Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. május 4., szombat Mit jósolnak a csillagok? Tamara Globa népszerű asztrológusnő jóslatai rendszeresen megjelennek a szovjet lapokban, a rádió és a televízió műsoraiban. A Novosztyi tudósítója ezekről a jövendölésekről beszélgetett vele. — Mostanában a Szovjetunióban szokatlanul megnőtt az érdeklődés mindenfajta titokzatos, misztikus, hihetetlen dolog, így az asztrológia iránt is. Hogyan látja Ön, lehet-e mindez valamiféle szétesés előjele? — Inkább a katarzis kifejezést használnám. 1982- től 1994-ig olyan korszakot élünk át, amelyet a csillagok felvonulásának is nevezhetnénk. Ez rendkívül érdekes, nemcsak azért, mert ma az egész világon nagyon fontos változások mennek végbe, hanem azért is, mert a Föld most érte el úgynevezett érettségi küszöbét. Mint ahogy az embernek is van gyermekkora, ifjúsága, érett felnőttkora és öregsége, úgy a csillagászati-földrajzi tagolódásnak megfelelően a Föld egyes térségei a csillagok vonzásköréhez, mások az emberi test bizonyos szerveihez kapcsolódnak. Oroszország például az agynak felel meg, Amerika a tüdőnek, az Arab félsziget a májnak. Amennyiben az agy nem változtatja meg önmagát, akkor a kozmikus események egyszerűen elsöpörnek bennünket. Most nekünk a lelki, fizikai, pszichikai túlélést kell megvalósítanunk. — Mivel magyarázható a csillagok és az emberi sorsok közötti kapcsolat? — Mindenki ismeri a dagály és apály mechanizmusát, amely, mint tudjuk, a Hold állásától függően működik. De, ha ilyen hatalmas tömegű víz, mint az óceán — így képes viselkedni, akkor az ember, akinek a szervezete több mint 50 százalékban szintén víz, egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ne reagáljon arra a rengeteg kisugárzásra, amely a csillagoktól és égitestektől ered. — Mit jelent a reinkarnáció az asztrológiában?-Ez egyfajta átváltozás. Ezen az értelmezésen alapul az egész asztrológia. Az ásványok, a növények, az állatok élnek, evolúciós változásokon mennek át, és egymásban születnek újjá. — Mit jósolnak a csillagok a következő időre? — A következő három év, mint már említettem, a katarzis lesz a jellemző. Azután, mint a beteg a krízis után, megkönnyebbülve szenvedéseitől, az emberiség is elfogadja a buddhizmus egyik tanának, a „karmá”-nak a törvényeit. Mindez először Európában zajlik le, majd ugyanez a folyamat áthúzódik Nyugatra, és gyorsuló ütemben elterjed egész Földünkön. Ezután jön el a megtisztulás pillanata. Az 1994-es év a Nagy Világegyetértés kezdete lesz. A világ most a történelem mérlegén egyensúlyoz. Eljön a pillanat, amikor teljesen világossá válik, hogy az emberiség melyik utat választja, a jót, vagy a rosz- szat. — Ügy tűnik, Földünk sorsa még egyáltalán nem dőlt el. — Az emberiség mindenkor rendelkezett a választás szabadságával. — Mikor beszélhetünk arról, hogy eljött a megfelelő pillanat? — Oroszország számára a legnehezebb időszak 1991. nyara lesz. Az ország életében különleges szerep jut a hadseregnek. Ugyanakkor jó hírrel is szolgálnak a csillagok. 1991 ugyanis a család megerősödésének az éve is. A legkedvezőbb helyzetben azok a családok lesznek, ahol a szülők házassága szerelemből köttetett. Mindennapi nyelvünk Az idegen szótól hátraszoruló szavaink...?! Kertész leszek Kaktuszok ápolása Az előző fejezetekben említést tettem már arról, hogy a kaktuszok különböző klímájú és tengerszint feletti magasságú területről származnak (többségük amerikai, brazil, argentínai, mexikói.) Ha azt akarjuk, hogy szépen fejlődjenek, ezeket a körülményeket kell megközelíteni. Fényigényük magas, elhelyezésüknél ügyeljünk arra, hogy a lakás legnaposabb, déli, délnyugati részére kerüljenek. Fényszegény körülmények között elveszítik díszítőértéküket, jellegzetes alakjukat (egyoldalú növekedés, megnyúlás). Árnyékolni csak a fiatal növényeket kell, vagy a tavaszi időszakban, amikor az új hajtásvégek még nagyon zsengék, érzékenyek. De ebben az esetben is csak a déli órákban. A megfelelő hőmérséklet legalább olyan fontos, mint a fény. Ennek kielégítése viszonylag könnyebb, hiszen jobban tudjuk mesterségesen szabályozni (fűtés, szellőztetés, árnyékolás). A hőoptimum fajonként változó, de általában 25-35 C fok körül van. Nagy hőingadozást a kifejlett növények szeretik. Az Argentínából származó fajok (Opuntia, Lobivia, Rebutia, Me- diolobivia, stb.) nyáron 31-40 C fokot, télen mínusz 4-10 C fokot kedvelnek, illetve viselnek el. Általában elmondhatjuk azt, hogy nyáron magasabb, télen, amikor • a nyugalmi időt töltik alacsonyabb hőmérsékleten kell tartani őket. Ugyanez vonatkozik a napi hőelosztásra: nappal meleg, éjszaka hűvös legyen. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor télen, illetve éjszaka is nő, de sokkal kisebb mértékben, ezért ugyanolyan káros esztétikai következménnyel jár, mint a gyenge fény, vagyis elveszíti jellegzetes alakját. A kaktuszokkal foglalkozóknak mindig központi kérdése az öntözés. Azt gondolja az ember, hogy a többnyire száraz vidékekről származó kaktusz vízellátása roppant egyszerű: csak néha és keveset. Ennél egy kicsit többet kell tudnunk. A vízigény változó évszakonként: nyáron, a növekedési időszakában többet, télen kevesebbet vagy semmit sem kíván. A nagyobb termetűek többet párologtatnak, tehát több vizet is kívánnak. Ugyanez vonatkozik a virágzó növényekre. Néhány, az öntözésre vonatkozó általános szabály: túlöntö- zéssel nagyobb kárt tehetünk, mintha egyszer-kétszer elfelejtjük. Ha nedves a föld, még ne öntözzük. Legjobb a langyos, lágy esővíz, a vezetékes klórozott, kemény. A vizet a földre öntsük, ne a növényre, és egyenletesen osz- szuk el. Legjobb este (nyáron), reggel (ősszel-tavasszal) öntözni. Azoknál a fajoknál, amelyek a nagy napi hőingadozású helyről származnak, nyári meleg napokon este jéghideg vízzel permetezzük. Tavasszal és ősszel, mint ahogy a háztartásokban, „ nagytakarítást ” végzünk a kaktuszoknál is. A rárakódott portól, szennyeződéstől meg kell szabadítani, mert ez az asszimilációt csökkenti. A technikai kivitelezés a termesztő lehetőségeitől és a kaktusz habitusától függ (zuhany, légráfúvás, ecset, puha kefe, stb). A kaktuszok nem tartoznak a nagy tápanyagigényű növények közé, tehát olyan típusú trágyázást, mint a többi gazdasági növény, nem kívánnak. Nagyobb kaktusztermelő és nagyobb hagyománnyal rendelkező országokban — a szomszédos Ausztriában, a HUMÁ-ban is — kapható speciális kaktusztrágya. A hazai műtrágyakeverékekből azok az összetett tápanyagtartalmú műtárgyák használhatók, amiknek a N-tartalma 18 százaléknál nem magasabb. A trágyázással óvatosan bánjunk. Kisebb tefmetűeket vegetáció alatt 1-2 alkalommal, a nagyobbakat 10 naponként trágyázhatjuk. Ha jó földkeveréket használunk, a szükséges tápanyagot ebből is megkaphatja. A klasszikus kaktuszföldösszetéte> le. 20 % durva, mosott homok, 15 % agyag vagy gyepszintföld, 20 % humuszos föld, a többi kőzúzalék (gránit, bazalt 3 mines szemcsenagyságban). Sajnos, ez utóbbit elég nehéz beszerezni, hasonló tulajdonságú anyaggal próbáljuk helyettesíteni. A virágüzletekben kapható Florasca földkeverékek közül a B jelű ajánlható. Néhány szó még a teleltetés- ről. A kaktuszok többségét — a rövidnappalos, télen virágzó, vegetációban lévők kivételével — teleltetjük. Ősszel, ahogy csökken a fény és hőmérséklet, az öntözést is visszafogjuk. Száraz, világos, fagymentes helyen a nyugalmi periódust biztosítjuk. A kaktusz nem szokványos szobadísz, de az lehet, gyűjtése szenvedéllyé válhat, egy szép gyűjtemény pedig legalább olyan értékké, mint a bélyegeké. V. Pénzes Judit Idegen kifejezések Közleményünk címét ebből a verses szövegösszefügésből emeltük ki: „Nyelvünk, Európa apadó álló vize/ lassan feltöltődik homokkal, hordalékkal./ Felszíne idegen szótól, szennyeződéstől zavaros,/ Míg hátraszoruló szavaink tocsogói/ az ide- genségben,/ zsombékokban/ elhagyva, sorsukra maradva pan- ganak,/ mielőtt végleg kiszáradnának” (Serfőző Simon: Eliszaposodik). A költő neemcsak értelmes gondolatait, hanem ”süvöltő kemény és parázsló” (Márai) indulatait költötte bele versmondataiba. Anyanyelvűnk iránt érzett aggodalmát is jogosnak érezhetjük, különösen napjainkban, amikor a feleslegesen és halmozva használt idegen szavak nemcsak a szakszövegekben, tudományos közleményekben szaporodnak el, hanem a sajtó nyelvében, a rádió és a televízió szó- használatában, az átlagolvasóknak szánt ismeretterjesztő írásokban, politikusaink, közéleti ■tevékenységekben munkálkodók szóbeli és írásbeli nyilatkozataiban is. Sajnos, egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy egyesek idegen nyelvi jártasságuk fitogtatá- sára akkor is használják az idegen nyelvi formákat, amikor sem a mondanivaló tartalma, se a közlés szándéka és célja nem kívánja meg az idegen szavak használatát, s ebben az egyre inkább teijedő szóhasználati idegenség- ben hátraszorulnak a megfelelő magyar szóalakok, nyelvi fordulatok. Alábbi példatárunk szöveg- részletei is erről bizonykodnak. Túldimenzionál a sajtó, a rádió és a televízió. Hogy ez a napjainkban divatos idegen nyelvi forma milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben vállal feleslegesen nyelvi szerepet, arról ezek a szövegrészietek tanúskodnak: „Megfogalmazódott olyan képviselői vélemény, miszerint a honi sajtó túldimenzionálja az ügyet, s ezzel árt a nemzeti érdeknek” (Heves M. Hírlap, 1991. febr. 7.). - „Veszély az egyház számára, ha önnön szerepét túldimenzionálva az egész társadalmat próbálja kukoricára térdepelteim” (Magyar Nemzet, 191. febr. 18.). — „A sajtóban csak a felszíne látszik a rendőrkapitányok kinevezése körüli vitának. A kérdés sokkal jelentősebb, mint egy túldimenzionált fegyverbotrány" (Népszabadság, 1991. márc. 2.). — „Ez az összeg túldimenzionált ár” (Televízió: A Hét, 1991. márc. 3.). — „Mi lesz a női röplabda-válogatottal, ha a kapitány is elment. Meggyőződésem, hogy a dolog túl van dimenzionálva” (Mágyar Hírlap, 1991. márc. 15.). Mivel feleslegesen rájár a szánk és a toliunk a túldimenzionál igealakra, nem is próbáljuk a magyar megfelelő nyelvi formát felhasználni. A-nyelvhasználati kényelmesség is ludas abban, hogy a megfelelő magyar rokon értelmű szavakból nem válogatunk. Valóban igaza van a költőnek, hogy „hátraszorulnak” ezek a magyar szóalakok: eltúloz, túlméretez, felnagyít, túlbecsül, túlértékel, túlságba visz, túlteljesít; határt, korlátot nem ismer, stb. Mivel a latin műveltséggel és a latin nyelvvel csaknem ezer éve kapcsolatban vagyunk, érthető, ha a latin kölcsönszavak tömege vállal szerepet mai nyelvhasználatunkban. De ne vigyük túlzásba! Pedig éppen napjainkban ennek a nyelvhasználati jelenségnek és gyakorlatnak lehetünk tanúi. Nem örülünk például annak, hogy a nagyközönségnek szánt televíziós adásban ilyen megnyilatkozást hallhattunk: „Oscar-dtjra nominálták” (Stúdióul. 1991. márc. 19.). Talán ehhez a díjhoz nem eléggé „előkelő” a magyar jelölték igealak? Nem tartjuk nyelvhasználati és szókészleti nyereségnek, hogy a latin nőmén (név, elnevezés) szócsaládja is bővülőben van mai nyelvhasználatunkban. Erről tanúskodnak ezek a szóalakok: nominálbér (névleges bér), nominális érték (névleges érték), nominaliter (névleg, név szerint), nomenklatúra (elnevezési rendszer, névmutató, névjegyzék; bizonyos árufajták tételes felsorolása) stb. Sajnos egyre kevesebben tanulnak latinul, s mégis sokan kevernek célszerűtlenül latin eredetű idegen szóelemeket beszédükbe, írásaikba. Cikkünk tehát nem a latin nyelv ellenébe íródott, hanem a feleslegesen latini- záló szóhasználat elítélésére, és a „hátraszoruló” magyar szavak, kifejezések védelmére. Dr. Bakos József Múltkori kezdeményezésünk folytatásaként ismét elősegítjük, hogy próbára tegyék idegen kifejezésekkel kapcsolatos tudásukat. Megfejtendők: Vízszintes 1, 34, 40, 58, 60 és 67, valamint a függőleges 1,12,13, 26 és 31.sz. sorok. Vízszintes: 1. Élőlények valamely csoportjának egy közös őstől való származtatása ( zárt betű: E) 14. Eseményt későbbre halasztó 15. Remek, elsőrendű 16. Revü egynemű hangzói 17. A jelzett időponttól számítva 18. Csecsemőtápszer 19. Felső végtag 21. Rio de .... (spanyol gyarmat Afrikában) 22. Becézett Enikő 23. Borítékra írt rövidítés 24. Női név 26. A stroncium vegyjele 27. Perzsa uralkodói cím volt (névelővel) 29. Ösztökél 31. Virágot, gyümölcsöt gyűjt 33. Egy szó a Halotti beszédből 34. Valamit a valóságosnál szebbnek tüntetfel37. Argon 38. Húros fegyver 40. Lúgos kémhatású 42. Kacat 44. Folyó a SZU-ban 45. Kábítószer 47. Állam Elő-Ázsiában 49. Logaritmus, röv. 51. Az ételt fogyasztotta 52. Némán zúg! 53. Árpádházi király volt (Sámuel) 55. ... világát (jól él) 57. Hajó része 58. Hullámos mintázatú selyemszö- vet60. Ókori római hármasfogat (zárt betű: T) 62. A cirkónium vegyjele 63. Víziállatok mozgász- szerve 65. Borfajta 67. A nyelv- tudománynak a nyelviformák jelentésével foglalkozó ága (zárt betű: Z) Függőleges: 1. A kereskedelmi tőke érdekeit tükröző közgazdasági elmélet (zárt betű: T) 2. Egyre folyékonyabbá váló 3. Indulatszó 4. Arra a helyre 5. A hidegtől reszkető 6. Ritka női név 7. Futó ikerszava 8. Tanárképző, röv. 9. Becézett női név 10. Város Nigériában 11. Masni páratlan hangzói 12. Horvát fasiszta alakulat tagja aJl. világháborúban 13. Cukortartalom-mérés (zárt betű: I) 20. Ócska 22. Levélmintázattal látja el 25. Szovjet személygépkocsi márka 26. Szarulemez a cetek szájában 28. Téli sporteszköz 30. Svájci mondái hős (Vilmos) 31. Alvilági szavakkal tarkított beszéd 32. Biliárdasztal kelléke 35. A farkasvezér neve a Dzsungel könyvében 36.Nyeles nagyítóüveg 39. Görög férfinév 41. Börtön — zsargonnal 43. A jelenlegi napon 46. Járművön közlekedni 48. Állati végtag szain- képződménye 50. Szöveget hibásan jegyző 54. Mozgásképtelen 55. Az eszével felfogja 56. Somogy megyei település 59. Vajon az? 61. Szappanmárka 64. Egység része! 66. Határrag Báthory Attila
