Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-26 / 97. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. április 26., péntek Bár olasz volt, de nemcsak hazájában, hanem szerte Európában tisztelték és elismerték. Nem is csoda, hiszen találmányával, az elektromosság felfedezésével óriási hatást gyakorolt a tudomány és a technika fejlődésére. Rendkívül szívós, kitartó munkával a következő évszázadokban is hasznosították munkásságának eredményeit. Alessandro Volta felfedezését ma is a természettudományok fejlődésének legmaradandóbb lapjain tartják számon. Nevét viseli az első, áramot adó készülék Akit Napóleon is elragadtatással fogadott Párizsban őriznek egy festményt, az olasz Berlini alkotását, amely az újabb kori tudománytörténet egy szenzációs pillanatát örökítette meg. Az ugyancsak olasz származású Alessandro Volta, korának húneves fizikusa a banda fővárosban bemutatja Bonaparte Napóleonnak úgynevezett elektromos oszlopát, és megmagyarázza annak törvényszerűségeit. Meghökkentő a kép, amint a nagy tüdős szuggesztív erővel magyaráz a francia hadvezérnek és politikusnak tudományos eredményeiről. És ez a tudománytörténeti pillanat önmagáért beszél. Volta előkelő családból származott, de alig hétéves korában elveszítette édesapját. így kanonok nagybátyja vállalta a neveltetését. 1757-ben szülővárosának, Comónak jezsuita kollégiumába adta, ahol főleg a természettudományok iránti hajlama korán jelentkezett. Egyben fogékony volt az irodalomra is. így történhetett, hogy az ifjú korán verselt. Alig volt 18 éves, amikor Nollet-\e 1 már levelezést folytatott, főleg az akkor ismert elektromos jelenségekről. 24 éves korában alkotta meg első értekezését, ugyancsak az elektromosság témaköréből. 1774-ben kinevezték a comói gimnázium fizikatanárává. Ott tanított 4 évig, amikor a páduai egyetem professzorának hívták meg, amit el is fogadott. Kiváló előadásait az ifjúság messze földről felkereste. 1815-19 között az említett egyetem bölcsészkarának igazgatója volt. Életében jelentős fordulatot jelentett, amikor 1800-ban Bonaparte Párizsba hívta, hogy kísérleteit ófrancia akadémián mutassa be. Napóleon elragadtatása olyan nagy volt, hogy az állami pénztárból 2000 tallér útiköltséget utaltatott ki Voltának, és az akadémiával aranyérem kitüntetését szavaztatta meg. Nemsokára a Becsületlégió és a Vaskoronarend keresztjével tüntették ki. Kinevezték az olasz konzulátus tagjává, valamint a Lombard Királyság grófjává és szenátorrá. 1802-ben a francia akadémia nyolc külső tagjának egyikévé fogadta, de tagja lett a Londoni Királyi Társaságnak is, amely 1794-ben a Copley-éremmel tüntette ki. Fizikai felfedezéseinek kerete az elektromosság tana volt. 1781-ben feltalálta a szalmaszál- elektroszkópot. Két évvel később egy francia folyóiratban közölte a speciálisan kifejlesztett kondenzátorának leírását. Találmánya volt az elektromos tűzszer- szám. Nevéhez fűződik az érintkezési elektromosság felfedezése, amelyre Galvani kísérleteinek vizsgálata vezette. Felfedezte azt is, hogy a fémek az érintkezési elektromosság szempontjából űgynevezett feszültségi sorba rendezhetők, és erre vonatkozóan törvényt fogalmazott meg. Nevét viseli az első, állandó áramot szolgáltató készülék, a Volta-féle oszlop, amelyet 1801-ben talált fel. Érdekes, hogy az említett nagy találmányok aránylag szűk időközre zsúfolódtak, és 1802 után már nem követték űjabbak, sőt, 1804-ben lemondott profesz- szori állásáról, de ezt Napóleon nem fogadta el. Magas kort ér meg. 82 éves korában hirtelen lázas lett, és egy hónapon belül elhunyt. Emlékét szülővárosában, Comóban szobra is őrzi. (mentusz) A „galvanizmus” tőle származik Galvani híres békacombkísérleteire nehezen találták a helyes magyarázatot. ő maga és számos követője állati elektromosságra gondolt. Volta, aki kezdetben maga is Galvani nézeteit vallotta, 1794 körül rájött, hogy az elektromos jelenségeket nem az állati testnek, hanem a jelenlévő két különböző fémnek kell tulajdonítani. „Ha pedig a dolog ekként áll — írta —, mi marad meg a Galvani-féle állati elektromosságból, amelyet ő szép kísérleteivel bizonyítani vélt? Semmi egyéb, mint az idegek szerfeletti ingerlékenysége.” Kijelentése ellenére nagyon sokra becsülte Galvani felfedezését, és lényegében a „galvanizmus” szó is tőle származik. Savanykás ízt érzett a szájában... Volta egyik kísérletsorozatánál a békát saját magával helyettesítette. Egy fémdarabot tett a felső szemhéjára, egy másikat pedig — amely az elsővel fémes összeköttetésben volt — a szájába vett. Az eredmény „fényes felvillanás a szem előtt”, amit — helyesen — a látóideg ingerlésének hatásával magyarázott. Hamarosan további kísérletbe fogott, mégpedig az ízlelőidegekkel. Nyelvének közepére ezüst vagy arany érmét tett, amely finom vezetékkel sztaniol- darabkával volt összeköttetésben. Amikor a sztaniolt a nyelve hegyéhez érintette, savanykás vagy földes ízt érzett a szájában mindaddig, amíg a fémdarabok ott voltak. Nyilvánvaló, hogy ez nem lehetett hirtelen, rövid kisülés, hanem valamilyen tartós folyamat. Azt is megállapította, hogy melyek a kísérlet szempontjából legalkalmasabb fémek. Egyrészt az ólom vagy a cink, másrészt az arany, az ezüst, a sárgaréz, a vas. Minden esetben szükség volt két különböző fémre, és közöttük valamilyen nedves anyagra. Teljesen mindegy, hogy ez békacomb vagy emberi nyelv. Alapvetően új felismerésének tehát az volt a lényege: az elektromosság nem az állat testéből ered, hanem a három összetevő együttes hatásából. A békacomb megrándulása vagy a szájban keletkező íz csupán jelezte az áramot. Mivel a jelenség előidézéséhez mindig kétféle fémre volt szükség, Volta a felfedezést fémes elektromosságnak nevezte el. Mire szolgált a Volta-oszlop? A nagy fizikus kísérletei során egyforma nagy lemezeket vágott ki ezüstből, kartonpapírból — amit megnedvesített — és cinkből. Ezeket többszörösen megismételt sorrendben egymásra helyezte. így jött létre az úgyyneve- zett „ Volta-oszlop”. Hogy ez ne legyen túl magas és nehezen kezelhető, két vagy több részre osztotta, majd fémdarabokkal ösz- szekapcsolta őket. Ámde ezeknek az oszlopoknak kellemetlen tulajdonságuk volt. Egy-két nap alatt ugyanis kiszáradtak, és akkor már alig szolgáltattak áramot. Hogy ezt elkerülje, Volta gyorsan, rövid időre vízbe mártotta, majd megszárította azokat. De csakhamar jobb eljárást talált ki: a frissen készített oszlopokat viaszba és szurokba ágyazta. Ez ugyan nem volt túl egyszerű, de az említett oszlop most már heteken keresztül áramot szolgáltatott. A tudós felfedező úgy tekintett készülékére, mint a kísérleti halak elektromos szervének hasonmására. Ezért javasolta, hogy nevezzék el „mesterséges elektromos szervnek”. De a Volta-oszlop megnevezés alkalmasabb volt, és hamar el is terjedt. Nem elégedett meg azzal, amit elért A nagy felfedező nem elégedett meg azzal, amit elért. Erősebb áramforrásokat akart előállítani, amelyek hatásait saját testén kívánta ellenőrizni. Észébe jutott a halak elektromos szerve, amelyet régebben oly behatóan tanulmányozott. Ezek olyan hatalmas áramütések kibocsátására képesek, hogy az emberek hosszú órákra megbénultak tőlük. Az említett szervek hosszúak voltak, az egyes elemek megismétlődtek bennük, mégpedig egymás mellett, vagy egymás felett. így bukkant rá Volta a megoldásra. Egymás mellé helyezte poharas elemeinek sorozatát: ezüst- folyadék-cink, ezüst-folyadék- cink, és így tovább. Az egyik pohár ezüst elektródját vezető drót segítségével összekötötte a másik pohár cink-elektródjával. Az üvegpoharakat lúggal töltötte fel — Volta 60 elemet kapcsolt így sorba! Megtalálta tehát a törvényt, hogy a feszültséget megnövelheti, összegezheti, ha az elemeket sorba, egymás után kapcsolja. Ezzel mintegy előkészítette az Ohm-törvény későbbi felfedezését. lemzője. A felnőtt néző számára nagy szellemi élményt jelentő alkotást a Prizma mutatja be. A mozik műsorán Szerelem és izgalom Henry és June Henry Miller amerikai író, akinek művei világszerte évtizedekig tiltottak voltak erotikus, sőt, hellyel-közzel pornográf jellegük miatt. June Miller varázslatos szépségű felesége, ő volt a háromszög harmadik oldala. A film történetében nagy szerepe van Anais Ninnek, aki szenvedélyesen szerette Henry Millert, de érzéseit csak a naplójának vallotta be. A nemi szabadosság ábrázolása, a három ember bonyolult kapcsolatrendszere a film fő jelRocky V. Az orosz bajnok legyőzése után diadalmasan tér vissza hazájába Rocky. Könyvelője azonban anyagilag tönkretette, s most mindent újra kell kezdenie. A sokéves öklözés pedig maradandó agykárosodást okozott nála. Egy tehetséges, fiatal bokszoló példaképének tekinti az „olasz csődört”, és kéri, foglalkozzon vele. Rocky családja azonban ellenzi, hogy a bajnok visszalépjen a ringbe. Végül — természetesen — vállalja a fiatalember felkészítését, aki azonban nem méltó arra, hogy Rocky őt edzze. A sorozat ötödik részét az Uránia mozi mutatja be. Programbörze Kiállítások, tárlatok A Megyei Művelődési Központban Szécsi András erdélyi festőművész tárlata látható. Ugyancsak itt állították ki Koszticsák Szilárdképeit is. + Gyöngyösön a Vachott Sándor Városi Könyvtár adott otthont a rozsnyói múzeum anyagának, a világszerte híres vert csipkéknek. A Mátra „fővárosába” látogatóknak ajánljuk még, hogy keressék fel a Richter Gyógyszertárat, ahol Selmeczi István grafikáiban gyönyörködhetnek. A Berze Nagy János Gimnáziumban pedig Szabolcska Éva és tanítványai mutatkoznak be alkotásaikkal. + Az Egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájában Csak tiszta forrásból címmel a hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola tanulóinak rajzait tekinthetik meg. + Az egri Gyermek-Szabadidőközpontban a koronák történetét mutatják be az érdeklődőknek. + Az egri Lenkeykollégium diákgalériájában Erdei Anikó grafikus- és Zagyva László szobrászművész alkotásai láthatók. Szórakoztató programok Az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínháza vasárnap mutatja be Bánd Anna: A csodatévő mogyorófaág című mesejátékát. + Az Egri Iíjúsági Ház Játszó-tér programjában szombaton délelőtt fél 11-től anyák napi ajándékokat készítenek a gyerekek. + A Megyei Művelődési Központ dísztermében szombaton délelőtt 9 órától a Heves megyei gyermek-színjátszócsoportok fesztiválját láthatja a közönség. + A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban ma délután 4 órakor francia ifjúsági színtársulat mutatkozik be. A Bram városából érkezett csoport ízelítőt ad a fiatalos francia humorból és táncokból. Mesélő gyerekek az IH Kisgalériájában A Hosszúpályiban található Irinyi József Általános Iskola diákjai mesékkel, a mesés történetekhez készített színes-rajzos illusztrációkkal mutatkoztak be. A Kisgaléria eddigi történetében szokatlan jelenséggel szembesül a kíváncsi látogató, mert eddig rendszerint olyan tehetséges fiataloknak nyitott teret, akikben a festői, grafikusi készség legalább félérésben található azon állapothoz képest, amikor majd valóban értékes műveket teremthet. Itt a gyerekek — Kozmáné Bő- di llaíkó pedagógiai-művészi irányítása szerint — életkori sajátosságaiknak megfelelően iskolai feladatot kapnak egy-egy mese, egy-egy fogalom, vagy olyan különösség megközelítésére, mint a Napház, a zodiákus égövek; vagy csak lejegyzik maguknak a káposztát, mint növényt, mint jelenséget, az életnek ezt az ügyefogyott, közönséges, nagy levelű hozzátartozóját. Az egyszerűbb és bonyolultabb lelki folyamatok lejátszása végül is a képzettársítások sorozatát indítja el a gyerekekben. A kerek káposztából el- és feljutnak az égig érő fáig, színekben és vonalakban leképezik a szarvassá válás történetét, lefestik, érzékeltetik a csak a mesében létezheNapház tőt, amit a magyar népmese fogalmaz meg: a lány testében a két fiú útját. Ennyi elképesztő, szívet megindító népmeséi furcsaság mellett s közben iskolatervet is készítenek egyesek, mert a realitás mindig is kísérője kell legyen az álmodozásnak, a valóság felett, mellett történő lelki eseményeknek. Magunk is belemegyünk a játékba, és a délutáni, nyugalmas órában mi is igyekszünk kideríteni, mire is gondoltak ezek a gyerekek, hogyan is személyesítették meg ábráikban, netán jelenetezve is azt, amiről csak a színekben és a vonalakból összerótt ábrákban nyilatkozhattak. Nézegetjük a szarvassá változást, a két fiú útját a lány testében, a Cantata profanát elénk varázsolni szándékozó formákat, színeket. Kis közösségek — mint például Kádár Ildikó, Csáki Anna, Üjvári Ildikó, Simon Erika és Bún Imre — töprengtek azon, hol lehet a mondanivaló eleje és vége. Néha csak ketten fogtak össze — mint Pintye József és Takács Zoltán, vagy Illyés Róbert és Hajdú Róbert, — hogy kiötöljék a formát a tartalomhoz. Akiknek a színek és a vonalak nem álltak kézhez, azok a már általuk ismert mesét, meséket, meséi motívumokat megfejelték Az égig érő fa (Jakab László felvételei) Kozmáné Bődi Ildikó egy újabb, valóságon túli világgal. Mert az emberfia nemcsak kiscsikó korában kész az álmodozásra, ha romlatlan lélekkel rendelkezik, de be tudja járni a Nappal és a Holddal az égboltot, fel tudja mérni az állatégövek térképében a rendet. Amit jó volna itteni, földi vándorlásunkban is megtalálni, mi több, betartani. Tanulságos ez a kiállítás a pedagógus oldaláról tekintve. Kozmáné Bődi Ildikó eredeti elképzelése megmozgatta a gyerekeket, s azok kis közösségeket alkotva elelmélkedtek arról, mi van a szavak és ábrák mögött. A gyerekek oldaláról a kreativitás felébresztése, tudatosítása, az alkotásban fellelhető öröm felfedezése a nyereség. A látogató pedig haszonnal távozik, mert meggyőződött róla: az emberi élet minden szakaszában jelen van a racionálison túli világ, a léleknek az az igénye, hogy belekapaszkodjék a számunkra nem kézzelfogható valóságba. Mert ilyen is van!
