Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. április 6., szombat Egészségünk titkai Táplálkozásunk — a kutatóorvos szemével Néhány héten keresztül ebben a rovatban Fűrész János egri ter­mészetgyógyász sorozatában is­mertette egészségünk megóvá­sára irányuló módszereket, fi­gyelmeztetett egyes táplálékok szervezetünket károsító, mérge­ző hatására is. E témát folytatva kérdeztük meg dr. Kreiner Erika kandidátust, az Országos Élel­mezési és Táplálkozástudomá­nyi Intézet kutató főorvosát. Mindenekelőtt arra kértük a doktornőt, röviden mutassa be az intézet munkáját. — Működésünk negyvenedik évfordulóját ünnepeltük az el­múlt esztendőben. A néptáplál­kozás, az élelmiszerek mikrobio­lógiai és toxikológiai, a tápanya­gok összetétele és a szervezetre kifejtett hatásának, valamint az ételmérgezéseknek az egész or­szágra kiterjedő vizsgálata a fő feladatunk — kezdte a beszélge­tést a főorvosnő. — Mi engedé­lyezzük továbbá a különböző új élelmiszerek piacra kerülését is. Az osztály, ahol én dolgozom, kizárólag a néptáplálkozással foglalkozik, és magában foglalja az ezzel összefüggő betegségek­nek, kóros állapotoknak a felde­rítését is. Nemcsak elméletben, sok-sok tapasztalat következ­ményeként állítj uk össze a helyes táplálkozásról alkotott vélemé­nyünket, hanem — most már • évek óta sikerrel próbáljuk ki azokat a gyakorlatban a felnőt­tek illetve a gyermekek körében. — A magyar lakosság táplál­kozását, egészségi állapotát te­kintve milyen diagnózist tudna mondani rólunk? — A statisztikai adatok sze­rint, Magyarországon a felnőtt­kori szív- és érrendszeri betegsé­gekben szenvedők száma évről- évre emelkedik és tapasztalata­ink szerint egyre több lesz a fiata­lok között is. Az orvostudomány éppen ezért nagy hangsúlyt fek­tet a megelőzésre. Hat évvel ez­előtt egy átfogó táplálkozási úgy­nevezett populáris szűrővizsgá­latot végeztünk 14 éves kortól egészen az öregkorig. Az elhízott emberek száma a felnőttek 40- 50 százalékát teszi ki, és nem ke­vesebb a már említett betegsé­gekben szenvedők száma sem. A gyerekeknél is egyre rosszabbak a tapasztalataink. Közöttük is sok az elhízott, ez persze nem csak a táplálkozásukkal magya­rázható. Hasonlóan a felnőttek­hez, náluk is összefügg életmód­jukkal, mozgáshiányukkal. A ri­zikófaktor 18 éves kor után a do­hányzással és az alkohollal s egyáltalán az élvezeti cikkekkel tovább emelkedik. Az iskolás- korúaknál emellett megfigyeltük azt is, hogy elég sokan szenved­nek vashiányban. Véleményem szerint ez nemzeti sajátosság is, de mindenképp befolyásolja a kialakult étkezési szokás. Ha ez így megy tovább, még súlyosabb lesz a helyzet. Vashiányos ané­miát a hatvanas években keve­sebbet diagnosztizáltunk, mint most, hiszen — a hús, zöldség és gyümölcsárak akkor még jobban megengedték — jóval több főze­léket, zöldségfélét fogyasztot­tunk. Ma például a gyermek­közétkeztetésben kevés helyen tudják beiktatni a déligyümöl­csöt. Az iskolai táplálkozásból pedig teljesen kiveszett. — Már előre hallom a gazda­sági ügyekkel foglalkozók fel­hördülését, miszerint hogyan ál­lítsanak ők össze korszerű étren­det a rendelkezésre álló kevéske pénzből? És az is tény sajnos, hogy több gyermekintézmény­ben sokszor ehetetlen az asztalra kerülő étel. — A szolgáltatás, amit a gye­rekeknek nyújtanak rossz minő­ségű, katasztrofális. Az élőül fo­rintokhoz a nyersanyagnorma nem felel meg az élettani javalla­toknak. De azért hadd említsek egy kitűnő és követendő példát: Budapesten találtunk egy ven­déglátóipari vállalatot, a Juven- tust, amely az általunk kidolgo­zott tápanyagszükségletet érvé­nyesítik a napi étkeztetés során. Igaz, emeltebb forint-normával. Hétszáz gyermek részesült ebből a kosztból, kontrollcsoportnak azok szolgáltak, akik bár ugyan­abban az iskolában tanultak, de nem vették igénybe a napközit. Három évig tartott a vizsgálat és kimutattuk: a napközis gyerekek jobban fejlődtek, magasabbra nőttek, egyenletes volt a súly- arapodasuk és nagymérték- n javultak a vas- és anyagcsere paramétereik. — Miből áll ez az étrend? — A laboratóriumi vizsgála­tok alapján összeállt mérési ada­toknak megfelelően az előírt fe­hérje, szénhidrát mennyiséget juttatjuk a szervezetükbe, kap­nak természetesen húst, tejter­mékeket is. Szója is szerepel az étrendben, de csak olyan arány­ban, amit mi célszerűnek tar­tunk. Mi nem vagyunk hívei an­nak, hogy a húst mindenkor szó­jával váltsuk ki. Korlátozott mértékben kitűnő húspótló ugyan, de vigyázni kell vele, mert túlfogyasztás esetén a fejlődő korban allergiát válthat ki. Inté­zetünk utolsó állásfoglalása sze­rint hat éves kor előtt ne adjuk. S hogy ezt mennyire komolyan kell vennünk, arra bizonyítékok azok a tapasztalatok, amelyek­ből kiderült, hogy a nyers szójá­ból a feldolgozás során nem min­dig sikerül bizonyos emészthe­tetlen anyagokat kiszűrni. Hosz- szú távú fogyasztásnál, nagy mennyiségben előidézhet has­nyálmirigy-károsodást is. Szüle Rita Körülményeskedő képzavaraink csapdáiról Mai nyelvhasználatunk nem- kívánatos jelensége, hogy a szí­nesebb, választékosabb és kép- szerűbb nyelvi formálásra való törekvés a körülményeskedő képzavarok csapdáit álh'tja elénk, s a halmozott képtelen ké­pek, kificamodott nyelvi fordu­latok, stílusérzékenységünk za­varairól is árulkodó képzavarok, torz képek, az össze nem illő ké­pes kifejezések a nyelvi formálás pongyolasága eredőinek is te­kinthetők, s ugyanakkor fogalmi zavart is eredményeznek, hiszen a képek jellege nem illik a mon­danivalóhoz. Jól példázza ezt ez a honatyai megnyilatkozás: „Ezt az átme­neti helyzetet kénytelenek va­gyunk lenyelni??)”. A mondat megformálójának tudatában ez a szólásunk is benne munkálko­dott: Lenyeli a békát, azaz kény- szerűségből teszi a dolgát, kény­telen-kelletlen tűri el a kellemet­lenségeket. A körülményeskedő képzava­rok csapdáiról árulkodnak azok a szövegrészietek is, amelyekben a képekkel megterhelt nyelvi fordulatok nem illenek egymás­hoz, s a stiláris összeférhetetlen­ség típuspéldáit szolgáltatják. Az össze nem illő képi elemek a mondanivaló hitelét is kisebbí­tik: „Minden leírt szó, ötlet, el­képzelés, logikai sor, vagy szám­adat mögött ott pislákol az a bi­zonyos remény, amely nélkül el­képzelhetetlen az élet, a földi lét­nek ez a mindennapi vesszőfutá­sa” (Heves m. Hírlap, 1991. febr. 22.). — „Akárhogy is ves­szük, a mérleg serpenyőjébe új szelek kerültek itt is, ott is. He­lyenként és időnként csendes fu­vallatok formájában, más eset­ben vihart kavaró erővel, de min­den alkalommal a meg-megreke- dő levegő mozgatása, felfrissítése reményében” (Népújság, 1988. szept. 27.). Az idézett szöveg- részletben rokon értelmű szólás­részletek keverednek: javára bil­len a mérleg serpenyője, a mér­leg serpenyőjébe veti; mérlegel, fontolóra vesz, latolgat stb. Hogy a mérleg serpenyőjébe új szelek is kerülhetnek, már nehezebben követhető képszerű állítás, s na­gyon messze esik a valóság fel­idézhető tényeitől, történéseitől. Az össze nem illő képes kifeje­zések használata révén keletke­zett képzavarok típuspéldáit ér­zékeltetik ezek a szövegrészie­tek: Elszállt fölöttünk az idő vas­foga. Nem a lélek nemes húrjai­ban leli főforrását tetteinek rugó­ja. A vezérkar kebelében fejetlen­ség kapott lábra. A „mozgalmi nyelv”is beemelte nyelvi formá­lásába, ezzel a változtatással: A vezetőség kebelében fejetlenség kapott lábra. Ma már a politikai paródia gunyoros nyelvi eszköz­tárába soroljuk a képzavarok furcsa fintoráról is árulkodó nyelvi alakulatokat, amelyek egy-egy szólás vagy közmondás tudatos torzításával, összekeve­résével éppen a tréfás ironikus szemléleti alap központi szerep- vállalásával a képtelen képeket, a torzképeket új szerepkör válla­lására késztetik. Hogy a szólás­keveredéssel és torzítással létre jövő képzvarok a megfelelő be­szédhelyzetekben az elítélő kriti­kai hang és magatartás érzékel­tetésére is alkalmasak, éppen a képi összeférhetetlenség kina­gyításával, ez a szövegtrészlet ta­núsítja: A drága bornak is híg a leve. Az egymással összeférő képek segítségével válik egyértelműb­bé, hogy a képzavarok tudatos alkalmazásával tehetjük nevet­ségessé a valóság egy-egy jelen­ségét: A jó bornak nem kell cégér — Olcsó húsnak híg a leve. Pás- kándi Géza, Esterházy Péter és Kálnoky László stílusbravúrként érzékelik ezt a nyelvhasználati módot. Páskádni Képzavaraim természete című versében ezt a példát állítja középpontba: Ami­lyen az adjon isten/, Olyan a tö­rülköző. „Nagyon beszédes szá­munkra Ésterházy példatára is: Gömbös Gyulával szólva: a nemzet hajója kardélen táncol. Kormost idézve: Öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé’. (Hi­tel, 1990. 5.SZ.). Kálnoky László Oroszlánkörmök szárnypróbál­gatása képzavarosnak tűnő vers­eimére utalva, ezeket a sorokat veti papírra: „Sokan elmarasz­talnak e csúnya képzavarért, de aki így gondolkodik, nem egy gyékényen őröl velem, nem egy malomban árul. Legjobb hát tiszta vizet önteni a nyílt kártyák közé.” Ne tekintsük ezt az idézett szövegrészt csak költői játékos humorizálásnak. Több annál. Hogy miért, arról majd legköze­lebb szólunk. ~ , Dr. Bakos József Kertész leszek Kaktuszok szaporítása Carailuma burchardii felújító toktermése, repítőszőrös magja cere- us chalybaeus termése és a magnyeréshez szükséges „magpumpa” A virágüzletekben lévő kak­tuszválaszték elég szegényes. Nagyobb fővárosi üzletekben, piacokon, virágkiállításon vagy ehhez közelálló szakmai rendez­vényeken már nagyobb a kínálat. Igazán különleges példányok­hoz azonban börzéken, egymás közötti csere folytán juthatunk. Ehhez viszont elegendő mennyi­ségű „cserealapnak” kell lennie. Mind a termelőnek, mind a kak­tuszgyűjtőnek foglalkozni kell a szaporítással is. Mint minden nö­vényt a kaktuszt is kétféle mó­don szaporíthatjuk, ivarosán (magról) és ivartalanul (valame­lyik növényi rész felhasználásá­val). A magról történő szaporí­tás a legtermészetesebb eljárás, amikor a növény saját maga, ter­mészettől adódóan álh'tja elő az önmaga reprodukálására szolgá­ló magot. De bármennyire is ter­mészetes, mégsem olyan egysze­rű az embernek ebbe a folyamat­ba bekapcsolódni. Nagyon sok mindent kell tudni a kaktuszok biológiájáról, a magtermés tech­nológiájáról. Az első nehézség a mag beszerzésénél jelentkezik. Nem természetes tartozéka ugyanis a vetőmagboltok áru­készletének. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kaktuszmagter- melés, majd utána a kezelés, tá­rolás, forgalmazás megfelelő fel­tételeket, nagy szakértelmet kí­ván. Gyűjtőktől, botanikus ker­tekből tudunk legtöbbször hoz­zájutni. Ebben az esetben vállal­nunk kell azt a kockázatot, hogy csíraképes-e a mag, vagy sem, őrzi-e a fajtatulajdonságot, azaz olyan növény lesz-e belőle, mint amit szeretnénk. A nehézséget fokozza, hogy hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a kis magból megfelelő nagyságú egyed fej­lődjön, amiről tulajdonságai már biztonsággal megállapíthatók. A garanciát (ha adtak is) már nem biztos, hogy érvényesíteni tud­juk. De akkor sem könnyebb, ha mi magunk állunk neki a magter­melésnek.- Mint a legtöbb növénynek, a kaktusznak is bizonyos nagysá­got (fejlettségi állapotot), élet­kort kell elérni ahhoz, hogy virá­gozzon és magot hozzon. És ez az idő nem kevés. Még a kisebb fajták esetében is, mint a Rebu- tia, Mediolobivia 2-3 év szüksé­ges, de a nagyobbak — Carmegia gigantea, Echinocactus grusomi — évtizedek alatt érik el ezt az ál­lapotot. A legtöbb 4-8 évesen vi­rágzóképes. Tudni kell azt is, hogy önbe­porzó, idegenbeporzó, egylaki vagy kétlaki-e. Ahhoz, hogy a termékenyülés megtörténjen, nem mindegy, hogy egy vagy több növény szükséges. A virág- zási terminus, mondhatnám úgy is, „virágzási szokás” kaktuszon­ként változó. Van olyan, ame­lyiknél ez napokon át tart, és sok pollent ad, mások csak néhány órán át kisebb termékenyülési készséggel. A virág nyílásának ideje lehet csak reggel, vagy csak este, illetve éjszaka. A magter­mesztőnek erre állandóan ügyel­ni kell különben a legkedvezőbb beporzási időt elszalasztja. A be­porzást elvégezheti a természet (rovar, szél, stb.), de ha biztosak akarunk lennei a dolgunkban, magunk végezzük el. A kaktuszvirágból kifejlődött termés rendkívül változatos. Le­het különböző alakú és nagyságú bogyó, tok, húsos gyümölcs. Né­hány milliméter vagy mint a Hylocereusnak, 10 cm vastagsá­got is elérő golyó. Nagy szakértelmet kíván a ter­més, illetve a mag szedésidejé­nek megállapítása. A nagy, hú­sos gyümölcsű terméseket (Opuntiák) teljesen meg hagy­juk érni, aztán szedjük le, vízbe tesszük. Kissé erjedni hagyjuk, hogy a magok kiszabaduljanak. Ezután mossuk, tisztítjuk, szárít­juk. Az apróbb bogyót hozó fa­jok között van olyan, amelyik­nek a termését akkor szedjük, amikor már múmiaszerűen be- töppedt. Nagy figyelmet igényelnek a gyorsan, hirtelen felpattanó tok- termésűek. Nagyon sok értékes magot veszítünk el, ha ezt az idő­pontot nem tudjuk elkaparni és a kiszóródó magot felfogni. Egyes fajok terméseit a teljes érés előtt szedjük, mert a mag csak akkor csíraképes. A szárítást, utóérle­lést nem túl melég, napos helyen végezzük. A termésből a magva­kat ún. magpumpával lehet ki­szívni. A gyűjtés után a magtermést tisztítjuk, szárítjuk, száraz, szel- lős, hűvös helyen tároljuk. A je­lölésről (faj, fajta) el ne feledkez­zünk. V. Pénzes Judit A részeg válasza Nagy tömeg verődik össze egy részeg körül, aki kiesett a máso­dik emeletről. — Ml történt? — kérdi az odarohanó rendőr, mire a részeg feltápászkodva a vizsz. 1. és függ. 48.sz. sorokban olvas­ható szavakat mondja. Megfej- tendők a részeg szavai. Vízszintes: 1. A részeg szavai­nak első része (zárt betűk: M, E, S) 13. Eléje zuhan 14. A kért do­log álljon rendelkezésre! 15. Női név 16. Hízásra fogott szarvas- marha 17. Nitrogén és hidrogén 18. Csapadék 19. Zöldesbama — fonetikusan 21. Ajándékot ki­kézbesítő 23. Néma tanú! 24. Becézett Valéria 26. Ingerpálya 27. Elegyenget 29. Nagyobb edények 31. Kettős mássalhang­zó 32. Villámlással járó égihábo- rú (névelővel) 34. Urán, ittrium és szén 35. Gyomnövény 37. Be­lül elhasználódott 39. Azonban (ford.)) 40. Fából készült felső végtag 4L Mely időponttól szá­mítva 43. West ... story (Bern­stein) 45. Szellemi dolgozók munkahelyei 47. Nyak páros hangzói 48. Erős feketekávé 50. Férfinév 51. Szeszesital 53. Oxi­gén és foszfor 54. Zuhanás 56. Háborúmentes állapot 57. Bicé­kéi 59. Bús, szomorú. Függőleges: 1. Kacagtató 2. A földön végigvágódni 3. Hosszú­ságot, súlyt megállapító 4. Nöyé­nyi forrázat 5. United States, röv. 6. Belsőégésű motor fajtája 7. Indíték 8. Létező 9. Inkább alája! (2 szó) 10. Lánggal, parázs- zsal sütögeti ki 11. Pehely szélei! 12. Vászonból készült régies al­sószoknya 16. Szűk utcák 19. Becézett Katalin 20. Valakiről a pokróc lehúzása 22. Ajándéko­zik 24. Egészséges folyadék 25. Fundamentum 28. Szovjet te­hergépkocsi márka 30. ízletes 33. Becézett Viktória 34. Össze­tett szavak előtagja, jelentése: valamit követő., 36. Sötétbarna faszínező anyag (névelővel) 38. A tyúk népies neve 40. Olyan színű, mint a korom 42. Helység Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében 44. Davis Kupa, röv. 46. Férfinév 48. A részeg szavainak folytatása (zárt betűk: T, ER) ,49. Pán hangszere (névelővel) 51. Külpolitikai szakértő (Ervin) 52. Kitalált történet 55. Össze­tép! 56. Nagy vasúti beruházás a SZU-ban 58. Norvégia és Svéd­ország gk-jele 59. Bór és nitro­gén 60. Tiltószó Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents