Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-17 / 140. szám
HÍRLAP, 1991. június 17„ hétfő GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. lies in K 2 > N <n '<!> tr o k. X a 3 n w 0 1 Diáknyár Nem mondhatni, hogy a tanév utolsó napja nyárias idővel köszöntött volna a diákokra, közöttük a gyöngyösiekre is. Várhatóan azonban még az idén lesz kánikula, lehetőség a napfürdőzésre, a vízparti szórakozásra. Hogy program nélkül nem maradnak Gyöngyös és környéke vakációzol, arra garancia a helyi diákcentrum, amelynek irodája a Kossuth Lajos utcában váija az érdeklődőket, akik ott megtudhatják, hogy szabadidejükben hová is mehetnek, mivel mulattathatják ezt az annak idején semmittevésnek tervezett két és fél hónapot. (Fotó: Perl Márton) Az SZDSZ csenget Gyöngyöshalászon „Öntették a gyöngyöshalászi Szabad Demokraták” — olvasható az elmúlt hét végétől a helyi iskola csengőjén. A párt halászi szervezete ugyanis úgy vélte, hogy nem eléggé romantikus az, ha a nyolcadikosok ballagásán gépi csengő jelzi zúgva a tanév és az elemista évek végét, éppen ezért egy hagyományosat ajándékoztak a tanulóknak, olyat, amilyet annak idején a pedellus kongatott az órák befejeztével. Az átadás pénteken délután volt, ahol az ünnepség első felében még a régi módon jelezték, hogy ismét elhagyja egy osztály az iskolát, a második részben már megszólalt az ajándék. Csakúgy, mint majd ezek után minden évben, hiszen az SZDSZ-esek nem titkoltan a hagyományteremtés szándékával tették ezt a gesztust. És ez még nem minden, ugyanis az eseményen egy egyelőre üres márványtáblát is felavattak, amelyre majd a jövőben a náluk végzett kitűnő tanulók nevét vésik majd fel. Mivel a postás is mindig kétszer csenget, a gyöngyöshalászi liberálisok is meg egyszer leteszik a névjegyüket ebben a hónapban. Június harmancadikára tervezték ugyanis, hogy a községben is megünneplik azt, hogy a szovjet csapatok elhagyják hazánkat. A hadsereg hamarabb kivonul, ők azonban nem változtatják meg a juniális időpontját, s azon a vasárnapon nagy mulatság lesz a községben. Hozzátették, hogy a főszervező SZDSZ mellett más falubeliektől is jelentős segítséget kaptak, mind a csengő elkészítéséhez, mind a program lebonyolításához. A mezővárosról A baráti kör szervezésében legközelebb június 20-án kerül sor összejövetelre a Mátra Múzeumban. A 17 órakor kezdődő találkozón Kecskés Péter tart előadást a XVIII-XIX. század helyi mezővárosi építkezéseiről. Dániában zenélnek A Gyöngyösi Állami Zeneiskola képviselői vasárnap a település dániai testvérvárosába, Ringstedbe utaztak. A zeneiskolai együttes a tervek szerint több hangversenyt is ad külföldi barátainál. Vásárlóudvar Kisnánán A közismerten anyagi gondokkal küzdő kisnánai önkormányzat is tervezi a falu ellátásának fejlesztését. A polgármesteri hivatalban valamiféle vásárlóudvarra gondoltak, amihez a község főútvonalán — közel a várhoz — már az ingatlant is megvásárolták. A meglévő, különösebben nem hasznosítható épületet lebontják, s a telket bolt nagyságú területekre osztják, majd építési engedélyekkel értékesítik az igénylőknek. Máris több érdeklődő van a vállalkozók köréből, virágárus, koszorús, bazáros szeretne mielőbb üzletet nyitni a jó helyen. A kereskedők kéréseinek kielégítése mellett kisebb piac létesítését is tervezik. Az elképzelések szerint őstermelőknek adnának itt standot, hogy asztalaik elhelyezésével még változatosabb legyen a kínálat. A község vezetői azon vannak, hogy még az idén meg is valósuljanak a tervek. Múltidéző Akiktől örököltek Németh Gábor feldolgozásában a Heves Megyei Levéltár forráskiadványainak sorában nemrégiben jelent meg a Gyöngyösi testamentumok és passiólevelek 1642-1710című kötet. A műben a kutató szerző a város református egyházának értékes dokumentumai alapján tanulmányával, s beszédes okmányok bemutatásával érdekes képet fest az utókornak a 17. század településéről. Az egykori mezőváros főleg a szőlőtermelésből és a borkereskedelemből élt, de — környékét, szomszédságait tekintve — malomipara is jelentős volt. Molnárai — akik egyébként a bognárokkal és kerékgyártókkal közös céhet alkottak — csupán Gyöngyösön nyolc helyen őrölték a leginkább alföldi búzát. A régi kalmárokat váltó görög és zsidó kereskedők újabb színt vittek az üzleti világba, megélénkítették, fellendítették a gazdasági élet másik nagy tevékenységét. Az üzleti kapcsolatok többnyire Losonchoz, Rimaszombathoz, Fülekhez, Kecskeméthez fűzték a gyöngyösieket, de budaiak is akadtak számottevőbb partnereik kÖZQtt. Jól tükrözik a lakosság vagyoni helyzetét a végrendeletek, hagyatékok, közülük nem egy a meglehetősen tehetős polgárságra utal. Az iratokban az országos, azaz a nemesi szokásjog ismerete tükröződik. Különbséget tesznek az ingó és ingatlan, a szerzett, illetve öröklött javak között. A feleséget és a leány- gyermeket hitbér és leánynegyed illette, elidegenítésnél a rokonságnak elővásárlást biztosítottak. A város múltjával foglalkozó, idézett könyvecske hiánypótló a régi Gyöngyösről szóló kiadványok között. Sajátos megközelítésben olyan világot tár a mai olvasó elé, amelyben egy kicsit elidőzni nem mindennapi élmény. (gy) Önkormányzati ülés Ma ülést tart a gyöngyössolymosi önkormányzat. A községi képviselők ez alkalommal — mint értesültünk — aktuális kérdésekről tárgyalnak, személyi ügyekben határoznak. Tornaterem és út Gyöngyösre Két beruházás — Nincs könnyű helyzetben az adácsi képviselő-testület sem, amikor az anyagi javak elosztásáról szólnak ülésein. Helye még csak lenne a pénznek, ám a szükséges összeg nem áll a rendelkezésükre, s ez alaposan behatárolja a lehetőségeiket. Két olyan égető probléma mégis jelentkezett a községben, hogy az új testület nem tehetett mást, mint jóváhagyta ezeknek a beruházásoknak a megkezdését, még akkor is, ha jelenleg nincs meg ezekre minden forint. A tornaterem huszonnyolcmillió forintba kerül, s alig váiják, hogy a céltámogatást megpályázhassák. Úgy vélekednek, hogy ha ők nem kapják meg a kívánt támogatást, akkor senki, hiszen már jó ideje elkezdték a munkát, nem most kapkodnak fűhöz-fához. Emellett apellálnak a lakossági támogatásra is, amely már idáig sem csekély mértékben segítette őket, lévén, hogy a falubeliek is szeretnék ezt a létesítményt. Csakúgy, mint azt, hogy legyen végre normális összekötő út Adács és a környék „fővárosa”, Gyöngyös között. Eleddig már két és fél kilométer készült el a több mint hatból, s azt tervezik, hogy októberre készen lesznek. Ehhez az elképzelésükhöz tizennyolcmillió forintra lesz szükségük. Azonban ez még nem minden, hiszen a burkolás még akkor hátravan, s ahhoz ennek az összegnek mintegy dupláját kell biztosítaniuk. Éppen ezért a községi képviselők úgy vélik, nem sok ilyen nagy beruházásra lesz lehetőségük a választási ciklus alatt. Karácsondi környezetvédelem Pályázik a PHARE-programra a karácsondi ön- kormányzat — döntötték el nemrégiben a helyiek. Ugyan ez a határozatuk még nem végleges, ám csak azon múlik, hogy valóban látszik-e arra lehetőség, hogy siker esetén az összes költség nyolcvan százalékát megkapják környezetvédelmi beruházásokra. Nekik ugyanis ilyenekre égető szükségük lenne, hiszen jelen pillanatban nem mondhatni, hogy megnyugtatóan megoldott a csatornázás, a szennyvízelvezetés, és jól jönne egy új szeméttelep is. Ameny- nyiben ez biztossá válik, úgy nagy örömmel vennék, ha pályázatuk eredményes volna, s csak a fennmaradd összeget kellene biztosítaniuk. Az viszont már biztos, hogy az eddigi, meglehetősen szűkös tornaszoba helyett épül egy tornaterem. Ezt nemrégiben hagyta jóvá a képviselő-testület, s a megvalósítás tervei most készülnek. Jelenleg úgy tűnik, hogy összesen 14-15 millió forintra lesz szükség, ám mivel nem az egyik napról a másikra megvalósuló beruházásról van szó, számolniuk kell az árváltozásokkal, amelyek nyilván valóan növelik a költségeket. Nem tetszik Szép parkja, igazán üde színfoltja lehetne Gyöngyösnek a gimnázium és a társadalombiztosítási kirendeltség közötti kis liget— de nem az. Sohasem sikerült olyanná tenni, ami valóban vonzaná a tekintetet, idecsalná egy-egy rövid sétára, pihenőre a járókelőt vagy az érkező idegent. Némely korábbi népünnepélyen is legfeljebb alkalmi zöldvendéglőnek — sátoros kifőzdének, sörkertnek — adhatott otthont pár órára, s talán az erre tévedt gyerekeket állította meg röpke egyszerű játékra. Mert vágyuk szerint — játszótéri felszerelés hiányában — még az apróságok sem múlathatták kedvükre az időt. Elárvult padok, meglehetősen elvadult környezet emlékeztet a talán kétségkívül ígéretesebb egykori elképzelésekre. Ennél — vitatni sem lehet — sokkal jobb sorsot érdemel a pompás fekvésű terület. A város egyik megragadó „kapujává” lehetne tenni a vonattal érkező, különjáratú autóbuszokkal errefelé parkoló, a kisvasúton tovább induló turisták számára is már néhány asztalkával, rendbe tett paddal. A virágágy, csinosabb sétány, netalán egy bájos szökőkút, szobor pedig még jobb benyomást gyakorolna az érkezőkre. Marasztalná egy kis lazításra a hosz- szú út után, leültetné néhány falat elköltésére, pár kortyra. A lurkó pedig a játszótérre is bekíváncsiskodna gyöngyösi kis barátokat szerezni. Megérné a fáradságot, a költséget. Egész biztos, hogy a helybeli és a vendég is csak dicsérné az önkormányzatot az áldozatért. ■így Borászati múzeum Nagyrédén Pénteken borászati múzeumot avattak a nagyré- dei Szőlőskert Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság borászati üzemének központi épületében kapott helyet a téesz mintegy 700 ezerforintos ráfordításával kialakított létesítmény, amelynek létrehozásában kutató- és gyűjtőmunkájával a Magyar Mezőgazdasági Múzeum segített. A bemutatón a szakma írásos emlékei, korabeli és későbbi más tárgyi dokumentumai, különféle eszközei láthatók. A gyűjtemény becses darabja az a település nevét először említő, 1275-ből származó feljegyzés, amely már akkor utalást tett a falu szőlő- művelésére, de értékesnek számít a 150 esztendős prés is. A kiállítás tulajdonképpen három szakaszban enged betekintést a község nagy hírű munkájába. Egyrészt a látogató elé idézi a filoxéravészig tartó időszak fejlődését, másrészt megismerteti a továbblépést jelentő oltványkészítéstol a szövetkezet alapításáig teij edő éveket, végül pedig az 1959óta történteket ismerteti az érdeklődővel. Az említett épület alagsorában berendezett látványos és érdekes bemutatót dr. Takács Sándor, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója nyitotta meg bensőséges hangulatú kis ünnepségen, amelyen a szervezőkön, gyűjtőkön, adományozókon kívül a partner tudományos intézetek, külkereskedelmi vállalatok képviselői is jelen voltak. Mint Nagy András téesz- elnöktől megtudtuk: a kiállítás egyelőre még csak szűkebb közönséget szolgál, a szakmai tárgyalásokhoz, üzletkötésekhez kötődik a mindennapi munka mintegy reprezentálására. A továbbiakban azonban feltétlenül szeretnék nyilvánosabbá tenni, bekapcsolni az idegenforgalomba is. Valójában olyan múzeumot akarnak, amely kiegészítené a mai szövetkezeti tevékenység és termékskála széles körű bemutatását, s a helyi borkóstoláshoz is nagyobb kedvet adna a látogatóknak. (-ni) Már a szüretre készülnek Markazon Igaz, a szüret még egy kicsit odébb van, a markazi Mátravölgye Termelőszövetkezetben semmit sem bíznak a véletlenre, a pincészetben már megtették a szükséges előkészületeket. A napokban már az üres hordók tisztításához láttak hozzá, hogy a betakarítási munkák után így várhassák a friss bort. Nem könnyű feladat ez, ezért is kezdődtek el a munkálatok két-három hónappal a szüret előtt, amely az idén is várhatóan gazdag lesz. (Fotó: Perl Márton) DEFÉM TERMÉK? kompresszorok, faipari gépek, porleválasztók és MU1TITRADS KERESKEDŐÉI ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET Debrecen, Vágóhíd u. 3/A. Postacím: 4002 Debrecen, Pf. 157. TeWfax: 152/ 11-857; Telex: 72-243
