Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-25 / 96. szám
HÍRLAP, 1991. április 25., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRNYÉKE 5 A vendégváró Szalaj ka-völgy Május elsejével új forgalmi rend lép életben szilvásvárad! Szalajka-vólgyben. A munka ünnepének napjáig egy új sorompót helyeznek el, s a kemping és a sportpálya melletti parkírozóba terelik az érkező autókat, buszokat, amelyeknek utasai így sétálva érhetik el majd a pavilonsort — a kedvelt kisvonat állomása viszont így is közel lesz számukra. Amint azt Egri Zoltántól, Szilvásvárad polgár- mesterétől megtudtuk, a helyi önkormányzat természetesen nem örült annak a hímek, hogy a Sza- lajka-völgy és környéke ezentúl nem minősül nemzeti parknak (erről a közelmúltban számoltunk be lapunkban), am bíznak benne, hogy ez az idegen- forgalomra nem lesz különösehb kihatással. Most, az előszezonban az elmúlt évekhez képest nem csökkent számottevően a községbe, a völgybe látogató vendégek, turisták száma. Az ország nehéz § azdasági helyzete azonban érezhető, s ez elsősor- an abban nyilvánul meg, hogy a laposodó pénztárcák miatt az ajándékboltokat egyre kevesebben keresik fel, egyre kevesebben visznek magukkal valami kis emleket Szilvásváradról. , . (rm) (Fotó: Gál Gábor) „Átvilágított” működés Teljes vizsgálat alá vetették a közelmúltban a polgármesteri hivatal, illetve a hozzá tartozó intézmények működését Pétervá- sárán. Az úgynevezett „átvilágítást” végző veszprémi iroda érdekes anyagot tett le a helybeli vezetés asztalára, s ez igazolta: manapság a korszerű munka- szervezés nem divat kérdése. Inkább gazdálkodási és működési alapelv, amelynek betartását mind az egyes intézmények, mind pedig az ügyfelek haszonnal kamatoztathatják. Csak egy-két jellemző tapasztalat a vizsgálati anyagból: volt olyan nap, amikor a városból 17 külön borítékban „utazott ” egy- egy irat ugyanarra a címre, a társadalombiztosításhoz— Vagy hogy az ügyintézők a munkaidejük 20-30 százalékát értéktelen ügyviteli teendőkkel töltik el, számítógép hiányában. Ennek a hagyományos ügykezelési rendszernek tudható be, hogy például egy korábbi vb-döntésről szóló határozatot három dolgozó három órán keresztül keresett... Kiderül ebből, hogy az eddig alkalmazott nyilvántartás meglehetősen „öncélú, a terület felelőse a fiókjában tartja, így más alig fér hozzá”. Szükséges hát a mielőbbi számítógépes nyilvántartás fejlesztése a hivatalban, az intézményeknél pedig az ésszerűsítés, mint például, hogy a hasonló profilú könyvtár és művelődési ház egy irányítás alá kerüljön. A javaslatok mindezek elemzése után arra is vonatkoznak, hogy 2-3 dolgozót érintő létszámmódosítást hajtsanak végre. Ez nem feltétlenül elbocsátást jelent, hanem a munkaerő átcsoportosítását olyan szakterületekre, ahol „szorít a cipő”. Januártól bevezették a gépi adatrögzítést a polgármesteri hivatalban, februárban még „kettős” nyilvántartás volt, mara már három számítógép áll az ügyintézők rendelkezésére: az egyiken az adót, a másikon a költségvetést — az i vádit, a kis füzesit, a váraszóit, valamint az erdőkö- vesdit is —, míg a harmadikon a népességi adatokat tartják nyilván. Ingajáratban négy település között Irány — az „iránytaxi”... Fejlődő távközlés Pétervásárán Az idén kapcsolódott be a crossbar-hálózatba Pétervására, s ezzel lehetőség nyílik, hogy a környező települések is élvezzék a korszerű telefonrendszer előnyeit. A városi polgármesteri hivatalban a napoKban kötötték be az új elektronikus telefonközpontot, amely a három fővonalra 16 mellékállomást üzemeltethet. Ezzel egy időben vált „élővé” a hivatal telefaxkészüléke is, amely a (36) 68-031-es számon hívható. Kisfüzes ivóvize Folytatódik az idén a kisfüzesi ivóvízhálózat megvalósítása: megalakult a községben a vízműtársulat, készen vannak a belső vezetékek, s a műszaki ütemezésnek megfelelően a jövő évben kerül sor a városi hálózattal való összekapcsolódásra, a köszönIs- völgyi kútra alapozva az ellátást. Késik a bejegyzés Húsz alapító taggal és ötfős választott vezetőséggel a közelmúltban Balatonban is megalakult a polgárőrség. A Balatoni Önvédelmi Csoport elnevezésű szervezet célja — természetesen — a község közbiztonságának Javítása, ám munkájukat egyelőre még nem kezdhették el, mert késik a hivatalos bejegyzés. Kék-fehér mikrobusz álldogál az OTP előtt. Keresem a vezetőjét, már-már arra gondolok, betérek a volt Kakasba, hátha ott kávézik. Tétovázás közben néhány asszony vesz körül, majd megjön a „pilóta”, Kovács János is. — Elvinne-e bennünket Váraszóra...? — kérdik az asszonyok. A mikrobuszos bólint, mire a népes társaság felkászálódik a kényelmes járműre. Még várunk egy kicsit, hátha újabb utas jön. Az asszonyok kedvesen szóba elegyednek az emberrel, ki-ki mondja, mit végzett a délelőtti órákban. — A rendelőben, gyógyszer- tárban jártunk... — mondja Fazekas Lászlóné, Tar Andomé és Sótér Istvánné. Más — mint Sótér József né — az üzleteket járta, Berki Bamabásné viszont Egerből érkezett a reggeli időben Pé- tervásárára, innen tart Váraszóra. — Jó, hogy bevezették ezt a kisbuszt, dolgunk végeztével itt várhatnánk még vagy egy órát a Volán-járatra... így meg percek alatt otthon leszünk... Mondják többen, hangosbemondón hirdették, meg már híre is terjedt az egy hét alatt, hogy „iránytaxi” kötekedik Pétervására és három község, Ivád, Erdőkövesd és Váraszó között. — Sokan kérdezték már, hogy miért nem megyünk Istenmezejéig... — mondja a sofőr, aki sorolja, hogy az első járat reggel 8.50-kor indul Váraszóra, onnan 9.20-kor jön visszafelé, aztán Ivád az úticél, majd újra indul a „forda”. — Tizenegy utast tudunk egyszerre vinni — mutat körbe a buszban —, igaz, az első napokban még nem volt „telt ház”, de a hét végére már úgy is jöttek az emberek, hogy csak „összeverődtek”, s azt kérdezték, mint most is, hogy elvinnénk-e őket haza. A hamar népszerűvé vált „iránytaxi” április 15-én tette meg az első utat, s augusztus 1-jéig rója majd a kilométereket a települések között. Aztán majd meglátják... — A Közüzemi Szolgáltató Vállalat járművét állítottuk be — idézi a kezdetet dr. Gyula Zoltán, Pétervására jegyzője. — Amióta megkezdődött a rendelés az új egészségügyi központban, sokan járnak be a városba kezelésre, gyógyszertárba, de vásárolni, ügyeket intézni is. Nem valami gyakori errefelé a tömeg- közlekedés buszjárata, ezért döntöttek az érintett önkormányzatok, hogy bevezetjük ezt a „helyi járatot.” Hosszas gazdasági elemzés után arra jutottunk, hogy nem a nyereségre törekszünk, hanem a szolgáltatást tartjuk elsődlegesnek. így állapítottuk meg a viteldíjat is, ez személyenként 10 forint, a költségekhez viszont minden önkormányzat hozzájárul havi 6092 forinttal. Az utazók kevésbé tudják ezt, ők azt érzik, megoldódni látszanak eddigi közlekedési gondjaik. S talán nemcsak augusztus elejéig... (s) J k Heves megye települései (2. rész) A pétervásári körzet helységneveinek eredete V f Egy város (Pétervására) és harminchét község alkotja ezt a körzetet. Kislexikonunkban a neveik ábécérendben követik egymást. Balaton. A falu legrégibb írásos említése 1388-ból való — egy „sáros, mocsaras” jelentésű szláv szóra vezethető vissza. (A magyarok a honfoglalás után az itt talált szláv népcsoportoktól sok nevet átvettek kisebb változtatásokkal.) Bátor. A bátor melléknévből lett a régi Bátor személynév, s abból a falunév. Nyírbátor nevében is ez maradt fenn. Bekölce. Valószínűleg egy „bükkös” jelentésű szláv szóból ered. Bélapátfalva. A Bél szó egy Árpád-kori személynévre és a község fölött emelkedő Bél-kő nevű hegyre, az apát szó pedig az ennek aljában 1240 előtt alapított bélháromkúti cisztercita apátságra utal; legfeljebb az apátság alatt alakult ki ennek a falva. (Vö.: Mónosbél.) Bodony. Egy régi személynévből — amelyet egykor talán egy itteni nemesúr viselt — származik a falu neve. Bükkszék. Az első szótag a bükk fanévből ered, és a Bükk hegység közelségére utal. A második szótagban a magyar népnyelvi szék vagy szik főnév rejlik, amelynek jelentése: „időszakos vízállás, esőden nyarakon kiszáradó tó”. (Vö.: Bükkszenterzsé- bet, Bükkszentmárton.) Bükkszenterzsébet. A név abból adódik, hogy a falu templomának védőszentje Szent Erzsébet, ez az Árpád-kori magyar szent. (Vö.: Bükkszék, Bükkszentmárton.) Bükkszentmárton. A névadó tulajdonképpen a templom védőszentje: Szent Márton (akinek a nevét Kunszentmárton is viseli). Századunk elején a falu még Borsodszentmárton volt, azután a Borsod- jelzőt a Bükk- váltotta fel. (Vö.: Bükkszék, Bükkszenterzsébet.) Egerbakta. Nevének első fele ‘Eger város közelségére utal, a Bakta pedig egy régi, szláv eredetű személynévből származik. íEz őrződött meg Baktalóránt- náza nevében is.) Egerbocs. Az előtag arra vonatkozik, hogy a legközelebbi nagyobb város, amellyel e falunak is kapcsolata van, Eger(Nö.: Egerbakta, Egercsehi, Egersza- lók, Egerszólát.) A Bocs utótag valaha személynév volt, amelyet talán egy itteni birtokos viselt. Egercsehi. Eredeti jelentése: Egerközelében letelepült csehek faluja. A név végén levő -i képző birtoklást fejezett ki. Az előtag révén vele rokon helységnevek: Egerbakta, Egerbocs, Egerszólát. Egerszalók. A név első fele az Eger várossal való szomszédságra vonatkozik. A másik névelem (Szalók) egy régi, puszta személynévből lett helynévvé; Abádszalók nevében is ez van. Egerszólát. Az előtag a falunak Egervárossal való kapcsolataira mutat. A Szólát utótag valószínűleg a régi magyar Szórád személynévből ered. Erdőkövesd. A név az erdő és a -d képzővel megtoldott köves szó összetételei. (Vö.: Erdőtelek, Mezőkövesd.) Fedémes. A „méhkas, kaptár” jelentésű régi magyar fedém szónak -s képzős alakjából lett a falu neve. Valaha királyi méhészek lakhattak itt. Hevesaranyos. A név első része Heves megyére utal. Az utótag az aranyos melléknévből származik, olyan módon, hogy előbb pataknev vagy személynév lett belőle, s abból az Aranyos helynév. Istenmezeje. A különös név megfejtésében egy 1383-ból való oklevél segít, amely egy Isten Mihály nevű személy rétjére, kaszálójára utal: neki volt itt mezeje. Az Isten családnév talán az „istenfélő” jelentésű Istenes-bői rövidült. Ivád. (Valószínűleg a régi magyar Iva személynév -d képzős alakjából származik. Kisfüzes. Az előtag a település kis voltára vonatkozik, a füzes utótag pedig fűzfákkal benőtt területre. A falunak Heves megyei névrokonai az elő- és az utótag alapján: Kisköre, Kisnánaés Füzesabony. Mátraballa. Nevének előtagja a Mátra hegységgel kapcsolatos. Az utótag (Balia) a régi Bar la személynévből ered. Mátraderecske. A név előtagja a Mátra hegységre utal. Utótagja egy régi személynévből származik. Mikófalva. Első eleme a Mikó személynév, amely a Miklós becéző alakjaként családnévvé is vált. A település eredetileg egy itteni Mikó nevű tekintélyes személynek lehetett a faluja. Mónosbél. Előtagja a régi molnos melléknév alakváltozata, melynek jelentése: „malommal rendelkező, malmos”. Utótagja valószínűleg a régi Bél személynévből származik, amely talán a közeli Bélkő nevű nagy hegynek is névadója. (Vö.: Bélapátfalva.) Nagyvisnyó. Nevében a nagy jelző azt fejezi ki, hogy faluját a lakosság jelentősnek érzi, büszke rá. (Vö. Heves megyében: Nagykökényes.) A visnyó szláv eredetű szó, jelentése: „megy- gyes”. Párád. Talán egy szláv eredetű puszta személynévből származik. A végén levő -d nem toldalék (nem rag vagy képző). Parádsasvár. A név onnan ered, hogy az 1947-ig Párádhoz tartozó völgyben gróf Károlyi Györgyné az 1880-as években kastélyt építtetett, amelyet Sas- várként emlegettek. Tulajdonképpen ez a kastély adott nevet a falunak. (Vö.: Mátraháza.) Pétervására. Első okleveles említése 1247-ből való. A név a település egykori birtokosának személyére s annak vásártartási jogára utal. A vásár szót más helységnevekben is megtaláljuk: Marosvásárhely, Vásárosna- mény. Recsk. Egy régi, puszta személynévből keletkezhetett. Sírok. A község neve egy „széles” jelentésű szláv szóból vagy egy régi személynévből származhat. Szajla. A legkorábbi írásos adat 1329-ből említi a falut. Neve talán egy régi személynévből ered. . Szentdomonkos. A falu neve onnan származik, hogy templomát Szent Domonkos tiszteletére emelték. (Vö.: Bükkszenterzsébet, Bükkszentmárton, Mát- raszentimre.) Szilvásvárad. A község nevének jelzői tagja szilvafás helyre utal, a várad utótag pedig kisebb várfélére, udvarhelyre. Szúcs. Szláv eredetű név. Tarnalelesz. Előtagja a Tar- «a-patakkal kapcsolatos. Utótagja (Lelesz) eredetileg bizonyára személynév volt. Tarnaszentmária. Ez a név egyrészt a falu Tárná melletti fekvésére utal, másrészt arra, hogy a templom védőszentje, Mária, Jézus Krisztus édesanyja. (Vö.: Szentdomonkos.) Terpes. A név szláv eredetű, jelentése: „irtvány”. Váraszó. A vár előtag valamilyen régi erősségre, földvárra vonatkozik. Az utótag a régi magyar aszó főnév jelentése: „időszakos vízfolyás, száraz patak”. (Ez van Aszód nevében is.) Verpelét. Egy német eredetű személynév a község névadója. Dr. Pásztor Emil Szederkény puszta sem „mostohagyermek” Istenmezeje szűkös pénztárcája... Szemet gyönyörködtető, szinte palotának is beillő családi házak övezik a faluközpont felé vezető utat. A szorgalom jelképei ezek az emeletes otthonok, amelyek előtt — az egyik enyhe kanyarulatnál — a posta műszaki szakemberei birkóznak a sáros talajjal, jókora színes vezetékkötegek hevernek a kezük ügyében. — Ha minden igaz, május közepére bekapcsolnak bennünket is a távhívóhálózatba... — erősíti meg a látottakat Bíró Gábor polgármester, aki ezzel kapcsolatban még elmondja: bizony, késésben van a posta, mert decemberre ígérték, ám anyaghiány miatt csak most végzik a munkálatokat. Jó hír ez mégis az alig több mint kétezer lakosú településen, mert ugyancsak ráfér már a fejlesztés így is, úgy is. Az önkormányzat kilenc tagja szorzott is, osztott is, amikor a helyi költség- vetést készítve kiderült: a 29,5 millió forintból, a működési költségek levonása után, mindössze négy jut a fejlesztésre. Szűkös hát a pénztárca... — Mire jut végül is ebből az összegből? — A legnagyobb gondunk a belvíz — mondja a polgármester. — A Béke úti szakaszon, a buszmegállónál egy-egy csapadékos időszakban elsüllyed a környék, ide zúdul le a csapadék, a sáros hordalék. Ezt a részt mindenképpen rendeznünk kell. Hasonlóan fontos a Kossuth úti áteresz megépítése, ezt az Egri Közúti Igazgatósággal közösen szeretnénk a lehető legrövidebb időn belül elkezdeni, a tárgyalások már folynak az ügyben... Hát, ezekre elmegy a négyből hárommillió forint. Aztán szeretnénk átadni — várhatóan a második fél évben — az idősek otthonát, amelyet már tavaly kialakítottunk a volt iskola épületében, még a berendezés hiányzik, s a működtetéséhez szükséges pénz: huszonöt rászoruló kaphatna itt helyet... — Ügy hallani, a megye több mint száz települése közül csak néhányban nincs egészséges ivóvíz, például itt... — Hordták is ide, meg Szederkénypusztára a lajtos kocsival, mert nitrátos, szennyezett vi- zűek a kútjaink... A vezetéképítésre már ’89-ben megtettük az első lépéseket, tanulmánytervünk már van, a kivitelit most készítik: a vízmű, a glóbusz, a tározó, meg a csőrendszer úgy 70-80 millióba kerülne. Eddig 5 milliót fordítottunk a vízre, most pedig pályázatot adtunk be központi támogatásra, az összeg 90 százalékát szeretnénk megkapni. A lakosság 60-64 százaléka az első felmérések szerint hozzájárulna a beruházáshoz, bár azóta jelentősen csökkent az itt élők jövedelme is, bezártak a közeli bányák... — A több mint háromszáz szederkénypusztait is érinti majd a fejlesztés? — Természetesen. Bár időnként hallani ilyet, ennek ellenére nem „mostohagyermeke” Istenmezejének ez a településrész. A testületben Panyiné Juhász Mária képviseli az érdekeiket, aki egyszer például felvetette: gond az iskolások átjárása. Az idén már az ásványbánya gépkocsija hordja ide a 20-25 kisdiákot. S ahogyan ez megoldódott, úgy biztos az is, hogy vize is lesz az ott élőknek... (szilvás)
