Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

12, HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. május 25., szombat Kertész leszek Én kis kertet ... Az utóbbi két évtizedben na­gyon sok szép, igényesen meg­tervezett családi otthon épült az országban és szőkébb környeze­tünkben is. Az egész családot ki­facsaró vállalkozás végén már se energia, se pénz nincs arra, hogy a mure rátegyük a koronát, és a házhoz illő kertet alkossunk. Mert mi más oka lehetne annak, hogy a kert kivitelezése nagyon sok esetben elmarad a házétól. Kevesen engedhetik meg ma­guknak azt is, hogy erre hivatott szakemberrel terveztessék meg házuk parkját, kertjét. Néhány héten keresztül parképítési, kert­tervezési tudnivalókról lesz szó a „Kertész leszek...” sorozat cikke­iben, a fenti gondok segítésére. Az igény környezetünk szépíté­sére szinte egyidős az emberiség­gel, tudatos tervezése pedig az állandó települések létrejöttevei. A tervezőmunka gyümölcse, — a kert — a történelmi korok­nak megfelelően változott, a környezeti viszonyok, talaj a- dottságok, az ember igénye és a művészettörténeti stílusjegyek függvényében. Mai kertkultú­ránk megértése, kerttervezési, kertépítési feladatok ellátása szükségessé teszi, hogy a kerttör­ténet múltjára röviden visszate­kintsünk. Mint minden művészetnek, a kertművészetnek is az ókori kul­túrák területén ringott a bölcső­je: Egyiptomban, Mezopotámi­ában, a görög és a római biroda­lomban, valamint Keleten Kína és Japán területén. Két különbö­ző kertkultúra alakult ki, — me­lyek stílusjegyei végigkísérik a kerttervezés történetét — a zárt, merevebb, architektónikus el­rendezés és az oldottabb, tájképi vonásokat hordozó tájkert. Az előbbi főleg az egyiptomi, míg az utóbbi a mezopotámiai kertet jellemezte (Semiramisz függő­kertje). Igen nagy hatással volt a kertkultúra fejlődésére a görög művészet, építészet. Már a köz­tereket is parkosították, de jelen­tős magankertek is létesültek (például Pláton filozófusé). A középkorban a kertészke­dés a kolostorokba húzódott visz- sza. Az állandó háborúskodás, a várak, várkastélyok védelmi funkciója nem kedvezett a kerté­pítés fejlődésének. A kolosto­rokban főleg haszonnövényeket neveltek. Kiképzéséről hiteles írásos emlékeink vannak: keren­f ővel körülvett négyzetes udvar, özépen kút, szabályos ágyások voltak a főbb jellemzői. Hazánk kertművészete a középkorban kapcsolódik az európai áramla­tokba. Legszebb emléke Mátyás király visegrádi függőkertje, aminek híre túljutott határain­kon. A reneszánsz kor kertjei geo­metrikus elrendezést követnek, az épülettel szerves egységet al­kotva. A fő hangsúly a felület ta­golásán, átalakításán van. A leg­szebb reneszánsz kert Tivoliban található, Villa dEste névre hall­gat. Ilyen hatás érvényesül a sá­rospataki vár kertjében is. Á következő stíluskorszak, a barokk idejéből már több, ma is szinte eredeti szépségében élvez­hető kertünk van: Párizs mellett Versailles a leghíresebb, amelyet még XIV. Lajos, a Napkirály építtetett, és példája lett Európa többi hasonló kertjének, mint Ausztriában Schönbrunn, Né­metországban Sansouci, Zwin­ger, vagy Magyarországon Fer­tőd. A XVIII. század végén Angli- lából újra a természetet utánzó, oldottabb stílus indul útjára, és vele párhuzamosan megjelennek az első botanikus kertek. A nö­vények egyedi szépségét, festői elrendezését tartják fontosnak. Kis hazánkban nagyon szép táj­képi kert létesült Tata-Tóváro- son, Zircen, Alcsúton. Megte­kintésüket egy hétvégi program­nak is ajánlhatom, nem mellőzve gazdag gyűjteménnyel rendelke­ző arborétumainkat, melyek kö­zül a leghíresebbek: a szarvasi, a vácrátóti, a há­mori, a vépi, a jeli. És milyenek a mai, most épülő kertje­ink? Mindenek­előtt ember- központúnak kell lenni, úgy kell megalkot­ni, hogy ott jól érezzük ma­gunkat, kielé­gítse az igénye­ket (pihenés, sport, haszon­kert) a termé­szettel, nö­vényzettel szo­ros összhang­ban. V Pénzes Judit Mindennapi nyelvünk Két szólástípus életútja mai nyelvhasználatunkban Többször írtunk már arról, hogy egyéni és közéleti nyelv- használatunkban bizonyos élet­megnyilvánulások, egyéni és közéleti tevékenységek, politikai magatartásformák jelenségeinek feltárásában, leírásában és kriti­kájában egyre gyakrabban köz­lő, kifejező szerephez jutnak szó­lásaink, közmondásaink. Ebben a közleményünkben két szólástí­pus életútjának megrajzolásában arra a kérdésre próbálunk vá­laszt adni, mi a magyarázó oka annak, hogy szólásaink felhasz­nálásának tarka változatosságá­ban, alkalomszerű jelentkezésé­ben nemcsak a szolások tartal­ma, sajátos mondanivalója, je­lentése és használati értéke játsz- sza a kulcsszerepet, hanem nyel­vi formájának sokszínűségé, szemléletessége, szellemessége, stílust élénkítő jellegzetessége és atmoszférateremtő ereje. De az sem mindegy, milyen beszéd­helyzetekben, szövegösszefüg­gésekben, s milyen háttérrel, mi­lyen látószögből s hangulati át­hallásokkal illeszkedik bele egy- egy szólásmód, szóláshasonlat mai nyelvhasználatunkba. Vegyük beszélő példának ezt a szólásformánkat: Ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mo­hamed megy a hegyhez. 1991. ápr. 15-én két újságunkban is kulcsszerepet kapott eltérő hát­térrel és beszédhelyzetben, s en­nek megfelelően eltérő haszná­lati értekkel. Páskándi Géza, a Magyar Nemzet hasábjain ebbe a szövegösszefüggésbe illeszti be­le: „Mohamed jut eszembe! A kiváló férfiú, próféta volt olyan eleven értelmű, hogy rájött amennyiben a hegy kizárólag földrengés idején jöhetne hozzá — hát szépen ő mendegél majd el a hegyhez. És — mi magyarok — vajon milyen „mohameaek” va­gyunk? A magyar nép és tehet­séges művészei, költői, tudósai Mohamedként ki akartak törni elszigeteltségünkből. Legyünk ma is mohamedek”az európai­ság feltételeinek megteremtésé­ben. Ennek a kívánalomnak szó­lásunk is hangot adott: Egyéni és közéleti, politikai fanyalgások, kifogások helyett Mohamedként kell elindulnunk az Európába vezető úton. A Heves Megyei Hírlap ugyancsak április 15-én ezt a cí­met adta egyik közleményének: ”Ha a hegy nem megy Moha­medhez. ■ ■ Feltételezve, hogy az olvasók ki tudják egészíteni a cí­mül idézett mondattöredéket: Mohamed megy a hegyhez!, ér­zékelni képesek ennek a szöveg­beli monaanivalónak alkalom­szerűségét is: „Ezt a Mohamed- szerepet a Vasvill Present Kft. vállalta Egerben, ahol a cégnek öt üzlete van a város külső” ré­szében. Shaa boltok a város pe­remé« vannak, ahová időt rabló a zarándokolás a belvárosból, ugyanez a helyzet: Mohamed­nek kell mennie.” A beszédhelyzethez jól simuló szólás felhasználása nemcsak sti- láris ötlet és nyelvi lelemény, s nemcsak öncélú nyelvhasználati töltelék, hanem egy időszerű gazdaságpolitikai elgondolás megfogalmazásának hatásténye­zőit is felerősítő nyelvhasználati eszköz. Egy-egy szólásunk életútjá­nak mai nyelvhasználatunkbeli jelenségeit tekintve a gyakori szerepváltással is találkozha­tunk. Ennek típuspéldájáról ta­núskodik a mai sportnyelv szó­láshasználatának legújabb jelen­sége és gyakorlata. Az ez évi Öt­tusa Európa-bajnokság magyar sikereiről a beszámoló közle­mény címét így formálta a sport- újságíró: ”Habostorta: három magyar arany” (Magyar Nem­zet, 1991. ápr.22.). Hogy milyen szerepet vállal egy sportcikk élén a habostorta szóösszetétel, arról ez a cikkbeli szövegrészlet tanús­kodik: „A két évvel ezelőtti bu­dapesti világbajnokságon, ame­lyen öttusázóink az egyéni és a csapataranyérem után az első íz­ben megrendezett váltóversenyt is megnyerték, a sportágban új mondás született: a stafétaarany volt a hab a tortán, az idei római Európa-bajnokságon ismét hab került a tortára.” A napi sajtó sportközlemé­nyeiben, a rádió es a televízió adásaiban egyre gyakrabban jut szerephez ez a szólástípus. Alak- változatai is jelentkeznek. Erről példatárunk bizonykodik: Nem volt tejszíhnab a tortán (Tv-köz- vetítés, 1990.jún.25.) — Ez a be­fejezés már csak tejszín a tortán (Tv.közvetítés, 1991. aug.8.). Az már csak mazsola volt a süte­ményben, hogy az USA ellen nyertünk (Heves m. Hírlap, 1991. jan.26.). Ez az eredetileg sportnyelvi szólás napjainkban a szerep-illetőleg a műfajváltás út­ján is elindult: „A gazdaságot fogjuk már alapnak tekinteni, s minden egyebet csak habnak a tortán”. (M.Nemzet, 1991.febr.25.). „Ez az ellenzéki önkormányzat sem habcsók”. (Tv2. 1991.ápr.24.) Dr. Bakos József A villamosszék krónikája Történetek Sárga Mamáról 1890. augusztus 6-ról Egon Erwin Kisch, a „száguldó ripor­ter” utóbb azt írta, hogy ez volt az a nap, amikor „a középkor szel­leme találkozott az újkor legna­gyobb találmányával, az elektro­mossággal”. Ekkor alkalmazták először kivégzésre a villamosszé­ket, amit egy fogorvos talált fel. Az elmúlt száz évben összesen mintegy négyezer elítélt lelte ha­lálát villamosszékben, s a közhi­edelemmel ellentétben nem is mindig gyorsan és fájdalommen­tesen. A középkorias holmit — amelyről Amerika azt hiszi, hogy a halálbüntetés végrehajtásának civilizált, huszadik századi esz­köze — a legutóbb az Alabama állambeli Atmore börtönben használták, s az erről írott tudósí­tások szerint az aktus után rövid­del égett hús és vizelet szaga ter­jengett a kivégzőkamra levegőjé­ben. Amint a Mesterdetektív cí­mű nemzetközi bűnügyi maga­zinban olvashatjuk, e pillanatban 161 jogerősen elítélt amerikai váija, hogy keresztüleresszék testén a gyilkos elektronokat. Az Associated Press riportere így számol be a villamosszékes ki­végzésről: „Amikor a kivégző- helyiséget a nézők fülkéjétől el­választó függönyt széthúzzák, az illető már ott ül fehér ruhában a nagy, élénksárga székben — de nem úgy, ahogyan az ember ké­nyelmesen letelepszik egy szék­be. Csak a szemét és az ujjait tud­ja mozgatni. Néhány percre is­mét összehúzzák a függönyt. Nem tudni, mennyi időre, mert senkin nem lehet óra. Klímabe­rendezés nincs, az ing odatapad az ember hátához. Amikor a füg­gönyt ismét széthúzzák, az elítélt arcát már fekete kendő takarja. Hirtelen egész testében össze- rándul, és egy ideig összegörbed a feszültségtől. Amikor az ára­mot ismét kikapcsolják, össze- csuklik. Ezután orvosok jönnek, hogy megvizsgálják. Az arca kék és püffedt. A szájából valamiféle gumifélét vesznek ki, ami való­színűleg arra szolgál, hogy le ne haraphassa a nyelvét. A dagadt ajkak közül nyál szivárog...” Egy ilyen kivégzés nagy teher a végrehajtóknak is. Mivel a ha­lálbüntetés ellenzői éber tekin­tettel figyelik, nem történik-e va­lami szabálytalanság vagy hiba, a mintegy 15 főnyi hóhérkülönít­mény már hetekkel a nagy nap előtt edzésbe kezd. És rettegnek, amíg mindennek vége nem lesz. (Alapjában véve pedig nincsen félnivalójuk, mert az amerikaiak túlnyomó része helyesli a halál- büntetést, ezen belül pedig a már-már nemzeti hagyomány­nak számító villamosszéket, amelyet messzemenően humá­nus eszköznek tart.) Kínos köz­játékok persze bármikor előfor­dulhatnak. így történt ez 1983. április 22-én, Juhn Louis Evans kivégzésének napján is. Miután az elítéltet beszíjazták a székbe, eljátszották a függönyrituálét, és bekapcsolták az áramot, szikrák és lángok csaptak ki a combra erősített elektródákból. Aztán a rögzítőszalagról leszakadt az elektróda, és tüzet fogott. A si­sak alól füst és szikrák csaptak ki. Két orvos lépett a kamrába, és megállapították, hogy a szív még ver. Ügyvédei tiltakozása ellené­re Evans egy harmadik áramü­tést is kapott. Tizennégy percig tartott, mire a holttest elszenese­dett. Miután hasonló esetek más­kor is előfordultak, Alabama ál­lam úgy döntött, pályázatot ír ki egy új villamosszékre. Ezt volta­képpen bárhol megtehetnék, hi­szen ezek az eszközök többnyire ősrégiek, és általában a büntetés­végrehajtási intézet valamelyik régi „bentlakójának” konstruk­ciói. (Nemrégiben például Flori­dában függesztették fel átmene­tileg a működését, mert egy el­ítélt fejéből lángok csaptak ki, és neki is csak a harmadik áramü­tésre állt meg a szíve.) A bökke­nő csakaz, hogy a csúcstechniká­nak ezt a produktumát a világon sehol nem gyártják, a pályázatra ezért egyetlen ember, egy bizo­nyos Ered A. Lauchter jelentke­zett. A bostoni férfiú afféle halál­technikus, mindent elkészít, ami a halállal kapcsolatos. Dél-Karo­lina állam számára „pompás” fejelektródákat gyártott: négy elítélt múlt ki általuk. A neveze­tes „bútordarabhoz”, a villamos­székhez gyermekkora óta vonzó­dik. Atyja, aki smasszer volt, egy alkalommal megengedte neki, hogy munkahelyén beleüljön egybe. Alabama állam hivatalnokai és Leuchter között gyorsan meg­született a megállapodás, s a múlt év májusában aláírtak egy 52 ezer dolláros szerződést az új „Yellow Mama” (Sárga Mama) elkészítésére. Alabamában ke­délyesen így nevezik a hírhedt ülőalkalmatosságot... (Z. L.) Műholdak Az Egyenlítő felett mintegy 36 000 kilométeres magasságban geostacionárius pályán keringő (a Földhöz képest állandó ponton álló) hírközlő mes­terséges holdak lassan letérnek a pályájukról. Emi­att e holdak hajtóműveit rendszeresen be kell indí­tani, hogy a holdakat visszatérítsék eredeti pályá­jukra. Erre a célra fordítódik üzemanyaguknak mintegy 90 százaléka, s ez általánosan két évre kor­látozza élettartamukat. Az amerikai Comsat Corporation nevű vállalat olyan eljárást dolgozott ki, amely ezt a pályaelha­gyást nem hajtóművek működtetésével, hanem más módon ellensúlyozza. Egyfelől némileg módo­sítják a holdak dőlésszögét, másfelől a Földön irányítása olyan új, elfordítható antennákat helyeznek el, amelyek a pályamódosulásnak előre kiszámított mértékével számolva mindenkor a mesterséges holdra irányulnak. Ezen a módon a hírközlő hold évi üzemanyag-fogyasztása, mintegy a tizedére csökkenthető. így ez a rendszer vagy arra ad módot, hogy könnyebb mesterséges holdakkal oldják meg az eddigi feladatokat, vagy arra, hogy nagyobb tel­jesítőképességű műholdakat bocsássanak fel, és megduplázzák a mai holdak élettartamát. Az új rendszer jóvoltából a mesterséges holdakon sem­miféle változtatást nem kell végrehajtani, csupán a földi vevőantennákat kell megfelelően átépíteni. Keresztrejtvény Ellesett párbeszéd — A mi házasságunkban ed­dig még soha, egyetlen rossz sző sem esett! — Ó, boldog ember! Az első férj újabb szavait a vízsz. 1. és függ. 14. sz. sorok tartalmazzák. Vízszintes: 1. A férj szavainak első része (zárt betűk: R, M, K) 14. Meg­késve, pótlólag történő. 15. Tv- riporter (Mária). 16. Ritka férfi­név. 17. Táncdalénekesnő (Már­ta). 19. Folyadék. 20. Részben folytat! 21. Állatbetegség. 23. Végtag. 24. Szóösszetételekben jelentése: helyettesítő. 25. Az ezüst vegyjele. 26. Ruhát simít. 28. Divatirányzat. 29. Élőlények fajtajavítása. 31. Kábítószerféle­ség. 32. Inni ad. 33. Szájat nyit. 34. Óhajtott. 36. Elizabeth Tay­lor közismert beceneve. 37. Va­lakit szorult helyzetből védett helyre juttat. 39. Ibolya becézve. 4L Közlekedési területek. 43. Szélesebb csík. 44. Tuskót szét­feszíteni igyekszik. 45. Egyfajta gyümölccsel van ízesítve. 47. A föld kincsét felszínre hozza. 49. Meztelen — németül. 51. Növé­nyi maradványokból képződött anyag. 52. Helyrag. 53. Kínai politikus (Kuo-feng). 54. An­golna — németül. 56. A szemé­lyére — régiesen. 57. Beszédben megnyilvánuló csipkelődés. 58. Rangjelző szócska. 59. Észak­olasz város, tengert neveztek el róla. 61. Izmos. 62. Megijedne. 64. Latin kifejezés, jelentése: jól jegyezd meg! Függőleges: 2. Huzamosan táplálja 3. Az aranykoporsó írója (Ferenc). 4. Eleven. 5. A lantán vegyjele. 6. Összevonják. 7. Molibdén. 8. Zenei félhang. 9. Képekkel van illusztrálva. 10. Külföldi gépko­csimárka. 11. Ahhoz hasonló — régiesen. 12. Tesz, csinál — an­golul. 13. Színész, rendező (Ist­ván). 14. A férj szavainak folyta­tása (zárt betűk: Y, M, A). 18. Talmi, hamis. 21. Méhlakás. 22. Folyamat, esemény következ­ménye. 24. István becézve. 26. Magot földbe juttat. 27. Megte­remt, létrehoz. 28. A sav teszi. 30. Lengyel népi tánc. 31. To- számnév. 34. Utat mutatva a sza­badba kísérte. 35. Pártfogásért háztól házig jár. 37. Borítókosár. 38. Víziparti építményre fel­ügyelő alkalmazott. 40. Golyót eresztene a közepébe. 42. Mű- veltető képző. 44. Kevert gém! 46. Idegen Pál. 48. A személyére 50. Mennyiségi egység. 54. Ajándékozná. 55. Romai ötven­egy. 57. Valahova jutok. 59. Adél becézve. 60. Idegen Anna. 61. ...hal (békalárva). 63. Az egyik szovjet repülőgéptípus. 65. Országos Tervhivatal. 66. Az alumínium vegyjele. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents