Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-09 / 82. szám

HÍRLAP, 1991. április 9., kedd HATVAN ÉS KÖRZETE 5. A város patinás épületei„ A posta­palota A Kossuth tér és a Grassalko- vitch (korábban Vöröshadsereg, azelőtt báró Hatvani Sándor) út találkozásánál áll az 1897-ben, eklektikus stílusban épült, egy­emeletes postaépület. A jelenle­gi, többszöri átalakítás utáni épületet utoljára 1959. február 6-án adták át. A szép építmény alakja, méretei a Robotkay La- josné készítette, mellékelt fotón jól érzékelhetőek. Az épületben először a hatva­ni 26. számú kincstári postahiva­tal kapott helyet Löffler Szidónia postamestersége idején. Hatvan postatörténetének egyik fontos mérföldköve ez az 1879. évi épí­tési dátum. Az első postahivatalt 1694-ben állította fel Hatvanban a budai kamarai igazgatóság. A Rákóczi-szabadságharc idején Szabó Máté, majd 1705-től Ta- tay István, az 1848/49-es forra­dalom és szabadságharc alatt pe­dig Löffler János a hatvani pos­tamester. 1871-ben Hatvan — mint mellékállomás — bekap­csolódott a távíróhálózatba. A 26. számú Kincstári Postahivatal és a Magyar Királyi Budapesti Távírdaigazgatóság 8. számú hatvani tisztiállomása 1889-ben egyesült, mint 34. számú Kincs­tári Posta és Távírdahivatal. 1890-től a postahivatal takarék- pénztári közvetítést is szolgálta­tott a lakosság számára. E szol­gáltatásból alakult ki 1899-ben az épületben működő Hatvanvi­déki Takarékpénztár, amely az 1920-as évek végén beolvadt az Olasz-Magyar Bankba, annak fi­ókjaként. (Az Olasz-Magyar Bank helyett 1944-ben a Heves Megyei Takarékpénztár hatvani fiókja.) Kisebb átalakításokat végeztek 1900-ban az épület­ben, amikor Hatvan bekapcsoló­dott a Budapest — Miskolc — Kassa telefonvonalba. A legna­gyobb átalakítást, illetve helyre- állítást 1944. november 24-e után kellett elvégezni, mert ek­kor a visszavonuló német egysé­gek egy különleges osztaga fel­robbantotta az 1. sz. postahivatal távírdáját és telefonközpontját. Az egyik szemtanú szerint: „A robbanás ereje olyan nagy volt, hogy az eméletes postahivatal földszintjéről az égre lehetett te­kinteni, nem maradt a robbanás helyén sem emelet, sem padlás, sem tető. Az emeleti homlokzat főtéri frontján is hatalmas rés tá­tongott. A távkábel-erősítő állo­más műszaki berendezéseit fej­szével verték szét.” A németek e brutális akciójához Garai hatva­ni nyilasvezető az egyetértését adta, csak a menekülés volt fon­tos neki. A németek elmenekü­lése után azonnal nekiláttak a helyreállítási munkáknak. 1945. január 4-én megindult a helyi postaforgalom, április 29-én már a Budapest — Hatvan — Eger távbeszélő vonalon dolgoztak. 1952. április 19-én avatták a nyolcszáz előfizetőt kiszolgáló automata telefonközpontot, 1959. február 6-án pedig a jelen­legi, átalakított épületet adták át. 1983-ban kapcsolták be Hatvant — 38-as körzeti hívószámmal — a gépi kapcsolású távhívórend­szerbe. Az épület mai állapota kiváló, az 1990-ben végzett átalakítási, restaurálási munkálatok után íz­léses, modern és remek összeté­telű személyzettel rendelkező fő­postája lett a városnak. Demény-Dittel Lajos Gyógyítás — kézrátétellel A hatvani városi művelődési központba érdekes programra várják a közönséget április 15- én, hétfőn délután öt órakor. ’’Reiki, a kézrátételes gyógyítás módszerei” címmel Kun István tart előadást, bemutatóval egy­bekötve.. Gordon-módszerrel A tanári hatékonyság fejlesz­tése címmel programsorozat in­dul Hatvanban, a városi művelő­dési központban április 16-án, délután három órakor. Az elő­adásokat Rohánszky Magdolna és Gordon Katalin pszichológu­sok vezetik. Számítás­technikai tanfolyam A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Hatvan Városi Szervezete alapfokú számítás- technikai tanfolyamot indít C-64-es és C+4-es gépeken, öt­ven órában. Operátori tanfolya­mot is indítanak, ez hatvanórás, s a résztvevők IBM PC gépeken tanulhatnak. Az érdeklődők a városi könyvtár épületében je­lentkezhetnek személyesen vagy telefonon, a 12-059-es telefon­számon. „Hortobágyi muvésztelep 9» A Hatvani Galériában április 11-én délután fél hat órakor ke­rül sor a Hortobágyi művészte­lep című tárlat'megnyitására. A kiállítást dr. Losonczi Miklós ajánlja a közönség figyelmébe. Ezt követően Dajkó Ágnes fuvo­laművész koncertjében gyönyör­ködhetnek az érdeklődők. Zon­gorán kísér Jinsen Gabriella. Állami támogatással — takarékosabban A közelmúltban Zagyvaszán­tón is elfogadták a költségvetést. A megközelítőleg harmincmillió forint jelentős részét a meglévő intézmények fenntartása emészti fel. A jegyzőasszony elmondása szerint kiemelt feladatnak tekin­tik az óvoda és az iskola fűtésé­nek korszerűsítését, az olajtüze­lés ugyanis már az elmúlt évben is rengeteg pénzbe került. Ezért az önkormányzat 5 millió forint céltámogatásra nyújtott be igényt a Belügyminisztérium­hoz. A pénzre nagy szükség len­ne, hiszen ennek segítségével be­vezethetnék a gázt a két intéz­ménybe, ami jelentősen csök­kentené a fűtési költségeket. Emellett szeretnék a helyi rende­lőintézet gépállományát korsze­rűsíteni, hogy a falu lakóinak ne kelljen Hatvanba utazniuk egy- egy kezelésért. Tervezik továbbá — a környező községekkel közö­sen — egy regionális szeméttelep kialakítását Apc térségében. Számolniuk kell a település gazdáinak a növekvő munkanél­küliséggel is. A lehetőségekhez képest helyben is szeretnének új állásle­hetőséget biztosítani. A vállal­kozói kedv növekedésével egy, a környezetbe harmonikusan il­leszkedő üzletsort alakítanak ki a közeljövőben az ABC mellett, a Jókai úton, ahol 15-20 négyzet- méter alapterületű boltok kap­nának helyet. Megállapodtak a képviselők abban is, hogy a szociális és gyámügyi segélyezést úgy oldják meg, hogy a támogatás minden esetben a rászorultakhoz jusson el.' Ezért a napközi és az óvodai térítési dijakat, valamint a szo­ciális étkeztetés költségeit fede­zik a segélykeretből. Az összefogás példája Ahol nem halt meg a munkakedv. Amint arról lapunkban már előzetesen hírt adtunk, az apci embereket sokáig kétségben tar­totta az önkormányzat elhatáro­zása: bezárják a bölcsődét. Azon, hogy a kedélyek fölkorbá- csolódtak, nemigen lehet csodál­kozni. Mert mit is tehettek volna a szülők, ha egyik napról a má­sikra egyszer csak azt hallják: nincs hová vinniük a kicsit. Szerencsére nem így történt. Gémes Gábor polgármester el­mesélte nekünk: az önkormány­zat elkészítette a költségvetést, s ennek alapján nem kellett bezár­ni a bölcsődét. A kérdés ugyan fenyegetően lebegett a fejük fö­lött: lesz-e elég pénz a fönntar­tásra, s egyáltalán, hogyan tud­ják majd megoldani az intéz­mény üzemeltetését... És sikerült! Bővítették, átala­kították az épületet, méghozzá Álmuk legyen nyugodt, könnyű... ­oly módon, hogy a konyha száz­Most már az öregeknek is finom ebédjük lesz ötven személyes legyen. Kiss Iréntől, a bölcsőde veze­tőjétől azt tudtuk meg: több mint százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói, a szülők, a kisiparosok. Nem volt könnyű dolog. A vízvezeték-sze­relés, a villany, a földmunkák... S ami miatt örülhetnek még az apciak: a bölcsőde konyhájából most hatvan idős ember viheti naponta a meleg ételt. Nagy gon­dot jelentett ugyanis, hogy a Somlyó bisztróban megszüntet­ték a főzést. Az elmúlt kedd nem volt pi­rosbetűvel jelzett nap. Apcon mégis ünnepnek számított. Igaz, csinnadratta nélkül, zászlólo- bogtatás mellőzésével. Hogy vé­gül is mi történt? Kalapos öreg­emberek, fekete kendős öregasz- szonyok kis ételhordójukkal be­mentek az ajtón. Ennyi, és nem több... De ugye, hogy nekik mennyire elég? A zenerajongók örömére Hangverseny a Mozart-év rendezvényeinek sorában Hatvan mindig is híres volt a zene iránti szeretetéről. Az itt élők maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy adózhassanak a művészetek leg­szebb és legelvontabb műfaja iránt. Hiszen nem egyszer hallhattunk róla: rangos koncerteket, jótékonysági hangversenyeket rendeztek a Zagyva-parti városban, s ezek valóban eseménynek számítottak: zsú­folt termek, fergetegesen ünneplő közönség jellemezte a zenei ren­dezvényeket. Nos, az idén Mozart-évet írunk. A zsenire emlékezünk, a muzikali­tás óriására. Mindennek jegyében kerül sor április 14-én, vasárnap arra a nagyszabású koncertre, amelyet a hatvani Belvárosi templom­ban rendeznek meg, délután hat órai kezdettel. A hangverseny-sorozatban ezúttal Marozsi Ferenc orgonaestjében gyönyörködhet a közönség. A műsor nem mindennapi élményt ígér. Felzeng majd Maré-A ntoine CharpenterTe Deum laudamusának be­vezetője, Bach Valet will ich dirgeben korálfantáziája. Minden bizony­nyal az est fénypontja lesz Wolf gang Amadeus Mozart C-dúr adaggi- ója és Liszt Ferenc A sixtusi kápolna felidézése című műve. Elhangzik majd Johannes Brahms O traurigkeit, o herzeleid című prelúdium és fúgája, valamint Max Reger D-dúr fúgája is. Átalakul a belső udvar? Uj tervek a közösségi házban Hatvanban az Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház ve­zetőijó ideje azon törik a fejüket, hogy miként lehetne az épület belső udvarát átalakítani, hasz­nosítani. Kocsis István, az intéz­mény igazgatója meggyőző érve­ket sorakoztat fel az elképzelés mellett. — Helyhiánnyal küzdünk. A nagyterem egy részében a gyer­mekkönyvtár kapott helyet, így belépődíjas rendezvényeket csak korlátozott számban tudunk szervezni. A 90 négyzetméter te­rületű belső udvarrész átalakítá­sával megfelelő, s végleges helyet kaphatna a gyűjtemény. Ha sike­rülne befedni ezt a teret, a galéri­ás megoldást választanánk, hogy minél sokoldalúbban lehessen hasznosítani a megújult épület­részt. A megvalósítás azért is cél­szerű lenne, mert hiszen pályázat útján egymillió forintot nyertünk a filmfőigazgatóságtól egy video- mozi beindítására, amihez ugyancsak hely kellene.-Mi az akadálya a munkák megkezdésének ? — Természetesen a pénzhiány. Az előzetes becslések szerint kö­rülbelül 5 millió forintba kerülne a beruházás, ami manapság meg­lehetősen nagy összeg. Tisztában vagyunk azzal, hogy az önkor­mányzat aligha képes kiszakítani a költségvetésből erre a célra, épp ezért más lehetőségeken gondolkodtunk. Végül is az az ötletünk támadt, hogy a korábbi könyvtár épületét az ott dolgozó két kft.-nek el lehetne adni, s az ebből származó bevétel fedez­hetné az átalakítás költségeit. Ehhez azonban az önkormány­zat beleegyezésére és támogatá­sára is szükség van. Reményeink szerint a képvi­selő-testület tagjai pártolni fog­ják a tervet, s a képen látható ud­varrész rövidesen megszépül a hatvani polgárok örömére. Apcon a nemrégiben elfoga­dott költségvetés alapján 38 mil­lió forintból gazdálkodhatnak a település gazdái. A beruházások között kiemelt helyen szerepel a tornacsarnok építése. Az elő­munkálatok már megkezdődtek és — a tervek szerint — két év alatt elkészül a régóta áhított lé­tesítmény. Hamarosan befejezik a településen a ravatalozó építé­sét is. A nagyobb feladatok kö­zött szerepel még a belvízelveze­tés, a szeméttelep kialakítása, valamint néhány út felújítása. Örvendetes, hogy a faluban sza­porodnak az új üzletek — javítva a lakosság ellátását. JUBILEUMI NYEREMÉNYESŐ! Egyéves a NYEREMENYSZELVENY név .................................. S zem. szám.................... Ak ik vásárlás után kitölt­ve leadják a nyeremény- szelvényt a bonjaink pénztárában, részt vesz­nek a fődíj sorsolásán. Torna­csarnok Apcon

Next

/
Thumbnails
Contents