Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. június 18., kedd Bővülő kereskedelem Az idén is gyorsan bővül Dél- Korea kereskedelme a kelet-eu­rópai országokkal. Az első ne­gyedévben 2,2 milliárd dollárt ért el, ami 47,6 százalékos növe­kedést jelent a múlt év azonos időszakához képest. Egészében kiegyenlített a dél-koreai-kelet- európai áruforgalom: 1,07 milli­árd dollárt tett ki a dél-koreai ki­vitel, a behozatal pedig 1,1 milli­árd dollárt. Némileg növekedett a régió országainak súlya is a dél­koreai külkereskedelemben: az egy évvel korábbi 4,2 százalékról 4,6 százalékra emelkedett. Salvadori béketárgyalások A mexikói Queretaro városá­ban vasárnap ismét tárgyalóasz­talhoz ültek a San Salvador-i kormány és az ellene 11 éve fegy­veres harcot folytató Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) képviselői. Asal- vadori felek 1990 áprilisában kötelezték el magukat a polgár­háború tárgyalásos rendezése mellett; a megbeszélések leg­utóbbi fordulója június 2-án fe­jeződött be. A mostani találko­zón mindenekelőtt a tűzszünet életbe léptetésének feltételeit vi­tatják meg. Grúzia a felvételét kéri? Grúzia az Európai Közössé­gek tagjává kíván válni, és felvé­telét akarja kérni az Egyesült Nemzetek Szervezetébe is — kö­zölte Zviad Gamszahurdia grúz elnök a Saarländischer Rund- funknak adott nyilatkozatában. Gamszahurdia úgy vélekedett, hogy Grúziát — függetlenségé­nek kikiáltása és az elnök köz­vetlen szavazással történő meg­választása után — mind Nyugat- Európának, mind az Egyesült Államoknak egyenjogú állam­ként kell elismernie. A Pinatubo vulkán kúpja már összeomlott, de... ...még nem szűnt meg cély A Fülöp-szigeteken több százezren menekültek el a Pinatubo vulkán újabb kitörésétől tartva. A ter­mészeti katasztrófának eddig 76 halálos áldozata van. A hatóságok ugyanakkor attól tartanak, hogy ez a szám növekedni fog, mert több várost és falut árasztott el vulkanikus iszap, és több épület össze­omlott a vulkánkitörésekkor kibocsátott nagy meny- nyiségű hamu és por súlya alatt. A mentőalakulatok tájékoztatása szerint lega­lább 120 ezer személy keresett menedéket a fővá­rosban, Manilában. Több tízezer személyt helyez­tek el templomokban, iskolákban, sporttelepeken, használaton kívüli laktanyákban. A vulkán közvetlenül veszélyeztetett környéké­ről tovább folyik a lakosság kitelepítése, akárcsak a Clark bázisról, Ázsia legnagyobb amerikai légitá­maszpontjáról. Ezzel egy időben az amerikai kato­nai szervek bejelentették, hogy a vulkánkitörés mi­att a Fülöp-szigetekről evakuálnak 20 ezer katonát. Közölték azt is, hogy a Subic Bay haditengerészeti támaszpontra tart az Abraham Lincoln repülőgép­hordozó és más amerikai hajók. Corazon Aquino elnökasszony az ország lakos­ságához fordult, hogy adományozzanak élelmiszert és ruhákat a vulkánkitörés áldozatainak. A manilai repülőtéren egyébként a levegőben szálló vulkani­kus hamu következtében kialakult felhők és a kor­látozott látási viszonyok miatt leállítottak minden járatot. A legfrissebb vizsgálat szerint a vulkán kúpja már összeomlott, és ezért valószínű, hogy az újabb kitörések mértéke nem haladja meg a korábbiakat. A Fülöp-szigeteki vulkanológiai intézet egy mun­katársa egyébként kijelentette: lehetséges, hogy már túl vannak a legnagyobb veszélyen. A kúp ösz- szeomlása csökkentette ugyan egy újabb hatalmas robbanásnak a valószínűségét, de a környező terü­leteken nem szűnt meg a veszély. (MTI) Izraeli sajtóvisszhang Történelmi jelentőségfű találkozó Az izraeli sajtó továbbra is nagy figyelemmel kísérte Hájim Herzog elnök magyarországi lá­togatásának eseményeit. Az an­gol nyelvű Jerusalem Post vasár­napi jelentésében azt emeli ki, hogy Antall József miniszterel­nök kérte az izraeli államfőt: nyugtassa meg a magyar zsidósá­got, hogy nincs mitől tartania. A cikkíró az antiszemitizmus ma­gyarországi megnyilvánulásai közül megemlíti Bogdán Emil MDF-képviselő rádiónyilatko­zatát, és hangsúlyozza: az izraeli elnök elégedett volt budapesti megbeszéléseivel, amelyek jelez­ték a magyar kormányzat elköte­lezettséget az antiszemitizmussal szembeni határozott fellépésre. A vasárnapi héber lapok közül a Jediot Ahronoth az egyházi ve­zetőkkel lezajlott találkozóról tudósít, kiemelve: az elnök fi­gyelmeztetett a Kelet-Európá- ban erősödő antiszemitizmusra, és segítségüket kérte a jelenség­gel szembeni harchoz. Ugyan­csak foglalkozott a látogatással a magyar nyelvű Új Kelet, vala­mint az oroszul megjelenő Szputnyik és a Nasa Sztrana is. A tegnapi lapok közül a Jerusalem Post az államfő hét végi szent­endrei kirándulásáról számol be. A héber nyelvű Maariv és Haaretz terjedelmes kommen­tárban elemzi a tárgyalásokat, megállapítva: történelmi jelen­tőségű találkozóra került sor, a magyar fél a legmagasabb szin­ten vállalt kötelezettséget az an­tiszemitizmussal szembeni hatá­rozott fellépésre és a kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére. Naponta 100 ezer köbméternyi lávatörmelék halmozódik föl a japán Unzen-hegyi vulkánban és a sűrű, tegnap kétpercenkénti gyakoriságú földmozgások is arra utalnak, hogy erőteljes vul­kánkitörés várható. Vasárnap is 22 földrengést regisztráltak, és a hegy tetején fel­gyülemlő lávakupola mérete is húsz méterről 100 méteresre nőtt az elmúlt néhány nap alatt. A két hete bekövetkezett kitörés megismétlődésétől tartva újabb körzetekből telepítették ki a la­kosságot, és elrendelték azt is, hogy a közeli Simabara város isko­láiban hamarabb kezdődjék el a nyári szünet. Az Unzen-hegy el­ső nagyobb kitörésekor több mint harminc ember vesztette éle­tét, mert hirtelen omlott le a hegyoldalon a forró kőtörmelék és bontotta el a környéket a vulkán gázfelhője. A Kjúsú-szigeteíci vulkán működését számítógépekkel imitál­ják Japánban, ezeknek az alapján számítják ki az esetleges kitö­rés méreteit, és a leomló láva várható iránya alapján döntenek arról, mely települések lakóinak kell feltétlenül távozniok. Ki­számították, hogy a közelben lévő autópályát akkor kell leállíta­ni, ha a lávakupolában több mint 600 ezer köbméter forró anyag halmozódik föl, ha viszont 1 millió köbméternyi lávatörmelék tör föl a hegycsúcsra, akkor már az óceán partjáig húzódna le ki­töréskor a vulkáni folyam. Fővárosvita Németországban Berlin, Bonn — vagy mindkettő? Willy Brandt, az egykori fő­polgármester az egyetlen az egy­kori „nagyok” közül, akik esküt tettek az elmúlt évtizedekben Berlin mellett, s ma is kiáll azért, hogy a Spree-parti világváros le­gyen az egyesített Németország fővárosa — kesereg a hamburgi Bild. A lap sajátos politikai nosz­talgiából Berlin-párti, hisz sztár­újsága annak a Springer-kiadó- nak, amely annak idején, tudato­san, éppen a megosztott Berlin belső határának nyugati oldalára húzta fel első nagy központját. A kesergés érthető, hiszen Kohl kancellár, aki még tavaly, az egyesülés napjaiban is lelkes Berlin-támogató volt, most már inkább csak hümmög, Weizsäc­ker elnök pedig — bár korábban kétszer nyilvánosság előtt is a fő­városváltás mellett állt ki — újab­ban ugyancsak vonakodik a nyílt állásfoglalástól. Genscher kül­ügyminiszter hivatalához illően diplomatikus, sőt, Vogel, az SPD Bundestag-frakciójának vezető­je a Bonnt támogató lobby egyik vezéralakja lett, annak ellenére, hogy valamikor ő is Nyugat-Ber- lin főpolgármestere volt. A hangulatváltozás a berlinie­ket meglepte — de szinte kizáró­lag csak Őket. A világváros lakói — Keleten és Nyugaton egyaránt — készpénznek vették, hogy visz- szakapják a hagyományos ran­got. Hiszen 1949 óta erre köte­lezne minden illetékest az NSZK ma is érvényes alkotmánya, amelybe Bonn csak átmeneti fő­városként került. Berlin 1949- ben egyébként mindössze négy szavazattal nyerte el ezt a címet Bonn és Frankfurt előtt, de akik így döntöttek, éppen a kisváros kiválasztásával is az ideiglenes­séget akarták hangsúlyozni, s a Rajna-parti egyetemi település hamarosan megkapta a köz­nyelvben a „Hauptdorf”, a „fő­falu” elnevezést, pedig immár régóta nagyváros, jellegzetes ál­lami hivatali központ. Az egye­sülési ünnepségek mámorában joggal jelképesnek tekinthette mindenki, hogy — hivatalos né­met kezdeményezésre — június 17-20-ra Berlinbe, és pontosan a Reichstagba hívták össze a „hel­sinki országok” első külügymi­niszteri értekezletét a német új­raegyesítést követően. S az ösz- szehívás napjaiban még az is Berlin melletti kiállásnak számí­tott, hogy éppen az e tanácsko­zást követő órákra, június 20-ra tűzték ki a Bundestagnak azt az ülését, amelynek hivatalosan döntenie kell az egységes német állam fővárosáról. Ma viszont már egyáltalán nem biztos, hogy a döntés Berlin melletti igen. Berlin és Bonn csa­tába keveredett, nagyon is pon­tosan megrajzolható érdekkü­lönbségek miatt. Az első lépésben a főváros­költöztetés ellenzői „csak” az el­kerülhetetlen népvándorlást és zűrzavart emlegették, amivel a váltás járna, s csak óvatosan em­legették annak anyagi vonzatát: a 40-100 milliárd márkát. A má­sodik lépcsőben óvták Berlint az új terhektől, mondván, így 3,5 milliósból rövid idő alatt 5-6 mil­liós metropolisszá duzzadhat, megnőnek a megélhetési költsé­gek, elviselhetetlen lesz a közle­kedés, nehéz lesz elhelyezni vagy százezer, Bonnból érkező, kü­lönböző rendű és rangú állami bürokratát. Egyben aggódni kezdtek Bonn jövője miatt, ahol — a szám ismétlődik — megszű­nik 100 ezer munkahely annak minden hatásával, sőt, az egész kölni térségre gyakorolt eddigi üdvös befolyásával. S az elmúlt napokban végül elhangzottak az alighanem legdöntőbb érvek, a politikaiak: hogy ugyanis sokan az „NDK-atmoszférától”, a fi­nomabban fogalmazók a „po­rosz mentalitástól” kívánják óvni Németországot, s az országot szimbolizáló fővárost. Megindult tehát a kompro­misszumgyártás, s ahogyan kö­zeledik 20-a, úgy növekszik en­nek sebessége. A megoldás a kettős főváros valamilyen jogi és gyakorlati formája irányában alakul. A minta Hollandia, ahol a fővárosi jogok gyakorlása meg­oszlik Hága és Amsterdam kö­zött. A lehetséges változatok sok­félék. A Berlin szempontjából pillanatnyilag legkedvezőbb va­riáns szerint a kormány Bonnban maradna, mindenki más Keletre költözne. A Bonn által remélt megoldás, hogy a német állam minden meghatározó intézmé­nye a Rajnánál marad, s Berlin­nek csak protokolláris intézmé­nyek jutnak. A kettő közötti le­hetőség, hogy a díszes hivatalok — államelnök, diplomáciai kép­viseletek — mellett Berlin lesz a székhelye a parlament második házának, a szövetségi tanácsnak, az alkotmánybíróságnak, ha na­gyon szorít a cipő — mert Gen- schemek ehhez nagyon nem fűlik a foga —, a külügyminisztérium­nak, s itt tart üléseket alkalman­ként a Bundestag. A kötélhúzás folyik. Berlin­ben azért már tudni vélik, hogy ki hová költözik, ha egyáltalán „költözik a hivatal”. Az államfő­nek megvolt eddig is a rezidenci­ája Berlin nyugati felében, a Bel­levue palotában, hivatalnak pe­dig az egykori Honecker-házat emlegetik, hisz annak középső szárnya a felújított császári palo­ta maradványa. A kancellár nyil­vánosság előtt „célozta be” mun­kahelynek az Ünter den Linden 1: számú házat, az egykori trón- örökösi palotát, amely az elmúlt évtizedekben a Palais Unter den Linden nevet viselte, rezidenciá­ja pedig a brit városparancsnok eddigi otthona lehetne. Gen­scher viszont az amerikai város- parancsnok házát óhajtja ottho­nának. A hivatalnokok pedig megkaphatnák az egykori meg­szálló hatalmak katonáinak és tisztviselőinek lakásait, persze a város nyugati felében. Egyelőre azonban — amíg megszületik a döntés — Berlin­ben készülnek a külügyminiszte­rek találkozójára: „csak” 2,6 millió márkáért ültettek fákat — zömmel persze hársfákat (Lin­den) — a Reichstag környékére. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress Mezőgazdasági védővámok Csehszlovákiában Csehszlovákia arra készül, hogy a Közös Piacéhoz hasonló mezőgazdasági-élelmiszeripari behozatali védővámokat vezes­sen be — közölte az Obcansky Denik című prágai lap tegnapi számában Václav Klaus pénz­ügyminiszter. Előzőleg — a Rol- nicke Noviny című pozsonyi lap múlt szerdai számában — Josef Hobovstiak szlovák mezőgazda- sági miniszterhelyettes „kapta fel a fejét” a Szlovákiában tapasz­talható, szerinte „fejetlen” élel­miszer-behozatal láttán. Most Klaus megerősítette: szükséges­nek tartják a csehszlovák mező- gazdaság védelmét az olyan élel­miszeripari termékek behozata­lával szemben, amelyek világpia­ci ára alacsonyabb a hazai árak­nál. Az illetékes gazdasági tanács­adó testület még ebben a hó­napban megtárgyalja a tervezett intézkedéseket, amelyek „az új aratástól lépnek életbe” — mondta Klaus. A szabadpiaci vi­szonyok következetes híveként ismert csehszlovák pénzügymi­niszter ehhez hozzátette: a védő­vámokkal nem a hazai élelmi­szer-termelés alacsony színvona­lát akarják konzerválni, hanem csupán azokban az esetekben kí­vánják „kiegyenlíteni a hazai ter­melők piaci körülményeit”, amelyekben a külföldi konku­rens dömpingáron kínálja termé­keit. Látványos fejlődés Déf-Korea mint gazdasági világhatalom ? Dél-Korea a gaz­dasági világhatalom­má válás útján halad — állapítja meg ta­nulmányában a ke­let-ázsiai „Kis Tigris” központi bankja. Az ország bruttó nemze- -ti -termékének értéke 1989-ben 211,2 mil­liárd dollár volt, ami a 15. helyet biztosí­totta neki a világ- ranglistán olyan or­szágok előtt, mint Svájc, Svédország vagy Belgium. A fej­lődés különösen lát­ványos a két évtized­del korábbi állapot­hoz képest, amikor Dél-Korea még csu­pán 8,1 milliárd dol­lárnyi árut és szolgál­tatást állított elő. Két évvel ezelőtt 112,5 milliárd dollá­ros külkereskedelmi forgalmat bonyolí­tott le Dél-Korea, ami még a termelési ranglistán elfogult­nál is jobb, 12. helye­zést biztosított neki. Az 1970. évi 2,8 mil- liárdról nőtt ekkorá­ra a forgalom. Az elmúlt két évti­zedben Dél-Korea gazdasága évi átlag­ban 8,6 százalékkal nőtt, ennek eredmé­nyeként az egy főre jutó bruttó nemzeti termék összege 252 dollárról 4994-re emelkedett. Egyéb, főként a szociális jel­legű gazdasági muta­tók tekintetében a gyorsan iparosodó ország azonban még sokkal a többi fejlett ipari állam mögött kullog: különösen nagy a lemaradása a méltányos jövede­lemmegoszlást, az inflációellenes küz­delmet, a foglalkoz­tatáspolitikát, a lakás­ügyet és a környe­zetvédelmet illetően. Elhárítani az akadályokat A földrész 19 fejlett ipari or­szágát magában foglaló Európai Gazdasági Térség (Espace Eco- nomique Europeenne — EEE) létrejöttének utolsó előkészítő állomása lehet az Európai Kö­zösség külügyminisztereinek tegnap délután kezdődött lu­xemburgi tanácskozása és az azt követő mai találkozó az EFTA- országok külügyminisztereivel. Ha sikerül tisztázni a két gazda­sági tömb között egy éve folyó tárgyalások eredményes befeje­zését akadályozó problémákat, a jövő héten Salzburgban aláírhat­ják a megállapodást, amely biz­' Köszönetét mondunk N mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik POSZTÓS TTVADARNÉ szül. Szepesi Magdolna temetésén részt vettek, s virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család tosítja az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását nemcsak a közösség 1993. január elsejével életbe lé­pő nagypiacán, hanem a hét EF- TA-ország területén is. A 12 kö­zösségi ország külügyminiszterei tegnap délelőtt Luxemburgban a Tizenkettek politikai uniójáról tárgyaltak : az ezzel kapcsolatos tervezetet a Tizenkettek luxem­burgi elnöksége az Európai Par­lament és a közösség bizottsága fenntartásainak hatasára átdol­gozta ugyan, de továbbra is je­lentősek az ellentétek. (MTI) Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik STREGOVA GÁBOR temetésén részt vettek, és fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család Angola AzUNITA 16 év után újra a fővárosban Vasárnap megérkeztek az an­golai fővárosba az UNITA ellen­zéki fegyveres szervezet képvise­lői, hogy részt vegyenek a kor­mányzó párttal közös bizottság alakuló ülésén. E testület felada­ta lesz a tűzszünet ellenőrzése és a jövő évben tartandó választá­sok előkészítésének felügyelése. A luandai repülőtéren több száz fős lelkes tömeg köszöntötte az UNITA képviselőit, akik 16 év után tértek vissza az angolai fővárosba. Mind az UNITA, mind az eddig kormányzó MPLA fő részese volt a portugál gyarmattartók elleni küzdelem­nek. A függetlenség kivívása óta, 1975-től a szovjetek és a kubaiak által támogatott MPLA egyedül kormányzott, de az ország hol ki­sebb, hol nagyobb részét a dél­afrikai és amerikai támogatást élvező UNITA tartotta mindvé­gig ellenőrzése alatt. Portugália, a Szovjetunió és az Egyesült Államok többévi köz­vetítő tevékenysége eredménye­ként a luandai kormány és az UNITA megbízottai május 31- én írták alá a békeszerződést, amelyben megállapodtak a tűz­szünetről és az 1992. évi válasz­tásokról. (MTI) hogy szeretett édesanyánk, testvérem, anyósunk, nagymamánk, dédnagymamánk ÖZV. TÖRÖK ISTVÁNNÉ szül. Hajdú Eszter hosszú betegség után 84 éves korában csendesen elhunyt. Temetése 1991. jún. 19-én 15 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család V Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett féljem BÍRÓ GÁBOR június 15-én meghalt. Temetése 1991. június 20-án 10 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy fiam DOBI BÉLA 1991. június 15-én, 17 éves korában váratlanul elhunyt. Édesapja és nővére. Fájdalommal tudatjuk, mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ANGYAL BÉLÁNÉ sz. Tóth Irén életének 66. évében elhunyt. Temetése 1991. június 20-án, 15 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család

Next

/
Thumbnails
Contents