Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-26 / 97. szám
EGYESÜLETI SEGÍTSÉGGEL: RENDŐRKÉZEN A HATVANI „BATYUZÓ” (3. oldal) HEVES 1" HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, ©/ PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1991. ÁPRILIS 26. PÉNTEK II. ÉVFOLYAM 97. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Tvr Extra Teljes heti rádió- és tv-műsor 16 oldalon Vissza a fegyvereket! Hamarosan visszakaphatja önvédelmi lőfegyverét az a mintegy 12 ezer, zömében nyugdíjas rendőr és katona, akiktől Horváth Balázs korábbi belügyi miniszter utasítására az elmúlt évben bevonták. Az Alkotmánybíróság Kilényi Géza bíró vezette tanácsa ugyanis alkotmánysértőnek ítélte a miniszteri utasítást. Az Alkotmánybíróság mostani döntése nem váratlan. A Legfőbb Ügyészség már az elmúlt év szeptemberében aggályosnak tartotta Horváth Balázs döntését, mindenekelőtt azért, mert utasításban nem lehet állampolgári jogokról, kötelességekről rendelkezni. Törvény úja elő azt is, hogy ez csak nyilvános jogszabályban lehetséges. A begyűjtött fegyvereket a lakóhely szerint illetékes rendőrségeknél őrzik, így azok visszaszolgáltatása nem ütközik technikai akadályba. (MTI) Oda a jogbizonytalanság A kárpótlási törvény megalkotásával a magyarországi tulajdonviszonyok szempontjából alapvető jelentőségű jogszabály született, hiszen a reprivatizáció, azaz a korábbi tulajdon visszaigénylésének lehetősége teljesen és végérvényesen megszűnt. Ezután semmilyen régi tulajdont nem lehet többé visszaigényelni, a törvénynek megfelelően csak a részleges kárpótlás formája alkalmazható. A kárpótlási törvény megalkotásával egyben megszűnt a tulajdon rendezetlensége miatt a jogbizonytalanság és ezzel a külföldi befektetők bizalma is erősödik Magyarország iránt. Ekképp értékelte a szerdán megalkotott kárpótlási törvény jelentőségét Antall József kormánya fő, a kabinet tegnapi ülésén. Szöul befektet Dél-Koreában nem halványult el a Magyarországról alkotott kedvező kép, az országot az itteni vállalkozók Kelet-, Közép- Európa legkedvezőbb üzleti, befektetési területének tekintik — vélekedett Kádár Béla, aki tegnap fejezte be szöuli tárgyalásait. Alkotmánybírósági felülvizsgálat? Elengedhetetlennek ítéli a kárpótlási törvény felülvizsgálatát a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. Mint hangsúlyozzák: a magyar termelőszövetkezetek eddig erejükön felül - a sok kedvezőtlen körülmény, a támogatások megvonása, a súlyos aszály, az agrárolló nyílása, az értékesítési nehézségek ellenére - mindent megtettek a mezőgazdaság működőképességének fenntartásáért, a csőd elkerüléséért. Most félő, hogy a kárpótlási törvény keltette bizonytalanság lehetetlenné teszi a további erőfeszítéseket. Takarékszövetkezetnél is „kaparósok” Május első napjaitól a Takarékszövetkezet országos hálózatának mintegy 1500 fiókjában is árusítják a Magyar Csapat Alapítvány olimpiai sorsjegyét, közismert nevén a ’’kaparóst”. Az erről szóló megállapodást Pénzes Sándor, a Vértes Takarék- szövetkezet elnöke írta alá a Magyar Olimpiai Bizottsággal. Szihalmi „csendrendelet” Zárórastop a vállalkozások előtt? Telefonon, majd személyesen is arról kaptuk a hírt Szihalomról, hogy a helyi önkormányzat egyik legutóbbi, húsvét előtti határozatával teljesen lehetetlen helyzetbe hozta a községi büféket, kocsmákat, étkezdéket, pedig az ott befolyt jövedelemből a falu is hasznot lát. Különösen a 3-as főközlekedési út falut átszelő szakaszán üzemelők haszna esik jelentősen vis gét az átmenő forgalomból szer Miről is van konkrétan szó? Az érdekeltek közül hárman, Szombathely iné Kovács A ranka, a büfékocsi vezetője, Jakab József, a Bisztró és a Casinó vendéglő, és Erdődi József a Babi- büré üzletvezetője mesélik az előzményeket. Azt tudjuk meg, hogy tavaly decemberében a helyi polgármesteri hivataltól kaptak egy levelet, amelyben közlik velük, hogy szabályozták az üzletek nyitvatartási rendjét, mégpedig hétköznap reggel 4.30 órától este 21-ig, szombaton, vasárnap és ünnepnap pedig egy órával tovább, 22 óráig tarthatnak nyitva. A diszkót betiltották. Innen indult az ügy, a levelezés, fellebbezés a köztársasági biztoshoz. Szombathelyiné: — Végül is a különböző formai hibák után az önkormányzat rendeletét húsvét hetében, pénteken kézbesítették a, mert bevételeik döntő többsé- k. ki, hogy ez a döntés április elsejétől, azaz húsvét hétfőjén lép hatályba. Arra hivatkoznak, hogy azért döntöttek így, mert az említett üzletek zavaiják a lakosság nyugalmát, a közrendet. Az én büfékocsim ez ideig éjiel-nappal nyitva volt. Itt találtak kávéra, teára, friss ételre, reggelire az átutazó gépkocsivezetők, kofák, piacraj árok, utasok. Megszokták, hiszen éjjel kevés az ilyen hely az országúton, s messze van Nyíregyházától Budapest. Nekem ebből a forgalomból jött a jövedelem, a helybeliek fogyasztása minimális. Most mi lesz? Azért is tartottam fenn éjjel is a büfét, hogy fel ne törjék. Onnét jött az ötlet, hogy egyszer kirámolták: ha már őrizni kell, tartsunk is nyitva. Tudják, milyen fáradságos napi 24 órából 22-őt fenn lenni? (Folytatás a 3. oldalon) Elkészült az agrárprogram A magántulajdonra alapozott hatékony és versenyképes mező- gazdasági termelés létrehozása a célja a most elkészült agrárprogramnak — mondta Gergátz Elemér. A földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatóján ismertette a kormány átfogó gazdaság- politikai koncepciójába illeszkedő program fő elképzeléseit. Elmondta, hogy a magyar agrárágazat a nemzeti össztermék (GDP) 20 százalékát adja, s a mezőgazdaságban dolgozik a foglalkoztatottak 22 százaléka. A nemzeti exportból pedig mintegy 25 százalékkal részesedik az agrárszektor, s az ebből származó évente mintegy 1,3-1,4 milliárd dollár bevételt nem tudja nélkülözni a magyar gazdaság. Ezért is létkérdés, hogy a mező- gazdaság továbbra is megőrizze a magyar gazdaságban eddig betöltött szerepét. Ennek érdekében ki kell használni az ágazat jó adottságait, például: a kedvező klimatikus- és talajviszonyokat, s a fejlett ipari országokéhoz képest alacsonyabb termelési költségeket. A birtokpolitikát elemezve kitért arra, hogy hazánkban sem lenne célszerű a világban végbemenő folyamatokkal ellentétes megoldásokat alkalmazni. Ezért optimális — a termelési szerkezetnek megfelelő — üzemméreteket kell kialakítani. Éppen ezért a szövetkezeteknek továbbra is létjogosultságuk van a mezőgazdasági termelés szerkezetében, ám ezeknek önkéntes, a magántulajdonon alapuló társulásokká kell válniuk. A szövetkezetekkel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium álláspontja az, hogy a vagyonnevesítést 100 százalékosan végre kell hajtani. Privatizált 85 százalékban A miniszter rámutatott: a kárpótlási törvény elfogadása nyomán átalakulnak a mezőgazdasági tulajdonviszonyok, s az agrárszektor várhatóan mintegy 85 százalékban privatizált alapokon nyugszik majd. Ezzel összefüggésben utalt arra az eshetőségre, hogy a tulajdon és a használat elkülönülhet egymástól. Kiemelte, hogy az agrárprogramban megfogalmazott elvek szerint a gazdaság eszközeivel a kockázatot vállaló embert kell védeni és támogatni. Ezért az előkészületben lévő törvényekben szabályozni fogják a haszonbért és a földbért is. Újra indul a Malév bejrúti járata Hatévi szünet után április 29-től a Malév újra in- 2-ről, és kedden, illetve pénteken reggel 8 órakor dítja bejrúti járatát. A hetente kétszer közlekedő, érkezik vissza. A járat indítását a biztonságossá vált TU-154 típusú repülőgéppel üzemelő járat hétfőn útvonal és repülőtér, valamint a két ország közötti és csütörtökön 17 óra 10 perckor indul Ferihegy üzleti kapcsolatok fejlődése indokolja. Meglepetésszerű jégeső zúdult tegnap kora délután Gyöngyösre. Érdekes módon a külvárosi részeken csak eső esett, ám a központban borsószemnyi jéggolyók kopogtak több mint negyed óráig az úttesten és a járdán, s lassan mindent mintegy háromcentis páncél bontott. Az utca elnéptelenedett, a járókelők a váratlanul érkezett ítéletidő elől a kapualjakba, boltokba menekültek, s a gépkocsik is csak lépésben csúszkáltak. A vihar amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is múlt, délután öt órakor már sütött a nap a Fő téren, és csak az elázott kabátok emlékeztettek a történtekre. (Fotó: Gál Gábor) Kárjpótlásjtalan voksok... A nagy országgyűlési esemény másnapján megszólalt a „kisember”, s tömören annyit mondott a zsúfolt buszon: ” Vajúdtak a hegyek... ” Aki értette a szót, nem igényelte a mondat befejezését, mások viszont hajlamosak voltak némi túlzásba esni, amikor arra céloztak: “...lesz még ebből oroszlánharc, mert az infláció miatt az adófizető kisemberek sokasága, szinte az egész ország fizeti majd egy szűk réteg meggazdagodásának számláját. Vajon ki adta ehhez a voksát... ? A kérdés egyértelműen arra utalt, hogy a T. Ház vezetése először „név szerinti szavazást” ígért, vagyis annak az elvnek a gyakorlatát, hogy munkád mellé add a neved. Ám, mire voksolni kellett a kárpótlási törvény ügyében, elég volt „csak” megnyomni azt a bizonyos — egy emlékezetes szavazáskor „megpörkölő- dött” — gombot. Az eredmények ismertek: 61 százalékos többséggel—189 igen, 108nem, 11 tartózkodás — megszületett a „hegyek ” apró jövevénye. Ám, mint mindig, ezúttal is voltak hiányzók, akik talán ezzel az állásfoglalásukkal jelezték véleményüket a tervezetről. A 41 igazolt között volt — sajnálatos okok miatt — a hatvani Baranyai Miklós, nem jelentette be viszont megyei képviselőink közül távollétét Kelemen József (Ve rpelét), valamint dr. Lukács Tamás (Eger). Az MDF-es képviselőink — mint a számítógép rögzítette — „igennel” szavaztak. Az SZDSZ-képviselő, Komenczi Bertalan tartózkodott a többiek ellenszavazata közepette. Mondják, ki-ki lelkiismerete szerint... (szilvás) Hatása az államadósságra és az inflációra Barlangászhatnak a pénzmaradványból... Ülésezett a gyöngyösi önkormányzat Tegnap délután tartotta soros ülését Gyöngyös képviselő-tes- tülete. A három órára meghirdetett program néhány percet csúszott, mivel a várost épp ebben az időszakban hatalmas jégeső bontotta el, így a „honatyák” egyi- ke-másika késett. Némi napirend-módosítás után elsőként a sportegyesületek támogatásáról nyitottak vitát. Közel egy órán át tartott az eszmecsere arról, megszavazzanak-e néhány ezer forintot a sárkányrepülőknek, illetve a barlangászoknak. Többek megelégedésére végül is százezer forinttal növelték az előzőleg elfogadott 118 ezer forintos „tartalék- alapot”. Ezt követően jóval simábban döntöttek a tavalyi gazdasági-és pénzügyi ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló anyagról. Két képviselő Juhász Balázs és Vadon Béla tett apróbb, inkább a megfogalmazás módját érintő módosítási javaslatot, ám ezt az ügymenet meggyorsítása érdekében végül visszavonták. (Folytatás a 2. oldalon) Négyszáz francia autó a rendőrségnek Drogtorlasz Magyaroszág a kábítószer-kereskedelem egyik tranzitorszá- ává vált; ezért mind fontosabb, ogy a magyar területen átvezető kábítószer-útvonalat eltorlaszolják — jelentette ki a Népjóléti Minisztériumban tartott tegnapi sajtótájékoztatóján John Patten, brit belügyi államminiszter. Egyetértési memorandumot írt ala dr. Gálszécsy András, nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszterrel, a kábítószerek és a pszichotrop anyagok termelésének és kereskedelmének visszaszorítása érdekében. Elhangzott az is, hogy az Egyesült Államok komputer- rendszerrel látja el a magyar határállomásokat, Franciaország 400 autóval segíti a magyar rendőrséget, Nagv-Britannia pedig megfelelő tecnnikai-műszaki berendezésekkel támogatja a küzdelemben a magyar hatóságokat. Egyelőre nem lehet pontosan felmérni, hogy a kárpótlási törvény végrehajtása milyen hatással lesz az államadósságra, illetve az inflációra — mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának Thuma József, a Pénzügyminisztérium államtitkár-helyettese. A kárpótlás keretében várhatóan mintegy 100 milliárd forint értékű állami vagyon kerül magántulajdonba, s ezzel az összeggel mindenképpen kevesebbet tud a költségvetés az államadósság csökkentésére fordítani. Ez azt jelenti, hogy ennyivel több marad az államadósság, amelyet jelenleg évi 9 százalékos kamat terhel. Ezt a kamatot a költség- vetésnek, s végül is az adózó állampolgároknak, illetve a vállalkozóknak kell folyamatosan fizetniük. Az államadósság jelenleg csaknem 1300 milliárd forintra tehető, amit a kormány elsősorban privatizációs bevételekből kíván visszafizetni. Ezek a bevételek nem a folyó költségvetést gazdagítják, hanem az évek során jelentős mértékűre felduzzadt államadósságot hivatottak csökkenteni. A kárpótlással kapcsolatos adminisztráció lebonyolítása várhatóan több száz millió forinttal növeli a költségvetési kiadásokat. Ugyanis kárpótlási hivatalokat kell felállítani, pénzbe kerül a kárpótlási jegyek elkészítése is, és szükség van a földhivatalok megerősítésére. Ma még nehéz felmérni, hogy a kárpótlás jelenlegi formájában mennyiben járul hozzá az infláció növekedéséhez, mindenesetre ez a veszély megvan. Elképzelhető ugyanis, hogy a bankokban, az OTP-nél elhelyezett lakossági betétek egy részét kárpótlási jegyek megvásárlására fogják felhasználni. Az értékpapírok eladói pedig a pénzből különböző fogyasztási javakat vásárolnak. Ilyen mértékben terven felül megnövekedhet a lakossági fogyasztás, ami számottevő inflációs tényező lehet. Jelenleg mintegy évi 1000 milliárd forintra tehető a lakossági pénzelköltés összege. Amennyiben például 20 milliárd forint értékű bankbetétet fordítanak ilyen módon fogyasztásra, az éves szinten 2 százalékkal növelheti az inflációt. A kárpótlási jegyeket tőzsdén is forgalmazni fogják azért, hogy az árfolyamát folyamatosan jegyezzék.
