak béréből emelni lehet a maradók fizetését. Aki kiválasztott, úgy érzi, megérdemli, mert hiszen a távozó munkáját is elvégzi, még akkor is, ha a rálőcsölt szakterülethez nem ért, vagyis dilettáns. Soha nem látott mértékben virul a konformizmus. A „ne szólj szám, nem fáj fejem” és a pletyka, mint verbális agresszió, jól megfér egymás mellett. Csakúgy, mint a rejtett haszonként megjelenő másik embertárs lejáratása. Nem szül ez jót, mert demoralizál. Túl azon, hogy normavesztett és erkölcstelen! Vállalni kell a másságot azokkal szemben, akik szociális és empátiás érzékenység hiányában az utcára söpörték a kollegákat. Jó lenne világos, tiszta statisztikát látni, mert sokkal több a nem jegyzett munkanélküli. S az ő helyzetük az igazán húsbavágó! Tegyünk értük. (P. A.) Szerkezetváltás a közgazdaságiban Válság helyett — világbanki hitel A feltételek — így a számítógéppark — adottak a váltáshoz (Fotó: Szántó György) A rendszerváltás idejét éljük. A gazdaság — reményeink szerint — gyökeresen átalakul. Egy közgazdászokat képző intézmény ilyenkor vagy végleg megrendül, vagy végre megerősödik. Az egri Alpári Gyula szakközépiskola életében ez a tanév a forradalomé volt. Igazgatóváltás történt februárban, s gőzerővel hozzáfogtak a szerkezetváltáshoz. Mindehhez világbanki támogatást is szereztek. Ez idejében jött, a döntés még egészen friss. Pócsik Dénesné igazgatónőt az átalakulás mikéntjéről kérdeztük. — Anélkül, hogy megint a múlt rendszer oktatáspolitikájára mutogatnánk, számtalan előítélettel, rossz beidegződéssel kell megküzdenie a „tanártársadalomnak... — így igaz. Kísért a túlméretezett tananyag, a felnőttek és gyerekek közötti bizalmi válság, a tanítás és nevelés helyetti egyoldalú ismeretközlés, a mindent elsöprő tanulói passzivitás, ä közöny. Akik nem birkóznak meg elég gyorsan az átállás, a beilleszkedés nehézségeivel, akik gyengébb képességűek, s nem áll mögöttük család, vagy akik éppen egy korai serdülőkori krízisbe jutva torpannak meg a fejlődésben, értetlenül szemlélik saját megváltozott énjüket s a megromlott kapcsolatot tanáraikkal. Gyakran csak a szülői becsvágy plántál némi ambíciót a gyerekbe: szerezze meg az érettségit! — Már-már gyanús, hogy minden iskola reformkényszerben van. Ez csak akkor indokolt, ha tényleg tartalmi, és legalább egy-két évtizedig kitart... — Magyarországon „reform mérgezése” van a pedagógusnak, a diáknak. Mégis: tantestületünkben megfogalmazódott az igény arra, hogy az iskola visszanyerje régi rangját, és megszüntesse a válságtüneteket. Hatosztályos általános alapiskolára épülő hatosztályos szakközépiskolai szerkezetet dolgoztunk ki, amelyre egyéves technikusi szintű szakképzés épülne: tehát 6+6+7. Szeretnénk, ha a diákok hosszabb időt töltenének azonos iskolában, s így vennének részt a közös felkészülésben. Nem véletlenül: az európai és amerikai oktatási rendszerek többsége is a 12. életévet tartja a legalkalmasabbnak az iskolaváltásra. Mindezekhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, amelyekhez sokoldalú támogatásra van szükségünk. — A hatosztályos és nyolcosztályos változatról különböző szakmai vélemények látnak napvilágot. Hívek és ellenzők mindkét táborban akadnak. — A szakképzés szempontjából bizonyos, hogy a nyolcosztályos gimnázium tömeges elterjedése az európai rendszerektől eltérő irányba viszi a hazai szakképzést! A túl hosszú egységes oktatás nem teszi lehetővé a középfok felső szakaszának differenciálását, rugalmas alakítását. — Pedig a közgazdasági szakképzésnek gyorsan és érzékenyen kell reagálnia a társadalomban és gazdaságban bekövetkezett változásokra... — A piacgazdaságra való áttérés, a privatizáció, a kétszintű bankrendszer, az adó és a biztosítási rendszer reformja, a köz- igazgatás átalakulása, az irodai adminisztráció automatizálódá- sa minőségileg is új igényeket támaszt velünk szemben. A nemzetközi kapcsolatok módosulnak. A szűk keresztmetszetű, monopoljellegű külkereskedelmet felváltja a vállalkozás. Ezek a változások sürgették a jelenlegi közgazdasági képzés struktúrájának és tartalmának megújítását, egyben új közgazdasági szakképzési modell kidolgozását eredményezték. A programot a Világbank támogatja. Áz oktatás szerkezeti és tartalmi korszerűsítését a közoktatás reformjához illeszkedve valósítjuk meg. A koncepció lényege: a megújított készülő nemzeti alaptanterv és a központilag szabályozott és ellenőrzött vizsgarendszer bevezetésével rugalmas, átjárható iskola- szerkezetben lehetővé válik a korai pályaválasztás és specializálódás elkerülése, a pályamódosítás, a tanulmányok befejezése vagy folytatása más iskolában, különböző szinteken. — Hogy nézne ki ez a gyakorlatban? — Tizenkettőtől tizenhat éves korig a gimnáziumi követelményrendszernek megfelelő felkészítés zajlana az alapműveltségi vizsgára. A gépírás-szövegszerkesztés lehet csak szakmai tárgy. A közgazdasági alapismeretek és a számítástechnika ma már az alapműveltséghez tartozik. Tizenhat és tizennyolc éves korig a közismereti tárgyak mellett már az elméleti és alkalmazott közgazdaságtani ismeretek alapoznak meg a szakképzést, így a pénzügy, a statisztika, a számvitel, a vállalatgazdaságtan, a marketing, stb. Ezt követné a a gazdasági, a piaci igényeknek megfelelő célirányos, specializált képzés. Ebben a vállalatok, intézmények a megrendelők, s így igényeiket is figyelembe vesz- szük az oktatás tartalmában. Sőt, szakembereiket bevonjuk a képzésbe. Ez a szint vállalati gyakorlattal, szakdolgozat készítésével zárul, és a nyelvvizsgával együtt ad képesítést. — A világbanki segítség, az önkormányzati támogatás, a vádiatok hozzájárulása önmagában aligha biztosítéka a sikernek... — Ez természetes. Múlhatatlanul szükség van a pedagógusok új értékközvetítő szerepére is. Enélkül a tervek ugyanis csak tervek maradnának... J.I. Egri nyár
