Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-20 / 116. szám
HÍRLAP, 1991. májas 20., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Koaipoltiak vállalkozáskutatása s Q o m + 3*- o t [f2 ■ CT * M ü 00 3 «r * *™ . 0) D -Q) fi ja ■ d) «■“ 0 o> 1 í is !I > IT ’ i * -M 5 <A gazdaságok a felmérésben 16 százalékos részarányt képviselnek. b) A családi gazdaságok mezőgazdaságon túlmutató tevékenységének (diverzifikációjának! vizsgálata és jövőbeni szerepének feltárása. A nemzetközi szakirodalom és a mezőgazdasági termelők nem mezőgazdasági tevékenységének kutatásából levonható következtetések szerint a szóban forgó tevékenységek (kereskedelem, falusi turizmus, üdülés, vadászat, kézműipar, bedolgozás stb.) szerepe a családi gazdaságokban felértékelődik. Kellő állami és önkormányzati támogatás és ösztönzés esetén e tevékenységnek fontos szerep jut a falvak népességmegtartó képességének új alapra helyezésében. c) Feltártuk a családi gazdaságok és kisvállalkozások helyzetét és növekedését befolyásoló alapvető tényezőket, s rendszereztük azokat. A tényezők részben szükségletek, részben pedig társadalmi és személyi feltételek, illetve adott külső körülmények függvényei. A szükségletek oldaláról a falusi családok jövedelmének és munkalehetőségeinek csökkenését tartjuk fontosnak. A tárgyi és személyi feltételek közül a vagyoni helyzetet, az iskolázottságot, gazdasági ismereteket és vállalási hajlamot emeltűk ki. Megállapítottuk, hogy a vizsgált gazdaságok 47 százalékában a gazdálkodók vissza is igazolták ezt. A ma elsősorban még a kényszerrel összefüggő vállalkozási hajlam lényegesen erősebb, mint amit a személyi és tárgyi feltételek ki tudnának elégíteni. A külső körülmények közül a gazdasági, politikai és társadalmi környezetet tartjuk meghatározónak. Sajátosan vetődik fel ez az elmaradott agrártérségekben, ahol a nagyüzemi mező- gazdaság gyakorlatilag ellehetetlenült, a vállalkozás feltételei hiányoznak. A napi agrárpolitikában sem jelenik meg ezen térségek elkülönített és sajátos kezelése. d) A megkérdezettek 56 százaléka valamilyen formában igényli a folyamatos termelési és gazdálkodási szaktanácsadást, s ezért sürgős intézkedésnek tartjuk a szaktanácsadási hálózat mielőbbi kiépítését, amelyben intézetünk tevékenyen részt kíván vállalni. Végezetül megállapítottuk: a családi gazdálkodás nagy valószínűséggel nem lesz kizárólagos szervezeti forma az északi tájon. Az alacsony mezőgazdasági jövedelmek, a tőke hiánya és az ismerethiány egyaránt az újraszö- vetkezést indokolja. Dr. Bálint Dénes tudományos munkatárs CM co N I CO 0 CM CM 1 CO c o a> |2 in ú ‘(5 se 'O <1> o> tu A város fejlesztési programja Ezt a címet adták annak az ösz- szejövetelnek, amelyet az elmúlt hét végén rendeztek Füzesabonyban, a városi könyvtárban a helyi helyismereti baráti kör tagjai. A csaknem négy éve működő, s mintegy 50 tagú társaság előtt a városi polgármesteri hivatal két mérnöke: Veres Zoltán és Helmeczi István vázolta azokat az elképzeléseket, amelyek a település fejlesztésével kapcsolatosak. Az előadók sok kérdést és javaslatot is kaptak a jelenlévőktől a legjobb városkép kialakításának elősegítésére. Vállalkozók a lakosságért Szerdán,'május 22-én tartja legközelebbi ülését Felsőtárkány önkormányzata. A legfontosabb téma minden valószínűség szerint az a napirend lesz, amelynek során számba veszik: milyen vállalkozók foglalkoztatására lenne szükség a helyi lakosság igényének jobb kiszolgálására. Az már biztos, hogy szívesen látnának a településen cipészt, üvegezőt, tévészerelőt, autófényezőt, háztartásigép-szerelőt, papír-írószer boltot, textilruházati és vegyi- áru-üzletet, vas-műszaki kereskedőt. Gyermeknapi program Igaz, még majdnem két hét van hátra a gyermeknapi ünnepségek megrendezéséig, de már mindenütt javában folyik a színesnek, gazdagnak látszó programok összeállítása. Füzesabonyban például május 31-én, pénteken 16 órakor a városi könyvtár teraszán, rossz idő esetén pedig a. Művelődési Központban lesz gazdag eseménysor. Játéközön címmel különböző vetélkedőket, ügyességi sportversenyeket rendeznek, de közönség elé állnak az „észteke- rők” is. Működik majd a szörp- bár, a csokicsárda, s a gyermek- diszkóban este 8 óráig lehet a gyerekeknek táncolni, ugrálni. A zenéről Wenczel Árpád gondoskodik. A program során Ali bohóc (Budai László előadóművész) és barátai is igyekeznek megnevettetni a nézőközönséget. Továbbra is jo szomszédságban Nem könnyű az együttélés akkor sem, ha egyes személyekről, akkor sem, ha nagyobb emberi közösségekről van szó. Ám nehéz a különválás is, mivel mindkettőnek előnyei és hátrányai vannak, amelyekkel előbb vagy utóbb számolni kell. Az önkormányzati törvény biztosította a lehetőséget a társközségek együttmaradására, illetve különválására, ezzel a lehetőséggel megyénkben több helyen — így vagy úgy — éltek is. Á 705 lakosú Demjén úgy döntött, hogy — megelégelve az 1977 óta tartó közös községi tanácsi formát — a különválást, az önállóságot választja, bízva erejében, önmaga veszi kezébe a sorsát. Minden ember és valamennyi falu kizárólagos joga, hogy a legjobb belátása szerint éljen, válassza meg társait. A demjéni polgármesteri hivatalban ki-ki végzi a napi tennivalóit, s fáradozik azoknak a terveknek a végrehajtásán, amelyek éppen az önállóságból adódnak. Január 1-jétől helyben intézik az állampolgárok ügyes-bajos dolgait, az önálló elöljáróság döntéseinek végrehajtását. A jegyző örömmel újságolja a kezdeti eredményeket, a fejlesztéseket, amelyekkel máris gazdagodott a falu. A korábbi 7,8 milliós költségvetés, amelyet — e települési kategóriában — ennyiben állapított meg a jogszabály, ma 12,4 millióra rúg, s ez már önmagában is újabb lehetőségek forrása. Közismert, hogy terveik között szerepel az önálló általános iskola megszervezése és több más, a lakossági alapellátást közvetlenül érintő fejlesztés, amelyre régóta vágyik a falu. Felkerestem a kerecsendi polgármestert, Gémes Lászlót is, aki a Közelmúltban számolt be a „múlt” évi tervek teljesítéséről. Élmondta, hogy a különválás megtörtént, bár a vagyoni tárgyalások a mindkét községben létrehozott bizottság együttes ülésein folytatódnak, s remélhetőleg eredményesen zárulnak. Kifejezte azt a reményét, hogy a most már két önálló község a jövőben is jó testvér módjára ér majd egymás mellett. Az önállóság ugyanis nem jelenthet egyik helyen sem befelé fordulást, még kevésbé elzárkózást, lévén számos olyan feladat, amelyet a jövőben is közösen kell megoldaniuk. Jelenleg is közös vízhálózatot működtetnek, közös az egészségügyi ellátás, az orvosi körzet. Örömmel szólnak a hírről: miszerint az illetékes minisztériumból megérkezett az engedély a 13 község gázprogramjának végrehajtására. Éz a két szomszéd falut együttesen mintegy 18 millióval érinti, természetesen nem egyenlő arányban. Előbb-utóbb elkezdődik a korszerű telefonhálózat és -központ kiépítése. Az önállóság mellett akad tehát bőségesen a jövőben is közös érdekekből származó tennivaló mindkét helyen. Nem mindegy, hogy egymással szót értve, vagy ellenséges érzületektől fűtve ha- ladhat-e a munka. Szerencsére mindkét polgármesteri hivatalban — a saját érdekek hangoztatása mellett ugyan — a barátság és a jó szomszédság jegyében néznek a jövő elé... ^ (bogácsi) Dormándi híradás Különválva jobb, ha nehezebb is a gazdálkodás Dormánd is azok közé a községek közé sorolható, amelyeket nyom, árnyékol a város közelsége. Sokáig azt hitték: a bevásárlás, a munkahely korlátlanul a rendelkezésükre áll, a város elszívóereje megold mindent, a jómó- dúság pedig előbb vagy utóbb meglátszik majd a falu arculatán is. Ezért is léptek fngyre jó tíz éve Füzesabonnyal, mert ebben bizakodtak. Ám ebből az elképzelésből alig-alig valósult meg valami. — Elég mostoha körülmények között váltunk el a várostól — mondja Ferenczi Vilmos polgármester a községházán, amikor a település életéről, terveiről, gondjáról beszélgetünk. — Nem sok jót hozott a házasság a volt tanáccsal, mert itt egy méter járda, út nem épült ez idő alatt, még egy darab krétáért is Abonyba kellett utazni. Az önkormányzat pedig minden rolót lehúzott, csupán a konkrét működéshez, a pedagógusok, dolgozók fizetéséhez tudtak pénzt adni. Ezért döntött úgy a lakosság, hogy januártól önállóvá válunk. A képviselő- testület új költségvetési gazdálkodással indult. Mi finanszírozzuk az iskola alsó tagozatát, a napközi, az óvoda, az öregek otthona, a kultúrház működését. Csupán a felső tagozatosok járnak be a városba, mert ott azért jól felkészült tanárok okítják a gyerekeket, meg hát nem is tudnánk anyagilag sem állni a 8 osztályos iskola fenntartását. — Mennyi iskolásról van szó? — Úgy 57-58 gyerekről beszélhetünk. A Volán jól megoldotta a szállításukat. Sajnos, közülük csupán 14-15 a napközis, a többi már délben hazajön. De így van a helyi 54 kisebb korú gyerekkel is: csak 14 jár napközibe. Nem a pénzhiány az oka, inkább a megszokás, no meg az, hogy egyre több nálunk is a munkanélküliek, a korkedvezménnyel nyugdíjba kerültek száma. Maguknak főznek, így otthon ebédel a család. Jelenleg 30 családnál van munkanélküli. Mind fiatal, 20-25 év közötti az 1017 fős faluban. Ingáztak ők, bejártak Füzesabonyba, Egerbe, Miskolcra dolgozni. S mi lesz a további elbocsátások esetén? Nem tudom, legjobban a fémművek ügye foglalkoztat bennünket. Itt ugyanis nincs munkahely... — mondja a polgármester. Ezután az idei költségvetésüket vesszük górcső alá: 14 millió forint sorsa fölött dönthetnek. Ez pillanatnyilag jó, több jut a lakosságra, mint ezelőtt. Ám ebből az idén 8 milliót az iskola, az óvoda bővítésének a befejezésére Csendes, békés község Dormánd (Fotó: Gál Gábor) kell fordítaniuk. Ezt a döntést egyhangúan hozta meg az ön- kormányzat, mert azt már nem lehetett tűrni, amilyen állapotok voltak. A tanács 3 évvel ezelőtt határozta el ennek a munkának a beindítását. Eredetileg 2,7 millióból elkészült volna, de tavaly a munkálatokat az abonyi önkormányzat pénzfedezet hiánya miatt leállíttatta. Ott maradtak télre a csupasz falak. A kivitelező nem fedte be, így a legnagyobb hidegben 670 ezer forintért tetőt épített rá egy kisiparos. Az ön- kormányzat eltökélt szándéka, hogy szeptember 1 -jére be kell fejeztetni a munkát, még ha hitelt kell is felvenni rá. Augusztus 15- ére tervezik az átadást, a környékét pedig a lakosság segítségével teszik rendbe. Céltámogatást kértek a kormánytól. Úgy néz ki, hogy a 2,5 millió forintot megkapják pályázat útján, s akkor reményük lehet arra, hogy a többi célúkat is megvalósíthatják. — Melyek a legfontosabbak? — Erős volt nálunk a sport- mozgalom — magyarázza a polgármester —, főleg a kézilabda. Újjáélesztettük ifjúsági és felnőtt szinten. Rendbe tettük a bitumenes pályát, körbekerítettük. Most alakítják ki az öltözőt, a mosdót, 200 ezer forintot költöttünk rá. A világítás van hátra, de ez sokba kerülne, inkább felszerelést vásároltunk. Ősszel rajtolunk a bajnokságban, addig tornákon veszünk részt. Május 24- én Mezőkövesden játszunk, miközben ismét kiírjuk a Tóth Fe- renc-emléktornát, a község híres kézilabda-játékosa emlékére. — Éppen ma volt a Népköz- társaság utcában az ivóvízhálózat műszaki átadása — folytatja tovább. — A lakosság támogatásával épült: az eredeti 762 ezer forintból 130 ezret ők álltak. Gond egyébként is nálunk a vízellátás. Minősége sokáig jó volt, de az „artézi kút” vize elapadt, a pótlásra kapott víz viszont a csecsemőknek nem volt megfelelő. Most a hatos kút megépítésével javult a helyzet. Érdekes az említett kút története, hiszen 409 méter mélyről tört fel, 30-40 litert adva percenként. Valami oknál fogva egyszerre apadni kezdett, majd megszűnt. A ceglédi és a debreceni szakemberek gyanúja, feltételezései szerint az esemény összefüggésbe van a vison- tai nyitott szénbányászattal. Új kutat fúrni is kockázatos, ezért jövőre nagy összegeket kell arra fordítanunk, hogy azokba az utcákba is Bevezessük a vizet, ahol most nincsen. A legfontosabb teendők közé sorolja ezután a község első embere a gázhálózat kiépítését is a faluban. Besenyőtelekkel közösen tervezik. A képviselő-testület tagjai személyesen kérték ki ebben az ügyben a lakosság véleményét. A válaszok 63,5 százaléka „igen” volt, így jövő év tavaszán indul a munka, s őszre a gerincvezetéket lefektetik. A lakosok 27 ezer forinttal járulnak hozzá portánként a beruházáshoz. A község főutcáján 1600 méteren fut majd ez a gázvezeték. Feltétlenül meg kell említenünk azt is, hogy két hónapja alakult meg 46 taggal az önvédelmi csoport Bicskei Adolf szobafestő vezetésével. Aktív munkájukat dicséri, hogy azóta nem volt betörés a faluban. Máskor havonta 2-3 alkalommal is jártak itt tolvajok. Volt olyan eset, amikor egy éjszaka három helyen is „tiszteletüket tették.” Jó a közvilágításuk, nemcsak a 33-as és 31- es főútvonal mellett, ami az áramdíjemelések miatt azzal jár, hogy az idén már annyit fizettek az ÉMÁSZ-nak, mint a múlt évben összesen. S hol van még az év vége? Van még egy másik dolog is, amit latolgat az önkormányzat: az az érzésük, mintha „ alátervezték ” volna a költségvetés készítésénél a szociális támogatásra szánt forintokat. Sok a nagycsaládos, az idős, akinek a támogatását biztosítanunk kell. Ezért a második fél évben az említett 27 ilyen család gyámügyi, szociális támogatását megtoldják. S ha mindent összevetünk, akkor az is elmondható, hogy nincs miért szégyenkeznie a testületnek a lakosság előtt. Zömében fiatalokból, 35 év körüli agilis emberekből tevődik össze a héttagú önkormányzat, akik azt vallják: különváltan jobb, még akkor is, ha nehezebb a gazdálkodás. Fazekas István Manhattan-vállalkozás Három hét után: siker Az újságban hirdették: Füzesabonyban megkezdte működését a Manhattan Magyar-Amerikai Munkaközvetítő Kft. Ilyen iroda aligha működik még egy a megyében, de úgy hisszük, még Észak-Magyarországon sincs páija. Az iroda valóban ott van Abonyban a Széchenyi utcában: kis cégtábla az ajtón, kis iroda magyar és amerikai zászlóval, előszóba, tárgyalóterem. A vezető és beosztott is egy személyben Bla- hó István. Óhatatlan, hogy meg ne kérdezzük: nem furcsa a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyáregységének igazgatói székéből átülni ide? — Minden relatív — mondja kis iróniával, de őszinte hangon. — A Hírlap olvasói is tudják minden bizonnyal, hogy január közepén felfüggesztettek állásomból, majd február 14-én az utcára kerültem. Még most sem jogerős az elbocsátásom, így még munkanélküli-segélyt sem kaphatok. Élni kell valamiből. Arra gondoltam, hogy egyre többen válnak sorstársaimmá, munkanélküliekké, s ezért tenni kellene valamit. Felmértem a környékbeli munka- nélküliség helyzetét, alakulását 1990januáijától. Összehasonlítottam az országos képpel, s arra a meglepő következtetésre jutottam, hogy az itteni helyzet az országossal szinkronban van, azaz romlott, a tavalyinál több mint négyszeresére emelkedett ez a szám. — Szomorú megállapítás, s ki tudja, mit hoz még a jövő? — Ez így van. Elhatároztam, hogy vállalkozásfejlesztő irodát alakítok ki, egyrészt segítve azokat, akik saját vállalkozásba fognak egyéni vagy társasági formában, másrészt azokat, akik csak munkahelyet keresnek. Felvettem a kapcsolatot a nagy amerikai cég, a Manhattan Munkaközvetítő Társaság budapesti központjával, s az ő működési szabályzatuk szerint nyitottam meg az irodát. • — Nagyon egyszerűnek és praktikusnak tűnik... — Látszatra, mert közben végigjártam az egyéni vállalkozás nehéz iskoláját. Nem volt könnyű, de így saját tapasztalatomat át tudom adni másoknak. A társasági formához pedig felvettem az érintkezést több miskolci irodával, akik támogatásukról biztosítottak. Kapcsolatba léptem a településen tevékenykedő vállalkozókkal, és felmértem jelenlegi gondjaikat: azt, hogy milyen külső támogatásra számítanak. Á legtöbb gondot számunkra az anyagbeszerzés, a számlázási tevékenység, a kereskedelmi kapcsolatok hiánya és a hitelfelvételek okozzák. Többen a hatósági engedélyek megszerzését érzik gondnak. Mindezek ismeretében elhatároztam, hogy az iroda tevékenységét olyan szolgálatokkal bővíteni ki, amelyek nemcsak egyéni, hanem vállalati szinten is igyekeznek a sajnos egyre több helyen felszabaduló munkaerőt elhelyezni. így segítséget nyújtunk a vállalkozás fejlesztésétől, az ehhez szükséges igazolvány megszerzésétől a bankszámlanyitásig, illetve az érdek- védelmi szervekhez való irányításig mindenben a hozzánk fordulóknak. Vállaljuk a cégbírósági bejegyzéssel kapcsolatos teendőket, a társasági szerződés összeállítását, a szabályzatok megszerkesztését, stb. Számítógépes adatfeldolgozással segíteni tudjuk a könyvvezetési, a mérleg- és va- gyonkimutatási munkálatokat. Tanácsokat tudunk adni hitelpályázatok összeállításához, ennek érdekében a SEED-alapít- vánnyal is megteremtettem az összeköttetést. Egyéb szolgáltatásaink között szerepel üzem- és munkavédelmi tanácsadás, nyomtatványellátás, s a későbbiekben tőzsdei megrendelés és továbbítás brooker cégekhez. — Milyen az érdeklődés ?, — Nagy, de miután még a munkaügyi vitám nincs lezárva, ezért az irodával szembeni igényeket még nem tudom teljesen kielégíteni. Ha a bíróság úgy dönt, hogy visszakerülök az eredeti beosztásomba, akkor is keresni fogom annak lehetőségét, hogy az iroda tovább működjön. A magyar-lengyel baráti köré az iroda, amelynek használatáért a klub rezsijét fedezem. Ide váijuk a helyi alkotókor, a helyismereti s a baráti köröket is, mert ezek is tagjai a Társadalmi Egyesületek Szövetségének. Jelenleg szervezés alatt áll a helyi vállalkozók klubja, részükre szakmai előadás-sorozatokat tervezünk az új számviteli törvényről s a helyi vállalkozói lehetőségekről. — Három hét alatt gyors sikert arattak... — Sajnos! _ ? — Egyre több az elbocsátott ember, a munkanélküli... r , F. I. Észak-Magyarországon a családigazdálkodás feltételeit és lehetőségeit feltáró vizsgálatunkat részben az intézet tájkutatási, részben pedig mikroközgazdasá- gi kutatásaihoz soroljuk. Végső célunk olyan vállalkozási lehetőségek feltárása és formák kimunkálása, amelyek megfelelnek a korszerű piacgazdaság követel-' ményeinek, ugyanakkor a tájadottságok hasznosítását célozzák meg, s nem kerülnek kibékíthetetlen ellentmondásba az ökológiai törvényszerűségekkel. Az 1990-ben végzett vizsgálatainkat családcentnkusan építettük fel. Véleményünk szerint ugyanis az agrárjellegű települések gazdasági-társadalmi eleiének alapsejtjei a vállalkozásorientált családi gazdaságok. Az elvégzett vizsgálatok nyilván csak a töredékét jelentik mindannak, amit e témakörben tervezünk. Fontosabb részeredmények a következők: a) A családi gazdálkodás és a családi gazdaság fogalmi tisztázása, a kisegítő, részmunkaidős és főfoglalkozású gazdaságok jellemzőinek feltárása. Felmerésünk tanulsága szerint Észak- Magyarországon a gazdaságok 19 százaléka kisegítő gazdaságnak, 81 százaléka pedig vállalkozásorientált részmunkaidős vagy főfoglalkozású gazdaságnak tekinthető. A tipikus családi
