Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-14 / 111. szám

Magyar partnerek J Az osztrák partnerek a következő területeken keresnek tárgyalópartnereket: Találkozó: 1991. május 15. 8.30 órakor EGER, Technika Háza (A találkozón való részvétel az ÉMGK tag­jainak díjmen­tes, egyéb cégek részvételi díja: 1000 Ft/fő. A fizetés a helyszínen történik.) f Az osztrák — magyar gazdasági kapcsolatok A stájer gazdaság számára az 1990. év jó évnek bizonyult A stájer gazdasági és üzleti partne­rekkel való találkozás kapcsán ér­demes idézni néhány megállapí­tást a Stájer Kamara jelentéséből. Stájerország már évek óta megha­tározó szerejtet tölt be Ausztria gazdaságában. Súlya és fejlődése 1990-ben is töretlen volt. A Stájer tartomány bruttó terme­lése mezőgazdaság és erdőgazda­ság nélkül 6,2 %-os növekedést mutatott, ami jelentős az országos 4,4 %-os átlagával szemben. Eh­hez többek között hozzájárult az is, hogy az ipari és a szakágazati termékek árai alacsonyabbak Ausztria áraitól. A kisipar +7,1 %-os növekedést mutat, ami nem túlságosan magas ugyan, de jelen­tős Ausztria 5,5 %-ával szemben. A kereskedelem ennél nagyobb, 8,8 %-os emelkedést realizált. A stájer gazdaság építőiparának nö­vekedése 1990. III. negyedévében felgyorsult, ennek ellenére az itt tapasztalt 3,6 %-os fejlődés még az osztrák átlag alatt van (6,2%). Az egyéb szektorok dinamikájával az idegenforgalom nem tudott megfelelően lépést tartani. A kon­junktúra-emelkedésre pozitívan hatott, hogy a stájer üzemek ter­melékenységüket jelentősen tud­ták fokozni. A stájer gazdaság mérsékelten emelkedő konjunk­túra képét mutatja. A stájer és magyar üzleti és kama­rai kapcsolatok nagyon intenzíven fejlődtek az elmúlt években. Ebbe kapcsolódott be Heves megye 1990 őszén, mikor megyei cégek részvételével üzleti tárgyalásokra került sor Ausztriában. (Folytatás az 1. oldalról) ált termékek jelentős csökkenése miatt. Ugyancsak csökkent az ál­lati és növényi zsírok Magyaror­szágról szállított importja, ami­ben nyilvánvaló szerepet játszik az önellátás javulása a naprafor­góolajból. Élelmiszerexportunk növekedése jelentősen elmarad a tavalyitól, elsősorban az élő állat, a tejipari termékek, a gabonaipa­ri termékek és az állati takarmá­nyok esetében bekövetkezett visszaesésben kereshetők ennek okai, amely mögött az osztrák kereslet csökkenése húzódik meg. Importunk ütemében az év során tapasztalható volt bizo­nyos ütemváltozás, az év eleji igen magas érték először csök­kent, majd az év vége felé köze­ledve ismét erőteljesen emelke­dett. Éves szinten azonban a bő­vülés elmaradt a megelőző évi­től. Behozatalunkban a legna­gyobb volumenű és ütemű növe­kedés az egyéb készáruknál kö­vetkezett be, különösen a búto­roknál. A gépek és járművek csoportjában a híradástechnikai berendezések, számítógépek és az elektromos berendezések im­portja vált igen dinamikussá. Az import átlagos növekedési üte­métől elmaradóan növekedett a feldolgozott áruk csoportja, bár a bőripari és fafeldolgozó-ipari termékek ezt kiugróan megha­ladják. A legnagyobb visszaesés vásárlásainknál a gabonafélék­nél volt tapasztalható, ami az osztrák szállítókészség (például kukorica) csökkenésére vezethe­tő vissza, míg a kávé- és déligyü- mölcs-behozatalunk a szorosab­bá váló vállalati kapcsolatok (ve­gyes vállalatok) nyomán robba­násszerűen növekedtek, legdina­mikusabb területét adva a fejlő­désnek. Kooperációs kapcsolatok, harmadik piaci együttműködés, vegyes vállalatok A két ország gazdaságáról el­mondható, hogy egyre szerve­sebben kapcsolódik össze. A ko­operációs kapcsolatok már nem jelentik a legdinamikusabb, leg­magasabb formáját a két ország közötti együttműködésnek. A gazdasági kapcsolatok legegy­szerűbb formáját jelentő export- és importügyleteken kívüli terü­leten a legdinamikusabb fejlődés a vegyesvállalati kapcsolatok te­rén valósult meg 1990-ben. Ok­tóberben összesen kb. 450 joint venture működött osztrák rész­vétellel Magyarországon. A közös tulajdonú kockázat- vállalásban érzékelhető, hogy az osztrák cégek nem kevésbé vál­lalkoznak befektetésre a kon­junktúraérzékeny területeken (például textilipar), míg például a papíripar, a malomipar, a mű­szergyártás esetében már konk­rét megállapodásokra került sor. Az együttműködési kapcsola­toknál érezhetővé vált, hogy az üzletek egyik motivációja a ma­gyar munkaerő olcsóbb ára. Kis- és középüzemek gyakran keres­nek bérmunkapartnert a gép­ipar, fafeldolgozó ipar, elektro­mos ipar területén, illetve a me­zőgazdasági termeltetéshez föl­det és együttműködő felet. Az erőteljesen fejlődő osztrák kö­zép- és kisvállalkozói réteggel ki­alakult kooperációs kapcsolatok erősödnek. Pénz, pénz, pénz... A kezdő és működő cégek, konstrukciók leírását, pályázati kulási, exportfejlesztő, vállalko- vállalkozások egyik legnagyobb feltételeket. Ezen tájékoztatók zási), külföldi hitelek (finn, ba- problémája: pénzhez jutni. A ka- tartalmazzák a legfontosabb fo- jor, olasz, svéd) és a legfontosabb marai képviseleteknél az érdek- galmakat, a pályázatok tartalmi alapítványok — mint például a lődők megismerhetik a legfonto- kritériumait. Megtudhatók a vi- Magyar Vállalkozásfejlesztési — sabb gazdaságfejlesztő hitel- lágbanki hitelek (szerkezetátala- finanszírozási lehetőségei. Vállalkozási tanácsadás Az ÉMGK a kezdő és működő vállalkozók, gazdálkodó szerveze­tek számára személyes találkozási, tanácsadási, konzultációs lehető­séget kíván biztosítani, kiegészítve ezeket irodatechnikai és informa­tikai szolgáltatásokkal. Az iroda működésével és szolgáltatásaival lehetőséget kíván te­remteni és segítséget nyújtani a vállalkozóknak, gazdasági egységek­nek a megváltozott bel- és külgazdasági környezet által megkívánt új együttműködési, kooperációs, termelési kapcsolatok kialakításához. Tevékenységeink, tanácsadó szolgáltatásaink: — Társaságok, vállalkozások alakítása, átalakítása és működése. — Vállalkozásszervezés, vállalkozással összefüggő jogi kérdések és szerződések előkészítése. — Üzleti terv, stratégia, megvalósíthatósági tanulmányok készíté­se. — Hitelkérelmek, támogatási pályázatok előkészítése. — Tájékoztatás banki és hitelügyletekről. — Szaktanácsadás alapítványok alapításáról, működtetéséről. — Számítástechnika alkalmazása, ügyviteltechnika. — Külkereskedelmi (export-import) szaktanácsadás. — Vámtechnikai, vámkezelési, eljárásjogi szakértői tanácsadás. — Vállalkozások biztosítása, kockázati tényezők. — Marketing, piaci értékítélet. — Szaktanácsadás társadalombiztosítási, adózási kérdésekben. — Személyzeti, kulcsember-kereső tanácsadás. — Tanácsadás és szakvéleményezés építészeti és építőipari kérdé­sekben. Földműves vállalkozásfejlesztő, gazda-tanácsadó szolgálat: — Földrendezési, tulajdonrendezési szolgálat, földtulajdonnal kapcsolatos jogi, technikai, eljárási tanácsadás. — Földérték-, bérletidij-megállapítás. — Földhasznosítási tanácsadás (környezeti tényezők vizsgálata, javaslatok faj- és fajtakiválasztásra, gazdaságossági elemzés). 'tanácsadói, szakértői munkát a kamara gyakorló, tapasztalatok­kal rendelkező szakemberei biztosítják, illetve nyújtják. Technikai, szervizszolgáltatások: — Irodabérlet, protokollhelyiség. — Telefaxhasználat. — Gépírás. — Kiadvány-szórólap készítés. — Tolmácsolás, fordítás. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával szol­gáltatásainkat részben ingyenesen, részben 40%-os árkedvezmény­nyel biztosítjuk kisvállalkozók számára.

Next

/
Thumbnails
Contents