Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-13 / 137. szám

NŐTTEK AZ ÁRAK, MIND TÖBB A MUNKANÉLKÜLI — A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA 14%-KAL FOGYOTT (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. JÚNIUS 13. CSÜTÖRTÖK II MAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA n. ÉVFOLYAM 137. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Egy lap, amely a megye minden olvasójához szól LEGYEN ELŐFIZETŐNK! Pénteken országos nagygyűlésen Tiltakoznak a polgármesterek Az MTI értesülései szerint az ország mintegy 3100 önkormányzatának polgármestere kapott meghívást arra a nagygyűlésre, amelyet pénteken délutánra szerveztek a főváros és a kerületi önkor­mányzatok vezetői. A demonstráció résztvevői tiltakozni kívánnak a kormányzat önkormányzat-ellenes elképzelései, te­vékenysége ellen. A tervek szerint egy petíciót is el­fogadnak majd, amelyben visszautasítják azt a kor­mányzati elképzelést, miszerint az önkormányza­tok vagyoni helyzetét csak az egyházi ingatlanokról és a kárpótlásról szóló törvény elfogadása után ren­deznék. Az önkormányzati vezetők Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez is eljuttatják majd tiltako­zásukat. (MTI) Nem lesz figyelmeztető sztrájk Szerdán késő délután sikerült megállapodni a kormány és az MSZOSZ közötti meg­beszélésen egy olyan jegyzőkönyvi szöveg­ben, amely mindkét tár­gyaló felet kielégítette. Nagy Sándor — miután aláírták a jegyzőkönyvet — azt javasolta az orszá­gos sztrájkbizottságnak, hogy tekintsék eredmé­nyesnek a tárgyaláso­kat. Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője szerdán este a Munka­ügyi Minisztériumban bejelentette: az MSZOSZ sztrájkbizott­sága visszavonta a csü­törtöki sztrájkfelhívást. (MTI) (A végső döntés szinte az utolsó órákban szüle­tett meg. A lapunk 2. oldalán található összeállí­tás még azt az állapotot rögzíti, amelyből kitűnik, hogyan tettek előkészületeket megyénkben a múlt pénteken meghirdetett figyelmeztető sztrájk meg­tartására.) A megvert újoncok még mindig félnek? Egerben tárgyalt a katonai bíróság Telelottó-nyeremények- A Szerencsejáték Rt.-től ka­pott tájékoztatás szerint a júniusi telelottó-sorsoláson 5 találatos szelvény nem volt, a 24. játékhét­re átvitt 5 találatos nyeremény- alap 225.617.510 forint. A nyeremények: a 4 találato- sokra 234.831, a. hármasokra 1944, a kettesekre 88 forintot fi­zetnek. Svájci segélyprogram Keiet-Európának A Kelet-Európának szánt má­sodik svájci segélyprogram ösz- szege 600 millió franktól 2 milli­árd frankig is terjedhet. Az ösz- szeg nagysága függ a program fu­tamidejétől, a bevont országok körétől és a felhasználás módjá­tól — írják svájci lapok. Carlos Orga, a svájci külügyminisztéri­um illetékes koordinátora szerint 4 éves futamidő esetén lehet na­gyobb összeggel, 1,6 milliárd frankkal számolni. A második segélyprogram mindenképp nagyobb volumenű lesz, mint az első, amely 250 mil­lió frankot tett ki, főleg Lengyel- ország és kismértékben Cseh­szlovákia, valamint Magyaror­szág részesült belőle. Mérgező a Cola-koncentrátum A XVIII. Kerületi Rendőrka­pitányság eljárást indított isme­retlen tettes ellen, aki feltört egy kamiont, amelyből 7 kanna — 22 literes — és 3 karton fémdobozos Pepsi-Cola-koncentrátumot lo­pott el. Ez a készítmény ilyen tö­ménységben mérgező hatású, hi­szen csak ezerszeres hígítással fogyasztható. . A rendőrség felhívja a lakos­ság és a kereskedők figyelmét, hogy ne vásároljanak homályos forrásból származó Cola-kon- centrátumot. Fegyveres rablótámadás Győrött Szerdán reggel 8 óra után né­hány perccel fegyveres rablás történt Győrött. A Vízmű és Fürdő Vállalathoz a szokásos fi­zetésnapon rendőri kísérettel vitték a vállalat dolgozóinak fi­zetését, csaknem 10 millió 388 ezer forintot. Amikor a civil ru­hás rendőr és a három vállalati alkalmazott a négy pénzesbő­rönddel belépett a vízmű portá­ján, a rabló felszólította őket, hogy dobják el a táskákat, s rög­tön ezután több lövést adott le fegyveréből. A kísérő rendőr, aki viszonozta a tüzet, életveszélye­sen megsérült. Megsérült a válla­lat portása is. A tettes két táskát kapott fel, az egyik üres volt, a másik 870 ezer forintot tartalmazott. Majd egy 1500-as sárga Ladával elme­nekült a helyszínről. A többi pénz a két otthagyott bőröndben volt. Mint tegnap már hírül adtuk, kedden a fővárosban kezdődött el a Budapesti Katonai Bírósá­gon az újoncokat bántalmazó eg­ri „öreg katonák” pere. Az első napon a négy elsőrendű vádlott meghallgatására került sor, szer­dán pedig Egerben, a városi bí­róságon folytatódott a tárgyalás, amikor dr. Varga Béla hadbíró százados büntetőtanácsa a to­vábbi öt vádlottat, illetve a tíz sértettet hallgatta meg. Arra ke­resi a bíróság a magyarázatot, hogyan jutottak Dusza László, valamint Tóth Sándor, Horváth Károly és Málik András honvé­dek arra az elhatározásra, hogy vélt sérelmük okán az újoncok között keressék az „ügynököt”. Ezért tömeges, brutálisnak is mondható „kihallgatáshoz” fo­lyamodtak ez év március 24-én, a késő esti órákban, a laktanya egy második emeleti mosdójá­ban. Az ötödrendű vádlott, Lihi Róbert honvéd ezen az éjszakán Az Országgyűlés szerdai ple­náris ülésén először arról hoztak határozatot, hogy még a rendkí­vüli ülésszakban megtárgyalják a képviselők politikai feddhetet­lenségének megállapításáról szóló országgyűlési határozati ja­vaslatot. Az ezt indítványozó Pásztor Gyula és Ómolnár Mik­lós (FKgP) benyújtotta a szüksé­ges számú aláírást. Ezután dön­töttek arról, hogy részletes vitára bocsátják a volt egyházi ingatla­nok tulajdoni helyzetéről szóló törvényjavaslatot. Az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a kormány benyújtotta a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. » A T. Ház ezt követően meg­kezdte a határozathozatalt a fő­városi és a fővárosi kerületi ön- kormányzatokról szóló törvény­adta élete első ügyeleti szolgála­tát, ami mint később kiderült, igazán emlékezetes marad a szá­mára. Ahogy vallotta is, későn vette észre, hogy mi történt a fel­ső emeleten, akkor, amikor Var­ga Péter véresen érkezett a kör­letbe. Úgy nézett ki, mint akit felpofoztak — mondotta. — Megijedt, amikor ezt tapasztalta, és nem jelentette a felettesének. Ezért valószínű, felelősségre is vonják. Hatodrendű vádlottként Baradnai Attilát szólították a te­rembe, akit az ügyészség elöljá­rói kötelezettség teljesítésének el­mulasztásával vádol, ő, mint szoba- és rajparancsnok, nem védte meg határozott fellépéssel beosztottjait a verésektől. Az őr- vezető kijelentette, hogy ebben nem érzi felelősnek magát, mert későn vette észre a történéseket, de elismerte, hibázott, amikor nem jelentette azonnal az ügye­letesnek. javaslatról. A szavazási procedú­ra a tervezettnél rövidebb ideig, mintegy négy órán át tartott. Megkezdése előtt az alkotmány- ügyi bizottság elnöke tájékoz­tatta a plenáris ülést arról, hogy a testület délelőtt megvizsgálta: az SZDSZ és a Fidesz indítványa szerinti 32, illetve 3 törvényhe­lyen szükség van-e kétharmados szavazattöbbségre. A bizottság ülésén szótöbbséggel valameny- nyi erre irányuló javaslatot eluta­sította. (Számos képviselői indít­ványt ezután visszavontak.) A határozathozatal végén az Or­szággyűlés 173 igen szavazattal, 77 nem ellenében, egy tartózko­dás mellett elfogadta a fővárosi és a fővárosi kerületi önkor­mányzatokról szóló törvényt, amely kihirdetése napján lép ha­tályba. (Folytatás a 2. oldalon) Törvény a fővárosi önkormányzatokról (MTI) Vizsgálat a Zwack-lakás tűzügyében Az ORFK vizsgálati főosztálya köz veszélyokozás bűntettének ala­pos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el a Zwack-lakásban április 19-én történt tűzeset miatt. A vegyész szakértő vizsgálata egyértelműen kimutatta, hogy pet­róleum vagy gázolaj égett a lakásban. A szoba különböző helyeiről vett minták arra utaltak, hogy a helyiségben félkörben, locsolásszerű- en elhelyezkedő, égésgyorsító anyagból keletkezett tócsa lehetett. Az összegyűlt adatok azonban alkalmasak a közveszélyokozás bűntette alapos gyanújának megállapítására, ezért kellett a nyomo­zást elrendelni. (MTI) (Fotó: Perl Márton) Nemcsak hat ember ügye... Maguk alatt fűrészeltek az erdőgazdaságnál A létszámleépítések ,„szele” a stabil, biztos munkahelynek lát­szó Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot is megcsapta. Ha tömeges elbocsátások eleddig még nem is történ­tek, néhányan már — ahogyan a kárvallottak fanyarul emlegetik — „lapátra kerültek”. S aki maradt, az is retteg, hiszen nem tudja, hogy mikor kerül rá a sor. A felmondásoknak — érzik — koránt sincs vége. Folytatások következik. — Sajnos, apad a gárdánk — mondja Schmotzer András vezér- igazgató, akivel a nem várt ese­ményekről beszélgetünk —, ■apasztanunk kell.. Munkánk mára veszteségessé kezd válni. Sovány vigasz, hogy országos je­lenségről van szó, másutt sem igen jobb a helyzet. Még akkor jelentkeztek a gondok, amikor az erdőgazdálkodást a fafeldolgo­zással összevonták, kialakult ná­lunk is a profiljában csak kéthar­mados alaptevékenységű vertiká­lis nagyvállalat, amely a ver­senyszférába kényszerítve — a környezetet sem túlságosan kí­mélő — rablógazdálkodással próbálta iparunkat kiszolgálni. Fűrészüzemeink hiába falták az erdőt, kihasználatlan kapacitá­saink maradtak. Tetézték gond­jainkat a váratlan tölgypusztulá­sok, s a telepítések háttérbe szo­rulásával elmaradt a szükséges utánpótlás. Olyannyira csökkent a vágásérett faállomány, hogy belőle még. kevesebb juthatott feldolgozásra. Mindezekért sok bírálat érte a szakmát, amiből természetesen nekünk is le kel­lett vonnunk a tanulságot. így ju­tottunk az elhatározásra, hogy rendezzük sorainkat, javítunk tevékenységünkön. — Milyen a terv? — Országos elképzelés, hogy az erdőgazdálkodástól elválaszt­ják a feldolgozást, a szakma visz- szatér klasszikus önmagához. Határozott célunk, hogy felesle­gessé vált eszközeinktől mielőbb megszabaduljunk, bérbe bocsát­juk vagy eladjuk közelítő gépein­ket, szállító járműveinket. Nem érezzük szükségét olyan szolgál­tatásainknak, mint a meglehető­sen tekintélyes erőket lekötő gépjavítás és -gyártás. Nincs sok értelme, hogy az importfenyőre alapozott petőfibányai faüze­münkkel tovább is kínlódjunk, vagy gyöngyösi gyárunk mozaik­parkettájának beszűkült külföldi piacai miatt bosszankodjunk. Aligha tartozhat ezután is profi­lunkba az idegenforgalmi mun­ka, a vendéglő, szálloda, a lovas­sport fenntartása. Privatizálási törekvésekbe kezdtünk, bízunk abban, hogy a szervezeti átala­kuláson előbb-utóbb sikeresen túl leszünk mi is. Számítgatása- ink szerint nem kevesebb, mint 300dolgozótól kell búcsúznunk. Egyértelműen nincs szó elbocsá­tásokról. Aki elérte vagy megkö­zelítette a nyugdíjkorhatárt, azoktól válunk meg először, a le­hetséges kedvezményt is biztosít­va számukra. Körülbelül harma­da az összes távozónak, s ugyan­ennyi, aki eszközök bérlésével, vásárlásával valójában már gaz­daságunkon kívül, vállalkozó- kénífolytatja, amit eddig csinált. „Csupán” a többiek kerülnek el tőlünk másképpen, de ők is több lépcsőben. Eddig körülbelül szá­zan mentek már el a cégtől, köz­tük a központi hat kolléga, akik­nek felmondtunk. Egri székhá­zunkban egyébként az év elején még mintegy kilencvenen dol­goztunk — harmadrészben erdé­szek —, de az esztendő végén legfeljebb hatvanötén vagy het­venen maradhatunk, miután több osztály is megszűnik addig. (Folytatás a 3. oldalon) Kiállítás Egerben A televíziós művészetek Ma este 6 órakor olyan kiállí­tás nyílik Egerben, amely méltán kelthet országos érdeklődést. A televíziós művészetek min­dennapi látáskultúránkat for­málják, a képernyőn megjelenő díszletek, jelmezek, bábok, gra­fikák és fotók nemzedékek sorát alakítják. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán ezekből az alkotásokból állítottak össze tárlatot, amelynek megnyitóján Horváth Lóránt, a Magyar Tele­vízió gyártási igazgatója beszél tervezőmunkájuk fontosságáról. Mint a bemutatandó anyagokból kitűnik, nem a szűk szakmai prakticizmus jellemzi a tévése­ket, úgyszólván minden tekintet­ben együttműködnek a színhá­zakkal. Ezek a műhelyek a ma­gyar tervezőművészet szerves ré­szei. Izrael államfeje hazánkban Hájim Herzog szerdai programja Ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták szerda délelőtt Hájim Herzogot, Izrael állam hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnökét. A fogadtatási ünnepségen, a Kossuth Lajos téren az izraeli elnök vendéglátója Göncz Árpád köz- társasági elnök társaságában fogadta a felsorakozott katonai díszegy­ség parancsnokának jelentését, majd a két nemzeti himnusz elhang­zása után Hájim Herzog ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. Ezután Hájim Herzog Göncz Árpáddal folytatott megbeszélést a Parlamentben. A találkozón részt vett Slomo Marom, Izrael buda­pesti és Görög János, hazánk izraeli nagykövete. Az államfői megbe­szélés kulcstémái között megvitatták a magyarországi zsidóság hely­zetével, az antiszemitizmus megnyilvánulásaival kapcsolatos kérdé­seket is. Az eszmecsere után Hájim Herzog és Göncz Árpád nemzetközi sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Mindkét államfő jó hangulatú megbeszélésről számolt be, s közös volt a megállapítás, hogy a mostani látogatás új szakasz nyitányát jelenti. A továbbiakban a vendég elhelyezte a kegyelet virágait a Hősök te­rén, megkoszorúzta a Wesselényi utcában a Holocaust áldozatainak emlékművét, majd megtekintette a Zsidó Múzeumot. A szerdai program befejező részeként Göncz Árpád díszvacsorát adott Hájim Herzog tiszteletére, aki egyébként első magas rangú vezetőként jár Magyarországon Izraelből. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents