Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. május 16., csütörtök Antall József befejezte izraeli látogatását Keresztény vagyok, természetes hát, hogy ha el­jövök a Szentföldre, akkor felkeresem Betlehemet is. Örömmel láttam, hogy az egyszerű emberek itt felekezetre való tekintet nélkül békében tudnak egymás mellett élni — így összegezte szerda délelőt­ti élményeit Antall József miniszterelnök, aki hiva­talos izraeli látogatásának utolsó napján — felesége társaságában — a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás évezredes szent helyeivel ismerkedett. A jeruzsálemi óvárosban tett séta során elsőként a Siratófalnál, a vallásos zsidók legszentebb imahe­lyén időzött a magyar kormányfő. Innen az al-Ak- sza mecsetbe, az iszlám hívők Mekka és Medina után legnagyobb becsben tartott zarándokhelyére vezetett az útja. Az épület szomszédságában lévő sziklamecset előtt Szaadeddin el-Alami jeruzsále­mi főmufti köszöntötte a vendégeket. A 691-ben épült mecsetet aköré a sziklatömb köré emelték, ahonnan a hagyomány szerint Mohamed próféta a mennybe emelkedett. Antall József a páratlan szép­ségű épülettel ismerkedve megjegyezte, hogy a mu­zulmánok legészakibb szent helye éppen Budapes­ten van: Gül Baba türbéje. A Via Dolorosán, Jézus utolsó földi útján halad­va a Szent Sír templomba látogatott ezután a kül­döttség. A bazilikát Krisztus keresztre feszítésének a hagyomány szerinti színhelye fölé emelték, s öt keresztény felekezet papjai miséznek benne. A rö­vid szentföldi ismerkedés Betlehemben a Születés templomában fejeződött be; itt Eliasz Freidzs a vá­ros keresztény vallású palesztin polgármestere üd­vözölte a magyar kormányfőt. A templomban a já­szol előtti szertartás szent énekei után a távolról ér­kezettek ajkáról magyarul is felcsendült a betlehe­mi ének. Miniszterelnökünk sajtótájékoztatóval zárta iz­raeli programját. (MTI) Először kapta nő a megbízatást Új miniszterelnök Franciaországban Michel Rocard eddigi miniszterelnököt — saját kérésére — fel­mentették tisztségéből — jelentette be az Elysée-palota szerdán dél­után hivatalosan is a hírt. Francois Mitterrand köztársasági elnök az 57 éves Edith Cres­sont, az európai ügyek volt miniszterét bízta meg a kormányfői teen­dőkkel. Cresson Franciaország történetének első női miniszterelnöke lesz. Második nap Bécsi népszavazás Az Expo a kormányülés napirendjén pókban többé-kevésbé már kör­Lett kárpótlás Szerdától Lettországban a volt földtulajdonosok és leszárma­zottaik kárpótlásban részesül­hetnek államosított ingatlanu­kért — ilyen értelmű határozatot hozott a Lett Legfelsőbb Tanács szerdai plenáris ülésén. Erre azonban csak akkor ke­rülhet sor, ha nem akarnak ko­rábbi földjükön gazdálkodni. Egy éven belül kell benyújtaniuk az illetékes önkormányzatokhoz kárpótlásra vonatkozó igényü­ket, valamint a tulajdonjogot igazoló okmányokat. Olasz—magyar vasúti megállapodás Július 1-jétől olcsóbbá válik a vasúti áruszállítás Olaszország és Magyarország között. Az erről szóló megállapodást Triesztben írták alá több ország kormányza­ti illetékesei. A megállapodás a trieszti új kikötő igénybevételét is előirányozza. A megállapo­dásban a magyar és az olasz ál­lamvasút mellett érdekelt az osztrák és a jugoszláv vasút is. A trieszti kikötő azt reméli, hogy forgalma fellendül a megállapo­dással, továbbá azért is, mert korszerűsítették a kikötői beren­dezéseket, és új vasúti összeköt­tetést is létesítettek hozzá. A megállapodás átlagban 18 száza­lékkal csökkenti az áruszállítási tarifát Olaszország és Magyaror­szág között. Üj főtitkár Megtört a jég a forró arab vi­lágban: tizenegy évi „mosolyszü­net” után ismét egyiptomi politi­kust választottak az Arab Liga élére. A 21 tagú szervezet kül­ügyminiszterei egyhangú dön­téssel Ahmed Eszmat Abdel- Megid egyiptomi külügyminisz­tert tették meg főtitkárukká a következő öt évre. Abdel-Megid az Arab Liga 1945-ben történt megalakulása óta a szervezet ötödik főtitkára. Elődei között három egyiptomi politikus volt, majd 1979-ben megtört ez a hagyomány. A liga tagországai az 1978-as Camp David-i megállapodás és az azt követő 1979. márciusi egyipto­mi-izraeli különbéke miatt boj- kottálták Kairót. így Abdel- Megid most a tunéziai Sedli Kli- bitől veszi át a stafétabotot, aki az Öböl-válság nyomán mondott le tavaly szeptemberben. Második napján is a vártnál nagyobb érdeklődés és részvétel jellemezte Bécsben a kedden el­kezdődött és csütörtök estig tartó népszavazást, amelynek során az 1995-ös világkiállítás megren­dezéséről és a bécsi Duna-sza- kasz vízlépcsőjének létesítéséről nyilváníthatnak véleményt az osztrák főváros lakói. Miután az első napon 154 ezer polgár, vagyis a választásra jogo­sultak 13,69 százaléka kereste fel a több mint kétszáz szavazóhe- lyet, a szerdai nap első felében, 13.00 óráig újabb 77 ezren adták le voksukat, így a népszavazás „félidejéig” a szavazatszámok, hányada már 20,5 százalékra emelkedett. Ez azért tekinthető meglepő­nek, mert Bécs helyi népszavazá­sainak történetében a részvételi arány csak egy alkalommal, 1973-ban érte el a 30 százalékot, az utóbbi években pedig több­ször volt — a témákkal is össze­függő érdektelenség miatt — mé­lyen e határ alatt. Most viszont már nem látszik lehetetlennek, hogy — ha az urnák lezárásáig nem csökken a szavazók áramlá­sa — a megjelenési részarány 40 százalék körül alakul. így ered­ményét a szocialista és néppárti többségű bécsi önkormányzat­nak (bár az részére a törvények szerint jogilag nem kötelező), feltétlenül figyelembe kell ven­nie a szavazásra bocsátott két ügyben követendő politikájához és gyakorlati állásfoglalásaihoz. Tizenkét napos látogatás II. Erzsébet az Egyesült Államokban George Bush amerikai elnök kedden ünnepélyes ceremónia keretében köszöntötte II. Erzsé­bet brit uralkodót, aki aznap kezdte meg 12 napos egyesült ál­lamokbeli látogatását. Üdvözlő beszédében Bush méltatta a két ország kapcsolata­inak minden eddiginél szorosab­bá válását, ami a többi között az Öböl-háborúban való közös fel­lépésben is megnyilvánult. A brit királynő átadta az elnöknek a Winston Churchill Alapítvány diját, amelyet az új nemzetközi rend megteremtéséhez való je­lentős hozzájárulásáért és az ira­ki agresszióval szemben mutatott bölcs fellépéséért kapott. Geor­ge Bush este díszvacsorát adott vendége tiszteletére. II. Erzsébet harmadizben tesz látogatást az Egyesült Államok­ban. Ma beszédet mond az ame­rikai törvényhozás két házának együttes ülésén, majd ellátogat Floridába, Texasba és Kentuckys ba is. (Folytatás az 1. oldalról) Kérdéses az időpont, valamint az, hogy milyen módon kompen­zálják a növekvő költségeket azoknál a családoknál, amelyek az áremelés miatt nagyon nehéz helyzetbe kerülnének. Az ülés napirendjére kerül a KGST kérdése is. Május 17-én és 18-án ugyanis Moszkvában a KGST-tagállamok képviselői er­ről fognak eszmét cserélni, és ad­dig ki kell alakítani a magyar ál­láspontot is. Ez az elmúlt hóna­Kuvaitból és Szaúd-Arábiá- ból a napokban a korábbiaknál derűsebb jelentések érkeztek az égő olajkutak eloltásának lehe­tőségeiről, és az Öböl vizébe öm­lött olaj pusztításának mértéké­ről. A világ eddigi legnagyobb ilyen jellegű környezetszennye­zése — az újabb becslések szerint — talán hamarabb felszámolha­tó, és hatása nem lesz olyan tar­tós. Az emírségben a vártnál gyor­sabban halad a közel 600 égő olajkút eloltása, s ez tápot adott azoknak a reményeknek, hogy nem évek, hanem esetleg már csak hónapok kellenek a rémá­lom elűzéséhez. Tegnap reggelig a tűzoltók már közel 100 kúttal végeztek, s ennek alapján arra számítanak, hogy augusztus vé­géig sikerül a kutak kétharma­dát, márciusig pedig valameny- nyit eloltani. A szakértők időközben azt is megállapították, hogy a kuvaiti olajfinomítókban okozott károk is kisebbek, mint amekkorától tartottak — s ezt a létesítménye­ket megrongáló irakiak műszaki tudatlanságával magyarázzák. Az égő olajmezőkön a lángok­kal küzdő szakemberek egyéb­ként nem a tűz eloltását tartják a legnehezebb feladatnak — jólle­het, ez a leglátványosabb —, ha­nem a szelepek elzárását. A rob­bantás hatasa ugyanis gyakran kiszámíthatatlan, és szinte min­den egyes kúthoz új módszert kell kitalálniuk. vonalazodott. Alapvető kérdés, hogy a KGST miképpen szűnjön meg, létrejöjjön-e utódszervezet, vagy már arra sincs szükség. A moszkvai megbeszélésen dönte­ni kell a közös vagyon hasznosí­tásának kérdéséről is. Emellett a kormány várható­an foglalkozni fog a kedvezmé­nyes üdültetéssel, az ügyészség alkotmányos helyzetével, és egyes lakossági csoportok foko­zott szociális támogatásával is. Egy másik probléma, hogy még soha nem kellett megbir­kózniuk ilyen hosszú ideje égő kutakkal. Ez számos, teljesen új feladat elé állítja a tűzoltókat. Je­lentős gond, hogy a szelepek környékén cementkeménységű anyagok rakódnak le, vagy hogy a kutakat több száz méteres olaj- tenger veszi körül. Szaúd-arábiai környezetvé­dők ugyancsak biztató hírekkel jelentkeztek az ország északkele­ti partvidékét elpusztító olajszeny- nyeződésről. Úgy vélik, hogy a tűző nap okozta hő és a lassú tengervíz­áramlás szerencsés kombináció­ja a Perzsa-öböl többi részét megóvja a komoly károsodástól. A víz magas sótartalma követ­keztében az olaj ugyanis a felszí­nen maradt, és a nagy melegben egyszerűen elpárolgott. Olajipari szakértők egyetérte­nek a környezetvédőkkel. Az ő számításaik szerint a tengerbe ömlött hatmillió hordó olajnak legalább a fele, de inkább 70 szá­zaléka már az első 24 órában el­illant. Igaz ugyan, hogy így még min­dig maradt kétmillió hordónyi — azaz körülbelül öt-hat tartályha- jónyi szennyezés —, az azonban a lassú sodrás és a gyenge szél mi­att igen lassan haladt előre. Zö­me az északi partvidéken csapó­dott le, az Öböl közepén már csak kisebb foltokat láttak. A dé­li vizekre pedig eddig nem terjedt át az olaj. Megjelent a Madonna Kuvaiti környezetszennyezés Kisebb a vártnál Ausztria Államszerződési évforduló Az 1955. május 15-én aláírt osztrák államszer­ződés olyan alapvető ok­mány, amely nélkül a modern Ausztria nem lenne elképzelhető. Ezt Franz Vranitzky osztrák kancellár állapította meg a szerződés aláírá­sának 36. évfordulója alkalmából szerdán Bécsben közzétett nyi­latkozatában. Mint rámutatott, az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval, Fran­ciaországgal és Nagy- Britanniával annak ide­jén létrejött megállapo­dás lehetővé tette a füg­getlen osztrák államiság visszaállítását, a külföldi csapatoknak az ország- ból ’való kivonását. Az államszerződés és a nem sokkal aláírása után ki­nyilvánított semlegesség révén Ausztria nemcsak belső fejlődésében éö el jelentős eredményeket, hanem a nemzetközi kö­zösség megbecsült tag­jaként jó szolgálatokat tett a világbéke megőr­zésének, a népek közötti megértésnek és az em­beri jogok érvényesíté­sének is — hangzik Vra­nitzky állásfoglalása. Ugyancsak az évfor­duló kapcsán az osztrák parlament egy képvise­lője, az ellenzéki Zöld Párt kisebbségi szóvivő­je, Terezija Stoisits szer­dán sajtónyilatkozatban fejtette ki azt a vélemé­nyét, hogy az osztrák ál­lamszerződésnek az ausztriai kisebbségekre vonatkozó rendelkezé­sei csak igen kis mérték­ben valósultak meg, s jo­gaik háttérbe szorulása miatt nagy beolvadási veszély fenyegeti őket. A képviselőnő különö­sen bírálta, hogy a ki­sebbségek lakta terüle­teken nincs megfelelő kétnyelvű oktatás, hiá­nyoznak a nemzetiségi nyelvű helységnévtáb­lák, és a kisebbségi nyel­veket a hivatalokban nem lehet használni. Rámutatott: a parla­mentnek foglalkoznia kellene az ausztriai nép­csoportok helyzetével, s maradéktalanul szava­tolnia kellene a kisebb­ségi jogokat a horváto- kon és a szlovéneken kí­vül azoknak is, akik nem szerepelnek külön meg­nevezve az államszerző­désben. Mennyi pénzt szán tüzelőre? Az AUSTROTHERM Kft. osztrák-magyar vegyes­vállalat európai színvonalú, kipróbált termékei expandált polisztirol keményhab hőszigetelő lemezek. Alkalmasak épülethomlokzatok, pad­lásfödémek, tetőterek és földszinti padlószer­kezetek hőszigetelésére. Az Austrotherm lemez használatával töredé­kére csökkenthetjük a fűtési költségeket és az ebből származó környezetszennyezést. A termékről részletes ismertetőt kap, ha visszaküldi ezt a hirdetést. Hidegben is olcsóbb a meleg Név:............................................... AUSTROTHERM _ . ­Hőszigetelőanyag Gyártó Kft. OQta ozas .................................... C ím:....................................................... ...............,.......... 9028 GYŐR Fehérvári út 75. Tel/Fax: (96) 12-086 Budapesti képviselet: Tel: M7-1398, 226-8577 A három titok és Kelet-Európa „Köszönöm, Szűzanya, hogy Kelet-Európa népeit elvezetted a szabadsághoz” — így adott há­lát II. János Pál pápa hétfőn a fa- timai Mária-szentélynél egymil­lió virrasztó hívő zarándok előtt azért, amit az egyházfő misztikus hittel a Fatimái Madonnának tu­lajdonít: a bekövetkezett hihe­tetlen változásokért. Mint ahogy neki tulajdonítja azt is, hogy fiz évvel ezelőtt a Szent Péter téren eltérítette a merénylő golyóját, s életben maradt. Kettős hálaadás így, ami a pápát Fatimába vezette ezen a napon: a merénylet 10. és a fatimai jelenés 74. évfordulóján. A fatimai Mária-szentély le­gendája Oroszországgal és (a pá­§ a tágabb értelmezéseben) Kelet- urópával függ össze. E legenda szerint 1917. május 13-án három pásztorgyerek juhokat legeltetett a Lisszabontóí 120 kilométerre északra fekvő falucska dombos határában, amikor megjelent előttük egy tölgyfában a Madon­na. „Három titkot” fedett fel állí­tólag a gyermekeknek. Kettő ezek közül ismert, a harmadikat a Vati­kánban őrzik lepecsételve. Az oroszországi bolsevik forradalom előtti időkben történt jelenés em­lékére templom és kegyhely léte­sült. Portugália szegény északi fal- vaiból ezrével zarándokolnak gyalog a hívők, sokszor több száz kilométerről a szentélyhez, ahol térden állva körbejáiják a templo­mot, és virrasztanak. Ma Fatima nemzetközi zarándokhely, Bábel és vásár, az őszinte hit és vallásos érzelmekkel történő kufárkodás helyszíne. A három titok közül az első a jelenés tanúira vonatkozott: ket­ten meghalnak közülük, a har­madiknak kell továbbadnia az üzenetet. Francesco és Giacirita néhány évvel később valóban meghaltak, a harmadik lányka, Lucia, ma 84 éves, és karmelita apáca Coimbrában. Most ő is ott volt a pápát fogadók között Fati­mában. A második titok Orosz­országra vonatkozott, és az or­szág „megtérését” sürgette. „Ha meghallgatják, amit kerek — így a Madonna állítólagos üzenete —, Oroszország megtér, és béke lesz. Különben elteijeszti a világ­ban tévedéseit, állandó háború­ság tör ki, és üldözés az egyház ellen. Sok jó ember hal mártírha­lált, a Szentatyának sokat kell szenvednie.” Nos, Oroszország és Európa 1917 utáni története — némi be- leérzésel — azóta „igazodni” lát­szik a fatimai jóslathoz, amiben Karol Wojtyla rendületlenül hitt már pápává választása előtt is, és még inkább megerősödött hité­ben 1981. május 13-án, a Fatimai Madonna ünnepén, amikor „egy kéz reá lőtt, és egy másik (a Ma­donnáé) eltérítette a golyót” — ahogyan többször is mondta azó­ta. Es valószínűleg még inkább hisz Mihail Gorbacsowal történt két találkozója után. A bekövetkezett változások felfoghatóak úgy, hogy „Orosz­ország megtért, és ezzel jött el a béke Európára”. A szláv pápa valóban sokat szenvedett az „ateista tévtanok” és a merénylő golyója által. Mártírdkban sem volt hiány Európa eme felén, de fine, a jóslat végül beteljesedni látszik: Kelet-Európa felszaba­dult, és a hit akadálytalanul ter­jedhet, még Oroszországban is. De mi a harmadik, féltve őr­zött fatimai titok? — ezt csak Lu­cia nővér tudja és a pápa. Állító­lag apokaliptikus katasztrófát jó­solt a világnak. Talán ez is Kelet- Európára vonatkozik? Esetleg a világméretű kömyezetpusztu-" lásra? Sokan találgatják, senki sem tudja pontosan. Á Vatikán nem tartotta alkalmasnak a nyil­vánosságra hozást. A „titkot” Lucia nővér. 1942-ben papírra vetette, majd 1957-ben lezárt borítékban megküldte a pápá­nak, XII. Pius azonban nem akarta megismerni a tartalmát, és nem nyitotta föl azt. A Vati­kán hosszú ideig vitatkozott ugyanis a fatimai jelenés „valódi­ságáról”, és — bar a Szovjetunió elleni propagandában jó szolgá­latot tett — hivatalosan az egyház sokáig nem vállalta fel azt, a szent hivatal nem adott ki rá „hi­telességi pecsétet”. A doktrínát őrző hivatal vezetője, Ottaviani bíboros letette a borítékot azután XXIII. János elé is, aki elolvasta azt, majd bezárta személyes pán­célfiókjába. Ott találta azt VI. Pál, majd utána II. János Pál. Ma tehát egyedül a pápa és Lucia nővér ismeri a titkot. A mostani pápai utazás előtt sok találgatás látott napvilágot, va­jon felfedi-e ezúttal II. János Pál, mit tartalmaz a boríték. Azt, hogy valami katasztrófára vonat­kozik, azt ő egy ízben elejtett megjegyzéséből tudni. 1985-ben a papa a Fatimai Madonnának ajánlotta az elnyomott Kelet- Európát. „Ha egyszer Oroszor­szágba megyek, az fordulatot je­lent majd a világ és a keresztény­ség sorsában” — jelentette ki ugyanabban az évben. Mára ez a fordulat bekövetkezett, és a pá­pának meghívása van a Szovjet­unióba. A „csodálatos 1989-es évet” a pápa a Gondviselés és a Madonna művének tudja és lát­tatja. Ezt fogalmazta meg a „Centesimus annus”, az új en- ciklika vonatkozó fejezetében, és így adott hálát a Fatimai Madon­na szobra előtt. Abban a Fatimá­ban, amelynek legendája össze­fonódott Oroszországgal. Egye­sek hisznek a fatimai legendá­ban, mások nem, annyi azonban bizonyosnak tűnik: az „ateista tévtanoktól” megszabadult ugyan Európa keleti fele, de a katasztrófa árnyéka bizony ráve­tül még mind Oroszországra, mind a térségre, befolyásolva közvetve a világ sorsát. Ügy tű­nik, sajnos még időszerű a „har­madik titok”, amelyről végül ez­úttal sem lebbent fel a fátyol. Magyar Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents