Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-30 / 100. szám

HÍRLAP, 1991. április 30., kedd MEGYEI KÖRKÉP Legközelebb: csütörtökön Közöljük Kedves Olvasóink­kal, hogy lapunk legközelebbi száma május 2-án, csütörtökön jelenik meg. Kazinczy-díj Szép sikert aratott az egri Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző másodéves diákja, Pázmány Szilvia a győri Szép magyar beszéd versenyen. Teljesítményét a zsűri Kazinczy- dijjal jutalmazta. Önkormányzatok szövetségi közgyűlése Az Önkormányzatok Mátrai Szövetsége ma a gyöngyöstaijáni Fajzat-pusztán tartja közgyűlé­sét. A résztvevők ez alkalommal az önkormányzati hatáskörről formálnak véleményt, a helyi adók bevezetésének lehetőségeit mérlegelik s a polgármesterek nemrégi, külföldi útjáról hallgat­nak meg beszámolót. Svéd együttes a Dobd téren Május elsején délelőtt 11 óra­kor a göteborgi Partille Big Band svéd ifjúsági zenekar ad koncer­tet. A műsoron többek között Duke Elington, Jeff Taylor da­rabjai szerepelnek. Poroszlói vásár Szombati számunkban téve­sen jelent meg a poroszlói vásár időpontja. Az eladók és vevők május 4-én találkozhatnak a községben megrendezendő vá­sáron. GMSZ-es diákok sikere A Nagykanizsán tartott Or­szágos Szakmai Tanulmányi Versenyen az egri Gép- és Mű­szeripari Szakközépiskola há­rom tanulója is egyetemi felvételt nyert eredményével. Kriston Gábor a gépgyártó csoportban 5., Tóth Sándor a gépipari szak­csoportban szintén 5., míg Kiss Péter a gépműszaki csoportban 9. helyezett lett. A GMSZ neve­lőtestülete emellett egy dicsérő oklevelet kapott a műszaki okta­tó-nevelő munkában elért sike­rekért. Vadászok figyelmébe A Heves Megyei Vadászka­mara május 3-án, délután fél ket­tőtől tartja választmányi ülését Egerben a Szakszervezeti Szék­házban. A tanácskozáson beszá­moló hangzik el az elnökség el­múlt évi munkájáról, a vadász- társaságok és a kamara pénzügyi helyzetéről, s az ellenőrző bizott­ság tevékenységéről. Szó lesz ezenkívül a vadgazdálkodási alapbizottság munkájáról is. Ismét MÁS Ma este 7 órától az Egri Ifjúsá­gi Házban a MÁS alternatív ze­nei klub szervezésében újabb koncertre kerül sor. A műsoron fellép az Orosházi Kulturális Szemle, a Miskolci Idegenek, va­lamint az egri Dominó-elv együttes. Forrás-siker A nagytályai művelődési ház­ban nagy sikerrel mutatkozott be a napokban a makiári Forrás Néptáncegyüttes. A belépők ösz- szegét az együttes által alpított kulturális alapítvány számlájára utalták át. Videomeglepetés Az egri Videotop kölcsönző ünnepi meglepetéssel váija a vi- deobarátokat. Az Északi-lakó­telepen, a Rákóczi út 28. szám alatt lévő helyiségében hosszab­bított nyitva tartással (délelőtt 10-től este 8-ig), izgalmas kíná­lattal és kedvezményekkel szol­gál. (X) Kinek kell az erős szakszervezet...? (Folytatás az 1. oldalról) — A szele eljutott a megyékig is. De nálunk nem a vagyon a fő kérdés, mint ahogy a valóságban sem az. Gondjaink hasonlóak, mint országos szinten, az átala­kulás sok vajúdással jár. „Itt lenn” nem olyan élesek a viták, egyre többen ismerik fel a szak- szervezetek szükségességét, az összefogásban rejlő kihasználat­lan lehetőségeket. A munka­helyre bezárkózva, „önsegélye- zéssel” nem oldhatók meg a gondjaink. Budapestről pedig nem lehet mindent elrendezni. — MDF-es állásfoglalás sze­rint: „...egy évvel a szabad or­szággyűlési választások után még mindig nincs biztosítva a dolgozók milliói számára az ér­dekvédelmi szervezkedés sza­badsága, s még mindig hiányzik a már megalakult új szakszerve­zetek esélyegyenlősége.” Ebből úgy tűnik, a pártok — s nemcsak az MDF — szeretnének komoly szerepet vállalni a szakszervezet­teremtésben. — A szakszervezeti jövő meg­alapozása valamennyi párt prog­ramjában helyet kapott, csak a megvalósítás, a törvények és kormányintézkedések nem ezt igazolják. Pedig a dolgozó szá­mára a probléma a lényég: az infláció, a munkahely elvesztése, az elszegényedés és a növekvő bi­zonytalanság. Erre kellene vála­szolni. A munkavállalói szerve­zetek osztályozása és minősítése, vagy például „a választások” szorgalmazása, csak elkendőzi a problémákat, az időnyerés illúzi­óját kelti mindazokban, akik erre váltakoznak, illetve rákénysze­rülnek. — Milyen eredménnyel járnak ezek a kísérletek? — A „nagypolitika” szeretné mind jobban átvenni az irányí­tást, ám az élet azt igazolja, hogy a tömegek inkább a szakmai szakszevezetek felé hajlanak. A folyamatban, három „széreplő” van: a tulajdonos, akinek az okoz gondot, hogy még hiányzik a várt privatizációs törvény, a ve­zetők ellentmondásos helyzet­ben vannak, nehéz az egyezke­dés a képviseleti kérdésekben. A másik tényező a politika, amely­ről már szóltunk: a pártoknak nincs tömegbefolyásuk, a hatal­mi harcok miatt nem jut idejük teljes mellszélességgel az érdek­képviseletek felé fordulni. S vé­gül ott vannak harmadikként a munkavállalók, akik nem látják biztosítva a képviseletüket az előbbiekben. így hát, a járható utat többségükben a szakmai tö­mörülésekben látják... — Mennyire „tapintható” ez most Hevesben, ahol mindig is haladó hagyományai voltak az ágazati szerveződéseknek? — Itt tíz szakmai tömörülés alakította meg a Munkavállalók Heves Megyei Konzultatív Taná­csát, amelyhez időközben még csatlakozott egy, s társult hozzá a Munkástanácsok Heves Megyei Szövetsége, valamint a Szakszer­vezetek Gyöngyös Városi Szö­vetsége. Bejelentette részvételi szándékát a Független Szakszer­vezetek egy egri csoportja. így a megyei konzultatív tanács — az érdekképviseleti szervezeteken keresztül — a meggyében lévő szakszervezeti tagság 75-80 szá­zalékát, mintegy 50 ezer embert fog össze. Élelmezésben, építő-, vas- és helyiparban, kereskede­lemben, bányászatban, mező- gazdaságban, oktatásban, közi­gazgatásban, vendéglátásban, s egyeb területeken dolgozókat. S ami a legfontosabb: önkéntes, egyenrangú alapon, soros elnök irányításával. Ugyanis nem az a lényeg, hogy a területen ki me­lyik „tömbhöz” tartozik, hanem hogy: amiben tudunk, fogjunk össze, lépjünk fel közösen a mun­kavállalók érdekeinek védelmé­ben. Elismerjük tehát, hogy a munkahelyeken különféle szer­veződések jöhetnek létre, de szorgalmazzuk: ne legyenek egy­más riválisai... Az mindenkep­pen jelentős, hogy adott a párbe­széd feltétele és kerete, legyen szó mondjuk május elseje politi­kamentes megünnepléséről, ne­tán a foglalkoztatási alap 135 milliós megyei keretének elosztá­sáról az átképzést, a közmunkát, vagy az új munkahelyek létesíté­sét illetően. — Mindez a konzultatív ta­nács alapvető céljaként fogal­mazható meg, avagy szélesíthető még a közös tevékenység köre? — A március 12-én elfogadott ügyrendben az áll, hogy a cél: ”a területen jelentkező, munkavál­lalókat érintő szakmai és területi érdekek középszintű megjelení­tésében való együttműködés ki­alakítása, a tevékenység össze­hangolása. ” A tanácsi döntésho­zatal a szolidaritás, a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvé­re épül. Az a szervezet, amelyik még nem tagja a konzultatív ta­nácsnak, ezek elfogadása, illetve a törvényes bírósági bejegyzés után időleges, vagy állandó jel­leggel csatlakozhat hozzá... — Térjünk vissza a kérdéshez, hogy — a jelenség szintjén — hol és miként képviseli a munkavál­lalók érdekeit a kozultatív ta­nács? — Mindenekelőtt a Heves Megyei Érdekegyeztető Fóru­mon, ahol a megyében működő önkormányzatok, valamint a munkáltatói-munkaadói érdek- képviseletek tárgyalócsoportjá­val veszi górcső alá az alapvető helyi gazdasági, szociális, mun­kaügyi kérdéseket, konfliktuso­kat. De ha a felek itt nem jutnak dűlőre egy-egy érintett ügyben, akkor a munkavállalói képvise­let az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz fordulhat jogorvoslá­sért. A legfontosabb eszközünk a nyilvánosság. Tegyük azonban hozzá, hogy azonnali, látványos, mindenkit „felszisszentő” ered­ményt nehéz elérni, mi is kitartó és szívós munkára készültünk fel. Ábban a tudatban, hogy a mai körülmények között szükség van az igazi, erős szakszervezetre pártnak, államnak, demokráciá­nak egyaránt —, de legfőképp: a munkavállalóknak... Szilvás István Mit bizonyít a hatvani diákgála? Zsúfolt nézőtér, gazdag és vál­tozatos műsor. A hatvani Bajza József Gimnázium diákjainak gálaestjén vagyunk, immár a má­sodik alkalommal. És a szak­munkásképző intézet nagyter­mének színpadán a műsorvezető bevallottan hangsúlyozza: „A programot egy éve azért hívtuk életre, hogy fellépési lehetősé­gük legyen iskolánk tehetséges diákjainak, továbbá ízelítőül fel­villantsuk iskolai életünk vidá­mabb napjainak hangulatát.” Nos, immár bevallhatjuk, az idei bemutató talán változatosabb, színesebb volt a tavalyinál, tehát egyelőre beváltotta a gálához fű­zött reményeket. Vers, dal, palócverbunk, hangszeres muzsika színei ve­gyültek harmonikus egységbe ezen az estén, akik pedig a látás­kultúra igaza után érdeklődnek: az aulában szintén megtalálták a hozzájuk közelebb eső műfaj gazdag termését, legyen az grafi­ka, festmény vagy domborítás. S mind e sereglés igaz és célraveze­tő szándékát, belső indítékait csak alátámasztotta az a jó értel­mű belső drukk, izgalom, amely a „diákművészek” bensejéből áradt, s átragadt a publikumra is. Tudjuk, sok törődés, sok munka nyomán született meg a hatvani „bajzások” gálaműsora, s nem csak a diákok iskolai munkaide­jét lopkodta meg hétről hétre, hanem szinte az egész tanári kart „ringbe” szólította. Hogy akadtak közömbösek? Akik innen-onnan kihúzták ma­gukat? Biztosan előfordult. Hi­szen nem vagyunk egyformák. De a szkeptikusok, a vonako- dók, a kedvetlenek ellenére mondjuk, hogy e gála messzire túlnőtt a szokvány iskolai ren­dezvényeken. Hitünk szerint egy olyan közönség-diák találkozó részesei lehettünk ezen a hétvégi estén, amikor nemcsak a „baj­zás” hagyományteremtés szán­déka hozta meg gyümölcsét, ha­nem az emberi bensőt gazdagító humánum újabb hódító aktusá­nak válhattunk részeseivé. Szín­padon éppen úgy, mint soraink­ban, a nézőtéren. Véleményünk szerint pedig ez itt a fő érdem...! (moldvay) Megyei gyermekszínjátszó fesztivál Mintha környezetünk állandó feszültsége, a teljesítményköz­pontúság rányomná a bélyegét a gyerekek hangulatára is. Lega­lábbis ez látszott szombaton az egri Megyei Művelődési Köz­pontban rendezett megyei gyer­mekszínjátszó fesztivál produk­cióin. Többségük korrekt, magas színvonalú volt, de némelyikből hiányzott a felszabadult öröm, a könnyedség. Pedig, mint a zsűri­elnök, Érsekcsanádi István meg­jegyezte, a mezőny országos vi­szonylatban is kiemelkedő. Ez nem véletlen, hiszen a rendezők többsége az MMK drámatanfo­lyamaira járt, ott szerzett szak­mai alapokat. A minősítőn az első helyezést az egri Csibészke Színpad kapta megérdemelten: Illyés Gyula, a Kis kondás című mesejátékát ad­ták elő Hajdúné Ónodi Éva ren­dezésében. Az átgondolt, érzel­mileg is gazdagon felépített elő­adás nagy közönségsikert is ara­tott. Másodikak a tenki Rakon­cátlanok lettek egy Schwajda György darabbal, vezetőjük Tö­rök Margit. Előadásuk egyik fő­szereplője, Tóth Zsuzsa a leg­jobb alakítás diját érdemelte ki. A bélapátfalvi Petőfi Színkör szerezte meg a harmadik helye­zést. Az együttes Várhidi Attila „A becsületes tolvaj Marci” című „tanulságos” mesejátékát mu­tatta be felszabadult jó kedvvel. Az egri Gyermek-Szabadidő- központ csoportja Balogh Géza: „Itt járt Mátyás király” című da­rabjával lépett színre. Az össze­szokott társulat a legjobb közös­ségnek járó különdijat kapta. S ezentúl: a a bírót alakító Juhász István „színészi” különdijat ér­demelt ki. Nem volt szégyenkeznivalója a többi együttesnek sem. Ám, voltak, akik nem készültek el a darabbal, másoknál pedig a túl­zott irányítottság okozott gon­dot. (jámbor) Balesetek a hét végén Hídnak ütközött... Az elmúlt hét végén, szomba­ton délután a 3-as és a 33-as szá­mú főút kereszteződésében Csőry Zoltán miskolci lakos gép­kocsijával összeütközött Tar Sándor demjéni illetőségű moto­rossal. Tar Sándor súlyos, míg utasa T.P. könnyű sérülést szen­vedtek. A becsült anyagi kár 35 ezer forint. Ugyanezen a napon éjszaka Sírok belterületén Rózsa Tiva­dar recski lakos az általa vezetett személyautóval a menetirány szerinti jobb oldali útárokba haj­tott, és ott egy bejárati hídnak üt­között. Ennek következtében súlyosan megsérült. Vasárnap délelőtt Hatvanban Boros Sándor helyi lakos kerék­párjával nekiütközött P. Cs. se­gédmotor-kerékpárosnak. A kiskorút súlyos sérülésekkel szállították el. A balesetek ügyében a rend­őrség folytatja a vizsgálatot. Gazdagabb kínálatot ajánl Heves felújított áruháza Régi vásárlói óhajt teljesített a hevesi áfész, amikor a város áru­házát felújította, korszerűsítette. Arra törekedtek, hogy gazda­gabb kínálattal, a mai igények­nek megfelelően segítsék elő a hevesiek, illetve az ott vásárolni kívánók törekvéseit. Április kö­zepén mindösssze két hétre zár­ták be az áruházat, amelyet saját kivitelezésben, mintegy három­millió forintért felújítottak. Modernizálták a fűtést, emel­lett a földszinten úgynevezett szupermarketet alakítottak ki. Ott a kínálatot tőkehús-árusítás­sal, illetve presszóval bővítették. Az emeletét is átrendezték, ahol a konfekció, a divatáru, a gyer­mekruházat és a cipők gazdag választéka kapott helyet. Emel­lett kialakítottak egy úgynevezett hangszershopot, ahol a Triál Music Részvénytársaság által kí­nált hangszereket árusítják. A hét végén a vásárlók örömé­re meg is nyitották Heves felújí­tott áruházát. Lányi László áfész-elnök köszöntötte a vásár­lóközönséget, és egy gyors, de látványos divatbemutatót ren­deztek. Ezt követően átadták az elárusítóhelyeket a közönség­nek, akik az első délelőttön közel félmillió forint értékű árut vásá­roltak. Gombászok szakmai napja A szakma iránt érdeklődőknek rendezett tudományos napot teg­nap délelőtt Budapesten a Kerté­szeti Egyetem dísztermében a Qality Champignons magyar — német vállalat kerecsendigomba- komposzt centruma, illetve buda­pesti képviselete. Előadásokat, tájékoztatókat tartottak. Szó esett többek között a leg­újabb gombakutatási eredmé­nyekről, és tanácsokat adtak a gyakorlati termelés tapasztalata­iból, különös tekintettel a nép­szerű csiperke gombára vonat­kozóan. Bemutatót tartottak a Somycel csíragyártó világcég legsikeresebb fajtáiból. Az elő­adásokhoz hozzászólók elsősor­ban az itthoni tapasztalataikat, termelési módszereiket ismertet­ték. Háromezer forint egy hónapra? Rossz a program kevesebb a segély Érdekes panasszal fordultak lapunkhoz a bélapátfalvai Fém­szer kisszövetkezet dolgozói. Mint elmondták, idén január 21- től április 10-ig munkanélküli­segélyen voltak kénytelenek élni a szövetkezet gazdasági problé­mái miatt. Januárban és február­ban rendesen meg is kapták az őket illető pénzt (a létminimum körüli összeget), ám a következő hónapra váratlanul csökkent a segély összege. Mindenkinek olyan 800-1000 forinttal jutott kevesebb — a felvett 3000-3500 forint pedig sok mindenre jó, vi­szont egy családnak egy hónapig biztosan nem elég (de még egy embernek sem). Az érintettek felkeresték hát a segélyeket ki­utaló Megyei Munkaügyi Hiva­talt, melynek Egerben székelő il­letékeseitől állításuk szerint azt tudták meg, hogy a pénz azért ke­vesebb, mert rosszul működött valamilyen számítógép, s az el­maradt összeget később sem le­het pótolni. Az üggyel kapcsolatban a munkaügyi hivatal egri kiren­deltségének vezetőjénél, Zöldi Sándornénál érdeklődtünk. Amint szavaiból kiderült, a kö­zelmúltban egy bizonyos progra­mot kellett volna betáplálniuk a számítógépbe, azonban erre kü­lönféle problémák miatt nem tudtak sort keríteni. Nem merték vállalni azt, hogy kéthetes csú­szás történjen a segélyek kifizeté­sében (ennyi ideig tart ugyanis beállítani a programot), s inkább úgy döntöttek, hogy néhány se­gélyen élő embertől több adóelő­leget vonnak. Ez volt az a bizo­nyos 800-1000 forint, amivel a bélapátfalviak (de nemcsak ők) kevesebbet kaptak. Az érintettekkel akkor úgy beszélték meg: ezt az összeget a következő alkalommal megpró­bálják visszaadni. Az idevonat­kozó programot viszont a buda­pesti központ nem tudta módo­sítani, így a többlet-adóelőleg visszafizetésére egyszerűen nincs lehetőség. Ami segíthet: ha egy munkanélküli összes segélyének összege az 55 ezer forintot eléri, akkor nem vonnak tőle tovább adót, illetve ha elhelyezkedik, akkor a munkáltató korrigálhat­ja a hivatal tévedését. A bélapátfalvi panaszosok már ismét dolgoznak a kisszö­vetkezetnél, arról azonban nincs hn, hogy azóta megkapták-e az őket illető, s tőlük feleslegesen levont adóelőleget. * Az ügy önmagáért beszél, azt azonban le kell szögezni, hogy aki hibát követ el, annak azt jóvá kell tennie. Nem bűnhődhetnek vétlenek mások mulasztásaiért. Véleményünk szerint az ügy így nem zárulhat le. (rénes) Amersfoortiak Egerben A sportbeli kapcsolatok jelentették az első lépést a hollandiai Amersfoort és Eger két évtizedes barát­ságában. Tegnap a polgármesteri hivatal dísztermében dr. Ringelhann György köszöntötte azt az üz­letemberekből, bankszakemberekből, orvosokból álló delegációt, amelynek tagjai többnapos látoga­táson vesznek részt a megyeszékhelyen. A vendégek városában egyébként „Eger-kedvelők” csoportja gondoskodik a két település kapcsolatainak további szélesítéséről, bizonyos kérdésekben pedig lehe­tőség nyűik egymás megsegítésére is. (Fotó: Gál Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents