Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-15 / 139. szám
HÍRLAP, 1991. június 15., szombat PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 Álláspályázatok A helyi — iparűzési — adó bevezetéséről szóló előterjesztés megvitatása után személyi kérdésekben is döntött legutóbbi ülésén a siroki önkormányzat. Ekkor nevezték ki az általános iskola élére Berta István igazgatót, s a fogorvosi állás betöltésére dr. Paskuly Lászlót. Munkahelyek, foglalkoztatás A MEFAG, a helyi Egyetértés téesz, valamint a bükkszenter- zsébeti ruhaüzem vezetői adtak számot a tarnaleleszi önkormányzat legutóbbi ülésén a foglalkoztatási lehetőségekről. Mint kiderült, a ruhaüzem jelenleg 40 dolgozót foglalkoztat, s mivel ezzel a létszámmal csak egy műszakot üzemeltethetnek, nincs kihasználva a gyártósor. Ezen a munkahelyen a mostaninál több lányt és asszonyt tudnának alkalmazni. Kinevezték a körzeti orvost Legutóbbi ülésén — az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság, illetve a szakmai felügyelet véleményére támaszkodva — Recsk önkormányzata az 1-es körzet orvosává dr. Sófalvi Antalt nevezte ki. Az Erdélyből áttelepült doktor egy éve már a községben dolgozik munkaszerződéssel, mostani kinevezése határozatlan időre szól. Rászorulók támogatása Áttekintette a szentdomonko- si önkormányzat azt a listát, amely az anyagi támogatásra szorulók névsorát tartalmazta. Az anyagi lehetőségekhez mérten — egyedi elbírálás alapján — állapították meg, hogy kik azok, akik a korábbi építési és lakáskölcsönök kamatterheinek törlesztéséhez hozzájárulhat a testület. Postánkból Monosbél: „Nem mi vertük szét...” Május huszonötödiki számunkban képriportban tártuk olvasóink elé, mire képes a vandalizmus: Mónosbélen javításra váró, szinte teljesen szétvert vasúti kocsikat ábrázoltak a fotók. Ehhez kapcsolódó levelet kaptunk a falu polgármesterétől, Varga Sándornétoí. íme: „A bemutatott vagonok valóban körülbelül három hete kerültek Mónosbél községbe a képeken látható állapotban, a lakosság és jómagam nem kis megdöbbenésére. Az újságcikket sokan úgy értelmezik, hogy a mó- nosbéli erős fiúk bizonygatták a kocsikon a tehetségüket. A vandál pusztítás községünk fiataljaira — hála Istennek — nem jellemző, hangsúlyozni szeretném, hogy ezek a kocsik már ilyen állapotban érkeztek községünkbe. Mónosbél lakói sok kedves eseményt éltek meg az elmúlt időkben, a fiatalok is aktívan részt vesznek a közösség életében. Szívesen vennénk, ha mindezekről a sajtó is beszámolna.” * Hát, hogy ki milyen mértékben felelős a vasúti kocsik elképesztő állapotáért, azt legfeljebb egy rendőrségi vizsgálat, de valószínűleg már az sem tudná kideríteni. így hát ezen a magunk részéről nem nyitunk vitat, bár a polgármesternő levelének készséggel helyt adtunk. Egy biztos, az értelmetlen pusztítás minket is idegesít, mint minden normális embert, aki inkább az építésben próbálná örömét lelni. Ennek megfelelően — természetesen — továbbra is beszámolunk a mó- nosbéli történésekről. Nyárelő Amolyan „zsákfalu” Fedémes: a végére érve meg kell fordulni, és irány vissza, mert csak azon az úton lehet elhagyni, amelyiken az ember odaérkezett. Közben viszont egy cseppet sem bánjuk meg, hogy kétszer kell végighajtanunk a községen. Most nem arról van szó, hogy észrevegyük: a faluban négy bolt is van már, s nem is arról, hogy megtudhatjuk, a legtöbb községbeli tart valamilyen állatot a háztájiban. Vagy hogy az asszonykórus sikeres, s hogy mikor, s elégszer van-e a polgármesternek fogadónapja... Nem, most arról van szó, hogy Fedémes egyszerűen nagyon szép hely: akár a hegyoldalról, a fák lombjai közül nézzük, akár valamelyik utcájában tekintünk körbe... (Fotó: Perl Márton) Látogatás Balaton iskolájában Nemes szándék — üres zsebbel Itt az iskolai év vége, amikor a pedagógusok leltárt készítenek végzett munkájukról, de már a következő tanév tennivalói is foglalkoztatják őket. Tudósítónk segítségével most a Balatoni Általános Iskola helyzetével ismerkedhetünk meg közelebbről... * * * A gyerekek felszabadultan nevetnek. Láthatóan igyekeznek jól kihasználni a testnevelési órát. A kisebbek kergetőznek, míg a nyolcadikosok kedvenc sportjukat, a focit űzik. Remek a hangulat. így látja a két testnevelő tanár, Kurtán Tibornéés Skul- tétiné Tavaszi Györgyi is. Kurtán Miklósnékét éve az iskola igazgatója. Nem panaszkodik. — Nem szívesen beszélek pénzügyekről. Manapság divat mindenért a pénzhiányt okolni. A zavartalan oktatómunkához a polgármesteri hivatal biztosítja a támogatást. A többi pedig... Segítünk magunkon, ahogy tudunk. — Mindig is nagyon fontos volt Balatonban a zenei és kulturális műveltség fejlesztése — vallja Bódi Lászlóné, az énekkar vezetője. — Az énekkaron kívül van színjátszó körünk is. Mindkét csoport nagy sikerrel szokott szerepelni az iskolai rendezvényeken. Karácsonykor pedig már-már hagyományosan gyermekszíndarabokat adunk elő. Meg kell említenem a tavalyi év legnagyobb sikerét: a gyermekek verseinek gyűjteményét beküld- tük a Magyar Televízió Cimbora című műsorába. Egy tévéfelvétellel egybekötött visegrádi kirándulást nyertünk. — Bizonyára lehetnek azért gondjaik is... — Változatlanul fájó pontunk a tornaterem hiánya. Rossz idő esetén a folyosót kell e célra használnunk. Pedig egy tornaterem nemcsak az iskolai sport ügyét szolgálná, hanem lehetőséget teremtene az ifjúság kulturált időtöltésére is. Valamivel azonban sportügyben is büszkélkedhetünk: iskolánk minden tanulója tud úszni. Egy szabadidős pályázat adta lehetőséggel élve: tanítás után jártunk be a gyerekekkel az egri uszodába. Aki nem tudott, megtanulhatott úszni. És a sakk... Póbis Ferenc matematikatanár generációk egész sorával szerettette meg ezt a komoly szellemi sportot... — Milyenek a tanulók továbbtanulási esélyei? — Évről évre százszázalékos a beiskolázás a nyolcadikosok körében. Természetesen ezek közül néhányan időközben kimaradnak, de a túlnyomó többségük el is végzi az iskolát. A tanáriból kilépve, a folyosón gyermekzsivaj fogad. Főleg a nyolcadikosokat kérdezem a továbbtanulásról. Válaszaikból kiderül, kevesen választják a gimnáziumot, inkább a biztos szakmát igyekeznek megszerezni. Sokan még bizonytalanok a jövőjüket illetően, de vannak céltudatosak is. Ilyen például Kormos Ervin. — Imádom a történelmet, mégis úgy gondoltam — mondja —, hogy a mezőgazdasági-áruforgalmi szakot szeretném elvégezni, mert az álmom egy önálló farmergazdaság. De ha egyszer meggazdagszom, rengeteg könyvet fogok venni... Kovács Péter A művelődés — Váraszón Könyvekre: tízezer forint,.. A község képviselő-testülete a legutóbb megtartott ülésén a helyi könyvtár helyzetével, s a művelődési ház elmúlt évi tevékenységével foglalkozott. Az önkormányzat létrejöttét követően, illetve az év elejétől ezek az intézmények önállóan, saját költség- vetéssel működnek. Korábban ugyanis a könyvtár a pétervásá- rai városi bibliotéka fiókkönyvtáraként működött. A művelődési ház ugyanígy: a városi intézmény szervezeti keretében végezte közművelődési tevékenységét. Az intézmények vezetői — Dutkay Dénesné könyvtáros és Panyi Pálügyvezető — által elkészített beszámolók a korábbi közös tevékenység értékelése mellett már az új helyzetnek megfelelően fogalmazták meg az elkövetkező időszak feladatait. A könyvtár heti egy alkalommal, szerdán délután tart nyitva. Egy- egy alkalommal 15-20 kölcsönző jelenik meg rendszeresen. A nyilvántartott olvasók száma csaknem hetven. A könyvállomány korábban évente 50-70 kötettel gyarapodott. Az idén a könyvtár fenntartására, működésére mintegy 50 ezer forint áll rendelkezésre, az új kiadványok beszerzésére tízezer forintot fordíthatnak. A művelődési ház a rendezvényeivel az elmúlt évek gyakorlatát folytatta: gyermekprogramokat, ismeretterjesztő előadásokat tartottak. Különböző szervezetek gyűléseire, szórakoztató rendezvényekre adták bérbe az intézményt, de a fiatalok sportolásra is rendszeresen — főként hét végén — igénybe veszik a házat, amelynek idei költségvetése 174 ezer forint. Műsoros rendezvények bevételeként húszezer forintot terveznek. Zay József Tarnalelesztől Fedémesig A jövőtervezés hete a köijegyzőségben Egymás után tartották meg üléseiket a tarnaleleszi körjegyzőséghez tartozó települések ön- kormányzatai, illetve faluvezetői. S mint mindenütt manapság, ezekben a kisközségekben is a jövő tervezése volt a beszédtéma: a településfejlesztés... Akár Tarnaleleszen, Szentdomonkoson, Bükkszenterzsébe- ten, akár pedig Fedémesen érdeklődik az ember, szinte mindenütt szóba kerül a vezetékes víz. S ez nem véletlen, mert volt idő, amikor arról tudósítottunk magunk is, hogy mennyire egészségtelen — nitrátos — a kutak vize, s lajtkocsikkal hordták az innivalót a pétervásárai körzet számos községébe. Még napjainkban is előfordul, hogy a víztől kapott betegséggel kerül valaki orvoshoz, kórházba — mondta dr. Maczkó Ferenc körjegyző. Ám hozzáteszi: hamarosan jelentős változás áll be az ivóvíz-szolgáltatásban, mert a vízmű, a hálózat kilencven százalékban már kész, június végére egészséges szomjoltót kapnak a települések. Igaz, hosszú évekig évi háromezer forintot kell majd fizetniük a helybelieknek a társulásban, amelynek segítségével jut el a családi otthonokba a lázbérci tározó vize. Ez a közművesítési költség — mi tagadás — megnehezíti a további fejlesztést, mert kimerülőben vannak a lakossági tartalékok, s az egyre gyakoribb üzembezárás, munkahelycsökkentés is kedvezőtlenül hat a tervezésre. Mert a körzetben — ahogy mostanság az önkormányzatok is napirenden tartják — két fontos teendő lenne: részben a szennyvíz-, másrészt pedig a gázhálózat megépítése. Az előbbi azért, mert a vezetékes víz bekötésével szűknek bizonyulnak majd az apró házi „derítők”, s a háztartásokból származó szennyes lé nem folyhat csak úgy mindenfelé... A gázra pedig azért számítanak zömmel a helybeliek, mert egyre megfizethetetlenebb lesz a szilárd tüzelő: a fa, a szén. Tarnaleleszen csütörtökön került szóba az önkormányzat ülésén a gázvezetés. Ezúttal hallgatta meg a testület a szentendrei Cirkobau Építőipari és Sportszolgáltató Kft. ajánlatát, amelyben — egyebek között — az is szerepelt, hogy felmérik a körzetben a lakossági igényeket, mielőtt a tervezőmunkához kezdenének. A gázellátás tervei egyébként a három településnek — Bükkszenterzsébetnek, Szentdomonkosnak és Tarnalelesznek — hozzávetőlegesen 2-2,6 millió forintjába kerülne. Az egyéni gázfogyasztók mellett csatlakozna a kivitelezés költségeinek előteremtéséhez a leleszi harisnyaüzem is, mert ezzel gazdaságosabbá tehetné a termelését. A távlati tervek szépek, a megvalósításról szóló döntés lehetősége — természetesen a lakosság véleményének megkérdezése után — az érintett önkormányzatok kezében van... (-s) Egerszóláti tervek „Zöld út” — a Zöld utcának... Testületi ülésre készül Tuza Ferenc polgármester: június 27- én egyebek között az ipari és a kereskedelmi szolgáltatások helyzetéről tanácskozik az egerszóláti önkormányzat. Ehhez a témához tartozik, hogy a közelmúltban — az Árpád utcában — hat olyan telket parcellázott a polgármesteri hivatal, amellyel a községi vállalkozókat segítik. Egy hasonló — telephelynek alkalmas — telket biztosítottak a napokban is egy iparosnak. Mellesleg házhelynek valót is osztottak ebben az utcában, további kettőt pedig a Petőfi úton. A képviselők egyébként részletes feladattervet készítettek a község útjainak, hídjainak karbantartására, erről az egyik legutóbbi testületi ülésen tárgyaltak, s határoztak. Döntésük szerint a falu útjainak fenntartására az idén 170 ezer forintot szánnak. Szükség van a különböző közlekedési táblák és jelzések festésére is, erre 30 ezer forint jut majd. A házak előtt húzódó járdák építését és felújítását a lakosság vállalta — a polgármesteri hivatal biztosítja hozzá a szükséges anyagot —, így az önkéntes munka anyagi támogatására 80 ezer forintot kellett kalkulálniuk. A tervek között szerepel továbbá a Kisvölgy út „állagmegóvása”, illetve a vissza-visszatérően jelentős károkat okozó víz elvezetése: erre a munkára 200 ezer forintot költenek. Felújításra kerül az idén — régi lakossági óhaj ez már — a Zöld utca is, a testületi döntés szerint 500 ezer forintba kerülnek majd a munkálatok, amelyek remélhetőleg szintén hosszabb távra megoldják majd az utca lakóinak közlekedési gondját-baját. A polgármester arról is szólt a napi feladataik vázolásakor, hogy jó úton halad a 12 Eger környéki település gázellátásának előkészítése. A 32 kilométer hosszú vezetékrendszert ellátó, egri gázátadó állomás várhatóan jövőre elkészül, már a mérnökök asztalán van az elosztó, illetve a „8 Bar” nyomású vezetékhálózat terve, s lassan megkezdik az előkészületeket a belterületi rendszer tervezésére — ezekre Eger- szólát egymilliót ad majd —, később pedig a társulás szervezésére is sort kerítenek. Óvodai napsütés... Azt hittük, már sosem érkezik meg a nyár, s ki tudja, mire e sorok megjelennek, itt lesz-e még. Mindenesetre, amikor ez a fénykép készült, hét ágra sütött a Nap, s a recski óvodások önfeledten élvezték a szép időt. Hát hogyne, amikor a sok benti foglalkozás után végre igazából birtokba vehették a hatalmas, gyepes udvart, s az ott található játékokat: a homokozót, a hintákat, a különféle mászóká- kat. Több „indiáncsapat" küzdött egymással aprérinek kinevezett füvön, kilószám készültek a homoktorták, vidám zsivaj töltötte be az udvart. Hiszen nyár van, gyönyörű...
