Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

HÍRLAP, 1991. május 2., csatoltok 2. Pozsony: pénz a nemzetiségi lapoknak Pozsonyban az új szlovák kor­mányfő, Ján Carnogursky vezet­te kormányülésen hétfőn jóvá­hagyták a nemzetiségi sajtó idei dotálására vonatkozó javaslatot. Ennek értelmében 21 millió ko­rona elosztására kerül sor, s ez azt jelenti, hogy az év hátralevő részében elhárul a nemzetiségi lapok megszűnésének veszélye. Földrengés Grúziában Már több mint száz halottja és több száz sebesültje van a hétfői grúziai földrengésnek, s félő, hogy az áldozatok száma tovább emelkedik. Zviad Gamszahur- dia grúz elnök kedden természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította a köztársaság észa­ki területét. Ezen a részen több mint százezer ember él. Az elő­zetes felmérések szerint romba dőlt az épületek 85 százaléka. Tengiz Szigua grúz miniszterel­nök szerint mintegy 80 ezer em­ber vált hajléktalanná. A hétfői grúziai földrengés erősebb volt, mint az a földmoz­gás, amely 1988-ban 25 ezer em­ber halálát okozta Örményor­szágban. Az Öböl-háború: 60 milliárd dollár A Fehér Ház adatai szerint az Öböl-háború előkészítése és megvívása 31,5 milliárd dollárba került, de a végső számla lega­lább 60 milliárdot tesz majd ki — amiből viszont a szövetségesek csaknem 55 milliárdot fedeznek. A megajánlott, összesen 54,5 milliárd dollárból Németország már maradéktalanul átutalta az ígért 6,5 milliárdot, Japán 10,7 milliárdot ígért, ennek még tíz százalékával tartozik. Szaúd- Arábia 16,8 milliárdból 9,2 mil- liárddal, a másik fő érdekelt, Ku- vait, 16 milliárdból 6,7 milliárd- dal tartozik. Eßer és a megye: elmergesedett vitában Ez bizony „kgb”-ügy... Zokon vette az önkormányzat „kgb-főnöke" (költségvetési és gazdasági bizottság elnöke) a sajtó — Hírlap, városi televízió — híradását, amely közzétette a megyei közgyűlésen elhang­zott feltételezést az intézményi támogatás elmaradásáról: „...az a 104 millió hiányzik, amivel elszámolta magát a város.'’ Az újságíró „elferdíti” a dolgokat, mert ez nem igaz — mondta —, az érintettek körében kialakult bizonytalanságért a sajtó a hibás, a pénz rendelkezésre áll, „költségvetési lebontása” 15- 20 másodperc kérdése csupán. Ahhoz képest rövid idő, hogy ez a „lebontás” immár hóna­pokat várat magára, mint ez kedden ismét kiderült. Meg az is, hogy ennyi másodperc alatt csupán egyetlen hónapra (?) ele­gendő pénzt lehetett „lebontani”. Talán mert újfent „ferdítő szándékkal" figyelt a sajtó, amely üggyé nagyította a közműve­lődési intézmények végzetes létbizonytalanságát. Méghozzá: „kgb”-üggyé.„! (Folytatás az 1. oldalról) A kérdés ezúttal úgy vetődött fel, hogy ennek az ügynek semmi köze a finanszírozási folyamat­nak. Mint Láng András, a költ­ségvetési és gazdálkodási bizott­ság elnöke fogalmazott: „...senki egy forinttal sem csökkentette az intézményeknek szánt támoga­tást, amelyet a városi költségve­tésből 15-20 másodperc alatt le lehet bontani. A tájékoztatóból kiderült: a Gárdonyi Géza Színház 20 mil­liót, a Gyermek-Szabadidőköz­pont 6, a Bródy Sándor Megyei Könyvtár 10, a Megyei Művelő­dési Központ csaknem 5,6 milli­ót kap a várostól az idén. — Csakhogy eddig egyetlen fillért sem utalt át ezekből a fo­rintokból az intézményeknek, így azok májusban működéskép­telenekké válnak. Ezért az tör­tént, hogy a megyei önkormány­zat költségvetéséből már túlfize­tés van, milliós tételeket utaltunk át, hogy ne kelljen bezárni azo­kat... — mondta felszólalásában dr. Jakab István megyei közgyű­lési elnök, aki arra hivatkozott: a város nem tartotta be a megálla­podásokat, amelyeket — ezúttal már sajnálja — csak szóban rög­zítettek, illetve emlékeztetőben, s nem jegyzőkönyvben. A vitában mindkét fél kitért ugyan egy-egy megállapodásra, de — mint lép- ten-nyomon kiderült — sohasem arra, amelyre a másik gondolt...! így hát maradt a „vádaskodás”, amely olyan kínos fordulatokat vett, hogy Herman István képvi­selő azt javasolta: ...ez már túl­haladja a napirendi témát, ne itt vitassák tovább az ügyet. Inkább azt kellene végre tisztázni — hangsúlyozta például Szabó Pál —, hogy „kinek mik a szándékai ezekkel az intézményekkel, mert mi is döntünk, a megye is dönt, de alig-alig vannak találkozási pontok...” — Próbálkoztunk megállapo­dásokkal, próbálkoztunk külön­böző tervezetekkel, de eddig egyetlenegy megállapodásterve­zet aláírással vissza nem érkezett. Módosítanom kell: az illetékhi­vatalét már megkaptuk, más nem érkezett. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom az év ötödik hónapja előtt... — hangoztatta a megyei közgyűlés elnöke. A téma lezárásaként Katona Józsefnéjavasolta: a testület sza­vazzon meg egy hónapos finan­szírozást az intézményeknek. Ezt a testület elfogadta, ám a megyei elnök ezt nem találta megoldás­nak... Abban viszont megállapo­dás született, hogy a Gárdonyi­színház üzemeltetésének, mű­ködtetésének, irányításának megoldására a két önkormány­zat kuratóriumot hoz létre. Eb­ben a megyei önkormányzat de­cember 31-ig vesz részt, a jövő­beni finanszírozást illetően a vá­ros sem tud érdemben nyilatkoz­ni. A másik két közművelődési intézmény gazdálkodását, mű­ködését a megyei önkormányzat közszolgálati, illetve a város gaz­dasági és kulturális közös (ad hoc) bizottsága „világítja át”, s tesz javaslatot az immár akut helyzet megnyugtató rendezésére. Egy munkavállalói csoport petíciója kapcsán kezdeménye­zett a közelmúltban vizsgálatot dr. RingeIhann György polgár- mester az Egri Városgazdálko­dási Vállalatnál kialakult hely­zetről, amely — mint megállapí­tották — nem az igazgató alkal­matlanságából fakadt (bár köve­tett el hibákat, fegyelmi vétséget azonban nem), hanem zömében a gazdasági változással kapcso­latos működési és funkcionális zavarok miatt. Az ülésen beje­lentették: Fekete Mihály igazga­tó—a kialakult helyzet mielőbbi megoldása érdekében — kérte beosztása alóli felmentését, ezt a testület elfogadta, s a vállalat élé­re polgármesteri megbízottat ne­vez ki, várhatóan négy hónapi időtartamra. Döntés született ar­ról is, hogy a Felszabadulás (Pyrker) téri egykori emlékmű bontásából származó gránit — az eredeti szerződés szerint — a munkát végző vállalkozót illeti meg. Végezetül képviselői kérdés hangzott el: Kalmár Péter kért tájékoztatást a 212. sz. ipari szakmunkásképző iskola igazga­tói pályázatával, illetve Pálfy Ist­ván ügyével kapcsolatban. Mint a polgármester válaszában el­mondta: a polgármesteri hivatal megfellebbezte az elsőfokú bíró­sági határozatot, újabb testületi döntésre csak a következőjogi lé­pés lezárása után kerül sor. (szilvás) Partnerre talált a recski ércbánya (Folytatás az I. oldalról) A DCI Bergbau Holdinggal (amely mögött egyébként jelen­tős osztrák és európai pénzinté­zetek állnak) az ércbánya vállalat szindikátusi szerződést kötött, melynek értelmében 50-50 szá­zalékos tulajdonmegosztású részvénytársaságot alapítanak a jecski állami vállalat átalakítá­sával. Az rt.-ben a magyar fél az eddig elkészült munkákkal, a külföldi készpénzzel vesz részt, továbbá vállalja, hogy előteremti azokat a beruházási költségeket, amelyek az alaptőkén felül még szükségesek, oly módon, hogy a finanszírozás nem igényel ma­gyar bankügyi garanciákat (vagy­is: a magyar állam nem kockáztat semmit). A tárgyalás, az alkudozás ugyan még tart a felek között, ám ha minden jól megy, a fentieknek megfelelően nem kell bezárni a recski bányát. Folytatódhat a be­ruházás, amelynek befejezésé­hez 200 millió dollár szükségel­tetik, s amelyet 26 hónap alatt be is kívánnak fejezni. Megépül a szorosan a bányához tartozó érc- előkészítő üzem, mely hasonló, csak jóval modernebb technoló­giájú lesz, mint a Recsken már meglévő régi üzem. Helyet vagy Bodony közelében (a kettes ak­na mellett), vagy Mátraderecs- kétől mintegy egy kilométerre, a vasút mellett kap, természetesen a környezetvédelmi előírások betartásával. A térségben — a korábbi elképzelésekkel szem­ben — nem terveznek kohászati feldolgozást, a kitermelt érceket egyelőre egy spanyol kohóba szállítják majd, viszont később, ha érdemes, akkor létesítenek egy saját kohót, arra alkalmas területen (nem Recsk környékén). Ha a termelés elindul, a recski bányából évente 40-45 ezer ton­na fémréz (Magyarország jelen­legi importigénye 40 ezer tonna), 10 ezer tonna fémcink, 500-1000 kiló arany és körülbelül 3-5 ton­na ezüst nyerhető ki. Egy ilyen bánya termelési értéke évi 150- 200 millió dollár. És ami egyálta­lán nem mellékes: a leendő köz­vetlen létszámigény mintegy 850 fő (jelenleg kétszázan dolgoznak a Recski Ércbánya Vállalatnál), s az új részvénytársaság még kö­rülbelül ugyanennyi embernek ad foglalkoztatási lehetőséget. A javító, szerelő, karbantartó mun­kákat, az étkeztetést ugyanis környékbeli vállalkozókra sze­retnék bízni. Az rt. a tervek szerint részt vesz a környező községek infra­struktúrájának fejlesztésében is. Parádot, Bodonyt és Mátrade- recskét összekötő aszfaltozott út készül majd, segíteni kívánnak a recski és a mátraderecskei cross­bar-telefonhálózat megteremté­sében, Recsk, valamint Párád gáz­ellátásának és az ottani szenny­víztisztító rendszereknek a kiépí­tésében. A bánya, ha az elképze­lések megvalósulnak, gyógyha­tású meleg vízzel látja el a parád- fürdői strandot — így megnöve­kedhet az idegenforgalom, egyébként a külföldi partner ki­fejezetten ilyen irányú befekte­tést is tervez —, s persze a mátra- derecskéi fürdőnek szintén biz­tosítják továbbra is a meleg vizet. Arról is megegyezés született, hogy a bányával össze nem függő infrastruktúra fejlesztésére az érintett községek önkormányza­tainak 100 millió forintos segít­séget nyújt majd az új cég. — Mindezt persze nem ön­szántából vállalta a külföldi part­ner, mindent ki kellett harcolni — mondja dr. Gagyi Pálffy And­rás. — Most pedig várjuk az Ál­lami Vagyonügynökség pozitív döntését, hiszen a szerződés ak­kor lép életbe, ha azt az ÁVÜ jó­váhagyja. Az átalakulási tervet már benyújtottuk, s kedvező fo­gadtatása esetén a társaság meg­alakulásáig a további költségeket az osztrák fél megelőlegezi. A részletes tervezés majd eztán kö­vetkezhet, a környéken élő em­berek, a helyi önkormányzatok szempontjainak figyelembevéte­lével. Úgy gondolom, célszerű len­ne, ha az érintett községek ön- kormányzati társulást hoznának létre érdekeik egyeztetésére, hogy a tervezésbe még menet közben tudjanak beleszólni. Rénes Marcell (PÁLYÁZATI FELHÍVÁS] a gyöngyösi rendőrkapitányi munkakör betöltésére A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője pályázatot hirdet: a gyöngyösi rendőrkapitányi (szolgálati hely: Gyöngyös, Róbert Károly u. 21/1. 3200) munkakörre. A rendőrkapitány főbb feladatai: a rendőr-főkapitányság vezetőjének közvetlen alárendeltségében vezeti a rendőrkapitányságot és irányítja az illetékességi területén működő rendőrőrsöket. A jogszabályben előírt keretek között részt vesz a közbiztonság és a belső rend védelmében, együttműködik állami, társadalmi szervekkel és az önkormányzatokkal. Gondoskodik a bűnmegelőzési — üldözési feladatok, közbiztonság és a rendészeti munka javítását célzó intézkedések megtételéről, illetve végrehajtásáról. A munkakör betöltésének alapvető feltételei: — büntetlen előélet, — 25-54 éves kor (a benyújtási határidő lejártakor kell fennállnia), — az egyetem állam- és jogtudományi karán szerzett diploma, vagy Rendőrtiszti Főiskolán szerzett képesítés, — legalább 5 éves büntetőjogi vagy rendőri gyakorlat, — egészségügyi alkalmasság. A pályázat tartalmazza: — a pályázó nevét, személyi adatait, részletes — szakmai tevékenységet is magában foglaló — önéletrajzát, az iskolai végzettségét tanúsító okiratok másolatát, a jelenlegi munkahelyét, fizetését, (ezen adatokat külön zárt borítékban kell elhelyezni), — az adott terület közbiztonságának javítására vonatakozó szakmai elképzeléseit tartalmazó pályamunkát (legfeljebb 10 gépelt oldal terjedelemben, külön zárt borítékban, jeligével ellátva), — a beosztás betöltésével kapcsolatos feltételeit. Az illetékes rendőrkapitányság a terület közbiztonsági helyzetéről, valamint a szerv személyi és tárgyi feltételrendszeréről — az állami és szolgálati titokra vonatkozó szabályok megtartásával — igény esetén kizárólag adatokat tartalmazó, írásos tájékoztatót ad. Illetmény megegyezés szerint. A pályázatot 1991. május 20-ig az alábbi címre kell beküldeni: Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Személyzeti Osztály 3300 Eger, Eszterházy tér 1-3. A pályázatot 1991. június l-jéig bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: az Országos Rendőr-főkapitányság, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, a szolgálati beosztással érintett szerv személyi állományának, valamint az önkormányzatok delegáltja, továbbá a szakma felkért szaktekintélye. A munkakörbe történő kinevezés, az önkormányzatok egyetértését követően legkésőbb 1991. július 1-jei hatállyal történik és 5 évi időtartamra szól. A döntésről a pályázók levélben kapnak tájékoztatást. A munkavégzéssel kapcsolatos egyéb kérdéseket alapvetően a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. tvr., a pályázati rendszerrel kapcsolatos kérdéseket az e tvr-t módosító 1990. évi LXXXII. tv., valamint a rendőr-főkapitányi és rendőrkapitányi beosztások betöltésének a pályázati rendjéről szóló 27/1990. (XI. 21.) BM rendelet tartalmazza. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. A pályázattal kapcsolatban Sipos András, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Személyzeti Osztály vezetője (Eger, Eszterházy tér 1-3.) ad felvilágosítást a 12-555/15-48, 13-125 városi vagy a 11-86 belügyi telefonszámon. PÁLYÁZAT HEVES VÁROS Önkormányzati Testületé nevében eljáró Polgármesteri Hivatal pályázatot hirdet IRODAVEZETŐI ÉS IRODAVEZETŐ-HELYETTESI beosztásokra a következő irodákhoz: — Vállalkozási Koordinációs és Városfenntartó, Fejlesztési Iroda: Végzettség: szakirányú diploma, 5 éves szakmai gyakorlat, egyéb egyetemi, főiskolai végzettség esetén 10 éves szakmai gyakorlat. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik városépítési, városgazdálkodási szaküzemmérnöki végzettséggel és államigazgatási, területrendezési-tervezési gyakorlattal rendelkeznek. — Jogi és Közszolgáltatási Iroda: Végzettség: állam- és jogtudományi egyetem esetén 5 éves szakmai gyakorlat, államigazgatási főiskola esetében 10 éves gyakorlat. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik államigazgatási vezetői munkakörben többéves vezetői gyakorlatot szereztek. — Regionális Gazdasági Elemző es Számviteli Iroda: Végzettség: közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség esetén 5 éves szakmai gyakorlat, számviteli főiskola esetén 10 éves szakmai gyakorlat. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik gazdasági, elemzői, számviteli vezetői gyakorlattal rendelkeznek. A pályázóknak lakást biztosítani nem tudunk. A pályázatokat önéletrajzzal és 3 hónapnál nem régibb erkölcsi bizonyítvánnyal, a pályázat megjelenésétől számított 15 napon belül kérjük benyújtani HEVES VÁROS POLGÁRMESTERÉHEZ, vagy JEGYZŐJÉHEZ (Heves, Polgármesteri Hivatal). A pályázatok elbírálásáról 1991. június 12-ét követően írásbeli értesítést kapnak a pályázók. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik a város szülöttei, lakói, továbbá akik a fentiekben felsorolt feltételek mellett az általuk megpályázott munkakör szakterületének megfelelően HEVES VÁROS KÖZIGAZGATÁSI FELADATAIRA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓT nyújtanak be. A pályázni kívánók bővebb tájékoztatót Furka Elemér jegyzőtől kapnak. (Telefonszám: 06-39/11-472). A pályázatokat bizalmasan kezeljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents