Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-06 / 104. szám
HÍRLAP, 1991» május 6*, hctfo PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Visszapillantó — Mátraballától Nagyvisnyóig Településeink a fejlődés tükrében A Heves Megyei Közgyűlés a napokban tűzte napirendre szőkébb hazánk elmúlt évi gazdálkodását. Mint a képviselők megállapították, a gazdaságpolitikai átállás első esztendejében — a szűkös anyagi lehetőségekhez mérten — igyekeztek jól sáfárkodni a települések mind a még meglévő állami támogatásokkal, mind pedig saját bevételeikkel. Az elmúlt évi gazdasági elemzés kapcsán pillantsunk vissza: mivel gyarapodott ta valy Pétervásá- ra és körzete? Az egészségügyi fejlesztések közül kiemelkedik a pétervásári körzetközpont, amelynek építéséhez megyei támogatást kapott a város. Gazdagabb a paletta a vízgazdálkodási ágazatot tekintve: ahol adottak voltak a műszaki és gazdasági feltételek, ott elsődleges cél volt az egészséges vízellátás biztosítása. Ennek megfelelően Tamaleleszen, Bükkszenterzsébeten, Fedéme- sen, Szentdomonkoson folytatódott, míg Terpesen, Szajlán, Kisfüzesen, Bátorban, Szűcsön és Hevesaranyoson megkezdődött a társulati vízműépítés. A hálózattal már rendelkező településeken — így Noszvajon, Sírokban és Ivádon — az ellátási feszültségek megszüntetésére megyei támogatást vehettek igénybe. A szennyvízelvezetés gondjain elsősorban az idegenforgalmi vidéken igyekeztek enyhíteni: Felsőtárkányban már megvalósult a tervezett beruházás. Az idegenforgalmi fejlesztések Bükkszéket érintették: elkészült a strand bővítése. A kistelepülések kereskedelmi hálózatának rekonstrukciója keretében 1,2 millió forintot osztottak el az igénylők között: a körzetben Pa- rádóhuta kapott ebből az összegből. A térségi-körzeti feladatok között szerepel például Egersza- lók és Egerszólát közlekedési gondjainak megoldása. A fejlesztésekre szánt összegekből lakásellátásra Szűcsiben 800 ezer forintot költöttek, rendőri kmb-lakásra Egerszaló- kon és Noszvajon csaknem 3 milliót. A pétervásárai egészségügyi központ építéséhez 4 milliós támogatást nyújtott a megye. A vízgazdálkodás beruházásai a térségben 21,2 milliót emésztettek fel, míg a tamaleleszi általános iskolai tanteremfejlesztés 400 ezer forintba került. Az idegenforgalom támogatására Bükkszék, Egerszalók, Szilvásvárad és Szűcsi 4,3 milliót kapott. A környezetvédelmi, köz- tisztasági tervek megvalósítására Nagyvisnyó és Noszvaj 300-300 ezer forintos támogatásban részesült. Egerszalók útépítésre 700, Párád köztisztasági feladatokra 300 ezer forintot fordíthatott. Egercsehiben 3 milliót költhettek ruhaipari fejlesztésre, Egerszóláton pedig 200 ezret autóbusz-megállóhely kiépítésére a központi keretből. Múltidéző hővek Bélapátfalva kincses műemléke a messzi múltat idéző apátsági templom. Ennek és környékének hangulatát idézik felvételeink. (Fotó: Gál Gábor) Aerocaritas-mentőállomás Recsken Egymillió már megvan... Korábban már beszámoltunk arról, hogy Recsken, az ércbányánál lévő üzemorvosi rendelő mellett Aerocaritas-mentőállo- mást kívánnak létesítem. Amint az egyik kezdeményezőtől, dr. Zsíros Ákostól a minap megtudtuk, az állomáshoz szükséges pénz egy része, körülbelül egymillió forint már összegyűlt a szomszédos önkormányzatok és a környékbeli vállalatok egyenként hozzávetőlegesen 50-100 ezres támogatásaiból. Az állomás építése társadalmi munkában történne, az anyagot A pétervásárai önkormányzat a munkanélküli-segélyen lévőknek közmunka-lehetőséget biztosít. Helyi és állami hozzájárulásból legutóbb tíz munkanélküA gazdasági szerkezetváltás rendkívül érzékenyen érinti egyik észak-hevesi kisközségünket, Balatont is. A környékbeli üzemek egy része bezárt, más része pedig rohamos létszámleépítésekre kényszerül. A javarészt iparban dolgozó balatoniak a helyhatósági választásokon Kormos őc/níjuttatták a polgármesteri székbe. — Hogyan próbált úrrá lenni az önkormányzat a község súlyosbodó gondjain? — kerestük nála a választ. — A munkahelygondok megoldására próbálunk lépéseket tenni. Vannak is biztató jelek. Egy vállalkozó kisiparos megkeresett bennünket egy szövődé alapításának szándékával. A 15- 20 főt foglalkoztató üzem megnyitására minden reményünk megvan. A költségek nagy részét a vállalkozó állja, mi csak a helyiséget biztosítjuk. — Mennyire stabil anyagilag az önkormányzat? — Azt kell, hogy mondjam: a mátraderecskei téglagyár és a recski kőbánya biztosítja. A tervek szerint egy Mercedes rohamkocsi és egy betegszállító mikrobusz áll majd készenlétben Recsken, de ha szükséges, a helikopter is a helyszínre ér Miskolcról fél óra alatt (a leszállóhelyek megvannak). Mihelyt az Aero- caritas-állomás működni kezd, nagyban tehermentesítheti az egri mentőszolgálatot, de létrejöttében természetesen igen érdekelt a parádfürdői kórház és á szanatórium is. Mint említettük, a szükséges lit alkalmaztak, akiknek 7000 forint alatt van a jövedelmük, s kötelező elvállalniuk a kiszabott munkát. A „közmunkások” a települést átszelő Ivádi-patak nem dúskálunk a pénzben. Nagyon meg kell fontolni, mit hová teszünk. Az éves állami támogatás csekély összegéből olyan intézményeket is fenn kell tartanunk, mint például az iskola, az óvoda, a könyvtár, a mozi. — Tehát fejlesztésekre nem is gondolnak? — Kell, hogy gondoljunk, ugyanis a Köjál évek óta kifogásolja az orvosi rendelőnk állapotát. Még az idén megkezdjük az új rendelő és tanácsadó építését. Rövidesen sor kerül a beadott pályamunkák elbírálására. Saját fejlesztési keretünk persze korlátozott, ezért bízom a lakosság segítségében is. — Sport- és kulturális célokra tudnak áldozni? — Rengeteg követ megmozgattam ezért, a kellő támogatás kicsikarása érdekében. A község labdarúgó-szakosztályát mindenáron fenn akarjuk tartani, az egyéb sportokra, sportolási tervekre (lövészet, tenisz, testépítés) sajnos nem nagyon van pénz. pénznek egyelőre még csak egy része van meg. A kezdeményezők további támogatásokat várnak, a még meg nem kérdezett gazdálkodóegységekkel keresik a kapcsolatot, ugyanakkor szeretnék, ha az érintett községek lakossága is segítene a mentőállomás létrehozásában. A fenntartáshoz szükséges összeg például már akkor biztosított lenne, ha a környező falvak lakói családonként évi ezer forintot fizetnének — 20 ezer forint feletti befizetésnél pedig már külföldről is hazahozzák azt, akit netán ott ér valami baj. medrét takarítják ki, hogy az a közegészségügyi és az ár- vízvédelmi követelményeknek is megfeleljen. — Környezetvédelem? — A falu szégyenfoltjai a betiltott szemétlerakóhelyek. A gondok megoldása érdekében — ezt kívánják a környezetvédelmi és esztétikai szempontok is — mindenképpen lépni fogunk. A falu déli határában lévő szemét- lerakót már megszüntettük, ott a hulladék lerakása hatóságilag tilos, s remélem, hogy ezt az emberek megértik, nem kell senkit sem megbüntetnünk. — Országszerte sorra mondanak le a megválasztott polgár- mesterek. Ön nem fontolgat ilyesmit? — Ha már a választáson elnyertem a polgárok bizalmát, úgy gondolom, nem lenne korrekt a cserbenhagyásuk. Engem nem az anyagiak vezettek e tisztség elvállalásában, hanem az, hogy a község érdekében a hivatali dolgozókkal és a falubéliekkel együtt, közösen próbáljunk valamit tenni. Kovács Péter Cikk jelent meg a közelmúltban „Kivágták a nagy fát” rímmel, s ebből a híradásból kiderül, hogy a Rózsa utcában lakó „Nagy” család — helyesen Kiss család — nehezményezi az egészséges és szép fa kivágását. Hogy miért, arra már az újságíró nem volt kíváncsi, csupán az általam készíttetett fotót használta fel cikkéhez, engedélyem nélkül. Pétervásárán, a Petőfi út 31. sz. alatt lakom. A kertem vége a Rózsa utcában van. Közvetlen a kerítésünk mellett, de azon kívül feleségem nagyanyja kb. 30 éve ültetett egy ezüstjuhar-csemetét. Az évek során a fa szépen felcseperedett, és óriássá nőtt. Az egyik nap, amikor hazaértem a munkából, a legnagyobb megdöbbenésemre a fa kivágva, felszabdalva, a kerítésemre rádöntve, és a gallyak egy része a kertemben. A szomszédoktól megtudtam, hogy a fát a közvetlen szomszédom, Inhaizer Árpád főerdész úr vágatta ki a dolgozóival. A kivágáshoz engedélyt nem szerzett, nem kapott. Előtte is laktak a szomszéd szolgálati lakásban erdészek, nem zavarta őket, és senkit sem az utcában. Inhaizer Árpád úr újságírónak adott válaszát — miszerint „félő volt, hogy egy nagyobb szélroham földre dönti a fát” — sem tudom elfogadni, mert egy egészséges, szép, nagy fáról van szó, nem elkorhadtról. Érdekes módon az előtte ott lakó erdészek és az utca lakói sem féltek attól, hogy a szél kidönti a fát. Harminc év gyermekserege nőtt fel alatta, s most puszta a helye. Az elültetett csemetékből pedig mikorra lesz ilyen szép, nagy fa? Van még néhány fa az utcában, ezeket is fenyegeti az önkény. A szomorú az, hogy épp egy erdőmémöktől nem vártunk ilyen barbár cselekedetet. Az eset nemcsak engem, hanem az utca lakóit is mélységesen felháborította, s tollat is azért fogtam, hogy Pétervásárán még egyszer ilyen módon ne lehessen fát kivágni, illetve kivágatni. Kiss Ferenc Pétervására Húsz év után az idén rendeztek újból majálist Ivádon, ahol ez alkalommal megtelt a községi sportpálya környéke. Volt a nap programjában iskolai irodalmi és táncbemutató, koncertet adott a helyi popzenekar, s diszkó, majd tábortűz zárta az eseménysorozatot. Külön érdekessége volt a rendezvényeknek a lányok-asz- szonyok (2:3), valamint a nősek- nőtlenek (6:2) közötti focimérkőzés, amelyen ott szurkolt szinte az egész falu. Bükkszéki tábor — új programmal Új szórakozási lehetőséggel várja a fiatalokat a bükkszéki ifjúsági tábor, ahol a múlt szombattól műsoros diszkó nyílt. A helyi, valamint a környékbeli fiatalok kérésének tettek eleget, amikor szerződtették az új lemezlovast, illetve azt a táncosnőt, aki modern, hangulatos műsorával szórakoztatja az érdeklődőket. Bányászati műzeum Mint arról már beszámoltunk, valószínűleg nem kell bezárni a recski ércbányát, mivel a vállalatnak sikerült megfelelő külföldi partnert találnia. Az így létrejövő új cég elképzelései között szerepel az is, hogy egy bányászati múzeumot alakítsanak ki Recsken. A kiállítóhely a régi recski bányánál, a föld alatt lenne a tervek szerint. Közmunka-lehetőség „Vannak biztató jelek...” Balatoni beszélgetés Az olvasóé a szó E|y fa „halálára”...
