Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-09 / 107. szám

ZARÁNK: TIZENHÉT ÉV UTÁN — ÖNÁLLÓAN (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. MÁJUS 9. CSÜTÖRTÖK HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA n. ÉVFOLYAM 107. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT minden olvasójához szól! Nem emelik a villamos energia árát A kormány január 1-jétől emelte meg a villamos energia árát. Az első emelt áron való fogyasztást februárban, illetőleg márciusban ol­vasták le, ennek számláját pedig áprilisban, illetőleg májusban kapják kézhez a fogyasztók. Ez értelemszerűen valóban magasabb, mint az előzőek voltak, ám a híresztelésekkel ellentétben, a kormány nem tervezi a villamos energia árának további felemelését — közölte az MTI-vel Kardos Antalné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szó­vivője. A kormány május 16-i ülésén tárgyalja az energiahordozók áreme­lésének ügyét, ám ebben a villamos energia nem szerepel. Várható vi­szont a különböző szénfajták, a tűzifa, a földgáz és a távhőszolgáltatás áremelése. A kormányülésen előreláthatóan akörül alakul ki a legna­gyobb vita, hogy milyen mértékű fogyasztói ártámogatást visel el az 1991-es feszített költségvetés, illetőleg, hogy mekkora mértékű ter­het képes elviselni még a lakosság. (MTI) Vöröskeresztes világnap A háborús konfliktusok civil áldozatainak védelmére ez év ja­nuárjában indított, az egész vi­lágra kiterjedő, a vöröskeresztes mozgalom eddigi életében példa nélküli programról országszerte megemlékeztek tegnap: a vörös­keresztes világnapon, fáklyák, fények gyújtásával egybekötött demostrációt rendeztek a kam­pány jelmondatának — Gyújts fényt a sötétségben — jegyében. A hazai segélyszervezet nyáron — még az akció részeként — jó­tékonysági koncertet szervez, s tervezi háborús árvák fogadását is. A Kútvölgyi sorsa Továbbra is folyik majd gyó­gyító munka a Kútvölgyi Kór­házban. Olyan budapesti bete­gek vehetik igénybe szolgáltatá­sait, akiknek kezelését a jól fel­szerelt kórház eredményesebbé teszi. Ilyen értelemben is szeret­né a népjóléti tárca azt, hogy ne maradion a kivételezettek kór­háza. Az ország megkülönbözte­tetten fontos személyiségeit, a külföldi vendégek esetleges ellá­tását, valamint a diplomáciái tes­tület tagjait betegségük esetén a Honvéa Kórház bővülő új szár­nyában gyógyítanák. Erről azon­ban végleges döntés még nincs. Vállalkozói központok A Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány úgy' döntött, hogy forrásait ezentúl meghatá­rozott területekre koncentrálja. Ennek érdekében pályázatot hirdetett meg vállalkozói köz­pontok létrehozására. Hosszas vita után hat régió: Tolna, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Jász- Nagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyékben és a székesfehérvári ré­f lóban kezdődhet meg a vállal- ozói tevékenység fellendítésére a vállalkozói központok kialakí­tása. Magyar Herder-díjas Az idei Herder-dijakat ünne­pélyesen osztották ki tegnap Bécsben, az Osztrák Tudomá­nyos Akadémia székházában. A frankfurti F.V.S. Alapítvány 25 ezer német márka pénzjutalom­mal járó elismerését a dijak Bécsben működő kuratóriuma ez évben is hét olyan kelet- és délkelet-európai alkotó értelmi­séginek — köztük Pigler Andor budapesti művészettörténész­nek, a Szépművészeti Múzeum egykori igazgatójának — ítélte oda, akik eredményesen tevé­kenykednek az európai népek közötti kulturális együttműkö­désért és a földrész kultúrájának gazdagításáért. Egri előadás a német önvédelmi rendszerről Hogyan cselekedjünk katasztrófák esetén? Tegnap délelőtt Egerben, a megyei önkormányzati hivatal nagytanácstermében konzultáci­óval egybekötött előadást tartott A katasztrófaelhárítás német rendszere címmel Andres Hel­lendal, a Rajna-menti tartomány belügyminisztériumának fő tisztségviselője, a helyi Máltai Szeretetszolgálat vezetőségének tagja. A konzultáción a megye városainak és községeinek pol­gármesterei vettek részt, de jelen volt dr. Kevés István ezredes, a BM polgári bizottsági főosztá­lyának vezetője, valamint Szta- nek Endre ezredes, a BM Polgári Védelem országos parancsnoka is, akinek üdvözlő szavai után Márton Zsoltnak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat orszá­gos vezetősége tagjának tolmá­csolásában lépett mikrofonhoz az előadó. Bevezetőjében arról szólt, hogy Németország egyesülésé­vel tizenegyről tizenhatra nőtt a tartományaik száma, s így meg­növekedtek az ő feladataik is, különösen ami a katasztrófák el­hárításának teendőit illeti. Né­metországban a lakosság egy százaléka foglalkozik hivatáso­san e munkával, a többiek ön­kéntesek. Ezután részletesen ismertette mozgósításuk mikéntjét, s azt is, hogyan hangolták össze a szak- szolgálatok tevékenységét, ame­lyet számtalan példával illuszt­rált. Az egyórás előadásra élénken reagáltak a jelenlévők, amely azt bizonyította, hogy a helyi önkor­mányzatok vezetői szívükön vi­selik megyénkben is a polgári vé­delmet, szeretnék ezzel a tapasz­talattal is erősíteni szerepét — a lehetőségek figyelembevételé­vel. Gyöngyösoroszi küldöttség Arnoldsteinben Az ólomakkumulátor- feldolgozással ismerkednek Lehetséges-e a környezetre veszélytelen módon feldolgozni az értékes ólomhulladékot, első­sorban az akkumulátorokat? E kérdéssel kapcsolatban próbál tapasztalatokat szerezni a na­pokban az ausztriai Amoldstein- ben Gyöngyösoroszi 30 tagú küldöttsége, amellyel együtt uta­zott a mátraalji falucska képvise­lő-testületének három tagja is. A tanulmányutat az Országos Érc- és Ásványbányák szervezte, annak érdekeben, hogy meggyőzze a lakosságot a Gyöngyösoroszi ha­tárában épülő hulladékakkumu­látor-feldolgozó üzem veszélyte­len voltáról. Arnoldsteinben, az osztrák—olasz—jugoszláv hár­mas határ közvetlen közelében, nagy idegenforgalmú alpesi kör­nyezetben, lakott területen mű­ködik az az ólomkohó, amely évente több ezer tonna akkumu­látort is feldolgoz. (MTI) Vajon az omladozó tanyákból lesznek-e virágzó farmergazdaságok? Hatvani várakozások és aggodalmak A kárpótlás „földhözragadt” kérdései Mint ismeretes, hosszas vita után a közelmúltban elfogadta az Országgyűlés a kárpótlási tör­vényt. A földtulajdonjoggal kap­csolatosan arra voltunk kíváncsi­ak, hogyan érinti ez a tény a ter­melőszövetkezeteket, milyen ha­tása várható a gazdálkodásban. Amikor a hatvani termelőszö­vetkezetben leültünk beszélget­ni, Vágó József elnök elöljáró­ban leszögezte,: — Megmondom őszintén, ki­csit korai nyilatkozni, hiszen az előttem lévő törvényen a dátum április 29. S jelen pillanatban még a köztársasági elnök aláírá­sa is hiányzik róla. A másik do­log: ami tulajdonképpen a mi munkánkat fogja irányítani, a végrehajtási utasítás, s ez a tör­vény megszületése után csak kö­rülbelül egy hónappal jelenik majd meg. Egyébként első olva­satra a törvényben nincs jelentő­sebb sérelem, ám attól tartok, hogy majdan a kárpótoltak fog­nak kissé megsértődni. Akkor, amikor megtudják, hogy a re­mélt és a valós összeg között mennyi a differencia. A téesz ve­zetésének véleménye szerint a tulajdonjog megszerzésével so­kan élnek majd azok közül is, akik régen felajánlották a földjü­ket a szövetkezetnek. Nálunk közel 1700 hektár tagi tulajdon­ban van, bár ennek a tagságnak 99 százaléka már nyugdíjas. A kárpótlási törvény az államosí­tott és az úgynevezett megváltott földeket érinti. — Ez mekkora terület a hatva­ni téesz esetében? — Pontosan 4065 hektár Hat­van, Heréd és Nagykökényes térségben. Ezenkívül van még a nálunk használatos állami tarta­lék földterület, amelynek sorsá­ról a polgármesteri hivatalokkal kell majd szót értenünk. — Ön szerint milyen perspek­tívát nyit a törvény a kárpótolan- dók előtt? — Egyelőre csak a beszélgeté­sekre tudunk hagyatkozni, hi­szen nap mint nap keresnek meg minket ezzel kapcsolatban az emberek. Érzésem szerint 10-15 százalék körüli földterület lesz az, amit majd visszakérnek a ter­melőszövetkezettől, s amelyen egyáltalán magángazdálkodásra készülnek. Még nem ismeretes előttünk — hiszen a pillanatnyi állapot amorf —, hogy hány sze­mélyről van szó. (Folytatás a 3. oldalon) A biatorbágyi postakocsirab­lás tetteseinek nyomravezetésére és felkutatására a Magyar Posta Vállalat bruttó 500 ezer forint pénzjutalmat tűzött ki. Informá­ciót a Pest Megyei Rendőr-főka­pitányság bűnüldözési osztályá­nál a 112-1035-ös telefonon, vagy a rendőri szerveknél lehet bejelenteni. FÉRFIAKNAK: öltönyök, zakók, nadrágok, ingek, cipők és kiegészítők. HÖLGYEKNEK: exkluzív blúzok, Pierre Cardin bőráruk. Mindenki számára: Adidas sportruházat, táskák. Árusítás forintért! Nyitva tartás: hétköznap 9— 18-ig, szombaton 9—13-ig. Eger, Szálloda u. 1—3., Hotel Eger. Szeretettel várjuk Önöket! Sajtóügynökséget alakít az Axel Springer Kiadó Az egyik legnagyobb nemzet­közi sajtókonszem magyarorszá­gi vállalkozása, az Axel Springer Budapest Kiadói Kft. — az egyik társtulajdonossal, Josef von Fe­re nczy vei együtt — sajtóügynök­séget alakít Budapesten. Miként dr. Bayer József, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a sajtóügynökség célja a kft. ki­adásában megjelenő magyar na­pi- és hetilapok, egyéb sajtóter­mékek folyamatos cikkellátása. Ezenkívül a Springer-sajtó világ- hálózatából feldolgozott legér­dekesebb írásokat közreadja az egész magyar sajtó számára. Tu­dósítja a külföldi Springer-lapo- kat a magyar bel- és külpolitika, a hazai társadalmi élet legfonto­sabb eseményeiről, folyamatairól. A sajtóügynökség — kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolat- rendszerét, korszerű műszaki berendezéseit kihasználva — fel­készül arra, hogy a jövőben a szerkesztőségek egyedi igényeit is kielégítse mind hazai, mind nemzetközi témákban. A sajtóügynökség mindössze néhány fős szerkesztőségét a ma­gyar közélet, az újságírói szakma kiválóságaiból álló, folyamato­san szerveződő és bővülő szerzői gárda egészíti ki. A sajtóügynökség gyors elő­készítő munkálatok után hama­rosan ajánlataival jelentkezik a magyar és a külföldi sajtó szer­kesztőségeiben, s várja azok megrendeléseit. Látogatás az egri érseknél Egylet a keresztény szellemiség jegyében Még a múlt század első fe­lében alapította meg Adolf Kol- ping a róla elnevezett egyletet, amely azóta számos országban tömöríti a katolikus szellemű embereket. Az induláskor első­sorban az iparos rétegre támasz­kodtak, Magyarországon Katoli­kus Legényegylet néven vált közismertté ez a szervezet. Az el­múlt évtizedekben hazánkban nem működhetett, épületeit el­vették, szervezeteit szétzavarták. A rendszerváltás teremtett le­hetőséget arra, hogy újra életre keljen: a Kolping-családok or­szágszerte megalakulnak, régi és új tagokra építve. Megőrzik az alapvető szociális érzékenységet, mindig a helyi adottságokra, szükségletekre építenek. Erről is beszélt Hubert Tintelott a nem­zetközi Kolping-egylet főtitkára, aki Lang György magyar főtit­kár társaságában látogatott teg­nap Egerbe és Gyöngyösre. Találkozott Seregély István egri érsekkel, a Magyar Püspöki Kar elnökével. Ezt követően be­szélgetett az egri Kolping-család vezetőjével, Vass Zoltánnal. Megnezte a közeljövőben meg­nyíló kiállításuk színhelyét, s az egykori Katolikus Legényegylet épületét. Ez a látogatás egy egy­hetes magyar tanulmányút része. Délután Gyöngyösre utazott, ahol megismerkedett a mátraalji város Kolping-családjának hely­zetével. Az érettségi vizsgákról Az érettségik, a nappali tagozaton május 13-án hétfőn, kezdőd­nek. Ekkor magyar nyelvből és irodalomból tesznek írásbeli vizsgát a diákok. Másnap matematikából és fizikából készítik el dolgozataikat, míg május 15-en a gimnazisták idegen nyelvekkel folytatják az érett­ségit. Ugyanezen a napon a szakközépiskolások szakmai elméleti tár­gyakkal, a műszaki szakközépiskolások pedig fizikával folytatják a vizsgát. A közös érettségi-felvételi vizsgákat május 20-án és 21-én tartják matematikából, fizikából, kémiából és biológiából. Ezzel a lehető­séggel 37 ezer 438 fiatal él. A nappali tagozaton június 3-tól 21-ig tartják a szóbeli érettségi­ket. „Vérdu”

Next

/
Thumbnails
Contents