Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-31 / 126. szám
HÍRLAP, 1991. 31„ péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Közigazgatási pályázat Új szakembereket vár a város Az önkormányzat a megújulás jegyében határozott úgy Egerben, hogy új emberekkel frissítik a polgármesteri hivatalhoz tartozó — közigazgatási területeken dolgozó — szakembergárdát. A város jegyzője, dr. Estefán Géza a napokban pályázatot írt ki különböző munkakörökre, várva az arra alkalmas szakemberek jelentkezését, így — kaptuk az információt — vezetőt keresnek a közterület-felügyelői csoport élére, de szükség lesz hozzáértő ügyintézőkre a lakásügyi, valamint a szervezési területen. Ugyancsak új erőket keresnek a pénzügyi-revizori, illetve közgazdász munkakörök betöltésére. Azt is megtudtuk a pályázat kapcsán, hogy — a közterület-felügyeleti beosztás kivételével — felsőfokú végzettség kell az állások betöltéséhez, valamennyi munkakör erkölcsi bizonyítványhoz kötött, s mellékelni kell egy önéletrajzot is. Érdeklődésünkre elmondták a polgármesteri hivatalban — ahol a fentiekről részletesebb információkkal szolgálnak —, hogy az érdeklődők a pályázatukat a mai naptól számított 10 napon belül nyújthatják be. Kik adjak a toronyzenét? Az Agria Régizene Rézfúvós Együttes az egri várban (Fotó: Gál Gábor) Nemcsak a szakmai tanulmányi versenyeken elért előkelő helyezésekkel büszkélkedhetnek a „neumannosok”, hanem az országos döntőbe jutott diákok nagy számával is. Az OKTV idei döntőjében az ötvennégy legjobb számítástechnikai programozó közül 19 az egri Neumann János Gimnázium és Számítás- technikai Szakközépiskola tanulója. Közülük a legjobbak: a hatodik és kilencedik helyen végzett Takács Zsolt A. A-s és Varga Tibor A. B-s. Nekik már „nem fáj a fejük” az érettségitől, s a felvételitől sem, mert e tárgyból felmentést kaptak, mi több, „belépőt” valamelyik felsőoktatási intézménybe. Könyvvitelből is bizonyítottak az iskola diákjai: heten az OKTV második fordulójában szerepeltek jól. Ugyancsak büszkék a Pakson rendezett országos számítástechnikai versenyről hozott második, harmadik és ötödik helyezésre (Horváth Géza, Takács Zsolt, Szekeres Fikíornegyedikesek eredményére.) „Levegőben lóg” a repülőklub ügye Az egri repülőklub gondjairól egy fél éve már írtunk ezen az oldalon. Mostanra változott a helyzet, de — sajnos — nem javult. Megszűnt az MHSZ, és az egri „repülők” (mintegy száz lelkes amatőr) „lógnak a levegőben”, gazdátlanul. A közelmúltban többször is felkeresték a mai „illetékeseket”. (Mentek a megyei önkormányzathoz, a városi polgármesteri hivatal művelődési és sportirodájába, az MDF- hez.) Válasz még nincs, csak ígéret. Ebben az esztendőben még van miből gazdálkodniuk, a klub fennmaradásához azonban további pénzre, illetve támogatókra lenne szükség. Az egri önkormányzattól várják a megoldást. Szeretnének a város „kebelén belül” maradni, úgy, mint a korábbi évtizedekben (az MHSZ előtti időben). A klub az egri ifjúság hét végi hasznos szórakozását, tanulását segítené, ezért cserébe számítanak a városra. Szeretnének „egy darab eget Eger felett” uralni, a következő generációk örömére. Soha többé iskola! „Soha többé iskola!” — mondják egy időre a vakációzni készülő diákok, s ez az egri Szín- műhely előadásának címe is. Schwajda György tréfás mesejátékát, tanulságos paraboláját június 5-én szerdán mutatják be az MMK-ban délután fél háromkor. Rita gyógyítására Támogatókat keresnek... Lapunk már nemegyszer adott hírt szomorú sorsú gyermekekről, akiknek született vagy szerzett betegségeik miatt sokszor az életük függ attól, hogy a külföldi műtétekhez, gyógykezelésekhez a szülők elő tudjak-e teremteni a pénzt. A családok többsége erre képtelen, így a nyilvánosságon keresztül kérik a segítséget. Számos példa van arra, hogy a jóakaratú emberek összefogása eredményre vezet. Reméljük, így lesz ez az egri II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola végzős tanulója, Kalmár Rita esetében is. A kislány súlyos gerincfejlődési rendellenességben szenved, s állapota — ha nem műtik meg — rövid időn belül tragikus fordulatot vehet. Az operáció — amelyre még a nyáron sor kerülhetne Németországban — 3,5 millió forintba kerül. A szülők ennyi pénzt egyedül nem tudnak előteremteni. Az iskola tantestülete is mindent elkövet tanítványuk megmentéséért. A szülői munka- közösséggel és a diáksággal együtt zenés irodalmi műsort állítottak össze, amit ma este hat órakor láthat a közönség a Helyőrségi Klubban. Az előadás teljes bevételét felajánlják Kalmár Rita gyógyításához. Bíznak továbbá az együttérző emberek, vállalatok, intézmények segítségében is. A műtétre szánt összeget a Budapest Bank Rt. egri fiókjánál (Kalmár Istvánná, Eger, Kallómalom u. 42. néven) vezetett 351 -88885-80479számú számlára fizethetik be. Az egri Lenkey János — korábban az 1. sz. — Általános Iskola egy Egerből elszármazott evangélikus lelkész szorgalmazására tavaly létesített kapcsolatot egy finnországbeli iskolával. Ennek eredményeként az elmúlt évben vendégül láthattuk tíz ii- salmi Juhani Aho Iskola kamarakórusát, s mi most május 19-e és 23-a között iskolánk „Harmónia” kulturális alapítványának támogatói segítségével viszonozhattuk látogatásukat. A finn várost, Iisalmit, amely 270 km-re fekszik az északi sarkkörtől, keresztülszeli az a főútvonal, amely Helsinkitköti össze az ország legészakibb csücskével. Az út mentén fenyők és nyírfák megszámlálhatatlan sokasága, fel-felcsillanó tavak, csalhatatlan jele annak, hogy finn földön járunk. A jégkorszakot idéző szürke és rózsaszín gránittömbök nemcsak az úton kísérnek végig bennünket, hanem meghatározói a városok arculatának, s jelentősek a finn építészetben is. A helsinki sziklatemplom egyedülálló a világon. A 24 ezer lakosú kisváros a legészakibb hajózható tó partján épült. Halgazdasága igen fejlett, de megtalálható itt kenyér-, ruha- és autókarosszéria-gyár is. Fedett jégpályájával, uszodájával és teniszpályájával a környék jelentős sportközpontja. Az ortodox és az evangélikus templom itt jól megfér egymás mellett. Az itteniek még azt is számon tartják, hogy Urho Kekkonen, az egykori elnök, itt járt néhány évig iskolába. Nekünk azért lesz emlékezetes, mert az iskola harmincfős M ár nem először játszik az egri várban a Lorentz Péter vezette Agria Régizene Rézfúvós Együttes. A fiatal — de már az általános iskolás korból kinőtt — zenekar két trombita, két kürt, két harsona és egy tuba összeállításban szólal meg rendszerint. Jó ideje régi zenét játszanak, s ha terveik sikerülnek, egyre többször az egriek örömére. A vár nyugati bástyájáról ugyanis messzire viszi a szél a hangokat, s jó időben esténként „megbűvöli” a turistákat és a városlakókat a toronyzene. kamarakórusa és néptáncegyüttese bemutatkozhatott itt. Gazdag műsorukban egy csokrot nyújtottak át régi korok zenéjéből és a XX. század muzsikájából egyaránt. A városi kultúrpalota színpadán főként Bartók- és Kodály-művek csendültek fel, de elhangzott Palestrina, Mozart, Purcell egy-egy alkotása is, Ko- repta Katalin vezényletével. Nagy sikere volt a citerán megszólaltatott magyar népdaloknak, a furulyaszólónak és a zongorajátéknak. Az est fénypontja Petterson: Hymn to Freedom és Sibelius: Finlandia című kórusműve volt, melyet a magyar és a finn gyerekek közös előadásában hallgathatott meg a közönség. Üdvözlet Egerből — volt a címe annak a kiállításnak, mely az iskola folyosóján és a kultúr- ház előcsarnokában adott egy kis ízelítőt a magyar népművészetből, Magyarországról és szűkebb hazánkról, Egerről. Iisalmiban nemcsak a vendégül látó iskola szeretetét élvezhettük, hanem fogadott bennünket a magyar konzul is, aki sokat tett azért, hogy a finn-magyar barátságot tovább erősítsük. Helsinkibe visszaérkezvén, a Magyar Köztársaság nagykövetségének kulturális és tudományos központjától kaptunk segítséget, hogy megcsodálhassuk a főváros néhány nevezetességét, köztük az egyetem, a könyvtár épületét, a bazilikát, az elnöki palotát, a 6000 köbméter gránitból emelt parlamentet, a Finlandia palotát, az olimpiai stadiont, a Sibelius-emlékmüvet. Hacsiné Barbócz Ildikó Az egri zeneiskola művésztanára, Lorentz Péter már lassan két évtizede él és dolgozik a városban. A fúvós hangszerek iránt érdeklődő gyerekeket tam'tja, s mert hivatásához hozzátartozik, a kamaramuzsikálást is: — A hétköznapi munka adta az ötletet — mondja —, hogy úgy négy-öt évvel ezelőtt megalakítottuk ezt a kamaraegyüttest. Az akkori kisdiákok lassan „megöregedtek”, s ma már két felnőtt, hat középiskolás és már csak két általános iskolás muzsikál velünk. Egyre bővült a repertoáLelkesedés, elszántság és nagy-nagy bizonyítani akarás hozta létre az Ars Agria kiállítását az egri Gárdonyi Géza Színház aulájában. A május 20-i megnyitón dr. Ringelhann György polgármester ezt a kezdeményezőkészséget nevezte optimizmusnak, mely a kulturális értékek megteremtéséhez megpróbálja megnyerni a civil társadalmat, városnak a városért. Ami a kiállított munkák művészi mondandóját illeti: azt mondhatnánk, szörnyen realista. De ez nem baj. Mint ahogy az sem: a vidékhez, Egerhez kötődő, de a művészi szabadságot és szuverenitást tiszteletben tartó (húsztagú) alkotóközösség — számolva a pénzszűkében lévő hivatal késlekedésével — önmagának „taposta” ki a lehetőseget. Mert végre együtt, itt és most be akart mutatkozni a város előtt: „Lásrunk is, s mivel a régi zenének manapság kultusza van, úgy gondoltuk: miért ne igazodnánk a történelmi város hangulatához zenében is. Csakhogy a fejlődésnek más következménye is van: manapság aligha tudunk haladni támogatók nélkül. — Szerintem joggal számíthatnának az idegenforgalmi hivatalokra, irodákra, hiszen nekik is fel kellene ismerniük, hogy az együttes nemcsak gazdagabbá teszi a város kulturális kínálatát, de vendégcsalogató is. Nem az egyedüli az ön zenekara a városban, amelyik régi korok muzsikáját idézi, hiszen ott van a Musi- ca Aulica is. — Jól megférünk egymás mellett, igyekszünk kialakítani a saját stílusunkat. Megőrizzük az eredeti hangzást, de modern hangszerekkel játszunk. Ennek egyszerű az oka: a szabadtéren — ahol többnyire fellépünk — blockflőtékkel, tehát hagyományos hangszerekkel nem lehet kiállni. Ezek hangereje, kvalitása az intimitást igényli. Közhiedesátok, ezt csináljuk, így gondolkozunk, és számítunk rátok. ” Ä fogadtatás visszhangjait még csak most értékelik, de egy bizonyos: az elmúlt időszakban régen voltak ilyen (csoportos) tárlatmegnyitón ennyien. S nemcsak szaKmabeliek, hanem kíváncsiskodók, érdeklődők. A kiosztott dijakat a megyei és városi önkormányzaton túlhárom, művészetpártolásra hajlandó cég adta: a Közmű és Rekultivációs Gmk, az egri Mecman Kft. és az F&K Betéti Társaság, és a 3B Svéd-Magyar Kft. ajánlotta fel. Talán elkezdődött valami más. Szó se róla, a paternalista művelődéspolitika sok mindent átvállalt (némelyeket el is kényeztetett, másokat mellőzött), ezzel egy időben hagyta, hogy el- kényelmesedjen a közönség, amely azt kapta, amit adtak neki,, s ez nem esett mindig egybe azlem az, hogy csak régi hangszerekkel lehet játszani reneszánsz vagy barokk muzsikát. Lehet úgy is, de csak kuriózumképpen. Nem stílustörés az, amit csinálunk: a mai ember számára még élvezhetőbb is. — Merre tovább? — Amit mi játszunk: reneszánsz világi tánczene, tele népies hangzással, de az a célunk, hogy a gótika zenei világát is felelevenítsük. — Sikerül ehhez forrásműveket is találnia? — A hazai kínálatban ezek a régi kották kevésbé fellelhetők, de külföldről már sikerült néhányat beszerezni... Az egri régizene rézfúvós együttes a város több helyszínén szórakoztatja a közönséget. Legutóbb a városi gyermeknapon léptek fel. Nem ártana valóban, ha az idegenforgalom „gazdái” értenék és értékelnék művészetüket, amely a város hangulatát teszi teljesebbé. zal, amit igényelt volna. Most új helyzet van. Tudjuk, nincs pénz a kultúrára. Aki mégis áldoz rá anyagiakban, munkában, az jóleső érzéssel nyugtázhatja: tett valamit a közösségért, a közös értékekért. Kialakulóban tehát Egerben is a műpártoló civil társadalom. És ez jó. Közönség és alkotó közelebb került egymáshoz, s hatnak is egymásra. A díjakat ez alkalommal is szakmai zsűri ítélte oda: Kishonthy Jenőnek a polgármester, Csont Istvánnak a Heves megyei közgyűlés elnökének diját. A cégek által felajánlott, az előzőekkel egyenértékű dijakat kapott: Herczeg István, Sarkadi Péter. F. Balogh Erzsébetiedig, az F&K Bt. jutalmában részesült. A tárlat június 28-ig megtekinthető. (fi) (jámbor) Kórustalálkozó Közel az északi sarkkörhöz Szabadidős programok Öröm, vidámság, játék, szórakozás jellemezte május 18-án Egerben a Deák Ferenc úti ovoda épületeben, udvarán és környékén rendezett szabadidős programot, amely az egészségvédelem jegyében zajlott. Ennek szelleme és hangulata áthatotta az óvoda egészét, s cselekvésre késztette a legkisebbeket, a szülőket, a szervezőket és az érdeklődő közönséget. Az esemény lebonyolításában részt vett a rendőrség, a tűzoltóság, a természetgyógyászok egyesülete, és még 25 szervezet. A kora reggeli órákban az óvoda kertjében öröm volt nézni azt a lelkes, szorgos kezű apukát — név szerint Magda Györgyöt —, aki fákat és bokrokat ültetett. Példamutató lehet mindannyiunk előtt. Délelőtt 10 órától különböző helyszíneken zajlottak a rendezvények. Az intézmény melletti parkolóban például a tűzoltóság és a rendőrség járműveivel, eszközeivel ismerkedtek a gyerekek, a Népkertben pedig a rendőrkutyák ügyességét csodálhatták meg. A rajzversennyel egy időben, más helyszínen összemérhették erejüket az apróságok a játékos sportvetélkedőkön, kerékpárversenyeken, míg az ovoda épületében a tartásjavító és lábtorna jelentett számukra nemcsak kellemes, hanem hasznos és egészséges felüdülést. A technikai bemutatók során ki-ki meggyőződhetett — műszerek segítségével — kondíciójáról és erejéről. Nagy örömmel fogadták a résztvevők az Aquapol cég ajándékát, egy bio-éterharmonizátort, amely a geopatikus sugárzások hatását csökkenti. A másik teremben kertészmérnökök irányításával a virágkötés fortélyaival ismerkedtek meg a kicsinyek. Készítettek fej- és asztali díszeket, ikebanákat száraz és élő virágokból. Az ügyes kezűek ezenkívül agyagoztak, babokat készítettek és papírt hajtogattak az óvoda rögtönzött „alkotóműhelyében”. Kellemes hangulatot teremtett maga körül az a nagymama is, aki a kislányokat Barbie-ruha szabására és varrására tanította. Mindezek mellett nagy érdeklődést váltottak ki a reformkonyhában készített egészséges ínyencségek. A természetes gyógymódok közül sokan kipróbálták a reflexológiát, a gyógyfüvekből készített teákat. Hasznos tanácsokat kaptak továbbá a zöldség, a gyümölcs és a sütőipari termékek fogyasztásával kapcsolatban is. Az egész napos program szervezettségéért, gör- dülékenységéért az óvoda dolgozóit, a szülőket és az őket segítő szervezeteket illeti a dicséret. Magyar Istvánná Kiállítás — saját erőből
