Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-23 / 119. szám
HÍRLAP, 1991. május 23., csütörtök HEVES ÉS KÖRNYÉKE 5. Megvitatták a város kereskedelmi helyzetét Egyre több a vállalkozó Önfeledt fiatalok, boldog szülők A gyermekhét nyitánya A hevesi képviselő-testület nemrégiben értékelte Heves város ellátását. Különösképpen a lakosság hangulatát befolyásoló tényezőt, a kereskedelmet. Ezen a területen — mint elhangzott — a vállalkozói törvény döntő fordulatot hozott. A rendelet megjelenése óta (1990. április 1.) 190 fővel nőtt a területen a különböző vállalkozások száma. Megszaporodtak a különböző betéti társaságok, kft.-ék is. Ilyen például: Szenzál Kereskedelmi BT, Stefánia Kft., Sveiczer Família BT, Szandi Kereskedelmi BT., Vitafort Kft., Bonitás Kereskedelmi Szolgáltató és Vállalkozási BT. A Szenzál szolgáltat is, mivel videókazetta-kölcsönzéssel, nyomtatványok árusításával és gyorsfotókészítéssel foglalkoznak. A Sveiczer Família BT édességet és csemege cikkeket, valamint fagylaltot árusít. Az Arany Dióban beindult a cukrászat, a Stefánia Kft. pedig egy sütőüzemet, valamint kenyér és péksüteményszakboltot, s egy játéktermet üzemeltet. Az elmúlt év folyamán minimarket nyílt az ellátatlan keleti városrészen. A pusztacsászi részen vegyeskereskedés, valamint büfé kezdte meg a működést. Heves más részein is több kisüzlet váija már a vásárlókat, az újtelepi részen pedig egy szép vásárlóközpont alakult ki. A vásártéren a vegyes élelmiszerbolt mellett több kisüzlet kezdte meg tevékenységét. Újdonság a vas-műszaki bolt is, építőanyagot pedig már két vállalkozó is forgalmaz. Igen sok vállalkozó kapcsolódott be az utóbbi időben a szolgáltatásba. Van Hevesen kölcsönző, fodrász, kozmetikus, (pedikűrös, manikűrös), autójavító, kulcsmásoló, vasipari alkatrészgyártó, harisnyaszem-felsze- dő, vegytisztító, fényképész, háztartási gépszerelő, és létrejött egy információs iroda is. A takarékszövetkezet egyik helyiségében hét végeken óra-ékszer árusítás folyik, az újtelepi részen pedig a már nagyon várt gázcseretelep biztosítja az ellátást. Ugyanitt virág- és takarmánybolt, valamint palackozott italok üzlete és egy presszó is a lakosság rendelkezésére áll. A magánvállalkozói húsbolt pedig mindig friss és a szokásosnál olcsóbb árut kínál a vásárlóknak. Meg kell jegyezni azt is, hogy eddig a magánvállalkozók közül csupán tizenöten adták vissza igazolványukat betegség vagy forgalomvisszaesés miatt. A környéken jelentősnek mondható az áfész kereskedelmi tevékenysége is. Bár monopolhelyzete még érezhető, a verseny jelei is mutatkoznak az árakban. A város élelmiszer-ellátása jónak mondható, viszont az áremelések itt is érzékeltetik hatásukat: jócskán visszaesett a kereslet a hús- és húskészítményekből, de a tejtermékekből is. Külön említést érdemel, hogy a piaci verseny hatására (a Stefánia Kft. működésével) javult a kenyér és a péksütemények kínálata — és a minőség is. A boltokban a ruházati cikkek forgalma jócskán visz- szaesett, ennek oka pedig a használt ruházati boltok, valamint a „lengyelpiac” megjelenése. Sajnos, tartós fogyasztási cikkeknél is folyamatos volt az áremelkedés. Sokan keresték a hűtő- és fagyasztóberendezéseket, az ellátás viszont akadozott. Hevesen megfelelő kínálat volt színes tévékből, ám gyakran előfordult, hogy csak a drágább nyugati márkákat találták meg a polcokon. Az áfész sertésfelvásárlási és -értékesítési tevékenységével kapcsolatban elgondolkodtató tény, hogy mintegy 367 darab anyakocát vágtak le, s ez a meny- nyiség az előző három évi vágásnak felel meg. Mindez nagy veszélyeket jelent a jövőre nézve. Visszaesett — méghozzá nagymértékben — az állattartási kedv, ennek oka pedig nyilvánvalóan a tápok és a takarmányok árának állandó emelkedése. Mint lapunkban korábban hírül adtuk, május 18-26. között zajlik Hevesen a gyermekhét programsorozata. A nyitány meg is történt — jelentős sikerrel. Bár a kedvezőtlen időjárás közbeszólt, így az eredetileg A lat kára tervezett egész napos programot Hevesen tartották. Ennek ellenére is közel 300 fiatal és szülő, jött el a Gyermekházba, hogy részese lehessen különféle vetélkedőknek, játékoknak. Akik ott voltak, nem bánták meg. Jurányi István igazgató köszöntő szavai után a gyerekek egy része hamar elmerült a papírsárkány-készítésben. Mások lufit festettek, szappanbuborékot fújtak, célbadobtak, és kispuskával lőttek. A legügyesebbek zsetonokat kaptak, amelyeket azután délben Lutra-albumra és különféle ajándékokra válthattak be. A Gyermekház kollektívája ezután ebéddel kedveskedett a résztvevőknek, krumpligulyást szolgáltak fel. A folytatás ezután következett: az udvaron focizással, bent pedig videózással. A gyermekek nem kis örömére a sárkánykészítőket Alatkára vitték, ahol felengedték a papíróriásokat. Az esti órák érdekessége volt a diszkó, előbb az alsó-, majd a felsőtagozatos fiatalok szórakozhattak. A jól sikerült nyitány után a program ma Kisnánán folytatódik. Hevesről és környékéről 16 általános iskolából mintegy másfél száz gyermek vesz részt a már hagyományos váijátékon. Az egész napos kirándulásra három autóbusz viszi a résztvevőket. Az erőfeszítések az egészségvédelmet szolgálják Hogy jobb legyen az ivóvíz Hevesen A közelmúltban először adott számot munkájáról a hevesi önkormányzat előtt a Heves Megyei Vízmű Vállalat helyi üzemegysége. A beszámolóból kitűnt sokoldalú tevékenységük, amelyet a városért és a város környéki településekért tesznek. Természetesen a vita sem maradt el, amely leginkább a hevesi ivóvíz minőségére terjedt ki. A Tisza-tó jövőjéről Közel két évtizede már, hogy elkészült a Tisza II. vízlépcső. A tározó környezetre gyakorolt hatásairól komplex felmérést végeztek. A megállapítások értékelésére és a fejlesztés irányát meghatározó döntési folyamat előkészítésére az idén márciusban megalakult a Kiskörei Vízlépcső Tárcaközi Koordinációs Bizottság. Ez tartja ma délelőtt soron következő ülését Kiskörén, amelyen részt vesznek az érintett települések önkormányzatainak polgármesterei, képviselői is. Kétszázharmincöt év után ismét város Új várossal gazdagodott Jász- Nagykun-Szolnok megye. A Vá- mosgyörkhöz, Visznekhez, Tar- naörshöz közeli Jászárokszállás kétszázharmincöt év után ismét város lett. Az erről szóló köztársasági elnöki oklevelet Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnö- ke adta át Szikra Ferenc polgármesternek. Gyermeknapi programok Pélyen is A pélyi önkormányzat, valamint a helyi presszó támogatásával május huszonötödikén, szombaton gyermeknapi szabadtéri programokat rendez a helyi általános iskola az intézmény sportpályáján. A FutaPest verseny mintájára megrendezik a FutaPély futóakciót, s aki erre a nem mindennapi eseményre vállalkozik, annak a falu főútvonalán mintegy két kilométernyi távot kell megtennie. Valószínűleg sikeres lesz a tréfás, játékos vetélkedők sora is, de rendeznek kerékpáros gyorsasági és ügyességi versenyt is, amelynek színhelye a főút, illetve a sportpálya lesz. A szombati gyermeknapi programokat a szabadtéri diszkó zárja Pélyen. Kiállítások A hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központban a vándorkiállítások mellett állandó bemutatókat is láthat a közönség. Ezek között említhetjük a helyi fotószakkör munkáiból rendezett tárlatot, valamint a megyénkben élő, lengyel származású grafikusművész, Trojan Marian Jozef ex libriseiből ösz- szeállított gyűjteményt is. Az előterjesztő a testület előtt Marsi József üzemvezető főmérnök volt. ót kérdeztük elképzeléseikről, erőfeszítéseikről: — Üzemegységünk 1975 óta, tehát több mint másfél évtizede tevékenykedik. Hevesen és a vonzáskörzetében levő 15 településen végzünk szolgáltatásokat. Munkánk víztermelésből, -ellátásból, csatornaszolgáltatásból, hálózattisztításból és építőipari tevékenységből áll. Szeretném azonban előrebocsátani, hogy szennyvízelvezetést és -tisztítást csupán csak Hevesen végzünk. Ezt azért említem, mert máshol még nem sikerült megoldani. Örömmel mondhatom, hogy az elmúlt két évtizedben jelentősen fejlődött a térségünk vízellátása. Példaként említem, hogy vámsunkban ma 55, Pélyen 16 és fél, Tiszanánán 18 és fél, Tamaszentmiklóson 15,3, Komlón 12,6, Erdőtelken 27, Boconádon, Tamamérán, Tar- nazsadányban 15, Tamaörsön 16 kilométer hosszú hálózat van. — Hogyan alakultak a költségeik? — Míg vállalatunknál az ivóvíz önköltségi ára tavaly meghaladta a 18 forintot, addig üzemegységünknél ez köbméterenként túlszárnyalta a 29 forintot. Ebből fakadt, hogy a veszteség a víztermelés és a szennyvízelvezetés területén köbméterenként 11 forint volt. Ezt csak vállalati szinten tudtuk kiegyenlíteni. 1989-ig az állami támogatás növekedett, tavalytól azonban lényegesen csökkent, és a lakosságot érintő fogyasztói árak nagy mértékben emelkedtek. Az idén tovább mérséklődik a támogatás, és várható, hogy 1992-re már nem is lesz. Ebből a helyzetből adódóan csökkentettük az anyagfelhasználást, és igyekeztünk felújításokkal mérsékelni a költségeket. Az energiaárak folyamatos növekedése azonban igen nagy terhet ró munkánkra. — Milyen feladatot jelent a hevesi vízmű és a szennyvízhálózat, valamint a szennyvíztelep működtetése? — Nos, a városi vízmű 1976 óta van munkában, és napi kapacitása 1600 köbméter. Miután a vízigénye az évek során nőtt, ezért jelenleg hét kutat működtetünk, amelyek mennyiségileg rövid távon ellátják a város fogyasztóit. Tavaly mintegy hétmillióforintot költöttünk a hálózat rekonstrukciójára. Ebben az évben erre várhatóan ötmillió forint áll rendelkezésünkre. A befejezést egyébként az idei esztendőre tervezzük, további kétmilliós ráfordítással. A városban 25 kilométeres szennyvízhálózat van. A további hálózatépítésnek és bekötésnek feltétele a szennyvíztelep úgynevezett harmadik ütemének építése, amelyet a közeljövőben meg kell valósítani. Ellenkező esetben ugyanis több szennyvizet nem képes fogadni, illetve tisztítani. — Tudomásunk szerint megyénkben a Hevesen alkalmazott tisztítási technológia az egyik legbonyolultabb, emellett igen költséges. — Valóban így van. Gyakori a szűrőcsere, több a vegyszerfelhasználás, az időszakos fertőtlenítés. Erről egyébként az önkormányzati testület is több kérdést intézett hozzánk. Különösen, hogy a vízminőség javításáért mit teszünk. A hevesi vízben ugyanis sok a mangán, az ammónia és a metángáz. Sőt, arról is szó esett, hogy egészségügyileg a fluor adagolása is hasznos lenne. Nos, mi erőfeszítéseket teszünk a tisztítási technológia további tökéletesítésére. Hamarosan kísérleteket kezdünk a Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével a hevesi víz ammóniatartalmának csökkentésére. Amennyiben ezt siker koronázza, akkor a következő lépésként — természetesen a pénzügyi helyzet alapján — alkalmazni kívánjuk. A vízminőségjavítására egyébként az olasz — amerikai érdekeltségű Culli- gan céggel is tárgyalásokat folytattunk, akik ajánlatot tettek. Ennek anyagi vonzata mintegy 11 millió forint lenne. Tehát nagy feladat előtt állunk ebben az évben, és mirtdent elkövetünk, remélhetőleg sikerrel, hogy a vízminőségen tovább javítsunk. Mentusz Károly Újság a faluban Kömlő Népe Alig több mint egy esztendeje indították útjára a havonta megjelenő Kömlő Népe című lapot. Az akkori községi tanács támogatásával láttak munkához Hangrád Lajos felelős szerkesztő irányításával a szerzők. Ahogy telt az idő, a lap egyre népszerűbb lett, és a példányszám növekedésével nőttek gondjaik is. A helyi Május 1. Termelőszövetkezet fénymásolóján sokszorosították a lapot, ám a technikai kivitelezés és a költségek növekedése veszélyeztette az orgánum fennmaradását. Tavaly ősszel, az önkormányzat megalakulása után a testület hivatalos lapjaként fogadta el a Kömlő Népét. Sőt, annyira, hogy idén január 1-jétől az Agria Kiadó Kft. állítja elő az újságot. Jövője érdekében a községi önkormányzat 20 ezer forintos alaptőkével Kömlő Népe elnevezéssel alapítványt hozott létre. Ehhez jelentős összeggel társult a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet, a Hevesi Áfész, továbbá vállalkozók és magánemberek is. A lap népszerűsége az elmúlt időszakban tovább nőtt. Vannak már előfizetői is Egerben, Heves megye, illetve az ország más településein is, természetesen a Komlóról elszármazottak körében. Kerámia szakkör a hevesi 5-ösben Tálak, vázák, tányérok... Hevesen és az egész környéken híre ment, hogy a városban — pontosabban az 5-ös számú általános iskolában — kerámai szakkör működik a gyerekek nagy örömére. Persze, a tanárok és a szülők is elégedettek lehetnek, hiszen a tankönyvből és az órákon elsajátított ismereteken kívül bizony másféle élményekre is szükségük van a gyerekeknek. Egy ilyen szakkör megadja az alkotás örömét, fejleszti a szépérzéket, a kézügyességet. Lassú Imre, az általános iskola igazgatóhelyettese, matematika, rajz és kémia szakos tanár vezeti a szakkört. A tanár úr a tokaji művésztáborban találkozott először a kerámikus mesterséggel még 1982-ben, aztán évente visz- szalátogatott Tokajba, hogy tökéletesítse» a korongozás tudományát. Három éve döntött úgy, hogy ő maga is csináltat egy korongot, s mikor már úgy érezte, nagyjából kitanulta a „szakmát”, elhatározta, hogy iskolájában is megismerteti a gyerekeket ezzel az ősi foglalkozással. Tavaly elkészült két korong is, mégpedig a helyi Berva — a Fi- nomszerelvénygyár hevesi gyáregységének — támogatásával. A dologhoz azonban más is kellett: egy kemence... Az iskolában megépített elektromos kemencének is külön története van. Lassú Imre tanár úr az Alföldi Porcelángyárban vetette fel ezt az ötletet, s mivel a kérés érdekes, és főleg ritka volt, az ottani ifjúsági brigád elhatározta, hogy segítenek a hevesieknek — tehát megpróbálják olcsóbban megépíteni a kemencét, így sikerült viszonylag jutányos áron kemencét szerezni az iskolának. Ma már több mint ötven gyeA többiek nézik, hogyan fest „fazekastársuk'', Vajda Balázs (Fotó: Gál Gábor) Lászka Linda korongozik rek tartozik ebbe az igen népszerű kerámia szakkörbe, s a diákok három csoportban járnak el ezekre a foglalkozásokra. Az elkészült kerámiatárgyakat egyrészt iskolájukban, az osztálytermekben, a tanáriban állítják ki, másrészt különböző alkalmakkor — anyák napja, nőnap — hazaviszik a maguk által készített darabokat, hogy a szülők is bizonyítékot kaphassanak fiaik, lányaik munkáiról. Sajnos, ezt a mostani helyiségüket már kinőtték, mert egyre többen érdeklődnek az iskolában a szakkör iránt. A terembővítés úgymond „tervben van”, ám pénz erre sincs. Pedig az ifjú fazekasoknak szükségük lenne egy helyre, hiszen ahol agyagoz- nak, ott utána nem lehet például matekórát tartani. Reméljük azonban, hogy a hely- és pénzszűke nem veszi el a gyerekek és a szakkörvezető kedvét az alkotástól...- h. -
