Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-02 / 76. szám
HÍRLAP, 1991. április 2„ kedd PÉTER VÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Magyar fakir (Rénes György karikatúrája) Egy sokoldalú életmű Balaton nagy öregje: Zsiga bácsi Kell az orvos Egerszóláton Rendelő épül Balatonban Legutóbbi ülésén úgy határozott Balaton község önkormányzati testületé, hogy — számítva a falu segítő szándékára is — meg kell kezdeni a körzeti orvosi rendelő és a hozzá kapcsolódó létesítmények építését. Ennek helye a polgármesteri hivatal szomszédságában lesz majd, ahonnan át kell telepíteni az áramellátó berendezéseket, és le kell bontani egy elhasználódott épületet. Az építkezést várhatóan még ebben ez évben megkezdik. Csak a kijelölt parkolókban A Szalajka-völgy hazánk egyik kiemelkedő természeti ritkasága, ezért fokozottabb védelmére van szükség, ha azt szeretnénk, hogy még unokáink is mai szépségében láthassák. A természeti értékek védelmében a szilvásvá- radi önkormányzat elhatározta, hogy rövidesen a mostaninál jobban korlátozzák az autóforgalmat. A parkolást csak a kijelölt helyeken engedélyezik, és a rendeletnek majd fokozottabb ellenőrzéssel szereznek érvényt. Orvosi ügyelet Bélapátfalván a hét közben és a hét végén is van orvosi ügyelet. A hétköznapi készenlét délután 5 órától reggel 6-ig tart, a hét végi pedig szombat reggeltől hétfő reggelig. Az orvos az 54-179-es telefonszámon érhető el. Mi valósult meg a programból? Mátraderecskén várhatóan április első napjaiban tartják meg a falugyűlést. A fő téma az ön- kormányzat elmúlt évi munkája lesz, s az eredményeket összehasonlítják majd a polgármester és a testületi képviselők tavaly őszi választási programjával. Egy sokoldalú életmű? Ugyan, vonja meg a vállát a tisztelt olvasó, kit érdekel manapság, ekkora tej- és kenyérár mellett az ilyesmi? Pedig talán éppen e nehéz időkben lehet igazán fontos egy példaértékű életpálya bemutatása. Hősünket Kormos Zsigmond- nak hívják. Azaz, ma már inkább csak Zsiga bácsinak, ugyanis 1918-ban született Balatonban. Korán kapcsolatba került a történelemmel, mert nagymamája — aki mellesleg személyesen ismerte Vidróczkit, a híres betyárt — ezerféle történetet mesélt a felcseperedő fiúcskának. Ezért nincs azon semmi csodálkoznivaló, hogy már fiatalon elkezd szülőfaluja történetével foglalkozni. Zenét tanul, verseket, dalokat szerez. Hogy milyen sikerrel? A környéken az ő dalait mulatságokon ma is slágerként éneklik. Részt vesz a háborúban. Ki- jevtől Münchenig végigéli a borzalmakat. Közben naplót vezet, sőt, ami szinte hihetetlen: verseket ír. Amikor amerikai hadifogságba esik, a lágerben színdarabot kezd írni Görbe bot címmel. Hazatérte után, mint amerikai hadifogoly, gyanússá válik. Hogy munkát kapjon, kénytelen belépni a pártba. Egy rosszul sikerült faliújságtréfa miatt azonban pártkarrieijének hamar vége szakad. Mindeközben aktív résztvevője a balatoni kultúr- mozgalomnak. Színdarabot rendez, szerepel, ír. Művével a község színtársulata sikert sikerre halmoz, míg a darabot — nem eléggé osztályharcos jellege miatt — le nem tiltják. Hogy ezek után elcsüggedne? Ugyan kérem, ez rá sosem volt jellemző! Elvégzi a kohóipari technikumot, majd belekezd egy olyan munkába, amely élete fő művének tekinthető. Óriási energiával, munkabírással megírja Balaton község történetét! Egészségi állapotának romlása miatt ugyan kénytelen visszavonulni az aktív munkától, ám túl a hetvenen is új terveken töri a fejét. Életműve még ma is új és új lapokkal bővül. Jó egészséget hozzá, Zsiga bácsi! Kovács Péter Testületi ülést tartottak az ön- kormányzati képviselők a közelmúltban Egerszóláton, ahol többféle aktuális probléma is terítékre került. Legelőbb az egészségügyi ellátás helyzetét vitatták meg, a szomszédos Egerszalók polgár- mesterének és a társadalombiztosítási igazgatóság megyei képviselőjének bevonásával. A kérdés az volt: legyen-e önálló orvosa a községnek, vagy maradjon meg a Szalókkal közös körzet? Végül a testület úgy döntött, hogy továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint mindkét községnek saját doktorra van szüksége, amit a települések lélekszáma is indokol. Hangsúlyozták egyúttal, hogy nem a jelenlegi orvos személyével van bajuk, sőt, munkájával maximálisan elégedettek, de külön-kü- lön körzetben egyszerűbb lenne az élet, már csak azért is, mert Szólátról eljutni Szalókra csak Egeren keresztül lehet, ami bizony nehézkes megoldás. A továbbiakban döntöttek arról, hogy négy közművesített házhelyet alakítanak ki az építkezni szándékozóknak, közülük kettőre máris van igénylő. Területet biztosítanak egy telephelynek is, ahol várhatóan építőipari munkákat végez majd a vállalkozó. Mint elhangzott, nagy örömmel fogadnák olyan vállalkozók jelentkezését, akik munkát tudnak biztosítani a községbelieknek, mert sajnos a munkanélküliség Egerszóláton is növekszik. Ez ügyben egyébként az önkormányzat is több érdeklődővel folytat tárgyalásokat. Szóba került a telefon és a műholdas adások témája is. Az előbbi ügyben száz igénylést tartanak nyilván, így időszerűvé vált a crossbar-központ kapacitásának bővítése. Az utóbbinál most ott tartanak, hogy felmérték az igényeket (mintegy százötvenen jelentkeztek eddig), és már a vállalkozóval egyezkednek, aki kiépíti majd a légkábeles rendszert. Nem tisztázott még, hogy megvásárolják, vagy lízingelik az egymillió forint értékű központi állomást — ez a pénzügyi feltételektől is függ majd. Testület elé került a szemét- szállítás ügye is. A magánvállalkozó ugyanis, aki közmegelégedésre végzi ezt a munkát, most — a benzin drágulása miatt — emelni szeretne a jelenlegi, kukánként hatszáz forintos évi díjon. Végezetül megtárgyaltak az önkormányzati képviselők egy petíciót. Ezt a Zöldfa utca lakói írták, és sürgős intézkedést kérnek amiatt, hogy nagy esőzések idején rendre elönti az utat a víz és az iszap. A testület úgy döntött, hogy ezt a kérdést sürgősséggel kezeli, és az anyagi lehetőségek függvényében megoldják a vízelvezetést, illetve az úttest szintjének megemelését. Pétervására az Egri Városi Bírósághoz „delegált” Üj népi ülnökök Március végén lejárt az 1985-ben megválasztott népi ülnökök megbízatása. Ennek megfelelően az egész megyében sor került az új ülnökök jelölésére — erre a törvény szerint a bíróság illetékességi területén működő önkormányzatok képviselő-testüle- tei, a társadalmi szervezetek (a pártok nem) és az ezen a területen élő állampolgárok jogosultak —, továbbá alkalmasságuk vizsgálatára. A hozzánk tartozó körzet központjában, Péter- vásárán egyelőre nincs városi bíróság. Bár az ön- kormányzat úgy tervezi, hogy még az idén elkezdi működését a helyi igazságszolgáltató szerv (sokat segítene ez, hiszen a pétervásáriaknak nem kellene minden peres ügyben a megyei jogú városba utazniuk), jelenleg még az Egri Városi Bíróság illetékességi területéhez tartozik a település. Az előbbiek értelmében tehát az Egri Városi Bírósághoz „küldte” az általa megválasztott, új népi ülnököket Pétervására önkormányzata. A testületi képviselők a közelmúltban döntöttek erről, s Bátka László szakszervezeti titkárt, Gál László honvédségi raktárost, Kőszeg Istvánná, Bolyki Mártonná, valamint Verebélyi Antalné nyugdíjasokat találták a legalkalmasabbnak a felelősségteljes feladatra. Mentőállomás az ércbányánál Aerocaritas — Recsken is Az Aerocaritas mentőszolgálatot eddig elsősorban helikoptereiről ismertük, mostanság viszont egyre többet hallani arról, hogy gép- járműves állomásokat is létesítenek. Ezek közül az egyik várhatóan Recsken valósul majd meg, a tervek legalábbis erre utalnak. A bányaorvosi rendelő lenne a központ, ahol egy Mercedes gyártmányú rohammentő teljesítene szolgálatot a megfelelő szakemberekkel. Mivel az Aerocaritas alapítványi pénzekből finanszírozza szolgáltatásait, Recsken is számítanak az adakozók segítségére. Azt szeretnék, ha a környékbeli vállalatok, vállalkozók ötven-százezer forint körüli összegekkel járulnának hozzá a mentőállomás fenntartásához, és természetesen magánszemélyek is támogathatják az általuk méltányosnak ítélt — vagy nélkülözhető — összeggel a vállalkozást, mely akár életeket is menthet. Az Aerocaritas Alapítvány csekkszámlaszáma: MTB RT. Budapesti Regionális Igazgatósága, 219-98698. Üt menti keresztjeink Bármerre megy az ember, mindenüvé elkísérik a kőkeresztek. Ott állnak a falvak főterem, a templomok mellett, de még a családi házak udvaraira, sőt a határba, nagyobb útkereszteződésekbe is bőven jutott belőlük. Bizony, hosszú ideje nem nagyon állítanak inakat, de a régiek — ha kopottan is — még kitartanak, s mint égnek emelt ujj, figyelmeztetnek a krisztusi példára. A rohanó autó ablakából nézve egyformának tűnnek, de ha ráérősen megszemléli az ember, rádöbben, hogy milyen különbözőek: szinte mindegyik külön „egyéniség”. Az egyik alján Mária is ott vigyázza keresztre feszített fiát, a másikon igazi szenvedést sikerült mintáznia az ismeretlen alkotónak Krisztus arcára, a harmadikon a Megváltót csak fémlemezből kivágott körvonala jelképezi, de a legmegindítóbb talán az, ahol egy pici Krisztus feszül az óriási kereszten. Szépek ezek a kőkeresztek, kár, hogy — legalábbis az út mentiek — elhanyagoltan, gazban állnak. Talán a következő húsvét előtt akadnak majd, akik egy kis időt és fáradságot rászánnak, hogy a feltámadás ünnepére a kő-Krisztusok is feltámadjanak egy kicsit...
