Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-11 / 84. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. április 11, csütörtöki Távozik a belügyminiszter A szerb parlament tegnapra virradóra — többhetes vita után — elfogadta Radmilo Bogdano- vics lemondását, de csak azért, mert a március 9-i belgrádi tüntetés erőszakos elfojtásával vádolt belügyminiszter nem volt hajlandó eltekinteni a távozástól. Bogdanovics mellett végig kitartott a szerb kormány, azt javasolva, hogy a parlament ne fogadja el a leköszönést. A parlament végül úgy foglalt állást, hogy a belügyminiszter nem hibás ugyan, de tiszteletben kell tartani állásfoglalását. Kölcsönös érdekeltség Szászország és Magyarország érdekelt abban, hogy az autópálya Drezda és Budapest között teljesen kiépüljön. A pénzügyi, valamint a szervezési-műszaki kérdéseket szakértői csoportok fogják megtárgyalni. Egyebek között ez az elképzelés vetődött fel Bőd Péter Ákos magyar ipari és kereskedelmi miniszter és a szászországi gazdasági miniszter, Kajo Schommer tárgyalásain. Az értesülés a Handelsblatt tegnapi számában látott napvilágot, a keletnémet tartományokban felmérő körutat tett magyar miniszterrel folytatott beszélgetés írásos változatában. Megnyílt a Hannoveri Ipari Vásár Hannoverben tegnap reggel megnyitotta kapuit az idei nemzetközi ipari vásár. A világ legnagyobb ipari vásárán tíz szakkiállításon 50 ország több mint 6400 kiállítója mutatja be a technika legújabb eredményeit. A vásár április 17-ig várja látogatóit. A kiállítók 36 százaléka külföldről érkezett. Németország új szövetségi tartományaiból 245 cég képviselteti magát. Svájc külön országbemutatóval vesz részt, amelyen 190 vállalat van jelen termékeivel. A vásár szervezői 400-450 ezer külföldi látogatóra számítanak. Magyar árubörze Romániában Háromnapos árubörzét tart Szatmárnémetiben április 26- 28. között Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 36 gyára, vállalata, szövetkezete és magánvállalkozója. A nyírségi kiállítók azokat a termékeiket mutatják be, amelyeket felkínálnak megvásárlásra leendő román partnereiknek. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. AJKAY GÁBOR 1991. április 9-én elhunyt. Temetése április 12-én 14 órakor a felnémeti temetőben lesz. A gyászoló család. Jazov a területi kérdésről Nincs kompromisszum a szigetvitában „Nincs helye kompromisz- szumnak a szigetvitában” — nyilatkozta Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszter a japán Maini- csi Simbunnak adott interjújában. Egy héttel Mihail Gorbacsov japán látogatása előtt a miniszter kifejtette, hogy szovjet biztonsági érdekek forognának veszélyben a területi engedmények esetében. — Ha a szigetvitát Tokió előnyére oldanák meg, az a Szovjetunió nemzetbiztonsági érdekeit sértené — hangsúlyozta a miniszter. Exkluzív nyilatkozatában Jazov emellett azzal is érvelt, hogy a háborúban részt vett szovjet emberek is ellenzik a szigetek visszaadását. A védelmi miniszter nem ismeri el annak a közös japán-szovjet nyilatkozatnak az érvényességét sem, amelyet 1957-ben adtak ki, és benne a Szovjetunió hajlandóságot mutatott két vitatott sziget visszaadására. Hozzátette még: a Szovjetunió nem fogja eladni a szigeteket, nem tekinti azokat alkudozás tárgyának a japán gazdasági támogatás megszerzéséért. A miniszter ugyanakkor hitet tett amellett, hogy fokozni kell Japán és a Szovjetunió között a bizalmat, a két országnak tárgyalnia kell a Csendes-óceán térségét érintő haderőcsökkentésekről, és ai;ról, hogy demilitari- zált övezetet hozzanak létre Hokkaido és a Kuril-szigetek környékén. Jazov a szovjet katonai doktrína védelmi jellegéről szólt, bizonyítékul azt hozta föl, hogy a Szovjetunió az ázsiai térségben telepített közepes hatótávolságú rakétáinak számát is csökkentette, és hajlandó tárgyalni az ázsiai-csendes-óceáni térséget érintő fegyverzetcsökkentésekről. Jazov nyilatkozatát Japánban úgy értékelik, mint amely árnyékot vet a Gorbacsgv-látogatás „eredményességéhez” fűződő reményekre. Megfigyelők szerint ezek után lehetséges, hogy a számos kompromisszumos — de a területi vita konkrét megoldását előrevetítő — javaslat helyett Gorbacsdv erejéből csak egy, a „területi probléma létezését” elismerő nyilatkozatra telik majd. Ilyen értelemben nyilatkozott a minap Andrej Kozirev, az Orosz- országi Föderáció külügyminisztere is, aki részt vett a témában folyó tárgyalásokon. Arafat-üzenet A palesztin nép nemzetközi védelmét sürgette a fokozódó izraeli elnyomassál szemben Jász- szer Arafat. A PFSZ VB elnöke üzenetet intézett a palesztin néphez abból az alkalomból, hogy az intifáda 41. hónapjába lépett; az üzenetet a WAFA palesztin hír- ügynökség is közölte. Arafat ismét bírálta az Izraelnek nyújtott korlátlan amerikai támogatást, amely — mint rámutatott — odáig teljed, hogy a Biztonsági Tanács bármely akcióját megakadályozza. — Megengedhetetlen és ésszerűtlen is Izrael bátorítása, hogy továbbra is fenntartsa területeink megszállását és folytassa a palesztin nép ellen irányuló agresszív politikáját — jelentette ki. A palesztin vezető hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelentőségének megfelelően kell megvizsgálnia minden problémát, és megfelelő intézkedéseket kell hoznia. Bőven volt munka az Atlantison Az Atlantis amerikai űrsikló legénysége kedden változatos programot bonyolított le — követtek egy műholdat, válaszoltak iskolás gyerekek kérdéseire, és üdvözletét kaptak a szovjet Mir űrállomás személyzetétől —, mielőtt elkezdtek csomagolni a tervezett leszálláshoz. Az utolsó teljes űrbéli munkanapon a legénység, amelynek tagjai közül erdekes módon senki sem fiatalabb 38 évesnél, befejezte a fedélzeti kísérleteket. Amatőr rádiókapcsolatot létesítettek egy Ohio állambeli iskolával, s válaszoltak a gyerekek kérdéseire. A nap folyamán az Atlantis mintegy 10Ö kilométeres távolságban elhaladt a szovjet Mir űrállomás fölött, ahol két szovjet asztronauta december óta dolgozik. Az amerikai űrhajósok többször is megpróbáltak kapcsolatba lépni szovjet kollégáikkal az űrrepülőgép amatőr rádióadóján keresztül. Az amerikaiak elmondták, hogy ők hallották a szovjeteket, de nem tudják, hogy kollégáik vajon hallották-e őket. A 39. űrsikló út fő célja egy csillagászati műhold pályára állítása volt. A mesterséges hold rádióantennája beszorult, így két űrhajósnak vasárnap a világűrben kellett kiküszöbölnie a hibát, ami 19 perc alatt sikerült is. Az Atlantis útiprogramjában szerepelt űrséta, de csak egy nappal később, így a vasárnapi űrbéli javítás több mint öt év óta az első űrsétának számít az amerikai űrprogramban. Hétfőn aztán lezajlott a tervezett űrséta is, amelynek során az űrhajósok ellenőrizték az űrállomás — később majd szerelésre használható — külső műszereit. Az utolsó kísérletek egyikeként az Atlantis „csillag nyomkövetőjének” adatait felhasználva 14 kilométernyire megközelítette a most útjára bocsátott Gamma Ray műholdat. (MTI) Meg kell állítani a kurdok legyilkolását Amerikai törvényhozók kedden arra szólították fel a kormányzatot, hogy segítse az iraki kurd . menekülteket, beleértve olyan módon is, hogy lépéseket tegyen az iraki kormányerők támadásainak megállítására. Claiborne Pell szenátor, a Szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: az Egyesült Államoknak morális kötelezettsége az, hogy megpróbálja megállítani a kurdoknak a sikertelen felkelést követő legyilkolását. Pell és a bizottság más tagjai elutasították George Bush elnök azon érvelését, miszerint egy ilyen intervenció az iraki polgár- háború részesévé tenné az Egyesült Államokat. Patrick Leahy szenátor, az egyik külföldi segélyeket megajánló albizottság elnöke sürgette Bush elnököt, hogy kéijen a Kongresszustól rendkívüli segélyt a kurd és siíta menekültek számára. Dániel Moynihan szenátor ezzel kapcsolatban már be is nyújtott egy javaslatot, amely’ 50 millió dollárnyi humanitárius segélyt juttatna a kurdoknak. Claiborne Pell szerint Washingtonnak figyelmeztetnie kellene Szaddám Húszéin iraki elnököt arra, hogy állítsa le a kurdok és síiták gyilkolását, ellenkező esetben azzal a kockázattal kell szembenéznie, hogy amerikai vadászgépek megsemmisítik „gyilkos fegyvereit”. (MTI) Kuba elutasította azt a hivatalos argentin kérelmet, hogy szolgáltassa vissza a Montoneros argentin gerillaszervezet által még a ’70-es években a kubai nemzeti bankban elhelyezett pénzösszegeket — közölte a La Náción című argentin újság. Kubának nem kell megindokolnia, milyen kapcsolatokat tart fenn, mindamellett nincs tudomása a jelzett pénzalapról — mutat rá a lap által idézett kubai válasz. Az argentin hatóságok mintegy százmillió dollár visszatérítését kérték Kubától. Ä gerillaszervezet — mely a Perón elnök által az ’50-es években alakított populista mozgalomból vált fegyveres osztaggá — a ’70-es években hatalmas váltságdíjakat kapott milliomosok elrablása után, s pénzhez jutott más akciókból is. A La Náción által idézett argentin bíró szerint, bizonyítékok vannak arra, hogy az 1983-ban feloszlott szervezet tagjai Kubába menekítették pénzüket. A kubai diplomáciai jegyzék azt is megvilágítja, hogy kétoldalú megállapodás híján jogi alapja sincs az argentin kérés teljesítésének. Bojkottal fenyeget az albán ellenzék Az albán ellenzék bojkottálni fogja az új parlament első ülését, ha a kormány addig nem nevezi meg az ellenzék egyik vezetőjének haláláért felelős személyeket — közölte újságírókkal Gramoz Pasko, az ellenzéki Demokrata Párt egyik legfőbb irányítója. Arben Brocit, a szervezet shkodrai vezetőjét akkor érte a halálos lövés, amikor a helyi lakosok egy része — választási csalásokat emlegetve — egy héttel ezelőtt a kormánypárt ottani székházához vonult. (Rajta kívül egyébként még három másik személy is életét vesztette.) Az ellenzék szerint a lövéseket a székházból adták le, az albán belügyminisztérium viszont azt állítja, hogy a rendőrök tüzeltek, azután, hogy a tömegből lövések dördültek el. Pasko egyébként elvetette a kormánypárt koalíciós ajánlatát, de közölte: szervezete konstruktív ellenzékként fog működni. (MTI) Nemzeti program Az agykutatás évtizede Nemzeti kutatási program meghirdetését javasolják a magyar idegtudomány képviselői. Azt ajánlják, hogy ezzel országunk csatlakozzék az Amerikai Egyesült Államoknak a kongresszus által meghirdetett „agykutatás évtizede” nevű tudományos programjához — tájékoztatta az MTI munkatársát Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézetének igazgatója, aki a program egyik kezdeményezője. Elmondta: a programot Surján László népjóléti miniszter a Minisztertanács elé terjeszti Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Pungor Ernő miniszter, az OMFB elnöke támogatásával. Ezt a javaslatot az Országgyűlés illetékes bizottsága elé már beterjesztették. A Nemzetközi Agykutató Szervezet szorgalmazza, hogy a nemzetek saját programjukkal kapcsolódjanak az amerikai kezdeményezéshez. Számos nyugat-európai országban, így Nagy-Britanniában, de a Szovjetunióban is, már készül a kormányzati szintű hasonló program. magyar íaegtuaomany jói képzett szakorvos- és kutatógárdájával nemzetközi elismerésnek örvend, kutatásának anyagi feltételei azonban meglehetősen szűkösek. Ez korlátozza a hazai ideg- és elmegyógyászat, idegsebészet, idegtudomány és pszichológia fejlődését éppen akkor, amikor a biológia és az orvostudomány évszázada felé tartunk. A nemzeti tudományos program megvalósítása, a magyar idegtudomány részvétele a nemzetközi együttműködésben páratlan lehetőséget kínál a fejlődésre, fejlesztésre. Ha a magyar agykutatás — amely ez ideig is nagymértékben támaszkodott külföldi együttműködésre — megkapja a hazai programtámogatást, jelentős külföldi támogatásra is számíthat. Lehetővé válna a kutatáshoz szükséges külföldi, magas színvonalú technika importja. A korszerű műszerek, technikák és módszerek hazai alkalmazása révén pedig hirtelen meggyorsulhatna a magyar kísérletes élettudományok és a klinikai kutatás felzárkózása az európai tudományhoz. Az új integrációban jobban hasznosíthatók a komputerhálózatra telepített információszolgáltató rendszerek, új, hatékonyabb kommunikációs formák alakíthatók ki. Mindez elősegítené a már meglevő tudományos iskolák fejlődését, újabbak kialakulását. Megvalósulhatna a hazai agykutatás űj, korszerű szervezeti integrációja. Az egyetemeken, kutatóintézetekben létesíthetnének idegtudományi központokat, ahol a kutatócsoportok — akik jelenleg külön- külön kutatnak — egymás közelében vagy legalábbis együtt dolgozhatnának. Ha lényegesen javulnának a kutatási feltételek, á külföldön tanult és jelenleg ott. dolgozó kiváló képességű magyar szakemberek jelentős része hazatérne. Az agy működésének mind alaposabb feltárása, szerkezete és funkciója összefüggéseinek teljesebb megismerése elősegíti számos betegség kialakulásának megértését és eredményes gyógykezelését. Az idegtudomány alap- és alkalmazott kutatási eredményei lehetőséget kínálnak majd az idegrendszer működésére ható eredeti magyar gyógyszermolekulák kifejlesztésére. Az idegtudományok fejlődése előmozdítaná a hazai mikroelektronika és informatika fejlődését is. Rendre meg lehetne teremteni a természetes és mesterséges intelligencia ipari alkalmazhatóságának feltételeit is. A nemzeti program megvalósításával mód nyílna az eddigieknél előnyösebb nemzetközi együttműködési megállapodásokra is — hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter. % A ■*y Aj ánlatunkból: 106000 Ft+ÁFA V CANON 270 tip. telefax MINOLTA EP 211 fénymásoló BROTHER 1286 asztali számológép ROBOTRON S 6125 írógép ROBOTRON S 6130 írógép Mérőműszerek, mérőórák is nagy választékban kaphatók. JÖJJÖN, LEGYEN ÖN IS ÜGYFELÜNK! Eger, Dobó tér 8., tel.: 11-649. Nyitva tartás: 9—17 óráig. 214000 Ft+ÁFA 7840 Ft+ÁFA 33500 Ft+ÁFA 40000 Ft+ÁFA COLOR-NOVA KFT. SZOLGÁLTATÓEGYSÉGÉNEK AJÁNLATA: OLCSÓN - JÓL - GYORSAN! Villanymotorok tekercselése és javítása. KERESKEDELMI EGYSÉGÉNEK AJÁNLATA viszonteladóknak és magánszemélyeknek egyaránt: Importból származó horganyzott kerítésfonat, huzalszeg, fa kerítéselemek, paradicsomsűrítmény, cukorka drazsé, 136 W-os villanymotorok. ÁRAINK KEDVEZŐEK! Hatvan, Balassi u. 73. (Téglagyár). Telefon: 38/11-981. s % Az Eszak-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat értesíti a Tisztelt lakosságot, hogy április 8-tól A FEKETE-FEHÉR kötegelt újságpapír árát 1,50 Ft-ról 2,50 Ft-ra FELEMELTE. Az ebbe a kategóriába tartozó minőségű újságpapírokból a telepek és átvevőhelyek készséggel adnak felvilágosítást. Megengedhetetlen Izrael bátorítása Kuba nem adja vissza az argentin gerillák pénzét
