Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-31 / 126. szám

HÍRLAP, 1991. 31„ péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Közigazgatási pályázat Új szakembereket vár a város Az önkormányzat a megújulás jegyében határozott úgy Eger­ben, hogy új emberekkel frissítik a polgármesteri hivatalhoz tartozó — közigazgatási területeken dolgozó — szakembergárdát. A város jegyzője, dr. Estefán Géza a napokban pályázatot írt ki különböző munkakörökre, várva az arra alkalmas szakemberek jelentkezését, így — kaptuk az információt — vezetőt keresnek a közterület-fel­ügyelői csoport élére, de szükség lesz hozzáértő ügyintézőkre a laká­sügyi, valamint a szervezési területen. Ugyancsak új erőket keresnek a pénzügyi-revizori, illetve közgazdász munkakörök betöltésére. Azt is megtudtuk a pályázat kapcsán, hogy — a közterület-felügyeleti be­osztás kivételével — felsőfokú végzettség kell az állások betöltéséhez, valamennyi munkakör erkölcsi bizonyítványhoz kötött, s mellékelni kell egy önéletrajzot is. Érdeklődésünkre elmondták a polgármesteri hivatalban — ahol a fentiekről részletesebb információkkal szolgálnak —, hogy az ér­deklődők a pályázatukat a mai naptól számított 10 napon belül nyújt­hatják be. Kik adjak a toronyzenét? Az Agria Ré­gizene Rézfú­vós Együttes az egri várban (Fotó: Gál Gábor) Nemcsak a szakmai tanulmá­nyi versenyeken elért előkelő he­lyezésekkel büszkélkedhetnek a „neumannosok”, hanem az or­szágos döntőbe jutott diákok nagy számával is. Az OKTV idei döntőjében az ötvennégy leg­jobb számítástechnikai progra­mozó közül 19 az egri Neumann János Gimnázium és Számítás- technikai Szakközépiskola tanu­lója. Közülük a legjobbak: a ha­todik és kilencedik helyen vég­zett Takács Zsolt A. A-s és Varga Tibor A. B-s. Nekik már „nem fáj a fejük” az érettségitől, s a felvé­telitől sem, mert e tárgyból fel­mentést kaptak, mi több, „belé­pőt” valamelyik felsőoktatási in­tézménybe. Könyvvitelből is bi­zonyítottak az iskola diákjai: he­ten az OKTV második forduló­jában szerepeltek jól. Ugyancsak büszkék a Pakson rendezett or­szágos számítástechnikai ver­senyről hozott második, harma­dik és ötödik helyezésre (Hor­váth Géza, Takács Zsolt, Szeke­res Fikíornegyedikesek eredmé­nyére.) „Levegőben lóg” a repülőklub ügye Az egri repülőklub gondjairól egy fél éve már írtunk ezen az ol­dalon. Mostanra változott a helyzet, de — sajnos — nem ja­vult. Megszűnt az MHSZ, és az egri „repülők” (mintegy száz lel­kes amatőr) „lógnak a levegő­ben”, gazdátlanul. A közelmúlt­ban többször is felkeresték a mai „illetékeseket”. (Mentek a me­gyei önkormányzathoz, a városi polgármesteri hivatal művelődé­si és sportirodájába, az MDF- hez.) Válasz még nincs, csak ígé­ret. Ebben az esztendőben még van miből gazdálkodniuk, a klub fennmaradásához azonban to­vábbi pénzre, illetve támogatók­ra lenne szükség. Az egri önkor­mányzattól várják a megoldást. Szeretnének a város „kebelén belül” maradni, úgy, mint a ko­rábbi évtizedekben (az MHSZ előtti időben). A klub az egri if­júság hét végi hasznos szórako­zását, tanulását segítené, ezért cserébe számítanak a városra. Szeretnének „egy darab eget Eger felett” uralni, a következő generációk örömére. Soha többé iskola! „Soha többé iskola!” — mondják egy időre a vakációzni készülő diákok, s ez az egri Szín- műhely előadásának címe is. Schwajda György tréfás mesejá­tékát, tanulságos paraboláját jú­nius 5-én szerdán mutatják be az MMK-ban délután fél három­kor. Rita gyógyítására Támogatókat keresnek... Lapunk már nemegyszer adott hírt szomorú sorsú gyermekekről, akiknek született vagy szerzett be­tegségeik miatt sokszor az életük függ attól, hogy a külföldi műté­tekhez, gyógykezelésekhez a szü­lők elő tudjak-e teremteni a pénzt. A családok többsége erre képte­len, így a nyilvánosságon keresztül kérik a segítséget. Számos példa van arra, hogy a jóakaratú embe­rek összefogása eredményre vezet. Reméljük, így lesz ez az egri II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola végzős tanulója, Kalmár Rita ese­tében is. A kislány súlyos gerinc­fejlődési rendellenességben szen­ved, s állapota — ha nem műtik meg — rövid időn belül tragikus fordulatot vehet. Az operáció — amelyre még a nyáron sor kerül­hetne Németországban — 3,5 mil­lió forintba kerül. A szülők ennyi pénzt egyedül nem tudnak előte­remteni. Az iskola tantestülete is mindent elkövet tanítványuk megmentéséért. A szülői munka- közösséggel és a diáksággal együtt zenés irodalmi műsort állítottak össze, amit ma este hat órakor lát­hat a közönség a Helyőrségi Klub­ban. Az előadás teljes bevételét felajánlják Kalmár Rita gyógyítá­sához. Bíznak továbbá az együttérző emberek, vállalatok, intézmények segítségében is. A műtétre szánt összeget a Budapest Bank Rt. egri fiókjánál (Kalmár Istvánná, Eger, Kallómalom u. 42. néven) vezetett 351 -88885-80479számú számlá­ra fizethetik be. Az egri Lenkey János — ko­rábban az 1. sz. — Általános Is­kola egy Egerből elszármazott evangélikus lelkész szorgalma­zására tavaly létesített kapcsola­tot egy finnországbeli iskolával. Ennek eredményeként az elmúlt évben vendégül láthattuk tíz ii- salmi Juhani Aho Iskola kama­rakórusát, s mi most május 19-e és 23-a között iskolánk „Harmó­nia” kulturális alapítványának támogatói segítségével viszonoz­hattuk látogatásukat. A finn várost, Iisalmit, amely 270 km-re fekszik az északi sark­körtől, keresztülszeli az a főútvo­nal, amely Helsinkitköti össze az ország legészakibb csücskével. Az út mentén fenyők és nyírfák megszámlálhatatlan sokasága, fel-felcsillanó tavak, csalhatatlan jele annak, hogy finn földön já­runk. A jégkorszakot idéző szür­ke és rózsaszín gránittömbök nemcsak az úton kísérnek végig bennünket, hanem meghatáro­zói a városok arculatának, s je­lentősek a finn építészetben is. A helsinki sziklatemplom egyedü­lálló a világon. A 24 ezer lakosú kisváros a le­gészakibb hajózható tó partján épült. Halgazdasága igen fejlett, de megtalálható itt kenyér-, ru­ha- és autókarosszéria-gyár is. Fedett jégpályájával, uszodájá­val és teniszpályájával a környék jelentős sportközpontja. Az or­todox és az evangélikus templom itt jól megfér egymás mellett. Az itteniek még azt is számon tart­ják, hogy Urho Kekkonen, az egykori elnök, itt járt néhány évig iskolába. Nekünk azért lesz emlékeze­tes, mert az iskola harmincfős M ár nem először játszik az egri várban a Lorentz Péter vezette Agria Régizene Rézfúvós Együttes. A fiatal — de már az általános iskolás korból kinőtt — zenekar két trombita, két kürt, két harsona és egy tuba összeállításban szólal meg rend­szerint. Jó ideje régi zenét játsza­nak, s ha terveik sikerülnek, egy­re többször az egriek örömére. A vár nyugati bástyájáról ugyanis messzire viszi a szél a hangokat, s jó időben esténként „megbűvö­li” a turistákat és a városlakókat a toronyzene. kamarakórusa és néptáncegyüt­tese bemutatkozhatott itt. Gaz­dag műsorukban egy csokrot nyújtottak át régi korok zenéjé­ből és a XX. század muzsikájából egyaránt. A városi kultúrpalota színpadán főként Bartók- és Ko­dály-művek csendültek fel, de elhangzott Palestrina, Mozart, Purcell egy-egy alkotása is, Ko- repta Katalin vezényletével. Nagy sikere volt a citerán meg­szólaltatott magyar népdalok­nak, a furulyaszólónak és a zon­gorajátéknak. Az est fénypontja Petterson: Hymn to Freedom és Sibelius: Finlandia című kórus­műve volt, melyet a magyar és a finn gyerekek közös előadásá­ban hallgathatott meg a közön­ség. Üdvözlet Egerből — volt a címe annak a kiállításnak, mely az iskola folyosóján és a kultúr- ház előcsarnokában adott egy kis ízelítőt a magyar népművészet­ből, Magyarországról és szűkebb hazánkról, Egerről. Iisalmiban nemcsak a vendé­gül látó iskola szeretetét élvez­hettük, hanem fogadott bennün­ket a magyar konzul is, aki sokat tett azért, hogy a finn-magyar barátságot tovább erősítsük. Helsinkibe visszaérkezvén, a Magyar Köztársaság nagykövet­ségének kulturális és tudomá­nyos központjától kaptunk segít­séget, hogy megcsodálhassuk a főváros néhány nevezetességét, köztük az egyetem, a könyvtár épületét, a bazilikát, az elnöki palotát, a 6000 köbméter gránit­ból emelt parlamentet, a Finlan­dia palotát, az olimpiai stadiont, a Sibelius-emlékmüvet. Hacsiné Barbócz Ildikó Az egri zeneiskola művészta­nára, Lorentz Péter már lassan két évtizede él és dolgozik a vá­rosban. A fúvós hangszerek iránt érdeklődő gyerekeket tam'tja, s mert hivatásához hozzátartozik, a kamaramuzsikálást is: — A hétköznapi munka adta az ötletet — mondja —, hogy úgy négy-öt évvel ezelőtt megalakí­tottuk ezt a kamaraegyüttest. Az akkori kisdiákok lassan „meg­öregedtek”, s ma már két felnőtt, hat középiskolás és már csak két általános iskolás muzsikál ve­lünk. Egyre bővült a repertoá­Lelkesedés, elszántság és nagy-nagy bizonyítani akarás hozta létre az Ars Agria kiállítá­sát az egri Gárdonyi Géza Szín­ház aulájában. A május 20-i megnyitón dr. Ringelhann György polgármester ezt a kez­deményezőkészséget nevezte op­timizmusnak, mely a kulturális értékek megteremtéséhez meg­próbálja megnyerni a civil társa­dalmat, városnak a városért. Ami a kiállított munkák művészi mondandóját illeti: azt mond­hatnánk, szörnyen realista. De ez nem baj. Mint ahogy az sem: a vi­dékhez, Egerhez kötődő, de a művészi szabadságot és szuvere­nitást tiszteletben tartó (húszta­gú) alkotóközösség — számolva a pénzszűkében lévő hivatal kés­lekedésével — önmagának „ta­posta” ki a lehetőseget. Mert végre együtt, itt és most be akart mutatkozni a város előtt: „Lás­runk is, s mivel a régi zenének manapság kultusza van, úgy gondoltuk: miért ne igazodnánk a történelmi város hangulatához zenében is. Csakhogy a fejlődés­nek más következménye is van: manapság aligha tudunk haladni támogatók nélkül. — Szerintem joggal számít­hatnának az idegenforgalmi hi­vatalokra, irodákra, hiszen nekik is fel kellene ismerniük, hogy az együttes nemcsak gazdagabbá teszi a város kulturális kínálatát, de vendégcsalogató is. Nem az egyedüli az ön zenekara a város­ban, amelyik régi korok muzsi­káját idézi, hiszen ott van a Musi- ca Aulica is. — Jól megférünk egymás mellett, igyekszünk kialakítani a saját stílusunkat. Megőrizzük az eredeti hangzást, de modern hangszerekkel játszunk. Ennek egyszerű az oka: a szabadtéren — ahol többnyire fellépünk — blockflőtékkel, tehát hagyomá­nyos hangszerekkel nem lehet ki­állni. Ezek hangereje, kvalitása az intimitást igényli. Közhiede­sátok, ezt csináljuk, így gondol­kozunk, és számítunk rátok. ” Ä fogadtatás visszhangjait még csak most értékelik, de egy bizonyos: az elmúlt időszakban régen voltak ilyen (csoportos) tárlatmegnyitón ennyien. S nem­csak szaKmabeliek, hanem kí­váncsiskodók, érdeklődők. A ki­osztott dijakat a megyei és városi önkormányzaton túlhárom, mű­vészetpártolásra hajlandó cég adta: a Közmű és Rekultivációs Gmk, az egri Mecman Kft. és az F&K Betéti Társaság, és a 3B Svéd-Magyar Kft. ajánlotta fel. Talán elkezdődött valami más. Szó se róla, a paternalista művelődéspolitika sok mindent átvállalt (némelyeket el is ké­nyeztetett, másokat mellőzött), ezzel egy időben hagyta, hogy el- kényelmesedjen a közönség, amely azt kapta, amit adtak neki,, s ez nem esett mindig egybe az­lem az, hogy csak régi hangsze­rekkel lehet játszani reneszánsz vagy barokk muzsikát. Lehet úgy is, de csak kuriózumképpen. Nem stílustörés az, amit csiná­lunk: a mai ember számára még élvezhetőbb is. — Merre tovább? — Amit mi játszunk: rene­szánsz világi tánczene, tele népi­es hangzással, de az a célunk, hogy a gótika zenei világát is fel­elevenítsük. — Sikerül ehhez forrásműve­ket is találnia? — A hazai kínálatban ezek a régi kották kevésbé fellelhetők, de külföldről már sikerült néhá­nyat beszerezni... Az egri régizene rézfúvós együttes a város több helyszínén szórakoztatja a közönséget. Leg­utóbb a városi gyermeknapon léptek fel. Nem ártana valóban, ha az idegenforgalom „gazdái” értenék és értékelnék művésze­tüket, amely a város hangulatát teszi teljesebbé. zal, amit igényelt volna. Most új helyzet van. Tudjuk, nincs pénz a kultúrára. Aki mégis áldoz rá anyagiakban, munkában, az jó­leső érzéssel nyugtázhatja: tett valamit a közösségért, a közös értékekért. Kialakulóban tehát Egerben is a műpártoló civil tár­sadalom. És ez jó. Közönség és alkotó közelebb került egymás­hoz, s hatnak is egymásra. A dí­jakat ez alkalommal is szakmai zsűri ítélte oda: Kishonthy Jenő­nek a polgármester, Csont Ist­vánnak a Heves megyei közgyű­lés elnökének diját. A cégek által felajánlott, az előzőekkel egye­nértékű dijakat kapott: Herczeg István, Sarkadi Péter. F. Balogh Erzsébetiedig, az F&K Bt. jutal­mában részesült. A tárlat június 28-ig megte­kinthető. (fi) (jámbor) Kórustalálkozó Közel az északi sarkkörhöz Szabadidős programok Öröm, vidámság, játék, szórakozás jellemezte május 18-án Egerben a Deák Ferenc úti ovoda épü­leteben, udvarán és környékén rendezett szabad­idős programot, amely az egészségvédelem jegyé­ben zajlott. Ennek szelleme és hangulata áthatotta az óvoda egészét, s cselekvésre késztette a legkiseb­beket, a szülőket, a szervezőket és az érdeklődő kö­zönséget. Az esemény lebonyolításában részt vett a rendőrség, a tűzoltóság, a természetgyógyászok egyesülete, és még 25 szervezet. A kora reggeli órákban az óvoda kertjében öröm volt nézni azt a lelkes, szorgos kezű apukát — név szerint Magda Györgyöt —, aki fákat és bokrokat ültetett. Példamutató lehet mindannyiunk előtt. Délelőtt 10 órától különböző helyszíneken zajlot­tak a rendezvények. Az intézmény melletti parko­lóban például a tűzoltóság és a rendőrség járművei­vel, eszközeivel ismerkedtek a gyerekek, a Nép­kertben pedig a rendőrkutyák ügyességét csodál­hatták meg. A rajzversennyel egy időben, más hely­színen összemérhették erejüket az apróságok a já­tékos sportvetélkedőkön, kerékpárversenyeken, míg az ovoda épületében a tartásjavító és lábtorna jelentett számukra nemcsak kellemes, hanem hasz­nos és egészséges felüdülést. A technikai bemuta­tók során ki-ki meggyőződhetett — műszerek segít­ségével — kondíciójáról és erejéről. Nagy örömmel fogadták a résztvevők az Aquapol cég ajándékát, egy bio-éterharmonizátort, amely a geopatikus su­gárzások hatását csökkenti. A másik teremben ker­tészmérnökök irányításával a virágkötés fortélyai­val ismerkedtek meg a kicsinyek. Készítettek fej- és asztali díszeket, ikebanákat száraz és élő virágok­ból. Az ügyes kezűek ezenkívül agyagoztak, babo­kat készítettek és papírt hajtogattak az óvoda rög­tönzött „alkotóműhelyében”. Kellemes hangulatot teremtett maga körül az a nagymama is, aki a kislá­nyokat Barbie-ruha szabására és varrására tanítot­ta. Mindezek mellett nagy érdeklődést váltottak ki a reformkonyhában készített egészséges ínyencsé­gek. A természetes gyógymódok közül sokan ki­próbálták a reflexológiát, a gyógyfüvekből készített teákat. Hasznos tanácsokat kaptak továbbá a zöld­ség, a gyümölcs és a sütőipari termékek fogyasztá­sával kapcsolatban is. Az egész napos program szervezettségéért, gör- dülékenységéért az óvoda dolgozóit, a szülőket és az őket segítő szervezeteket illeti a dicséret. Magyar Istvánná Kiállítás — saját erőből

Next

/
Thumbnails
Contents